Figyeljük a világot

A barátságos gyerekek népszerűbbek

„A márkás farmerek és a legmodernebb műszaki cikkek nem feltétlenül tesznek valakit népszerűvé. A gyermekek között sokkal kevésbé számít az, hogy kinek milyen a társadalmi helyzete, mint az, hogy ki mennyire barátságos” — írja a Psychologie Heute című német folyóirat. Judith Schrenk és Christine Gürtler, a berlini Max Planck Emberi Fejlődést Kutató Intézet pszichológusai tíz általános iskolában 234 harmadikos és ötödikes gyermeket választottak ki felmérésükhöz. Megállapították, hogy azoknak a gyerekeknek, akik jó kapcsolatokra törekedtek másokkal, és akik barátságosak és nyíltak voltak, nagyobb volt a tekintélyük. Azok, akik megütöttek másokat vagy kinevették őket, kisebb tekintélynek örvendtek a társaik közt. „Az iskolatársakat még az sem igazán érdekli, ha valaki vonzó megjelenésű, vagy sok zsebpénze van” — mondja a jelentés.

 Az értékes petrezselyem

A petrezselyem, melyet gyakran kizárólag díszítésként használnak, tele van vitaminokkal és ásványi anyagokkal, írja a The Sunday Telegraph, Ausztrália egyik napilapja. „Egy csésze petrezselyem több béta-karotint (A-vitamint) tartalmaz, mint egy nagy sárgarépa, közel kétszer annyi C-vitamint, mint egy narancs, és több kalciumot, mint egy pohár tej. Továbbá grammonként több vas van benne, mint a májban, és rengeteg B1- és B2-vitamint tartalmaz.” Orvosi szemszögből „a petrezselyem rendkívül hatékony vizelethajtó lévén segít a szervezetnek megszabadulnia a felesleges folyadékoktól” — írja az újság. Néhány máj-, lép-, gyomor- és húgyúti betegséget is enyhíteni tud. Frissen fogyasztva „az egyik legkiválóbb leheletfrissítő, arról nem is beszélve, hogy a legolcsóbb is”. Ám a cikk óvatosságra int, mert „bizonyos körülmények között, például ha valaki terhes . . . , az ösztrogénhatású alkotórészei miatt veszélyes lehet” a fogyasztása.

Befellegzett a névjegykártyának?

„Brazíliában a sok emberrablás miatt biztonságosabb a vállalatigazgatóknak, ha nem tartanak maguknál olyan névjegykártyát, amely elárulja a beosztásukat, illetve a rangjukat” — idézi Carl Paladini biztonsági szaktanácsadót az Exame című brazil, üzleti életről tudósító újság. A bűnözők az effajta személyes információ alapján tájékozódhatnak az ember anyagi helyzetéről. Sőt, Vagner D’Angelo, a Kroll nevű biztonsági nagyvállalat egyik igazgatója szerint nem túlzás kijelenteni, hogy „az irattárcánk tartalma tönkreteheti az életünket”. Arra inti az üzletembereket, akik olyan országban élnek, ahol sok az emberrablás, hogy ne tüntessék fel a munkabeosztásukat és a rangjukat a névjegykártyájukon, és hogy „hagyják az elegáns papírt és a díszes betűket”. Attól tartva, hogy a bűnözők hamarosan erre a taktikára is rájönnek, néhány üzletember egyáltalán nem használ névjegykártyát.

