Könyvtárak — A tudás kapui

AZ ÉBREDJETEK! AUSZTRÁLIAI ÍRÓJÁTÓL

VALAKI egyszer úgy fogalmazott, hogy a könyvtárak „a civilizáció oszlopai”. A The World Book Encyclopedia kijelenti, hogy az emberi kultúra és technika fejlődéséhez igen nagy mértékben járultak hozzá a könyvtárak. Goethe, a német költő pedig az emberiség memóriájának nevezte a könyvtárakat.

Mely könyvtárakat említhetjük a civilizáció legfontosabb oszlopai között? Melyik könyv gyakorolta a legnagyobb hatást a könyvtárakra és az írni-olvasni tudás terjedésére? És hány könyv van a legnagyobb mai könyvtárakban? Az első kérdésre keresve a választ menjünk vissza az időben, és látogassunk el az egyik legrégebbi könyvtárba.

Az emberi tudás ősi enciklopédiája

Képzeljük magunkat abba a közel-keleti országba, melyet ma Irakként ismerünk. I. e. 650-ben járunk. Ninive magas falai között vagyunk (a mai Moszul közelében). Előttünk áll Assur-bán-apli * királynak, Asszíria, Egyiptom és Babilónia uralkodójának a monumentális palotája. A palota kapui mellett állva észrevesszük, hogy kordélyokon nehéz agyagkorsókat visznek be az épületbe. Ezek az emberek az asszír királyság legtávolabbi pontjaira is elutaztak,  mert igyekeznek minden ismert művet összegyűjteni az Assur-bán-apli birodalmában élők társadalmi, kulturális és vallásos hagyományairól. Belepillantunk az egyik korsóba. Tele van négyszögletes, körülbelül 8-szor 10 centiméteres agyagtáblákkal.

Az egyik férfit követjük a palotába, ahol írnokokat látunk, amint csont íróvesszővel ék alakú írásjegyeket rónak nedves agyagból készült táblácskákba. Idegen nyelvű dokumentumokat fordítanak asszír nyelvre. Később a táblákat kiégetik egy kemencében, így a feljegyzések szinte elpusztíthatatlanná válnak. A feljegyzéseket polcokkal teli helyiségekben tárolják; a polcokon több száz korsó sorakozik. Az ajtófélfákon lévő táblákra fel van írva, hogy milyen témájú feljegyzések találhatók az adott helyiségben. A könyvtár több mint 20 000 agyagtáblája üzletkötésekről, vallási szokásokról, jogról, történelemről, orvoslásról, valamint az ember és az állatok élettanáról szóló leírásokat tartalmaz, és így együtt alkotják az emberi tudás enciklopédiáját, ahogyan később egy tudós utalt rájuk.

A ninivei könyvtár előtt és után

Assur-bán-apli ninivei könyvtára előtt léteztek más nagy könyvtárak is. Hammurápi király a babilóniai Borszippa városában építtetett könyvtárat Assur-bán-apli előtt ezer évvel. II. Ramszesz az egyiptomi Thébában híres könyvtárat alapított, körülbelül 700 évvel megelőzve Assur-bán-aplit. Az információ sokféleségére és a feljegyzések mennyiségére való tekintettel mégis Assur-bán-apli könyvtárát illeti „az ókori világ legnagyobbjának” járó elismerés. Háromszázötven év telt el, mire akadt könyvtár, amely felülmúlta.

Ezt a nagyobb könyvtárat I. Ptolemaiosz Szótér, Nagy Sándor egyik hadvezére építtette i. e. 300 táján az egyiptomi kikötővárosban, Alexandriában. A könyvtárosai megpróbálták összegyűjteni a lakott föld legtöbb írását. * A hagyomány szerint Alexandriában kezdte lefordítani mintegy 70 tudós a Szentírás héber részét görögre. Fordításuk később a Septuaginta nevet kapta, és a korai keresztények sokat merítettek belőle.

Távol-keleti könyvtárak

Miközben Assur-bán-apli a könyvtárát bővítette, Kínában a Csou-dinasztia uralkodott. Az ő uralkodásuk idején (i. e. 1122-től i. e. 256-ig) készültek el azok a könyvek, melyek Öt kanonikus könyv címen váltak ismertté. Ebben a gyűjteményben volt egy kézikönyv a jövő megfejtésére, valamint korábbi uralkodók beszédei, költemények, vallási szertartásokra vonatkozó utasítások és a Lu fejedelemség története körülbelül i. e. 722-től i. e. 481-ig. Ezt az utolsó könyvet Konfuciusnak, a kínai filozófusnak tulajdonítják. Az Öt kanonikus könyv és a hozzá fűzött számtalan szövegmagyarázat hatással volt a kínai gondolkodásra, és több mint két évezreden át mind a császári, mind a magánkönyvtárak alapját képezte.

