Yohane Sane Kpakpa a 6:1-71

  • Yesu ha nihi 5,000 niye ní (1-15)

  • Yesu nyɛɛ nyu hɛ mi (16-21)

  • Yesu, “wami abolo ɔ” (22-59)

  • Nihi fuu nane tɔ̃tɔ̃ ngɛ Yesu munyu ɔmɛ a he je (60-71)

6  Enɛ ɔ se ɔ, Yesu po Galilea Wo ɔ, aloo Tiberia a.  Nɛ nihi babauu ngɛ e se nyɛɛe, ejakaa a ngɛ nyakpɛ okadihi nɛ e ngɛ pee kɛ ngɛ hiɔtsɛmɛ tsae ɔ nae.  Enɛ ɔ he ɔ, Yesu kuɔ kɛ ya yoku ko nɔ nɛ e kɛ e kaseli ɔmɛ ya hi si ngɛ lejɛ ɔ.  Jehanɛ ɔ, He Tsɔmi ɔ, nɛ ji Yuda bi ɔmɛ a gbijlɔ ɔ su ta.  Benɛ Yesu wo e hɛ nɔ nɛ e na asafo kuu ngua ko nɛ ma e ngɔ ɔ, e de Filipo ke: “Jije wa ma he abolo ngɛ kɛ ha nimli nɛ ɔmɛ nɛ a ye?”  Se e ngɛ enɛ ɔ dee konɛ e kɛ ka lɛ, ejakaa e le nɔ́ nɛ e ma peemi.  Filipo ha lɛ heto ke: “Denario lafa enyɔ nya abolo be mɛ sue bɔ nɛ a ti nɔ fɛɛ nɔ ma ná bɔɔ ko po.”  E kaseli ɔmɛ a ti nɔ kake nɛ a tsɛɛ lɛ ke Andrea, Simon Petro nyɛmi ɔ de lɛ ke:  “Jokuɛ nyumuyo ko ngɛ hiɛ ɔ nɛ e ngɛ akoko abolo enuɔ kɛ lo tsɔwi enyɔ. Se jije enɛ ɔ maa su ha nimli babauu nɛ ɔ?” 10  Yesu de ke: “Nyɛ ha nɛ nyumu ɔmɛ nɛ a hi si.” Akɛnɛ nga babauu ngɛ lejɛ ɔ he je ɔ, nyumu ɔmɛ hi si ngɛ lejɛ ɔ, nɛ a yibɔ maa pee 5,000. 11  Yesu ngɔ abolo ɔ, nɛ e na Mawu si, nɛ e gba kɛ ha nihi nɛ a hii si ngɛ lejɛ ɔ; e pee jã nɔuu ngɛ lo tsɔwi ɔ hu blɔ fa mi, nɛ a ná babauu bɔ nɛ a suɔ. 12  Se benɛ a ye nɛ a tɔ ɔ, e de e kaseli ɔmɛ ke: “Nyɛ bua bibli nɛ piɛ ɔ nya konɛ ekoeko nɛ ko dã.” 13  Lɔ ɔ he ɔ, benɛ ni ɔmɛ ye akoko abolo enuɔ ɔ ta a, a bua bibli nɛ piɛ ngɛ se ɔ nya, nɛ a ngɔ kɛ wo kɛtɛ* 12 mi, nɛ a hyi tɔtɔɔtɔ. 14  Benɛ ni ɔmɛ na okadi nɛ e pee ɔ, a bɔni demi ke: “Niinɛ, gbalɔ ɔ nɛ e maa ba je ɔ mi ɔ ji nɛ ɔ nɛ.” 15  Jehanɛ ɔ, benɛ Yesu na kaa a ma nɛ a ba nu lɛ pani nya nɛ a wo lɛ matsɛ ɔ, lɛ pɛ e je kɛ ho yoku ɔ nɔ ya ekohu. 16  Benɛ du bu ɔ, e kaseli ɔmɛ kple kɛ ho wo ɔ nya ya, 17  nɛ a ya sɛ lɛ mi, nɛ a pue nɔ kɛ yaa Kapenaum. Jamɛ a be ɔ mi ɔ, diblii wo, se Yesu bɛ a ngɔ lolo. 18  Jehanɛ se hu ɔ, akɛnɛ kɔɔhiɔ nɛ nya wa ko ngɛ fiae he je ɔ, wo ɔ bɔni hamahama peemi. 19  Se benɛ a hlui lɛ ɔ maa pee si tomi etɛ loo eywiɛ* ɔ, a na Yesu nɛ e ngɛ wo ɔ hɛ mi nyɛɛe kɛ ma nɛ́ e piɛ bɔɔ nɛ e maa su lɛ ɔ he, nɛ a ye gbeye. 