EXOBINTALÁB 46
AJATLÁB 49 Alegremos el corazón de Jehová
¿Kʼwajat a tsápnanchal ka bajuw ti tolmix ókʼnom?
«Más kulbél neʼets kin atsʼaʼ jitaʼ kin bínaʼ jawaʼ in kwaʼal» (HECH. 20:35).
JAWAʼ NEʼETS KI EXÓBNAʼ
Axéʼ xi exobintaláb neʼets kin lej tólmiy an epchal inik axi pujadh abal kin tsápnanchij kin bajuw ti tolmix ókʼnom.
1. ¿Jantʼoj in tsálpayalak an abatwálej Pablo tin kwéntaj an tolmix ókʼnom?
AN TOLMIX ókʼnom in tʼajálchik jun i alwaʼ tʼojláb ti tamkuntaláb. An abatwálej Pablo in lej kʼanidhálak an epchalchik axi in tʼajálak axéʼ xi tʼojláb. Jaxtám, tam ti in abchij jun i carta an epchalchik axi ti Filipos, in abchij i tsapnedhomtaláb an ókʼnomchik ani an tolmix ókʼnomchik (Filip. 1:1).
2. ¿Jantʼiniʼ tin atsʼál a Luis kʼal an ayláb axi in kwaʼal?
2 Yan i epchal inik in kulbetnál ka tólmixin kʼal an ókʼnomchik. Waʼats axi kwitólej ani axi payeblábits. Ejtíl a Devan, in kwaʼalak 18 i támub tam ti bíjiyat ti tolmix ókʼnom ani a Luis in kwaʼalak watʼadh 50 i támub. An epchal Luis in ulal: «Pel jun i púlik lablixtaláb ku ejtow tin tolmix jantʼiniʼ in tolmix ókʼnom, kom an epchalchik axi ti tamkuntaláb tin lej kʼanidhál». Antsanáʼ tin atsʼál yan i tolmix ókʼnom.
3. ¿Jawaʼ tam konowixtaláb neʼets ki tókʼtsiy?
3 Max tatáʼ pel jun i epchal inik axi it pujadh ani yab pel it tolmix ókʼnom, ¿a tsalpayámal ka bajuw nixéʼ xi ayláb? ¿Jantʼoj neʼets ti tólmiy ka léʼnaʼ ka bajuw nixéʼ xi ayláb? Ani, ¿jantʼoj in yéjenchal ka tʼajaʼ abal ka bajuw ti tolmix ókʼnom? Al axéʼ xi exobintaláb neʼets ki tókʼtsiy axéʼchik xi konowixtaláb. Pero okʼox ki exóbnaʼ jawaʼ játs in uchbíl an tolmix ókʼnom.
¿JAWAʼ JÁTS IN UCHBÍL AN TOLMIX ÓKʼNOM?
4. ¿Jawaʼ játs in uchbíl an tolmix ókʼnom? (Ka tsuʼuw jayej an imagen).
4 An tolmix ókʼnom pel i epchalchik axi pujadh. Jajáʼchik bijiyámej kʼal an espíritu santo ani in tólmiyal an ókʼnomchik abal kin putuw pílchik i tʼojláb ti tamkuntaláb. Jayej, jajáʼchik in ólchal an epchalchik juʼtáj ti neʼets ti ólnom ani in pidhál an publicaciones axi in yéjenchal. Kʼeʼat u tolmix abal ka tʼokedháj an atáj tamkuntaláb, talchik in ólchal an epchalchik juʼtáj tin tomnál ka koyóts ani kʼeʼatchik in punuwal an ajatlábchik ani an videos ti tamkuntaláb. Yan i tʼojláb axi in tʼajál an tolmix ókʼnom yab lej kʼibat, pero kom in kʼanidhál a Jehová in tsápnanchal kin tʼajaʼ jantʼiniʼ tu olcháb. Jayej in lej kʼanidhál an epchalchik axi ti tamkuntaláb (Mat. 22:37-39). ¿Jantʼoj kwaʼal kin tʼajaʼ jun i epchal inik max in léʼ kin bajuw ti tolmix ókʼnom?