Japánban Hódzsó Szanetoki, egy uralkodó szamurájcsalád tagja 1275-ben könyvtárat  alapított a család otthonában, Kanadzavában (ma Jokohama része). Minden létező kínai és japán nyelven íródott könyvet megpróbált összegyűjteni. Ez a könyvgyűjtemény még ma is létezik, de már jócskán megfogyatkozott.

A Biblia, kolostorkönyvtárak és a nyugati kultúra

„A nyomtatott szó ereje és a könyvtár értéke sehol sem mutatkozik meg jobban, mint a keresztény vallás felemelkedésében, elterjedésében és állandóságában” — jelenti ki az A History of Libraries in the Western World című könyv. Milyen összefüggés van a könyvtárak fejlődése és a keresztényi hit elterjedése között?

Miután a Római Birodalom széthullott, és nagy könyvtárainak irodalma elpusztult vagy szétszóródott, Európa-szerte megjelentek a kereszténység kolostorai, és összegyűjtötték, ami ezekből a hajdani könyvtárakból megmaradt. Sok ilyen kolostorban a bibliai és egyéb kéziratok kézzel történő másolása volt az egyik legfontosabb munka. A Benedek-rendi kolostorokban például „Szent Benedek Regulái” szerint éltek, amely megkívánta a könyvek olvasását és másolását.

Konstantinápolyi könyvtárak olyan ókori kéziratokat tároltak és másoltak, melyek végül Itáliában bukkantak fel újból. Úgy vélik, ezeknek a kéziratoknak fontos szerepük volt a reneszánsz elindításában. Elmer D. Johnson történész így nyilatkozik: „A kolostorkönyvtárak tagadhatatlanul hozzájárultak a nyugati kultúra megőrzéséhez. Hozzávetőleg ezer évig Európa szellemi központjai voltak, és a nyugati civilizáció egészen másként festett volna nélkülük.”

A bibliamásolás munkája elősegítette, hogy „Európa szellemi központjai” fennmaradjanak abban az időben. És amikor a reformáció végigsöpört Európán, az egyszerű embereket arra indította a bibliaolvasás utáni vágyuk, hogy lerázzák magukról az írástudatlanság béklyóit. A The Story of Libraries című könyv ezt mondja: „A protestáns reformációban kezdett megfogalmazódni az a gondolat, hogy a társadalom minden tagjának legalább annyi iskolázottságra van szüksége, hogy olvasni tudja a Bibliát. Amint elmélyült a teológiai vita, fontossá vált az, hogy valaki képes legyen többféle vallásos témájú írást is elolvasni. Ehhez nem csupán arra volt szükség, hogy az emberek tudjanak olvasni, hanem arra is, hogy hozzáférjenek a könyvekhez.”

A Biblia így fontos szerepet játszott abban, hogy a könyvtárak és az írni-olvasni tudás a nyugati világban mindenütt elterjedtek. A könyvnyomtatás feltalálásával terjedelmes, sokféle témájú könyveket tartalmazó magán- és nemzeti könyvtárak jelentek meg Európában, majd végül az egész világon.

Könyvtárak a XXI. században

Mára néhány könyvtár rendkívüli méretűre duzzadt. Képzeljük el, hogy egy 850 kilométer hosszú könyvespolc mellett állunk, mely több mint 29 millió könyv súlya alatt roskadozik. Körülbelül ennyi kötet van a világ legnagyobb könyvtárában, az amerikai Kongresszusi Könyvtárban. A könyveken kívül mintegy  2,7 millió audio- és videofelvétel, 12 millió fénykép, 4,8 millió térkép és 57 millió kézirat található itt. A könyvtár naponta 7000 tétellel gazdagodik!

A londoni British Library a második legnagyobb könyvgyűjteménnyel, több mint 18 millió kötettel büszkélkedhet. A moszkvai Orosz Állami Könyvtárban 17 millió könyv, valamint körülbelül 632 000 újság éves gyűjteménye kap helyet. A francia Bibliothèque Nationale, mely Európa egyik legrégebbi nemzeti könyvtára, 13 millió könyvet tárol. A Library World Records című könyvből azt is megtudhatjuk, hogy „a francia nemzeti könyvtár volt az első olyan könyvtár, amely a gyűjteménye nagy részének teljes szövegét elérhetővé tette az interneten”. De aki számítógépet használ, az az internet segítségével rendkívül egyszerűen hozzáférhet az emberi tudás tárházához.

