Ésszerű-e hinni Isten létezésében?

ELTŰNŐDTÉL már azon, hogy miért van az, hogy az atomi részecskéktől kezdve a hatalmas galaxisokig mindent precíz matematikai törvények irányítanak? Elgondolkodtál már magán az életen: azon, hogy milyen változatos és összetett az élővilág, és hogy milyen bámulatos szín- és formavilág jellemzi? Sokan úgy vélik, hogy a világegyetem és a benne található élet egy nagy kozmikus baleset és az evolúció következménye. Mások mindezt egy intelligens Teremtőnek tulajdonítják. Te melyik álláspontot tartod ésszerűbbnek?

Természetesen mindkét állásponthoz szükség van hitre. Hiten alapul a meggyőződése annak, aki elfogadja Isten létezését, hiszen, ahogy a Biblia írja, „Istent egy ember sem látta soha” (János 1:18). Hasonlóképpen egyetlen ember sem látta, hogy hogyan jött létre a világegyetem és az élet. Azt sem látta senki, hogy egy bizonyos életforma egy magasabb rendű életformává fejlődik, sőt azt sem, hogy egy másik életformává alakul. Az ősmaradványok azt mutatják, hogy az állatok összes fő csoportja hirtelen tűnt fel, és jóformán változatlan maradt. * Az alapvető kérdés tehát az, hogy melyik hitnek van szilárd alapja: az evolúcióba vagy pedig a Teremtőbe vetett hitnek?

Kétségbevonhatatlan bizonyítékokon alapul a hited?

A valódi „hit” a Biblia szerint „a nem látható valóságok nyilvánvaló bizonyítása” (Héberek 11:1). Egy másik bibliafordítás így adja vissza ezt a verset: „Aki hisz valamiben, az meg van győződve arról, hogy az a dolog valóságosan létezik, annak ellenére, hogy nem látja.” * Minden bizonnyal számos nem látható valóságos dolgot tudnál megemlíteni, amelyben szilárdan hiszel.

Szemléltetésül: Sok nagyra becsült történész hisz abban, hogy Nagy Sándor, Julius Caesar és Jézus Krisztus valóságos személy volt. Vajon megalapozott a hitük? Igen, mivel a meggyőződésüket hiteles történelmi bizonyítékokkal tudják alátámasztani.

A tudósok is hisznek nem látható valóságokban, mert ’nyilvánvaló bizonyítékok’ mutatják, hogy azok léteznek. Például a XIX. századi kémikus, Dmitrij Ivanovics Mengyelejev belemerült a kémiai elemek, vagyis a világegyetem építőkövei közötti kapcsolatok vizsgálatába. Felismerte, hogy az elemeknek vannak közös jellegzetességeik, és hogy az atomtömegük és a kémiai tulajdonságaik alapján csoportokba lehet rendezni őket. Mivel hitt ebben, megalkotta a kémiai elemek periódusos rendszerét, és számos, akkor még ismeretlen elem létezését előre megmondta.

A régészek múltbeli civilizációkkal kapcsolatban gyakran az évezredeken át földben rejtőző leletek alapján vonnak le következtetéseket. Tegyük fel, hogy egy régész temérdek, pontosan egyforma méretű és szép rendben egymáson elhelyezkedő kőtömbre bukkan. Ráadásul a kövek egy olyan geometriai alakzatot alkotnak, amely a természetben nem fordul elő. Milyen következtetésre jutna a régész? Vajon azt gondolná, hogy amit talált, véletlenül jött létre? Több mint valószínű, hogy nem. Inkább úgy következtetne, hogy a lelet azt bizonyítja, hogy a múltban ezen a helyen emberi tevékenység zajlott, és ez ésszerű következtetés lenne.

 Ha következetesek akarunk lenni, vajon a természetben megnyilvánuló tervezettség láttán nem ugyanezt az érvelési menetet kellene követnünk? Sokan, köztük tiszteletben álló tudósok is, egyetértenek ezzel.

Vak véletlen vagy tudatos tervezés?

Évekkel ezelőtt a brit matematikus, fizikus és csillagász, Sir James Jeans azt írta, hogy az egyre bővülő tudományos ismeretek fényében „úgy tűnik, a világegyetemet egy kitűnő matematikus tervezte”, akinek a tulajdonságai és képességei visszatükröződnek a mi gondolkodásunkban.

