Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Különlegesen szép hagyományőrző kert

Különlegesen szép hagyományőrző kert

Különlegesen szép hagyományőrző kert

AZ ÉBREDJETEK! GUADELOUPE-I ÍRÓJÁTÓL

GYÖNYÖRŰ helyen éltek, de nem tudták élvezni. A XVII. századtól kezdődően több ezer szomorú sorsú afrikai járt így, amikor elhurcolták a hazájából, és Guadeloupe-ra vagy Martinique-re vitték. Életük hátralevő részében jóformán reggeltől estig ezeknek a karib-tengeri szigeteknek a cukornádültetvényein dolgoztak, rabszolgasorban.

A szigeteken sok ültetvényes a rabszolgákra hagyta, hogy élelemről gondoskodjanak maguknak, ezért azok kertészkedni kezdtek. Nem mintha nem lett volna elég dolguk, de így legalább olyan zöldségeket ültettek, amelyeket szerettek. Volt maniókájuk, jamszgyökerük és más zöldségeik is, melyek mind finomabbak és táplálóbbak voltak, mint bármi, amit a gazdáiktól kaptak volna. Gyógynövényeket is termesztettek, meg fűszernövényeket is a főzéshez.

A francia kormány 1848-ban eltörölte a szigeteken a rabszolgatartást, de az újonnan felszabadított állampolgárok nem hagytak fel a kertészkedéssel. Guadeloupe-on és Martinique-en még ma is van ilyen típusú, úgynevezett kreolkertjük az ottaniaknak, akik közül egyébként sokan az egykori keményen dolgozó afrikaiak leszármazottai.

Miniatűr esőerdő

A rabszolgacsaládoknak kétfajta kertjük volt: a veteményeskert, általában a háztól távolabb, és a „házikert” (vagy ahogy a helyiek nevezik, a jardin de case) a ház mellett. Ma általában ezt értik kreolkert alatt. Virágok, fűfélék, fák és bokrok tömkelege borítja, néha olyan sűrűn, mint esőerdőket az aljnövényzet. Mivel minden talpalatnyi helyen van valamilyen növény, talán az az első benyomásod róla, hogy elragadó, de kissé rendetlen. Ám a kreolkert nagyon is rendezett, és szakaszokra van osztva. A kert gazdája keskeny ösvényeken lépdelve az összes növényéhez hozzá tud férni.

A kert a ház mögül indul, és benyúlik a ház elé, így valami csodálatos látvány fogadja az odaérkezőket. A család tarka krotonok, télizöldfélék, és a murvafürtök meg lángcserjék élénk színű levelei közt üdvözölheti a vendégeit.

Néhány szakaszon, általában a ház árnyékában, gyógynövények nőnek. A bazsalikom, a fahéj, a sédkender, a szegfűbors és egy tátogatóféle (a Capraria biflora) nem hiányozhat a szigetek hagyományos gyógynövénykészletéből. Nyugat-indiai citromfű is terem a kertben. Szárított leveleinek füstölögtetésével távol lehet tartani a szúnyogokat.

A szigeteken sokan kincsként őrzik a gyógynövényekről szerzett ismeretüket. Régen sokszor nagyon hosszú utat kellett megtenni az orvoshoz, ha valaki megbetegedett vagy baleset érte, úgyhogy az emberek a kreolkertben termő gyógynövényekkel kezelték magukat. Még ma is használják őket gyógyszerként, de az öngyógyítás veszélyes is lehet. Ha egy gyógynövényt nem megfelelően használnak, nemhogy meggyógyítaná a beteget, hanem még ronthat is az állapotán. Ezért az ottaniak ma általában olyanokra bízzák a gyógykezelésüket, akik értenek hozzá.

A kreolkert legnagyobb darabján, a ház mögötti részen zöldségek teremnek: jamszgyökér, padlizsán, kukorica, disznóparéj, kertisaláta és más termények, meg fűszerek is, melyekkel elkészítik ezeket a zöldségeket. Vannak, akik banánfát is ültetnek, vagy trópusi kenyérfát, avokádót, guávát vagy mangót.

Érezd a vonzerejét!

Ha elsétálsz egy kreolkert mellett, a szépsége becsalogathat. A kertben aztán megcsodálhatod a szirmokat és levélformációkat, ahogy a nap sugarai előhozzák a színeiket. Közben egy szellő olyan illatörvényt kavar, mely felülmúl minden parfümöt. Igen, élvezed a kertet, pedig csak látogatóban vagy ott. Képzeld csak, mennyire élvezheti a gazdája, aki elültette a növényeket, és aki mindennap kijár a kertjébe!

Megmaradnak a kreolkertek? Néhány szigetlakó sajnálja, hogy a fiatalabb nemzedék nem szívesen törődik ezzel a szép és hasznos hagyománnyal. De azért sok fiatalnak és idősnek fontos a kert szépsége és kulturális értéke. Minden egyes kreolkert arra emlékeztet, hogy hogyan hozták ki a legjobbat rossz körülményeikből az afrikai rabszolgák.

[Kiemelt rész a 27. oldalon]

MIT JELENT AZ, HOGY „KREOL”?

A „kreol” szón eredetileg európai származású embereket értettek, akik az Újvilágban születtek, de azóta többféle jelentéssel lett felruházva. Haitin vannak, akik ha valami nagyon vonzót vagy jó minőségűt látnak, azt mondják rá, hogy „kreol”. Jamaicán, Haitin és más helyeken egyes nyelveket is kreolnak neveznek. Tulajdonképpen a kreol nyelvek olyan nyelvek, melyek valamilyen pidzsin nyelvből fejlődtek ki, de aztán egy embercsoportnak az anyanyelvévé váltak.

A „kreol” szó egy sajátos életstílust is takar, az őshonos kultúrát, amely sok karib-tengeri szigeten kialakult. Puerto Ricóban és a Dominikai Köztársaságban ezt a jelentést hordozza a „kreol” spanyol megfelelője, a criollo. Az őslakosok, az afrikaiak és az európaiak leszármazottai a Karib-vidéken keveredtek egymással az évszázadok során, házasságok köttettek, s mindennek gyümölcsei gyönyörű gyermekek és izgalmas hagyományok lettek. Ezeknek a hagyományoknak a szellemében kapta a nevét Guadeloupe és Martinique kreolkertje.

[Képek a 26. oldalon]

Kis képek (fentről lefelé): egy gyömbérféle, bors, ananász, kakaó és kávé