Túlélték a katasztrófát

Az Ébredjetek! svájci írójától

A VILÁG több részéről is érkeztek hírek áradásokról 2000 októberében. Kiadós esőzések áztattak hegyoldalakat, aminek következtében hegycsuszamlások alakultak ki. A lefelé áramló görgeteg mindenféle kőtörmeléket, sőt egész fákat ragadott magával.

Svájc déli részén, Valais kanton volt az egyik ilyen katasztrófa színhelye. Ezt a területet hosszában kettészeli a Rhône folyó, mely a Berni-Alpokban lévő Rhône-gleccserből nyugat felé a Genfi-tóba folyik, úgy százhetven kilométert téve meg. A folyó mindkét oldalán hegyek meredeznek, melyekről a különböző nagyságú patakok vizet juttatnak a folyóba. Általában ezzel a vízelvezetéssel nincs semmi gond, de ha bőséges a csapadék az egész vidéken, a következmények gyakran végzetesek.

Ez történt az Olaszországgal határos Gondóban. Ezt a százötven fős lakosságú hegyi falut sár- és kőlavina borította be, elpusztítva a falu tekintélyes részét. Nemsokára nagy mennyiségű csapadék zúdult Valais más részeire, amitől utak és vasútvonalak váltak járhatatlanná, s házak teltek meg sárral és kövekkel. Egyik-másik helyen az iszap négyméteres magasságig halmozódott föl. Egy asszony végignézte, amint egy harminc méternél is magasabb sárlavina hatalmas köveket és egész fákat sodor a faluja felé.

Egy házaspár, Markus és Tabitha a katasztrófa idején Mörelben lakott. „Valamivel hat óra után tompa zúgásra és rázkódásra ébredtünk — emlékszik vissza Markus. — Kimentem elemlámpával, hogy megnézzem, mi történt, és a látványtól földbe gyökerezett a lábam. Kőlavinák tettek kárt házakban és hidakban, egy autó pedig hozzávágódott az egyik szomszédunk házához. Az utcánkban egy házaspár a lakásában rekedt, az ablakon át segítettem nekik kimenekülni. Amikor hazaértem, Tabithának és nekem csak annyi időnk maradt, hogy néhány holminkat összepakoljuk.”

Markus és Tabitha Jehova Tanúi, és a veszélyes övezeten kívül élő hívőtársaiknál találtak menedéket. „Bár megmenekültünk, Tabitha napokig a történtek hatása alatt volt” — mondja Markus. Mi segített neki, hogy kitartson ebben a megrázó, próbateljes időszakban? „A hittestvéreim társasága és támogatása — válaszolja —, valamint az, hogy sok szomszédunkra is számíthattunk a bajban.”

Markusnak és Tabithának eszébe jutottak a Példabeszédek 18:24 szavai, vagyis hogy „van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél”. Milyen értékesek az ilyen barátok, amikor csapás sújt!

[Térkép a 20. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

A katasztrófa sújtotta terület

Gondo

[Kép a 20. oldalon]

Markus és Tabitha

[Kép forrásának jelzése a 20. oldalon]

Mise à disposition par www.crealp.ch