20  Se e de mɛ ke: “Imi; nyɛ ko ye gbeye!” 21  Enɛ ɔ he ɔ, a suɔ kaa a maa ngɔ lɛ kɛ wo lɛ ɔ mi, nɛ amlɔ nɔuu ɔ, lɛ ɔ ba su wo ɔ nya ngɛ he nɛ a yaa a. 22  E nɔ jena a, asafo kuu ɔ nɛ ngɛ wo ɔ se ɔ na kaa lɛ kpa ko be lejɛ ɔ kaa ja lɛ nyafii ko pɛ, nɛ a le hu kaa Yesu piɛɛ we e kaseli ɔmɛ a he kɛ sɛ we lɛ ɔ mi, se e kaseli ɔmɛ pɛ lɛ a je kɛ ho. 23  Se lɛhi je Tiberia nɛ a ba su he ko nɛ e kɛ he nɛ Nyɔmtsɛ ɔ na Mawu si, nɛ a ye abolo ɔ ngɛ ɔ kɛ we ɔ. 24  Enɛ ɔ he ɔ, benɛ asafo kuu ɔ na kaa Yesu kɛ e kaseli ɔ be lejɛ ɔ, a sɛ a lɛ ɔmɛ a mi nɛ a ba Kapenaum konɛ a ba hla Yesu. 25  Benɛ a na lɛ ngɛ wo ɔ se ɔ, a bi lɛ ke: “Rabi, mɛni be nɛ o ba su hiɛ ɔ?” 26  Yesu ha mɛ heto ke: “Niinɛ, ngɛ anɔkuale mi ɔ, i ngɛ nyɛ dee ke, pi okadihi nɛ nyɛ na a he je nɛ nyɛ ngɛ mi hlae ngɛ, mohu ɔ, abolo ɔ nɛ nyɛ ye nɛ nyɛ tɔ ɔ he je. 27  Nyɛ tsu ní, se pi ngɛ niye ní nɛ e puɛɔ nɛ nyɛ ma ná a he je, mohu ɔ, ngɛ niye ní nɛ e ngɛ daa nɛ e haa nɔ neneene wami nɛ́ nɔmlɔ Bi ɔ ma ha nyɛ ɔ he je; ejakaa lɛ ji nɔ nɛ Tsɛ ɔ, nɛ ji Mawu ɔ nitsɛ sɔu e nya kɛ tsɔɔ kaa e bua jɔ e he ɔ nɛ.” 28  Enɛ ɔ he ɔ, a bi lɛ ke: “Mɛni e sa kaa waa pee konɛ wa tsu Mawu ní tsumi ɔmɛ?” 29  Yesu ha mɛ heto ke: “Mawu ní tsumi ɔ ji kaa nyɛ ma he nɔ nɛ e tsɔ ɔ maa ye.” 30  Kɛkɛ nɛ a bi lɛ ke: “Mɛni o maa pee kɛ to okadi konɛ waa na nɛ wa he mo nɛ waa ye? Mɛni ní tsumi nɛ o ngɛ tsue? 31  Wa nɛmɛ ɔmɛ ye mana a ngɛ nga a nɔ kaa bɔ nɛ a ngma a. A ngma ke: ‘E je hiɔwe kɛ ha mɛ abolo konɛ a ye.’” 32  Lɔ ɔ se ɔ, Yesu de mɛ ke: “Niinɛ, ngɛ anɔkuale mi ɔ, i ngɛ nyɛ dee ke, pi Mose ji nɔ nɛ e ha nyɛ abolo nɛ je hiɔwe ɔ, se ye Tsɛ ɔ lɛ e haa nyɛ abolo nitsɛ ɔ nɛ e je hiɔwe ɔ nɛ. 33  Ejakaa Mawu abolo ɔ ji nɔ nɛ e je hiɔwe kɛ ba nɛ́ e haa je ɔ wami ɔ nɛ.” 34  Enɛ ɔ he ɔ, a de lɛ ke: “Nyɔmtsɛ, ha wɔ abolo nɛ ɔ daa.” 35  Yesu de mɛ ke: “Imi ji wami abolo ɔ nɛ. Nɔ fɛɛ nɔ nɛ e baa ye ngɔ ɔ, hwɔ be lɛ yee gblegbleegble, nɛ nɔ fɛɛ nɔ nɛ e heɔ mi yeɔ ɔ, kuma be lɛ yee gblegbleegble. 