Figyeljük a világot

Összecipzárazott sebek

Sebkötöző cipzárral jobb eredményt lehet elérni, mint úgy, hogy a hagyományos módszerrel összevarrják a sebet, jelenti a Frankfurter Allgemeine Zeitung. „A cipzárral ellátott sebészeti kötszert ugyanúgy fel lehet ragasztani, mint a rendes ragtapaszt. A fogakkal felszerelt tapaszt a seb két oldalára helyezik, majd ahogyan a ruhán szokás, összehúzzák rajta a cipzárt.” Egy vizsgálatban, melyet Németországban a göttingeni egyetemi klinikán végeztek, olyan betegeket hasonlítottak össze, akiket bőrtumorral operáltak. A bőr alatti szöveteket minden betegnél a megszokott módon összevarrták, a bőr felső rétegeit azonban némelyeknél sebkötöző cipzárral zárták le, míg másoknál megmaradtak a hagyományos varrásnál. A cipzáras eljárással összezárt sebek helyén jelentősen kisebb heg képződött, és kevesebb beteg bőrén volt a sebhely csúnya, cikcakkos.

 Gyomirtót gyártó hangyák

„Néhány hangyafaj, mely gombát állít elő magának táplálékul, gyomirtót is készít, hogy megszabaduljon egy élősködőtől” — számol be a Bloomberg hírszolgálat. Az Atta colombica nevű faj egyedei nem képesek megemészteni a leveleket és növényi hulladékokat, melyeket a fészkükbe cipelnek. A rothadó növényeket kamrákban tárolják, és gombatenyészeteket hoznak létre belőlük. Ám a kifejlődött gombákat egy mikroszkopikus élősködő támadja meg, amely megtizedelheti, de teljesen el is pusztíthatja a hangyák élelmét. A gombák védelmezésére a hangyák testén egy baktérium képződik. „Amikor megjelennek az élősködők, a hangyák a testük bizonyos részeit hozzájuk dörgölik, így a gyomirtó az élősködőkre ragad” — fejti ki a hírszolgálat.

Kanadában tovább csökken a templomba járók száma

„Kanadában a világias gondolkodásmód kerekedik felül” — nyilatkozta Yann Martel kanadai francia író a Publishers Weekly című folyóiratnak adott interjújában. Mi több, a The New York Times kijelenti, hogy Montrealban „olyan mértékben csökken a templomba járók száma, hogy az elmúlt három évben legalább 18 templomot zártak be, melyek most vagy üresen állnak, vagy lakásokat alakítottak ki bennük; az egyikben pedig pizzéria működik”. Marguerite Van Die, az ontariói Kingstonban lévő Queen’s Egyetem teológiaprofesszora szerint „ez egy olyan társadalom, melyben a vallás többé nincs hatással a kultúrára”.

A venezuelai villámlások jót tesznek az ózonrétegnek

Bár a földet körülvevő ózon 90 százaléka a napból jövő ultraibolya sugarak hatására képződik, a fennmaradó 10 százalék a villámlások nyomán jön létre. Abból pedig bőven van a venezuelai Zulia államban létesített Catatumbo Nemzeti Park mocsaras vidékein. A caracasi The Daily Journal című újságban olvasható, hogy a Catatumbo folyó torkolatvidéke felett évente „140-160 napon alakulnak ki zivatarok”. Úgy vélik, hogy az elhalt növények és a területet körülvevő lagúnákban és lápokban található egyéb anyagok bomlásakor keletkező metán, valamint az alacsonyan lévő felhők és a rossz időjárás együttesen hozzák létre a villámlásokat. A Catatumbo feletti villámlások másik érdekessége az, hogy annyira messze vannak, hogy nem hallani a mennydörgést. Ez „a természeti jelenség a világon csak itt megy végbe” — írja a Lost World Adventures weboldal.

A világ legdrágább városai

Tokióban, Moszkvában és Oszakában a legmagasabbak a megélhetési költségek a világon. Ez lett az eredménye a Mercer Human Resources Consulting által végzett vizsgálatnak. A felmérésben, melyet 144 városban végeztek el, több mint 200 termék és szolgáltatás árait hasonlították össze, köztük a lakások, a ruházkodás, közlekedés, szórakozás, bútorok, valamint a háztartási cikkek árait. A 20 legdrágább város fele Ázsiában található. Európában a legdrágább városok közt Genf, London és Zürich említhető meg Moszkva után. New York a tizedik helyen áll, míg Kanadában egy város sincs benne az első 100-ban. Ami a legolcsóbb városokat illeti, a paraguayi Asunción a listavezető.