An tolmix ókʼnom in nitsʼbiyal a Jesús tam in tólmiyal an epchalchik kʼal jawaʼ in yéjenchal. (Ka tsuʼuw an párrafo 4).
5. ¿Jantʼoj a éjtowal ka tʼajaʼ abal ka bajuw tit tolmix ókʼnom?
5 Ban Biblia neʼets ki elaʼ jantʼoj in tomnál kin tʼajaʼ jitaʼ in léʼ kin bajuw ti tolmix ókʼnom (1 Tim. 3:8-10, 12, 13). ¿Jantʼoj a éjtowal ka tʼajaʼ abal ka putuw kʼal jawaʼ it kónchinal? Ka exóbnaʼ alwaʼ jawaʼ u kónchinal ti Biblia ani ka tsápnanchij ka putuw. Pero lej exbadh ka tʼajaʼ ti kwéntaj jaleʼ ta léʼ ka bajuw ti tolmix ókʼnom.
¿JALEʼ TA LÉʼ KA BAJUW TIT TOLMIX ÓKʼNOM?
6. ¿Jantʼoj kwaʼal ka tʼajaʼ abal ka léʼnaʼ ka tólmiy an epchalchik axi ti tamkuntaláb? (Mateo 20:28; ka tsuʼuw jayej an imagen).
6 Ki tsalpay kʼal in tʼiplábil a Jesucristo. Jajáʼ in lej kʼanidhálak a Jehová ani an atiklábchik. Kʼal nixéʼ xi kʼanidhomtaláb u tolmiyábak abal kin tejwamédhaʼ i tsaʼataláb ani kin léʼnaʼ kin tólmiy an atiklábchik (ka ajiy Mateo 20:28; Juan 13:5, 14, 15). Max tatáʼ jayej a kʼanidhál a Jehová, nixéʼ neʼets ti tólmiy abal ka bajuw ti tolmix ókʼnom ani neʼets ka batsʼuw yan i lablixtaláb (1 Cor. 16:14; 1 Ped. 5:5).
A Jesús in punchij jun i alwaʼ tʼiplab an aykolchik tin kwéntaj an tsaʼataláb. (Ka tsuʼuw an párrafo 6).
7. ¿Jaleʼ ti yab in tomnál ki bajuw jun i ayláb expidh abal ku puwénchat?
7 Xowéʼ ta kʼicháj an atiklábchik axi in kwaʼal jun in ey u puwencháb. Pero tin bichówil a Jehová, wawáʼ yab i tʼajál antsanáʼ. An epchal axi in léʼ kin bajuw jun in uchbíl ti tamkuntaláb yab in tʼajál kom in léʼ ka puwénchat, in tʼajál kom in kʼanidhál an epchalchik. Pero max jun i epchal inik kin bajuw ti tolmix ókʼnom expidh kom in léʼ ka puwénchat, walám yab neʼets kin léʼnaʼ kin tʼajaʼ talchik i tʼojláb axi ka bíjchin. Walám kin tsalpay abal tidhetál kin tʼajaʼ nixéʼ xi tʼojláb (Juan 10:12). A Jehová yab neʼets kin lábliy axéʼ xi epchal max kʼwajat in tʼajál an tʼojláb kom in léʼ ka puwénchat o kom in kwaʼal i kʼadhataláb (1 Cor. 10:24, 33; 13:4, 5).
8. ¿Jantʼoj uchan an abatwálejchik kʼal a Jesús abal kwaʼal kin tʼajaʼ?
8 Talchik in aykolil a Jesús in léʼnaʼ kin koʼoy talchik in uchbíl, pero yab in kwaʼalakchik jun i tsalap axi tekedh. Jun i tʼiplab, a Santiago ani a Juan in konchij a Jesús abal ka pidhan jun in uchbíl tin Éyaltal a Jehová. A Jesús yab in kʼwiyaʼ a Santiago ani a Juan, pero tam ti kʼwajiy kʼal an 12 i abatwálej, a Jesús in uluw axéʼ: «Max a léʼ ka koʼoy jun a ey kʼal a Dios tatáʼ játs axi kwaʼal ka ókʼnaʼ abal ka tólmiy axi más ani kwaʼal ka koʼoy i tsaʼataláb» (Mar. 10:35, 43, 44). An epchalchik axi in tsápnanchal kin bajuw jun i ayláb kom chubax in léʼ kin tólmiy axi más, neʼets ka lej lábliyat kʼal a Jehová (1 Tes. 2:8).