Mióta Jeans papírra vetette ezeket a szavakat, más tudósok is hasonló következtetésre jutottak. Paul Davies fizikus ezt írta: „Az egész világegyetemben megfigyelhető szervezettség láttán sok modern csillagásznak az a benyomása, hogy mindez tervezettségre utal.” Minden idők egyik leghíresebb fizikusa és matematikusa, Albert Einstein ezt írta: „Az a tény, hogy [a fizikai világ] megérthető, egy csoda.” Sokak szemében ez a csoda magában foglalja az életet is, kezdve az alapvető építőelemeitől a csodálatos emberi agyig.

A DNS és az emberi agy

A DNS * egy olyan molekula, amely a sejtekből felépülő élő szervezetek genetikai információit, valamint az átörökítéshez szükséges információt hordozza. Ezt a bonyolult savat egy tervrajzhoz vagy egy étel receptjéhez lehetne hasonlítani. A DNS óriási mennyiségű, kémiai formában kódolt információt tartalmaz, mely molekuláris környezetben van tárolva. A molekuláris környezet képes megfejteni a kódot, és képes aszerint eljárni. Mennyi információt tárol a DNS? Egy forrásmű szerint, ha a DNS fő alkotóelemeit, vagyis a nukleotidokat átírnánk az ábécé betűire, akkor „egy átlagos méretű könyvet alapul véve, több mint egymillió oldalt töltenének ki”.

A legtöbb élőlényben a DNS fonálszerű testekbe, kromoszómákba van csomagolva. A kromoszómák biztonságos helyen vannak minden egyes sejt sejtmagjában. A sejtmag általában körülbelül 5 mikrométer * átmérőjű. Gondolj csak bele! Minden információt, amelynek köszönhetően egyedülálló tested létrejött, apró csomagok rejtenek, amelyeket csak mikroszkóp alatt lehet látni. Joggal jegyezte meg az egyik tudós, hogy az élő szervezetek „információtároló és visszakereső rendszere messze a legkisebb méretű”. Ez ámulatba ejtő, különösen, ha belegondolunk  abba, hogy milyen óriási memóriakapacitása van például a számítógépes chipeknek és a DVD-knek. Ráadásul sok mindent még mindig nem tudunk a DNS-ről. „Minél többet fedezünk fel róla, annál bonyolultabbnak tűnik” – írja a New Scientist című folyóirat. *

Vajon ésszerű a vak véletlennek tulajdonítani ezt a tökéletes tervezettséget és szervezettséget? Ha a kezedbe kerülne egy egymillió oldalas, komoly műszaki kézikönyv, amely egy jól kitalált, jól működő jelrendszerben íródott, gondolnál arra, hogy a könyv saját magától jött létre? És milyen következtetésre jutnál, ha ez a könyv annyira kicsi lenne, hogy csak egy igen erős nagyítású mikroszkóppal tudnád elolvasni? Vagy mi jutna eszedbe, ha pontos utasítások állnának benne arról, hogy hogyan kell elkészíteni egy több milliárd részből álló, önjavító és önmagát sokszorosító intelligens gépet, melynek minden egyes részét pontosan meghatározott időben és módon kell összerakni? Biztos, hogy senkiben se ötlene fel, hogy egy ilyen könyv csak úgy véletlenül jött létre.

Miután a brit származású filozófus, Antony Flew, aki egykor az ateizmus egyik fő pártfogója volt, megvizsgálta a sejt belső működésével kapcsolatos legfrissebb kutatásokat, ezt mondta: „(Az élet) keletkezéséhez szükséges, szinte hihetetlenül bonyolult folyamatok [azt mutatják], hogy mindehhez intelligenciára volt szükség.” Flew hisz abban, hogy „követni kell az érvelés fonalát, bárhová vezet is”. Az ő esetében ahhoz vezetett, hogy teljesen megváltoztatta a gondolkodásmódját, és most már hisz Isten létezésében.

Az emberi agy is számos tudóst bámulatba ejt. Úgy tartják, hogy az agy, mely szintén a DNS által jön létre, „a legbonyolultabb dolog a világegyetemben”. Még a legmodernebb számítógép is igen kezdetlegesnek tűnik a körülbelül 1,5 kilogrammos, rózsaszínes szürke agyunkhoz képest, mely megszámlálhatatlanul sok neuronból és más összefüggő egységekből áll. Egy idegkutató  szerint, minél többet tudnak meg a tudósok az agyról és az elme működéséről, „annál lenyűgözőbbnek és megismerhetetlenebbnek találják”.

Gondold át a következőket: Az agyunk képessé tesz minket arra, hogy lélegezzünk, nevessünk, sírjunk, feladványokat oldjunk meg, számítógépeket készítsünk, biciklizzünk, verset írjunk, vagy hogy tiszteletteljes félelemmel megcsodáljuk az éjszakai égboltot. Szerinted ésszerű és logikus vakon működő evolúciós erőknek tulajdonítani ezeket a képességeket?