36  Se kaa bɔ nɛ i de nyɛ ɔ, nyɛ na mi lɛɛ, se kɛ̃ ɔ, nyɛ he we yi. 37  Nihi tsuo nɛ Tsɛ ɔ ngɔɔ mɛ kɛ haa mi ɔ maa ba ye ngɔ, nɛ i be nɔ nɛ e baa ye ngɔ ɔ fiee kɔkɔɔkɔ; 38  ejakaa i je hiɔwe kɛ ba konɛ ma ba pee nɔ nɛ e tsɔ mi ɔ suɔmi nya ní, se pi imi nitsɛ ye suɔmi nya ní. 39  Nɔ nɛ e tsɔ mi ɔ suɔmi nya ní ji kaa nihi tsuo nɛ e ngɔ mɛ kɛ ha mi ɔ, ma ko ha nɛ a ti nɔ kake po nɛ e laa, mohu ɔ, e sa nɛ ma tle mɛ si ngɛ nyagbe ligbi ɔ nɔ. 40  Ejakaa ye Tsɛ ɔ suɔmi nya ní ji kaa nɔ fɛɛ nɔ nɛ e leɔ Bi ɔ mi tso, nɛ e heɔ lɛ yeɔ ɔ nɛ e ná neneene wami, nɛ ma tle lɛ si ngɛ nyagbe ligbi ɔ nɔ.” 41  Kɛkɛ nɛ Yuda bi ɔmɛ bɔni Yesu he munyu huitihuiti tumi, ejakaa e de ke: “Imi ji abolo nɛ e je hiɔwe kɛ ba a nɛ.” 42  Nɛ a bɔni demi ke: “Anɛ pi Yesu, Yosɛf bi ɔ, nɔ nɛ wa le e tsɛ kɛ e nyɛ ɔ ji nɛ ɔ lo? Kɛ e ba kɛɛ nɛ amlɔ nɛ ɔ, e deɔ ke, ‘I je hiɔwe kɛ ba’ a?” 43  Yesu he nɔ nɛ e de mɛ ke: “Nyɛ kpa munyu huitihuiti nɛ nyɛɛ kɛ nyɛ sibi ngɛ tue ɔ tumi. 44  Adesa ko be nyɛe maa ba ye ngɔ kaa ja Tsɛ ɔ, nɔ nɛ e tsɔ mi ɔ gbla lɛ, nɛ ma tle lɛ si ngɛ nyagbe ligbi ɔ nɔ. 45  Gbali ɔmɛ ngma ke: ‘Yehowa* maa tsɔɔ mɛ tsuo ní.’ Nɔ fɛɛ nɔ nɛ e buɔ Tsɛ ɔ tue nɛ e kaseɔ ní ɔ baa ye ngɔ. 46  Pi kaa adesa ko na Tsɛ ɔ hyɛ kaa ja nɔ nɛ e je Mawu ngɔ ɔ pɛ; nɔ nɛ ɔ lɛɛ e na Tsɛ ɔ. 47  Niinɛ, ngɛ anɔkuale mi ɔ, i ngɛ nyɛ dee ke, nɔ fɛɛ nɔ nɛ e heɔ yeɔ ɔ ngɛ neneene wami. 48  “Imi ji wami abolo ɔ nɛ. 49  Nyɛ nɛmɛ ɔmɛ ye mana a ngɛ nga a nɔ, se kɛ̃ ɔ, a gbo. 50  Enɛ ɔ ji abolo nɛ e je hiɔwe kɛ ba a nɛ, konɛ nɔ fɛɛ nɔ nɛ e maa ye ɔ nɛ e ko gbo. 51  Imi ji abolo nɛ e hɛ ngɛ nɛ e je hiɔwe kɛ ba a nɛ. Ke nɔ ko ye abolo nɛ ɔ, e maa hi si kɛ maa ya neneene; nɛ ngɛ anɔkuale mi ɔ, ye he lo ɔ ji abolo nɛ ma ngɔ kɛ ha ngɛ je ɔ wami he ɔ nɛ.” 52  Kɛkɛ nɛ Yuda bi ɔmɛ kɛ a sibi bɔni nya sami nɛ a ngɛ bie ke: “Kɛ nyumu nɛ ɔ ma plɛ kɛ ngɔ e he lo kɛ ha wɔ nɛ waa ye kɛɛ?” 53  Enɛ ɔ he ɔ, Yesu de mɛ ke: “Niinɛ, ngɛ anɔkuale mi ɔ, i ngɛ nyɛ dee ke, ke nyɛ yi nɔmlɔ Bi ɔ he lo nɛ nyɛɛ nu e muɔ ɔ, nyɛ be wami ngɛ nyɛ nitsɛmɛ nyɛ mi. 54  Nɔ fɛɛ nɔ nɛ e yeɔ ye he lo nɛ e nuɔ ye muɔ ɔ ngɛ neneene wami, nɛ ma tle lɛ si ngɛ nyagbe ligbi ɔ nɔ; 55  ejakaa ye he lo ɔ ji niye ní nitsɛ, nɛ ye muɔ ɔ ji nɔ́ nunui nitsɛ. 