¿JANTʼOJ A ÉJTOWAL KA TʼAJAʼ ABAL KA LÉʼNAʼ KA TÓLMIY AXI MÁS?
9. ¿Jantʼoj a éjtowal ka tʼajaʼ abal ka áynanchij ka tólmiy axi más?
9 I lej belál abal tatáʼ a lej kʼanidhál a Jehová ani an epchalchik. Pero walám a tsalpayal abal yab neʼets ka ejtow ka putuw kʼal an tʼojláb axi u bíjchinal an tolmix ókʼnom. Tam, ¿jantʼoj a éjtowal ka tʼajaʼ abal ka léʼnaʼ ka tólmiy an epchalchik axi ti tamkuntaláb? Jawaʼ neʼets ti tólmiy jats ka tsalpay jantʼiniʼ ti neʼets ka atsʼaʼ tam ka tólmiy axi más. A Jesús in uluw abal «más kulbél neʼets kin atsʼaʼ jitaʼ kin bínaʼ jawaʼ in kwaʼal» (Hech. 20:35). Jajáʼ antsanáʼ tin atsʼaʼ kom in tólmiy axi kʼeʼat. Ani tatáʼ jayej a éjtowal ka atsʼaʼ i kulbél max ka tólmiy an epchalchik.
10. Ka olnaʼ jun i tʼiplab jantʼiniʼ tin atsʼálak a Jesús tam in tólmiyalak axi más (Marcos 6:31-34).
10 Ki tsuʼuw jun i tʼiplab axi in tejwamedhál abal a Jesús in atsʼálak lej kulbél tam in tólmiyalak axi más (ka ajiy Marcos 6:31-34). Jun i kʼicháj a Jesús ani an abatwálejchik in atsʼálak lej tsekenek, jaxtám in uluwchik abal neʼets ti wéʼ koyol. Pero talbél in tʼajaʼ ti kwéntaj abal talak jun i mudhél i atikláb axi in léʼak kin atsʼaʼ jawaʼ a Jesús xeʼetsak in olnál. A Jesús ani an abatwálej awilak kin uluw abal yab neʼets kin bátsʼuwchik kom lej tsekenek ani kom yab kʼapúmadhchik. Jayej a Jesús in éjtowalak kin uchaʼchik abal neʼets kin exóbchij wéʼ ani dhubat ka kʼalechik. Pero kom a Jesús in lej kʼanidhálak an atiklábchik, kʼwajiy in exóbchal yan jantʼoj, ani tam ti a Jesús in tʼajaʼ ti kwéntaj lej wákalits (Mar. 6:35). A Jesús in exóbchalak an atiklábchik kom in lej kʼanidhálak ani in yájnanchalak. Jayej u lej kulbélak kin ejtow kin tólmiy axi más.
11. ¿Jantʼiniʼ tin tólmiy a Jesús an atiklábchik? (ka tsuʼuw jayej an imagen).
11 A Jesús yab expidh in exóbchij an atiklábchik, jayej in tólmiy kʼal jawaʼ in yéjenchalak. Jun i tʼiplab, jajáʼ in yanedhaʼ an kʼapnél ani in uchaʼ an áykolchik kin bukʼuw (Mar. 6:41). Antsanáʼ tin punchij an tʼiplab in aykolilchik abal kwaʼal kin tólmiy axi más. Jayej in tejwamédhanchij abal lej exbadh an tʼojláb axi in tʼajál an tolmix ókʼnom. An abatwálej in atsʼaʼchik lej kulbél kom in ejtow kin tólmiy a Jesús abal kin bukʼuw an kʼapnél ani patalchik kʼapúts (Mar. 6:42). A Jesús yab expidh in tólmiy nixéʼ a kʼicháj an atiklábchik, jajáʼ etsʼey in aliyalak jantʼiniʼ ti kin tólmiy (Mat. 4:23; 8:16). A Jesús in atsʼálak lej kulbél kin ejtow kin tólmiy an atiklábchik ani in pidhálak jawaʼ in yéjenchal. Tatáʼ jayej a éjtowal ka atsʼaʼ nixéʼ xi kulbetaláb max ka bajuw ti tolmix ókʼnom.