Bizonyítékokon alapuló hit

Vajon ahhoz, hogy megértsük, ki is valójában az ember, az alacsonyabb rendű létformákat, például majmokat vagy más állatokat kellene megvizsgálnunk, ahogy azt az evolucionisták teszik? Vagy egy magasabb rendű forráshoz, Istenhez forduljunk válaszokért? Igaz, hogy bizonyos dolgokban hasonlítunk az állatokhoz, például ennünk, innunk és aludnunk kell, valamint képesek vagyunk szaporodni. Azonban számos dologban különlegesek vagyunk. A józan ész azt diktálja, hogy egyedülálló emberi jellemvonásainkat egy nálunk magasabb rendű Lénynek, Istennek köszönhetjük. A Biblia velősen úgy fogalmazza meg ezt, hogy Isten erkölcsi és szellemi vonatkozásban „a maga képmására” alkotta meg az embert (1Mózes 1:27). Ezért érdemes elgondolkodni Isten tulajdonságain, például azokon, melyek az 5Mózes 32:4-ben, a Jakab 3:17, 18-ban és az 1János 4:7, 8-ban vannak feljegyezve.

A Teremtőnk „értelmi képességet” adott nekünk, hogy meg tudjuk vizsgálni a körülöttünk lévő világot, és kielégítő válaszokat kapjunk a kérdéseinkre (1János 5:20). Ezzel kapcsolatban a Nobel-díjas fizikus, William D. Phillips ezt írta: „Amikor azt vizsgálom, hogy mennyire szervezett, felfogható és szép a világegyetem, arra a következtetésre jutok, hogy amit látok, azt egy felsőbb intelligencia tervezte. A fizikában megfigyelhető következetességről és csodálatos egyszerűségről szerzett tudományos ismereteim megerősítik az Istenbe vetett hitemet.”

Mintegy kétezer évvel ezelőtt egy férfi, aki józan ítélőképességgel figyelte a természetet, ezt írta: „[Isten] láthatatlan tulajdonságai világosan látszanak a világ teremtésétől fogva, mivel az alkotott dolgokból érzékelhetők, igen, az ő örök hatalma és istensége” (Róma 1:20). E szavak írója, a keresztény Pál apostol, intelligens férfi volt, és magas szintű oktatást kapott a mózesi törvényről. Észérveken alapuló hite valóságossá tette számára Istent, és nagyfokú igazságérzete arra indította, hogy dicséretet adjon Istennek a teremtésműveiért.

Őszintén reméljük, hogy te is arra az álláspontra jutsz majd, hogy egyáltalán nem ésszerűtlen hinni Istenben. Sőt, ugyanúgy, mint Pál apostol, bárcsak többet tennél annál, hogy elfogadod a létezését! Bárcsak milliókhoz hasonlóan te is felismernéd, hogy Jehova Isten egy szellemszemély, akinek megnyerő tulajdonságai megérintik a szívünket, és közelebb vonzzanak minket hozzá! (Zsoltárok 83:18; János 6:44; Jakab 4:8).

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész a 24. oldalon]

LOGIKUS-E A VALLÁS NEVÉBEN ELKÖVETETT GONOSZSÁGOK MIATT NEM HINNI ISTENBEN?

Sokan azért nem hisznek a Teremtő létezésében, mert számos vallás múltját gyalázatos tettek feketítik be. Vajon megalapozott ez az érv? Nem. Roy Abraham Varghese azt írja Antony Flew könyvéhez írt előszavában, hogy „az intézményes vallás túlkapásai és kegyetlenségei egyáltalán nincsenek összefüggésben Isten létezésével, épp úgy, ahogy a nukleáris fegyverek elterjedése miatti fenyegetettség sincs összefüggésben azzal, hogy igaz-e az, hogy E=mc²” * (There Is a God).

[Lábjegyzet]

[Képek a 23. oldalon]

Ha az ősi építmények tervezettségét az embereknek tulajdonítják, kinek tulajdonítható a természetben megfigyelhető tervezettség?

[Kép a 23. oldalon]

Albert Einstein

[Képek a 24–25. oldalon]

A DNS olyan, mint egy mikroszkopikus könyv, mely pontos utasításokat tartalmaz az élethez

[Képek a 25. oldalon]

Úgy tartják, hogy az emberi agy „a legbonyolultabb dolog a világegyetemben”

[Kép forrásának jelzése a 22. oldalon]

© The Print Collector/​age fotostock