56  Nɔ fɛɛ nɔ nɛ e yeɔ ye he lo ɔ nɛ e nuɔ ye muɔ ɔ, e kɛ mi peeɔ kake, nɛ imi hu i kɛ lɛ peeɔ kake. 57  Kaa bɔ nɛ Tsɛ ɔ nɛ e hɛ ngɛ ɔ tsɔ mi nɛ́ Tsɛ ɔ he je nɛ i ngɛ wami mi ɔ, jã kɛ̃ nɛ nɔ nɛ e yeɔ mi ɔ hu maa hi wami mi ngɛ ye he je. 58  Abolo nɛ e je hiɔwe kɛ ba a ji nɛ ɔ nɛ. E be kaa nɔ́ nɛ nyɛ nɛmɛ ɔmɛ ye, se kɛ̃ ɔ, a gbo ɔ. Nɔ fɛɛ nɔ nɛ e yeɔ abolo nɛ ɔ maa hi si kɛ maa ya neneene.” 59  E de ní nɛ ɔmɛ benɛ e ngɛ ní tsɔɔe ngɛ kpe he* ko ngɛ Kapenaum ɔ. 60  Benɛ a nu nɔ́ nɛ ɔ, e kaseli ɔmɛ a ti nihi babauu de ke: “Pi munyu nɛ a nuɔ kɛ tue ji nɛ ɔ; mɛnɔ ma nyɛ maa bu tue?” 61  Se akɛnɛ Yesu nitsɛ le kaa e kaseli ɔmɛ ngɛ munyu huitihuiti tue ngɛ enɛ ɔ he he je ɔ, e bi mɛ ke: “Anɛ enɛ ɔ tɔ̃tɔ̃ nyɛ nane lo? 62  Lɛɛ ke nyɛ na nɔmlɔ Bi ɔ nɛ e ngɛ kuɔe kɛ yaa he nɛ jinɛ e ngɛ ɔ hu nɛɛ? 63  Mumi ɔ ji nɔ́ nɛ haa wami; he lo ɔ lɛɛ se nami ko be he kulaa. Munyuhi nɛ i kɛ nyɛ tu ɔ ji mumi kɛ wami. 64  Se ni komɛ ngɛ nyɛ kpɛti nɛ a he we yi.” Ejakaa kɛ je sisije ɔ, Yesu le ni nɛmɛ nɛ a he we yi ɔ, kɛ nɔ nɛ e maa tsɔɔ e se blɔ ɔ. 65  E ya nɔ nɛ e de ke: “Enɛ ɔ he je nɛ i de nyɛ ke nɔ ko be nyɛe maa ba ye ngɔ kaa ja Tsɛ ɔ ha lɛ he blɔ ɔ nɛ.” 66  Enɛ ɔ he je ɔ, e kaseli ɔmɛ fuu je kɛ ho níhi nɛ a je a he ɔ he ya, nɛ a kɛ lɛ nyɛɛ we hu. 67  Lɔ ɔ he ɔ, Yesu bi Ni Nyɔngma Kɛ Enyɔ ɔmɛ ke: “Anɛ nyɛ hu nyɛ suɔ kaa nyɛ maa je lo?” 68  Simon Petro ha lɛ heto ke: “Nyɔmtsɛ, mɛnɔ ngɔ nɛ wa maa je kɛ ya? Mo lɛ o ngɛ neneene wami munyu ɔmɛ ɔ nɛ. 69  Wa he ye, nɛ wa ba le kaa mo ji Mawu we Nɔ Klɔuklɔu ɔ nɛ.” 70  Yesu he nɔ nɛ e de mɛ ke: “Anɛ pi imi nɛ i hla nyɛ nihi nyɔngma kɛ enyɔ ɔmɛ ɔ lo? Se kɛ̃ ɔ, nyɛ ti nɔ kake ji nɔ he guɛ gbelɔ”* 71  Ngɛ anɔkuale mi ɔ, Yudas, nɛ ji Simon Iskariɔt binyumu ɔ he munyu nɛ e ngɛ tue ɔ nɛ, ejakaa e ngɛ mi kaa e ji Ni Nyɔngma Kɛ Enyɔ ɔmɛ a ti nɔ kake mohu lɛɛ, se lɛ ji nɔ nɛ maa tsɔɔ e se blɔ ɔ nɛ.

Sisi Ningmahi

Aloo “kusii.”
Maa pee kilomita enuɔ loo ekpa. Hela, “maa pee stadia 25 loo 30.”
Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi.
Aloo “he nya buami he.”
Aloo “abosiami.”