Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Hirtelen munka nélkül

Hirtelen munka nélkül

Hirtelen munka nélkül

„Hideg zuhanyként ért, hogy elvesztettem az állásomat. Az önbecsülésem igencsak megtépázódott” (Tony, Németország).

„Úgy éreztem, mintha súlyos terhet tettek volna a vállamra. Egyedülálló anyaként aggódtam, hogy miből fogok enni adni a két gyermekemnek, és hogyan fogom kifizetni a számláimat” (Mary, India).

„Nagyon letört, hogy elveszítettem a munkámat. Nyugtalankodtam, hogy találok-e majd másikat” (Jaime, Mexikó).

VILÁGSZERTE milliók járnak hasonló cipőben, mint Tony, Mary és Jaime. 1999-ben a becslések szerint az európai és közép-ázsiai munkaképes személyek 10 százaléka — körülbelül 23 millió ember — volt munka nélkül. A kevésbé fejlett országok némelyikében a munkaerő több mint egynegyedének nincs fizetett állása. Az Egyesült Államokban „csaknem 2,6 millió munkalehetőség szűnt meg az elmúlt 28 hónapban” — jelentette ki a The New York Times 2003 júliusában.

Sok országban rengeteg minden megnehezíti a munkakeresést. Például minden évben végzős középiskolások és főiskolások, illetve egyetemisták árasztják el a munkaerőpiacot. Ezenkívül egy iskola vagy tanfolyam elvégzése még nem garantálja, hogy valaki a választott szakmájában talál majd munkát. Ennélfogva manapság igencsak megszokott, hogy az emberek az életük során többször munkahelyet változtatnak. Vannak olyanok, akiknek egészen más foglalkozást kell választaniuk.

Ha elveszíted a munkád, hogyan javulhatnak az esélyeid, hogy találj másikat? És ha találtál, mit tehetsz annak érdekében, hogy megtartsd?