Szerencsejátékok — Az egész világot megigézik

JOHN, aki Skóciában nőtt fel, arról álmodozott, hogy egyszer majd nyerni fog a lottón. „Minden héten vettem magamnak lottószelvényt — meséli. — Ezzel az olcsó kis szelvénnyel a kezemben úgy éreztem, hogy megkaphatok mindent, amire valaha vágytam.”

Kadzusige, aki Japánban él, rajongott a lóversenyekért. Így beszél a múltjáról: „Nagyon jól szórakoztam a barátaimmal, amikor fogadásokat tettünk a lóversenyeken. Egyszer-egyszer még az is megesett, hogy nagyobb összeget nyertem.”

„A bingó volt a kedvenc játékom — mondja az ausztráliai Linda. — Hetente körülbelül 30 dollárom ment rá, de a nyerés okozta izgatottságot nagyon szerettem.”

John, Kadzusige és Linda korábban a szórakozás viszonylag ártalmatlan formáinak tartották a szerencsejátékokat. Világszerte több százmillió ember osztja ezt a véleményt. Egy 1999-es Gallup-felmérés rámutatott, hogy az amerikaiak kétharmada semmi kivetnivalót nem talál a hazárdjátékokban. Az Egyesült Államokban 1998-ban körülbelül 50 milliárd dollárt játszottak el törvényes szerencsejátékokon. Ez több, mint amennyit mozijegyre, hangfelvételekre, látványos sportmérkőzésekre, vidámparkra és videojátékokra költöttek együttesen.

Ausztráliában nemrégiben végeztek egy vizsgálatot, és kiderült, hogy egy egyéves időszak alatt a lakosságnak több mint a 80 százaléka legalább egyszer részt vett valamilyen szerencsejátékban, a lakosság 40 százaléka pedig minden héten játszott. Ennek az országnak a felnőtt lakossága évente átlagosan több mint 110 000 forintnak megfelelő összeget költ fejenként szerencsejátékokra, ami körülbelül kétszer annyi, mint amennyit az európaiak vagy az amerikaiak költenek. Ezért az ausztrálokat a világ legmegrögzöttebb szerencsejátékosai közé sorolják.

Japánban sokakat rabul ejtett a pacsinko nevezetű, flipperhez hasonló játék. Az emberek évente körülbelül 66 billió  forintnyi összeget költenek fogadásokra. Brazíliában is legalább 1,1 billió forintnak megfelelő összeg megy el minden évben szerencsejátékokra, főleg lottószelvényekre. Ám nemcsak a brazilok szenvedélyes lottózók. A Public Gaming International című folyóirat egy nem régi becslése szerint „102 országban 306 különböző lottójátékban” vehetnek részt az emberek. A szerencsejátékok valóban az egész világot megigézik. Néhányak szerint az ilyen játékok nagyon hasznos célokat is szolgálnak.

Sharon Sharp, egy szerencsejátékokkal foglalkozó kutatóintézet képviselője azt mondja, hogy az Egyesült Államokban 1964 és 1999 között a lottózásból „körülbelül 125 milliárd dolláros [bevételük] volt az egyes államoknak, s ennek a bevételnek a nagy része 1993 óta folyt be”. A pénzt főleg közoktatási programok finanszírozására, védett területek létrehozására és közhasználatú sportlétesítmények építésére tették félre. A szerencsejáték-ipar továbbá rengeteg embert foglalkoztat. Csupán Ausztráliában több mint 7000 cég körülbelül 100 ezer embernek ad munkát.

Ezért a hazárdjátékok támogatói azzal érvelnek, hogy a törvényes szerencsejátékok nemcsak szórakozási lehetőséget jelentenek, hanem munkahelyeket biztosítanak, növelik az adóbevételt, és fellendítik a pangó gazdasági életet.

Sok emberben felmerül hát a kérdés: „Mi rossz van a szerencsejátékokban?” Nagyon valószínű, hogy a válasz láttán, melyet a következő cikkek adnak meg, sokan más szemmel fognak tekinteni az ilyen játékokra.

[Kép a 3. oldalon]

John

[Kép a 3. oldalon]

Kadzusige

[Kép a 3. oldalon]

Linda