Tombol az AIDS a Karib-tenger vidékén

Afrika után a Karib-tenger vidékén a legmagasabb világviszonylatban a HIV-fertőzöttek száma, jelenti a The Miami Herald nemzetközi kiadása. „Néhány becslés szerint a Karib-tenger vidékén a felnőtt lakosság 2,4 százaléka”, egyes városokban pedig majdnem 12 százaléka HIV-fertőzött. „A félelem és a betegség letagadása miatt, valamint azért, mert a kezelési lehetőségek és a közegészségügy erőforrásai korlátozottak, nem tudni, hogy valójában mekkora a járvány — írja az újság. — Úgy vélik, hogy csak 2001-ben körülbelül 40 000 felnőtt és gyermek halt bele a betegségbe a Karib-tenger vidékén.” Patricio Marquez, a Világbank egészségügyi szakembere, aki a Karib-tenger vidékét és Latin-Amerikát felügyeli, azt mondja, hogy az AIDS „a lakosság legtermelékenyebb korosztályán belül a legtermelékenyebb hányadot” veszélyezteti. „Félő, hogy egy egész generáció kihal.” A legrosszabb helyzetben Haiti van, ahol a lakosságnak több mint a 6 százaléka fertőzött. „Az egészségügyi szakemberek és a politikusok arra figyelmeztetnek, hogy óriási csapást okozhat ez egy kis . . . országok alkotta területnek, ahol a rendelkezésre álló munkaerő és az anyagi javak korlátozottak, és amely a turizmusból él” — írja az újság.

Csak úgy ragyognak az ultraibolya fényben

Sok tudós régóta meg van győződve róla, hogy néhány madárfaj egyedeit ragyogó színű tollazatuk vonzóbbá teszi leendő párjuk számára. Kanadában a kingstoni Queen’s Egyetem biológusai rájöttek, hogy az egyik faj tollazata visszaveri az ultraibolya fényt. „Egy golyóstollhoz hasonló érzékelővel, egy úgynevezett spektrométerrel a kutatók feltárták a kanadai cinege fénytelen tollazatának láthatatlan titkát” — mondja a Canadian Geographic című magazin. A spektrométer megmutatta, hogy „a nőstényekkel ellentétben a hím cinkék elkápráztatják a szemet; tollazatuk ragyogóbb fehér, és a kontrasztok is élesebbek. A legsikeresebb szexuális életet élő hímek feje teteje és a begyénél lévő tollazat több ultraibolya fényt ver vissza. Ez a szín az ember számára láthatatlan.” A felfedezés alátámasztja a már meglévő bizonyítékokat, melyek szerint a madarak „több színt látnak, és élénkebbnek, mint az emberek” — írja a magazin.

Rekorderősségű vulkánkitörés a Naprendszerben

A Jupiter holdját, az Iót „a Naprendszerben eddig észlelt legnagyobb vulkánkitörés” rázta meg, olvasható a Science Newsban. „A Jupiter gravitációja által keltett roppant nagy árapályhatás folyamatosan formálja az Io felszínét, és fel is hevíti, ami működésben tartja a vulkánokat. Minden évben vagy egy tucat erőteljes vulkánkitörés mehet végbe rajta.” A cikk rámutat, hogy „a rekorderősségű vulkánkitöréskor kilövellt anyagok a megfigyelések szerint 1900 négyzetkilométernyi területet borítottak be, ami körülbelül ezerszer nagyobb a föld egyik legaktívabb vulkánja, az olaszországi Etna által uralt területnél”. A tudósok a Keck II nevű — igen távoli égitestek pontos megfigyelésére is alkalmas — távcső segítségével látták meg a kitörést. A távcső a hawaii Mauna Keán, egy ma már nem működő vulkánon áll. A Keck II az adaptív optikai rendszerének köszönhetően, „mely elég gyorsan állítható ahhoz, hogy semlegesítse a föld légkörének örvénylése okozta elmosódottságot”, pontos képet adott a vulkánkitörésről, írja a Science News.

Milyen hatással van a szülőkre a gyermekük halála?

„Az, hogy valakinek megszakad a szíve, egy szóképnél többet is takarhat” — jelenti ki a londoni The Times. A dániai Århusi Egyetem kutatói „21 062 olyan dán szülő életét követték nyomon, aki 18 évesnél fiatalabb gyermeket veszített el betegség, baleset, gyilkosság vagy öngyilkosság következtében”. Ezeket a szülőket 300 000 olyan szülővel hasonlították össze, akiknek nem halt meg gyermekük. „A gyermek halála utáni első három évben annak valószínűsége, hogy az anya nem természetes úton — rendszerint baleset vagy öngyilkosság folytán — meghal, közel négyszer nagyobb volt, míg az apák esetében 57 százalékkal növekedett meg a halál eshetősége.” A kutatók arra gondolnak, hogy kiváltképp a megnövekedett stressz okozhatja a nagyobb arányú elhalálozást.