Eltűnőben lévő nyelvek

„A világ »élő« nyelvei gyorsabb ütemben tűnnek el, mint a bolygó vadvilága” — olvasható egy tanulmányban, melyről a londoni The Independent tudósított. A nyelvészek becslései szerint világszerte 6809 nyelv létezik. Ezeknek a 90 százalékát kevesebb mint 100 000 ember beszéli. Összesen 357 olyan nyelv van, melyet 50-nél kevesebben beszélnek, és 46 olyan, melyről úgy tudják, hogy csupán egy embernek az anyanyelve. A gyarmatosítás miatt az észak-amerikai törzsek 176 nyelve közül 52, az ausztrál bennszülöttek 235 nyelve közül pedig 31 ma már holt nyelv. Bill Sutherland, a Kelet-angliai Egyetem professzora rámutatott, hogy amikor a nyelveket összehasonlították veszélyeztetettség szempontjából — úgy, ahogy az állatokat szokták —, a nyelvek jelentősen nagyobb hányadáról derült ki, hogy „fokozottan veszélyeztetett”, „veszélyeztetett” vagy „sérülékeny”. A professzor hozzáteszi: „A madarak és emlősök sorsáról mindenki tud, de mint kiderült, a nyelvek sokkal rosszabb helyzetben vannak.”

Miért lesz náthás az ember?

Sokak szerint az ember azért lesz náthás, mert átfázik a teste. Ugyanakkor „a tudósok már több mint egy évszázada próbálják tömérdek idő és energia ráfordításával bebizonyítani, hogy ez egyáltalán nem igaz — jelenti a The New York Times. — Ám erőfeszítéseik ellenére a megfázás és az időjárás közti összefüggés továbbra is fennáll, és még több kutatásra ösztönzi a szakembereket.” 1878-tól kezdődően, Louis Pasteur óta több ezer kísérletet hajtottak végre, hogy megállapítsák, milyen szerepe van, vagy hogy egyáltalán van-e szerepe a test lehűlésének a megfázásban. Nem meglepő módon a kutatók még mindig nem tudnak biztosat mondani. Ifjabb dr. Jack Gwaltney — aki világviszonylatban egyike azoknak, akik a legtöbbet tudnak a megfázásról — úgy véli, hogy nem a hőmérséklet, hanem a levegő páratartalma miatt fáznak meg az emberek. Az biztos, hogy „a nátha egy összetett jelenség; közel sem egyetlen betegségről van szó, hanem sok hasonlóról, melyek az időjárás hatására körforgásszerűen előjönnek időről időre, de hogy mi módon, az továbbra is rejtély” — írja az újság.

Lelki problémák a munkahelyen

„A munkahelyeken egyre inkább lelki, és nem fizikai okokra vezethető vissza, hogy a dolgozók nem képesek elvégezni a munkájukat” — közli a The Globe and Mail című kanadai újság. Több mint 180 kanadai vállalat vett részt egy olyan felmérésben, melyet azzal a céllal végeztek, hogy megvizsgálják, miként kezelik a vállalatok a munkaképtelenséget. Kiderült, hogy „a megkérdezettek 79 százaléka szerint elsősorban lelki eredetű gondok miatt válik egy dolgozó átmenetileg munkaképtelenné, 73 százalékuk pedig azt mondta, hogy a lelki betegségek a legfőbb okai a hosszú távú munkaképtelenségnek”. A munkahelyi stressz, szorongás és depresszió növekedésének okaiként említik például azt, hogy az idősödő dolgozóknak nem könnyű lépést tartaniuk a munkában, hogy több az elvégzendő munka, valamint hogy a modern technikai eszközök miatt az alkalmazottak nem tudnak elszakadni a munkájuktól, így „a munkanap soha nem ér véget”. Dr. Richard Earle szerint, aki egy olyan torontói intézet tagja, amely a stressz kiküszöbölésének a módszereivel foglalkozik, a munkáltatók úgy segíthetnek, hogy „képzést tartanak a vezető beosztású alkalmazottaknak a lelki betegségek felismeréséről, és arról, hogy mi a teendő, ha ilyennel találkoznak, valamint hogy tanácsadói programokat és egyéb szolgáltatásokat hoznak létre”.