An kʼanidhomtaláb axi a koʼonchal a Jehová ani an epchalchik neʼets ti tólmiy abal ka léʼnaʼ ka tʼojonchij más ban tamkuntaláb. (Ka tsuʼuw an párrafo 11). a
12. ¿Jaleʼ ti yab in tomnál ki tsalpay abal yab jaykʼiʼ neʼets ki ejtow ku tólmixin ti tamkuntaláb?
12 Yab kit tʼeʼpin max a tsalpayal abal yab a éjtowal ka tʼajaʼ nibal jantʼoj. Ti tamkuntaláb waʼats yan i tʼojláb axi tatáʼ neʼets ka ejtow ka tʼajaʼ. Jayej neʼets ti lej tólmiy max ka ajiy 1 Corintios 12:12-30. An abatwálej Pablo in ulal abal patal i tʼajál jun i exbadh tʼojláb ti tamkuntaláb, jaxtám yab kit lej tʼeʼpin max yabaye a putuwal jawaʼ it kónchinal abal ka tʼajaʼ ti tolmix ókʼnom. Jawaʼ in tomnál ka tʼajaʼ jats ka áynanchij ka tʼojonchij a Jehová ani ka tólmiy an epchalchik. Jayej, okʼxidh ki bíjchin jun i tʼojláb, an ókʼnomchik neʼets kin lej tʼajaʼ ti kwéntaj jantʼoj a éjtowal ka tʼajaʼ (Rom. 12:4-8).
13. ¿Jantʼoj kwaʼal ka tʼajaʼ ti kwéntaj max a léʼ ka batsʼuw jun a uchbíl ti tamkuntaláb?
13 Kʼeʼat jantʼoj axi neʼets ti tólmiy jats ka tʼilaʼ abal patal an epchalchik kwaʼal kin putuw jawaʼ tu konchal an Biblia. Ejtíl, patal in tomnál ki tsápnanchij ku utey kʼal a Jehová, ki tólmiy axi kʼeʼat kʼal jawaʼ in yéjenchal ani ki punchij jun i alwaʼ tʼiplab an epchalchik. Pero, ¿jantʼoj in tomnál kin tʼajaʼ an epchal inik axi in léʼ kin tólmiy axi más?
JAWAʼ KWAʼAL KA TʼAJAʼ ABAL KA BAJUW TI TOLMIX ÓKʼNOM
14. ¿Jantʼini in tejwamedhál jun i epchal abal in putuwal «jawaʼ u kónchinal»? (1 Timoteo 3:8-10, 12).
14 Ti 1 Timoteo 3:8-10, 12 (ka ajiy) i elál jantʼoj in éjtowal kin tʼajaʼ jitaʼ in léʼ kin bajuw ti tolmix ókʼnom. An tolmix ókʼnom «kwaʼal kin putuw kʼal jawaʼ u kónchinal». Kwaʼal ka exláj abal in tʼajál jawaʼ tekedh ani abal etsʼey in ulal an chubaxtaláb. Axéʼ yab in léʼ kin uluw abal an epchal yabáts neʼets kin ejtow ti kʼatsub o ti teʼnal (Ecl. 3:1, 4). Kwaʼal kin tsápnanchij kin putuw alwaʼ kʼal in uchbíl ani kin punchij jun i alwaʼ tʼiplab an epchalchik. Nixéʼ neʼets kin tʼajaʼ abal ka kʼakʼnáj kʼal an epchalchik.
15. ¿Jantʼiniʼ ti neʼets kin tejwamédhaʼ abal «u kaw kʼal an chubaxtaláb» ani «yab in kʼaʼinchal an tumín»?
15 «Kwaʼal ka kawin kʼal an chubaxtaláb». Axéʼ in léʼ kin uluw abal yab neʼets kin kʼambiy jitaʼ, yab neʼets ti janamkáw ani etsʼey neʼets kin putuw in káwintal (Prov. 3:32). «Yab kin kʼaʼinchij an tumín». Axéʼ in léʼ kin uluw abal yab neʼets kin odhnaʼ jitaʼ kʼal tin kwéntaj an tumín nibal neʼets kin kweʼey an túmin axi ban tamkuntaláb. Jayej, yab neʼets kin jaʼúbnaʼ an epchalchik abal kin kanchij i tumín.
