Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Tekintsd a munkát kiegyensúlyozottan!

Tekintsd a munkát kiegyensúlyozottan!

Tekintsd a munkát kiegyensúlyozottan!

A MOSTANI súlyos gazdasági válság idején az emberek elsődleges szempontja az, hogy legyen állandó munkájuk, amely kellő jövedelmet biztosít a család kiadásainak a fedezésére. Ez nem mindig egyszerű, különösen olyankor nem, amikor ezreket bocsátanak el. Ha te is azok közé tartozol, akik hirtelenjében munkanélkülivé váltak, igazi erőpróba lehet, hogy új munkát találj. (Lásd a kiemelt részeket a 8. és 9. oldalon.)

Az élet azonban nem csak a munkáról szól. „Az igazság az – mondja egy ausztrál családapa, Glenn –, hogy a halálos ágyán senki nem kívánja azt, hogy bárcsak többet dolgozott volna.” A kielégítő, tartalmas élethez ugyan nélkülözhetetlen a munka, de vajon még mire van szükség? Arra, hogy törődjünk a családunkkal és a szellemi szükségleteinkkel, illetve hogy kikapcsolódjunk. Hogyan lehetsz kiegyensúlyozott az élet ezen fontos területein?

Szánj időt a munkára, szánj időt magadra!

A Biblia arra buzdít bennünket, hogy dolgozzunk keményen, hogy így gondoskodni tudjunk a családunkról (Efézus 4:28). De arra is bátorít, hogy ’együnk, igyunk, és élvezzük a fáradságos munkánkból fakadó jót’ (Prédikátor 3:13). Ha hosszú órákat dolgozunk, anélkül hogy elég időt szánnánk a pihenésre vagy a kikapcsolódásra, az megfoszthat minket az élet sok-sok örömétől. Emellett komoly egészségi gondokat okozhat.

Ha valaki tartósan túl sokat dolgozik, az elhízáshoz, alkohol- vagy kábítószer-függőséghez, szívbetegséghez, munkahelyi balesethez, szorongáshoz, kimerültséghez, depresszióhoz és sok más, stresszel összefüggő rendellenességhez vezethet. A túlfeszített munka akár halált is okozhat. Egy beszámoló szerint Japánban évente körülbelül 10 000 ember hal meg a túlfeszített munka következtében, ugyanannyian, ahányan autóbalesetben. A karosinak nevezett jelenség, vagyis a „túlfeszített munka okozta halál” azonban nem csak Japánra jellemző.

Figyeljük meg, milyen bölcs tanácsot ad a Biblia: „Jobb egy maroknyi pihenés, mint kétmaroknyi fáradságos munka és a szélkergetés” (Prédikátor 4:6). Tehát létfontosságú a kiegyensúlyozottság. Ne legyél a munkád megszállottja! Óvd a testi-lelki egészségedet azáltal, hogy időt szakítasz a pihenésre, és élvezed a munkád gyümölcsét.

„Nem azért élünk, hogy dolgozzunk, hanem azért dolgozunk, hogy éljünk” – mondja Andrew, egy háromgyermekes családapa. Ha egyensúlyban tartod a munkát a pihenéssel és a kikapcsolódással, az segíthet, hogy gondoskodni tudj a családod szükségleteiről. Ez persze nem könnyű, főleg ha várnak rád a kifizetendő számlák.

Tartsd egyensúlyban a munkát és a családi életet!

Napjainkban számos család élete túlságosan betáblázott, a családtagok egymásra fordított ideje pedig túlságosan szűkre szabott. „A munka kiszívja az erőm javát, és a gyerekekre már alig marad energiám” – sajnálkozik egy Angliában élő anyuka. Az Egyesült Államokban a megkérdezett tizenévesek közül minden ötödik azt tartja a legnagyobb gondnak, hogy „a szülei nem töltenek vele elegendő időt”. Egy másik, ott készített felmérés feltárja, hogy azokban a párkapcsolatokban, melyekben mindkét fél dolgozik, átlagosan naponta mindössze 12 percet beszélgetnek egymással.

