Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Maga a szépség és az elegancia

Maga a szépség és az elegancia

Maga a szépség és az elegancia

„Nem kellett sok idő, hogy beleszeressek a lovakba. Annyira szépek és elegánsak!” (TOMASZ, EGY HIVATÁSOS LÓTENYÉSZTŐ)

SOKAK szemében a lovak a legszebb állatok, hiszen méltóságteljesek és duzzadnak az erőtől, amint felágaskodnak, patájukkal a földet kaparják, büszkén horkantanak, és bátran vágtatnak. Egyszerűen szemet gyönyörködtetőek.

Az évszázadok folyamán számos lófajtát tenyésztettek ki a különböző éghajlati és terepviszonyok között. Az arab telivért az egyik legelegánsabb fajtának tartják. Kiválóan alkalmas a versenysportokra, mivel a melegvérű lovak csoportjába tartozik, energikus, gyors, kitartó és intelligens.

Érdekes, hogy Lengyelországban nagy múltra tekint vissza ennek a mozgékony lófajtának a tenyésztése. A tenyésztők és a szakértők egyaránt úgy látják, hogy a legjobb vérvonallal bíró, legértékesebb arab telivérek némelyike valamilyen módon kötődik Lengyelországhoz. Hogyan alakult ez így? Egyebek közt ezt kérdeztük lótenyésztőktől és a téma szakértőitől.

Mit mondanak a rajongók?

Először is ismerkedjünk meg egy kicsit jobban az arab telivérrel. Ezt a lófajtát mindig is a Közel-Kelettel hozták kapcsolatba. Tomasztól, aki hivatásos lótenyésztő, megtudjuk, hogy „az arab lovat beduin törzsek tenyésztették ki, és évszázadokon át ők vigyáztak a vérvonal tisztaságára. A tenyésztők szigorú válogatásának és gondos odafigyelésének köszönhetően létrejött az értékes arab lófajta. Az arab telivér jellemzően szürke, pej vagy sárga, ritkán fekete.”

Żaneta, aki szintén kedveli az arab lovakat, így beszél róluk: „Rendkívül szépek, és állítólag az összes lófajta közül ez a legtisztább vérvonalú és a legrégebbi.” Nemcsak a tüzes vérmérsékletükről ismertek, hanem a bátorságukról és a szívósságukról is. Mély, széles mellkasuk erős tüdőt takar, így kiválóan alkalmasak hosszú távú lovaglásra.

Arábiából Lengyelországba

„De hogy kerültek az arab lovak Lengyelországba?” – kérdezzük Tomasztól, akinek lótenyésztő farmja van. „Először feltehetően a XVI. században a király egyik küldöttével érkeztek, aki többször is járt a sztambuli szultáni udvarban – kapjuk a választ. – Ami biztos, hogy a lengyel tenyésztési program a XVIII. század végén kezdődött.” Izabela Pawelec-Zawadzka, aki hivatásos arabtelivér-tenyésztő, kiemeli Wacław Rzewuski gróf szerepét, ugyanis a keleti kultúra szakértőjeként ő „kezdeményezte és szervezte meg a lovak behozatalát Arábiából”, így 137 ló került Európába.

Rzewuski kitartásának és buzgalmának köszönhetően 1817-ben megalakult az első lengyel arabtelivér-tenyésztő farm Janów Podlaskiban, Lengyelország keleti részén. „A kezdet biztató volt. Képzett tenyésztők foglalkoztak a lovakkal – mondja Tomasz. – De aztán a két világháború, mely végigsöpört Európa szívén, tönkretette a lengyel lótenyésztő farmokat. A lovak többsége elpusztult vagy elkóborolt, és sokat el is loptak.” Ám valamivel a második világháború után sikerült újraindítani a tenyésztési programot.

Jelenleg több mint 30 lengyel lótenyésztő farmon foglalkoznak arab telivérekkel. A 200 éves hagyománynak köszönhetően a legkiválóbb lovakat sikerül tenyészteni. Lengyelország így az egyik legfontosabb központja az arabtelivér-tenyésztésnek, ezért a világ minden tájáról tömegesen érkeznek ide szakértők és rajongók az éves bemutatókra és árverésekre.