16. a) ¿Jaleʼ ti yab in tomnál kin «watʼkʼanchij kʼal an vino»? b) ¿Jantʼiniʼ in tejwamedhál abal in «kwaʼal tʼokat in tsalápil»?
16 «Yab in tomnál kin watʼkʼanchij kʼal an vino». Yab kwaʼal kin tʼajaʼ abal axi más kin tsalpay abal jajáʼ in lej kulbetnál kin utsʼaʼ an vino. Jayej «kwaʼal kin koʼoy tʼokat in tsalápil», axéʼ in léʼ kin uluw abal kʼwajat in belkál an abatnaxtaláb axi tu pidhál a Jehová. Junchikíl walám neʼets ku ukʼpin kom pel u waláblom, pero max ki tsápnanchij ki tʼojonchij a Jehová, neʼets ki atsʼaʼ kulbél.
17. ¿Jantʼoj in tomnál kin tʼajaʼ ti kwéntaj an ókʼnom kʼal an epchal axi in léʼ kin bajuw ti tolmix ókʼnom? (1 Timoteo 3:10; ka tsuʼuw jayej an imagen).
17 Kʼeʼat jantʼoj axi in éjtowal kin tʼajaʼ an epchal játs «kin tejwamédhaʼ abal neʼets kin ejtow kin putuw kʼal in uchbíl». An epchal kwaʼal ka exláj abal etsʼey in putuwal kʼal an tʼojláb axi u bíjchinal kʼal an ókʼnomchik. Tam an ókʼnomchik ti uchbiy ka tʼajaʼ jun i tʼojláb, ka tsápnanchij ka bélkaʼ an olchixtaláb axi jajáʼchik ti pidhaʼ ani an olchixtaláb axi in binámal in bichówil a Jehová. Jayej in tomnál ka lej tʼajaʼ ti kwéntaj jantʼiniʼ ti neʼets ka tʼajaʼ an tʼojláb ani jaykʼiʼ tin tomnál ka taʼpaʼ. Max ka tsápnanchij ka tʼajaʼ alwaʼ a tʼojlábil, an epchalchik axi ti tamkuntaláb neʼets ti lej kʼákʼnanchij jawaʼ a tʼajaʼ ani neʼets kin tsuʼuw abal kʼwajat a tsápnanchal ka tʼojonchij más a Jehová (ka ajiy 1 Timoteo 3:10). An ókʼnomchik neʼets kin lej tʼajaʼ ti kwéntaj jitaʼchik in yéjenchal ka tolmiyat abal kin bajuw ti tolmix ókʼnom. Ejtíl, ¿waʼats ti tamkuntaláb i epchalchik pujadh axi tsakamej o axi kʼwájatej ti yejel? ¿In ujnám kin exóbnaʼ an Biblia tin kwetemtal? ¿In binál i tokʼtsixtaláb ti tamkuntaláb ani in ujnám ka kalej ti ólnom? A éjtowal ka bíjchij talchik i tʼojláb axi tatáʼ a tsalpayal abal neʼets kin ejtow kin putuw. Nixéʼ neʼets ti tólmiy ka exlaʼ max axéʼchik xi epchal neʼets kin ejtow kin putuw kʼal kʼeʼat i uchbiláb. Antsanáʼ neʼets ka tʼojojon abal kin bajuw ti tolmix ókʼnom tam kin putuw an 18 i támub, o walám kin bajuw belits abal yabaye in kwaʼal nixéʼ xi támub.
An ókʼnomchik in éjtowal kin bíjchij talchik i tʼojláb an epchalchik axi pujadh abal kin tsuʼuw max neʼets kin ejtow kin putuw kʼal kʼeʼat i uchbixtaláb. (Ka tsuʼuw an párrafo 17).
18. ¿Jantʼoj in tomnál kin tʼajaʼ jun i epchal abal «yab ka uluwat i kidháb kaw tin kwéntaj jajáʼ»?