Sokan, akik torkig vannak az egyre fokozódó munkahelyi stresszel, felülvizsgálják, mi élvez elsőbbséget az életükben, majd változtatnak. Timothy, két kisgyermek édesapja, ezt mondja: „Rendszeresen túlóráztam, a feleségem pedig a hétvégeken dolgozott. Alig láttuk egymást. Végül átgondoltuk az életünket, és változtattunk a munkánkon. Most sokkal boldogabbak vagyunk.” Brian, aki üzletvezető, így meséli a velük történteket: „Amikor a feleségem a második gyermekünkkel volt terhes, olyan munka után néztem, amely megfelelt a családunknak. Elvállaltam egy munkát, amellyel évente 10 000 dollárral kevesebbet kerestem, viszont több időm szabadult fel, és ezért megérte.” Melina otthagyta a munkahelyét, amikor megszületett az első kislányuk. „Nem volt könnyű hozzászokni ahhoz, hogy ismét egy jövedelemből kell élnünk – emlékszik vissza. – A férjemmel együtt azonban úgy gondoltuk, jobb, ha otthon maradok Emilyvel, mint ha bölcsődébe adnánk.”

Ugyanakkor el kell ismernünk, hogy sok család szinte egyik napról a másikra él. Néhányaknak két munkahelyük is van, de így is épphogy csak kijönnek a fizetésükből. Más esetekben mind a férj, mind a feleség dolgozik, a gyerekeket pedig a nagyszülőknél vagy a bölcsődében, illetve az óvodában hagyják.

Talán egyéb lehetőségeket is találsz majd arra, ahogyan egyensúlyban tarthatod a munkádat és a családi kötelezettségeidet. A lényeg az, hogy ne áldozd fel a családi élet örömeit a munkádért!

Biztos lehetsz benne, hogy gazdag jutalommal jár, ha egyensúlyban tartod a munkádat, a pihenést és a családod szükségleteit. A cikksorozatunk utolsó részében megvizsgálunk még valamit, ami ezeknél is fontosabb, és elengedhetetlen az egyszerű, kiegyensúlyozott élethez.

[Oldalidézet az 5. oldalon]

Ne legyél a munkád megszállottja!

[Oldalidézet az 5. oldalon]

„Jobb egy maroknyi pihenés, mint kétmaroknyi fáradságos munka és a szélkergetés” (Prédikátor 4:6)

[Oldalidézet a 6. oldalon]

Ne áldozd fel a családi élet örömeit a munkádért!

[Kiemelt rész/kép a 6. oldalon]

PÉNZ VAGY PIHENÉS?

Néhány XX. századi tudós úgy vélte, hogy a technika fejlődése véget fog vetni a mindennapi robotnak, és utat nyit „a pihenés egyedülálló korszaka” előtt.

Az 1930-as évek elején Julian Huxley professzor azt jósolta, hogy a jövőben senkinek nem kell heti 2 napnál többet dolgoznia. Walter Gifford üzletember kijelentette, hogy a technika fejlődése lehetővé fogja tenni, hogy „minden ember azzal foglalkozzon, amit szívesen csinál . . . , [mindenkinek] lesz ideje arra, hogy élvezze az életet, a kényelmet, és felüdüljön testileg-lelkileg”.

De mit mondhatunk az emberek anyagi törekvéseiről? Henry Fairchild szociológus azzal hencegett, hogy a gyárak „egy maximum négyórás . . . átlag munkanap alatt annyi árucikket fognak ontani, hogy nem tudjuk majd mindet bölcsen felhasználni”.

Mennyire voltak pontosak ezek a jóslatok? A XX. és XXI. században a gazdaság valóban robbanásszerű növekedésnek indult. Elvileg ennek jelentősen csökkentenie kellett volna a munkavégzés terhét. Ehelyett mi történt? John de Graaf szerző ezt írta: „[Az emberek] ezt a termelési többletet inkább arra fordították, hogy több pénzt vagy nagyobb vagyont halmozzanak fel, és nem arra, hogy élvezzék a felszabaduló többletidőt. Röviden szólva, társadalmunk az idő helyett a pénzt választotta.”