Mindennapi gondoskodás

Az előkelő pedigrével bíró lovak tenyésztése magában foglalja, hogy a tenyésztők megfelelően gondoskodnak az állatok szükségleteiről. Egy másik lótenyésztő farm tulajdonosa, Małgorzata így beszél erről: „Az arab telivérek gondozása összetett feladat. Kiegyensúlyozott étrendet kell összeállítanunk a lovaknak, hogy meg tudják őrizni a jó kondíciójukat és szép külsejüket. A vemhesség vége felé a kancák különleges figyelmet igényelnek.” * Milyen táplálékra van szüksége az arab telivérnek?

Małgorzata így folytatja: „A nap elején szénát adunk a lovaknak, mert abban minden fontos tápanyag benne van, a nélkülözhetetlen vitaminok és ásványi anyagok is. Különösen tápláló a polyvával vagy összeaprított szalmával kevert zab, de nagyon jó az árpa és a búzakorpa is. Ám a lovak igazából a lédús zöldtakarmányt szeretik: a füvet vagy a lucernát, valamint a burgonyát, a répát és a céklát. Télire a tenyésztők gyakran vásárolnak előre kevert, fehérjében gazdag takarmányt. Az arab telivérnek ezenkívül szüksége van az úgynevezett nyalósóra is. A sótömbökben levő ásványok és fűfélék lecsillapítják a heves vérmérsékletű jószágokat. Meg kell azonban jegyezni, hogy még a legjobb széna vagy takarmány sem ér fel egy jó kis füves legelővel. És még valami: a lovak előtt mindig kell lennie tiszta víznek, ugyanis a piszkos vízből nem hajlandók inni.”

Az arab telivér megfelelő ellátásához hozzátartozik, hogy nagy gonddal kell ápolni a bőrét és a szőrét. Ez azt jelenti, hogy alaposan megtisztítják, speciális kefékkel gyengéden átmasszírozzák, és simogatják a lovat. Tomasz még valamire felhívja a figyelmet: „A paták naponkénti tisztítása elengedhetetlen, mivel így megelőzhetők különböző betegségek, például a rák. Különös gondot kell fordítanunk még a ló szemére, orrlyukára, szájára és fülére.” Żaneta kiegészíti ezt: „A ló csak akkor lesz jó formában, és akkor lesz elegáns a megjelenése, ha van elég helye futkározni, és meg tud hemperegni a homokban, sárban vagy fűben. Ha ügetés vagy vágta után megizzad, takarót kell teríteni rá, és csak később szabad lecsutakolni.”

A szakemberek szerint nagyon fontos odafigyelni a lovak egyéni szükségleteire. Małgorzata így fogalmaz: „Sokan úgy gondolják, hogy az arab telivéreknek van valamiféle hatodik érzékük: szeretnek az ember közelében lenni, és szeretik, ha simogatják, átölelik őket. Az ilyen megnyilvánulások nyomán a ló olyannyira megtanul bízni a lovasában, hogy minden körülmények között ragaszkodik hozzá. Tudvalevő, hogy ezek a pacik jókedvűen nyerítenek, ha rájuk mosolygunk, megöleljük őket, vagy meglepjük őket valami finomsággal, például répával vagy kockacukorral. Aki szereti a lovakat, annak igazi élvezet a gondozásuk.” Tomasz így beszél a lovak iránti rajongásáról: „Nem kellett sok idő, hogy beleszeressek a lovakba. Annyira szépek és elegánsak! Ugyanakkor nem könnyű elnyerni a bizalmukat. Nekem legalábbis évekbe tellett.”

A lovak jövője

Az emberek már időtlen idők óta gyönyörűséggel figyelik a lovak, különösen az arab telivérek szépségét, fürgeségét, mozgékonyságát, erejét és intelligenciáját, és páratlan kapcsolatot alakítottak ki velük. Sajnos sokszor aljas célokra is használták őket a háborúkban, melyek során lovak százai vesztek oda. Isten Királyságának uralma alatt azonban kizárólag nemes célokra fogják használni a lovakat, így szerezve dicséretet a Teremtőjüknek, Jehova Istennek.

[Lábjegyzet]

^ 14. bek. A tenyésztő dönti el, hogy mikor fedeztet egy kancát. A kancák általában minden évben képesek elleni, de időről időre nem lesznek vemhesek. Az átlagosan 25-30 éves életük során 15-18 csikónak adnak életet.

[Kép a 15. oldalon]

Egy kanca a csikójával

[Képek a 16. oldalon]

Az arab telivér naponkénti gondozásához hozzátartozik

1. az alapos csutakolás

2. a paták tisztítása

3. a szeretgetés

[Kép a 17. oldalon]

Csődörök játszanak a hóban