18 An tólmix ókʼnom kwaʼal kin tʼajaʼ abal «yab ka uluwat i kidháb kaw tin kwéntaj jajáʼ». Jaxtám kwaʼal kin tsápnanchij kin tʼajaʼ jawaʼ tekedh abal yab ka jólbiyat. Junchikíl walám neʼets ku kawiliyat ani ka uluwat abal i tʼajámal jantʼoj axi kidháb, ma a Jesús in watʼaʼ nixéʼ, ani in uluw abal jayetsej neʼets ka tʼajchin in aykolil (Juan 15:20). Pero max an epchalchik kin tsápnanchij kin nitsʼbiy a Jesús, yab neʼets ka uluwat jantʼoj kidháb tin kwéntaj jajáʼchik (Mat. 11:19).
19. ¿Jantʼiniʼ ti éxbayal an kaw, «kwaʼal kin koʼoy junkats in kʼimádhil»?
19 Max an epchal axi in léʼ kin bajuw ti tolmix ókʼnom kʼwajat tómkidh «kwaʼal kin koʼoy junkats in kʼimádhil». Kwaʼal kin tʼajaʼ ti kwéntaj jawaʼ a Jehová in ulúmal tin kwéntaj an tomkintaláb, expidh kwaʼal kin koʼoy junkats in kʼimádhil (Mat. 19:3-9). An epchal yab kwaʼal ka kwatsiy kʼal jun i mimláb axi yab pel in kʼimádhil (Heb. 13:4). Jayej, an epchal inik kwaʼal kin lej tʼajaʼ ti kwéntaj in kʼimádhil ani yab kwaʼal ti alkʼidh kʼatsub kʼal kʼeʼat i mimláb (Job 31:1).
20. ¿Jantʼiniʼ tin tejwamedhál jun i epchal inik abal in okʼnál alwaʼ in yanél ani in tsakámil?
20 An tolmix ókʼnom jayej «kwaʼal kin ókʼnaʼ alwaʼ in yanél ani in tsakámil» abal kin tólmiy ka utey más kʼal a Jehová. Kwaʼal kin lej tʼajaʼ ti kwéntaj abal kin putuw alwaʼ kʼal in uchbíl axi in kwaʼal. Ejtíl, kwaʼal kin tʼajaʼ an kʼakʼnaxtaláb kʼal in yanél semana ti semana. Jayej kwaʼal kin tsápnanchij ka kalej ti ólnom junax kʼal in yanél, ani kwaʼal kin tólmiy in tsakámil abal ka utey más kʼal a Jehová (Efes. 6:4). An epchal axi kin ejtow kin putuw kʼal axéʼ xi uchbiláb, neʼets kin tejwamédhaʼ abal neʼets kin ejtow kin béletnaʼ alwaʼ an epchalchik (ka jumbiy kʼal 1 Timoteo 3:5).
21. ¿Jantʼoj a éjtowal ka tʼajaʼ max yabaye a bájuwal ti tolmix ókʼnom?
21 Max tatáʼ yabaye pel i tolmix ókʼnom, ka ólonchij a Jehová ani ka exóbnaʼ axéʼ xi exobintaláb. Ka exóbnaʼ jantʼoj játs axi in yéjenchal kin tʼajaʼ jun i epchal abal kin bajuw ti tolmix ókʼnom ani ka tsápnanchij ka tʼajaʼ. Max ka tsalpay kʼal an kʼanidhomtaláb axi a koʼonchal a Jehová ani an epchalchik, nixéʼ neʼets ti tólmiy abal ka léʼnaʼ ka tʼojonchij más a Jehová (1 Ped. 4:8, 10). Ani neʼets ti tólmiy abal etsʼey kit kʼwajiy tin bichówil. I lej konchal a Jehová abal ti tólmiy abal ka bajuw ti tolmix ókʼnom (Filip. 2:13).
AJATLÁB 17 «Quiero»
a JAWAʼ U TEJWAMÉL BAN IMÁGENES: Ta kʼwatab tejwaʼ abal a Jesús kʼwajat in tólmiyal in aykolil. Ta winab tejwaʼ abal jun i tolmix ókʼnom kʼwajat in tólmiyal jun i epchal axi payeblábits.