A nyilvánosság számára elérhető információ mennyisége soha nem látott mértékben gyarapodik. Becslések szerint az emberi tudás teljes állománya minden négy és fél évben megduplázódik. Csak az Egyesült Államokban több mint 150 000 új könyvet adnak ki évente.

Ezért ma különösen aktuális egy ókori tudós, író és király, Salamon megjegyzése, aki ezt írta: „a sok könyv írásának nincs vége, és ha valaki nagyon belemerül azokba, az fárasztó a testnek” (Prédikátor 12:12). De ha tisztán látóan használjuk a könyvtárakat, azok továbbra is „a tudás elérhető kapui” lesznek, ahogyan az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete fogalmaz.

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész/kép a 20. oldalon]

A könyvtáros feladata

Ha a katalógusban nem találod a keresett könyvet, ne csüggedj el. Kérdezd meg a könyvtárost! Az ő szakértelme gyakran felbecsülhetetlenül értékes. Roderick, aki már 20 éve dolgozik könyvtárosként, ezt mondja: „Az emberek sokszor zavarban vannak a könyvtárban és a könyvtáros előtt. Gyakran úgy kezdik a mondandójukat, hogy »tudom, butaság, de . . .« Pedig nincsenek buta kérdések. A jó könyvtáros jártassága abban mutatkozik meg, hogy megtalálja, amire az olvasó gondol, bár az talán nem pontosan fejezi ki magát.”

[Kiemelt rész/kép a 21. oldalon]

Mit jelentenek a számok? → 225.07

A Dewey-féle tizedes osztályozási rendszer

Sok könyvtár az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) rendszerét alkalmazza, melynek alapja a Dewey-féle tizedes osztályozási rendszer. Ez számokként jelenik meg a katalógusban és a könyvek gerincén. Melvil Dewey befolyásos amerikai könyvtáros először 1876-ban tette közé az általa kidolgozott rendszert, mely 000-tól 999-ig terjedő számokkal sorol be minden anyagot téma szerint, a következő tíz főosztályba sorolva őket:

000—099 Általános művek

100—199 Filozófia és pszichológia

200—299 Vallás

300—399 Társadalomtudományok

400—499 Nyelvtudomány *

500—599 Természettudományok és matematika

600—699 Alkalmazott tudományok

700—799 Művészetek

800—899 Irodalomtudomány és retorika

900—999 Földrajz és történelem

A főosztályok további tíz osztályra vannak felosztva, és az adott osztályba meghatározott témák tartoznak. Például a Biblia a 200-as (Vallás) osztályba van besorolva, a 220-as számmal. A Bibliával kapcsolatos meghatározott témákat tovább osztják. A 225-ös szám az „Újszövetséget” (Görög Iratokat) jelöli. További számjegyekkel jelölik a könyv típusát:

01 Bibliográfiák

02 Könyvek általában

03 Szótárak, enciklopédiák, lexikonok, szómutatók

04 Önállónak tekinthető bibliográfiai egységek (pl. brosúra, levelek, újságcikk)

05 Időszaki kiadványok

06 Testületi kiadványok

07 Oktatás és ezzel összefüggő témák

08 Gyűjteményes művek

09 Történelmi források

Egy olyan lexikon tehát, amely az egész Bibliát átfogja, a 22.03-as számot kapná, míg egy szövegmagyarázat a Görög Iratokhoz a 225.07-eset.

A Kongresszusi Könyvtár besorolási rendszere hasonló ehhez, csak az betűk és számok kombinációját alkalmazza. A legtöbb könyvön egy olyan, betűkből és számokból álló kód is található, mely a szerzőt azonosítja. Vannak olyan országok, ahol más besorolási rendszereket alkalmaznak.

[Lábjegyzet]

[Kép a 18. oldalon]

Assur-bán-apli, Asszíria királya, akinek a könyvtárában ékírásos agyagtáblák voltak (i. e. 650)

[Kép a 18. oldalon]

British Library, London

[Kép a 18. oldalon]

Egy kolostorkönyvtár Svájcban, 1761

[Kép a 19. oldalon]

Alexandriai könyvtár, Egyiptom, i. e. 300 körül

[Forrásjelzés]

From the book Ridpath’s History of the World (Vol. II)

[Kép a 20–21. oldalon]

Az amerikai Kongresszusi Könyvtár a világ legnagyobb könyvtára

[Forrásjelzés]

From the book Ridpath’s History of the World (Vol. IX)

[Kép forrásának jelzése a 18. oldalon]

A bal felső és az alsó kép: Erich Lessing/ Art Resource, NY; tábla: Photograph taken by courtesy of the British Museum