A Biblia nézőpontja

Mi legyen a szülők célja?

MINEK örülnél, ha mi válna a tizenéves gyermekedből?

A) A saját hasonmásod.

B) Egy lázadó, akinek az a célja, hogy éppen az ellentéteddé váljon.

C) Egy megbízható felnőtt, aki bölcs döntéseket hoz.

Némelyik szülő, aki a C lehetőséget választaná, a valóságban az A lehetőségnek megfelelően neveli a gyermekét. Megpróbálja ráerőszakolni az értékrendjét, például megmondja neki, hogy milyen pályát válasszon. Hová vezet ez? A gyermek, amint egy kis önállósághoz jut, elindul az ellenkező irányba. Ironikus módon sok szülő, aki az A lehetőséget veti, a B-t aratja.

Miért nem lehet sikeres a mindenre kiterjedő felügyelet?

Alighanem szeretnéd, ha a tizenéves gyermeked megbízható felnőtté válna, aki bölcs döntéseket hoz. De hogyan érheted el ezt a célt? Egy biztos: nem úgy, hogy minden lépését ellenőrzöd. Figyeld meg, miért.

1. Ez a módszer nincs összhangban a Szentírással. Jehova Isten szabad akarattal teremtette meg az embereket. Megengedi, hogy mindenki maga döntse el, hogy milyen úton akar járni, akár jó, akár rossz az. Amikor például Káin gyilkos indulattal viseltetett az öccsével, Ábellel szemben, Jehova ezt mondta neki: „Ha jót cselekszel, abból vajon nem felmagasztalás származik? De ha nem cselekszel jót, akkor a bűn ott lapul a bejáratnál, és rád vágyódik. És te vajon uralkodsz rajta?” (1Mózes 4:7).

Bár világos tanácsot adott neki, nem kényszerítette arra, hogy megfogadja. Káin választhatott, hogy uralkodik-e a gyűlöletén, vagy sem. Mit tanulhatunk ebből? Ha Jehova nem ellenőrzi a teremtményei minden lépését, hogy engedelmességre bírja őket, akkor neked sem kellene ezt tenned a tizenéves gyermekeddel. *

2. Ez a módszer legtöbbször visszafelé sül el. Tegyük fel, hogy egy kereskedő rád akar tukmálni valamit. Minél inkább erőlteti a vásárlást, te annál inkább ellenállsz. Talán még szükséged is lenne az árura, de a viselkedésével valószínűleg elveszi a kedvedet. Valósággal elüldöz.

Valami ilyesmi történhet akkor is, ha megpróbálod ráerőltetni az értékrendedet, a hitedet és a céljaidat a tizenéves gyermekedre. Vajon „meg fogja venni” őket? Nem valószínű. A magatartásoddal éppen az ellenkezőjét éred el, megutáltatod vele az elveidet. A szülőknek az a próbálkozása, hogy mindenben irányítsák a gyermeküket, az esetek nagy többségében kudarcba fullad. Akkor hát mit tehetsz?

Ne próbáld meg teljesen az irányításod alá vonni a tizenéves gyermeked életét, rákényszerítve az értékrendedet, ahogy esetleg kisebb korában tetted, hanem inkább láttasd meg vele, miért bölcs dolog helyesen cselekedni. Ha például keresztény vagy, mutass rá, hogy hosszú távon nagyobb megelégedést hoz az, ha valaki Isten alapelvei szerint él, mint az, ha nem (Ézsaiás 48:17, 18).

Mindeközben mutass jó példát. Legyél olyan, amilyennek a gyermekedet szeretnéd majd látni (1Korintusz 11:1). Legyen egyértelmű,  hogy milyen értékek szerint élsz (Példabeszédek 4:11). Ha megszereti Istent és az irányadó mértékeit, bölcs döntéseket fog hozni akkor is, amikor nem vagy vele (Zsoltárok 119:97; Filippi 2:12).

Tanítsd meg élni!

Ahogyan a folyóiratunk 2. oldalán már megjegyeztük, eljön a nap – talán érzésed szerint túlságosan is hamar –, amikor a felnőtt gyermeked „elhagyja apját és anyját” (1Mózes 2:24). Szülő lévén szeretnél biztos lenni abban, hogy meg fog tudni állni a maga lábán. Egyebek közt miket taníthatsz meg neki, amíg otthon lakik?

Házimunka. Tud főzni, mosni, vasalni? Tisztán és rendben tudja tartani a szobáját? Meg tud javítani apróbb dolgokat, például a kocsin? A fiúknak és a lányoknak egyaránt fontos, hogy legyen gyakorlatuk az ilyesmiben, ha később saját háztartást szeretnének vezetni. Pál apostol ezt írta magáról: „ezek a kezek elégítették ki a magam és a velem levők szükségleteit” (Cselekedetek 20:34).

Kapcsolatok (Jakab 3:17). Mennyire jön ki jól másokkal? Képes szelíden rendezni a nézeteltéréseit? Megtanítottad arra, hogy tisztelettel bánjon másokkal, és békésen oldja meg a konfliktusokat? (Efézus 4:29, 31, 32). A Biblia ezt tanácsolja: „Mindenfajta embert tiszteljetek” (1Péter 2:17).

Pénzbeosztás (Lukács 14:28). Tudsz neki segíteni, hogy kitanuljon egy szakmát, kijöjjön a fizetéséből, és ne keveredjen adósságba? Megtanítottad, hogy tegyen félre a kiadásokra, ne vásároljon ötletszerűen, és elégedjen meg a szükséges dolgokkal? (Példabeszédek 22:7). Pál ezt írta: „ha van élelmünk és ruházatunk meg hajlékunk, elégedettek leszünk ezekkel” (1Timóteusz 6:8).

Azok a tizenévesek, akik megtanulnak a megfelelő értékek szerint élni, és gyakorlati téren is ügyesek, jól felkészültek a felnőttkorra. A szüleik elmondhatják magukról, hogy elérték a céljukat (Példabeszédek 23:24).

[Lábjegyzet]

GONDOLKODTÁL MÁR EZEN?

● Mi a célod neked mint szülőnek? (Héberek 5:14)

● Mi az, ami a tizenéves gyermeked saját felelőssége lesz, ha felnő? (Józsué 24:15)

[Képek a 25. oldalon]

Minek örülnél, ha mi válna a tizenéves gyermekedből?

A hasonmásod

Egy lázadó

Egy megbízható felnőtt