Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A hangyának álcázott pók

A hangyának álcázott pók

A hangyának álcázott pók

A NAGY hangyautánzó pók belopódzik egy hangyabolyba, és „álruhában” él az ellenségei között. Hogy elkerülje a leleplezést, megváltoztatja a küllemét és a viselkedését, s így sikerül észrevétlennek maradnia. Ez azért fontos, mert ha a hangyákat megzavarják, akkor nagyon dühösek tudnak lenni. Mivel a pók teste különbözik a hangyáétól, nehéz feladatot kell megoldania.

A hangyának hat lába van, és egy pár csápja, míg a póknak nyolc lába van, és nincsen csápja. Hogyan változik hát a pók hangyává? Hat lábon szaladgál a hangyaboly környékén, a maradék két lábát úgy helyezi el, mintha azok lennének a csápjai.

Ezenkívül a pók a két álcsápját nagyon élethűen mozgatja. Úgy hadonászik velük, mint a hangyák a csápjukkal. Ez az álcaművész még a hangyák szaggatott, cikcakkos mozgását is utánozni tudja.

A pók megpróbál mindent tökéletesen úgy csinálni, mint a hangya, hiszen a biztonsága érdekében létfontosságú, hogy a hangyaboly lakójának könyveljék el. A hangyabolyban a pók védelmet élvez a természetes ellenségeitől, például a pókölő darazsaktól. Az énekesmadarak, amelyek ínyencfalatnak tartják ezt a pókot, szintén békén hagyják őt a hangyabolyban. A hangyautánzó pókok még azokat a pókokat is átejtik a „csápjaikkal”, amelyek más pókokra vadásznak.

Ám ha egy madár, gyík vagy valami más élőlény megtámadja a hangyaközösségét, akkor a pók gyorsan visszaváltozik önmagává, és eliszkol. A pókoknak jobb a látásuk, mint a hangyáknak, valamint ugrani is tudnak, míg a hangyák nem — mindez megkönnyíti számukra a menekülést.

Nappal a pók mindent megtesz, hogy észrevétlen maradjon a hangyabolyban. Éjszaka azonban munkához lát, és ugyanabban a hangyabolyban kapja el a hangyákat, amely otthont ad neki! Ha a pók lelepleződik, jó hasznát véve nyolc lábának, elillan.

Megeshet, hogy a hím pók egy nősténnyel együtt fészkeli be magát a hangyabolyba. A nőstény pók nem csupán hűséges a lovagjához, hanem még találékony is. A pókleány védőhálót sző a hangyabolyban, mely nem csupán a párját védelmezi, hanem még a petéit is.

Kétségtelen, hogy még sokat tanulhatunk erről a pókról, és ugyanez elmondható a föld legtöbb állatfajával kapcsolatban is. Milyen csodás lesz a jövőben, amikor többet is megtudhatunk Isten lenyűgöző teremtményeiről!

[Kép a 31. oldalon]

Egy pók két hangya között

[Forrásjelzés]

Bill Beatty