Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

Brazíliában a 10–13 éves gyermekek 17 százalékát érinti a terrorizálás, akár elkövetőként, akár áldozatként (O ESTADO DE SÃO PAULO, BRAZÍLIA).

Már 12 évesnél fiatalabb gyermekek is küzdenek magas vérnyomással, magas koleszterinszinttel, vesekővel és májbetegségekkel. Elsősorban mi okolható ezekért? Az ülő életmód, a tápanyagszegény ételek és a túlsúly (ABC, SPANYOLORSZÁG).

Egy kormányzati becslés szerint egy 2008-ban született gyermekre 18 éves koráig egy átlagos jövedelmű amerikai családban „körülbelül 221 190 dollárt (az inflációt figyelembe véve 291 570 dollárt)” költenek a szülei (AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK MEZŐGAZDASÁGI MINISZTÉRIUMA, USA).

Elfelejtenek játszani

Egy nemrégiben készült felmérés szerint Nagy-Britanniában a szülők egyötöde azt mondja, hogy lassan elfelejti, „hogyan kellene játszania a gyermekeivel”. Az egyharmaduk beismeri, hogy unalmasnak találja a játékot, másoknak pedig nincs rá idejük, vagy nincsenek ötleteik. Tanya Byron professzor asszony, aki klinikai pszichológus, ezt mondja: „Négy kiemelkedően fontos összetevőjét kell megneveznünk a gyermekekkel folytatott játéknak: tanulás, inspiráció, integráció és kommunikáció.” Minden harmadik szülő azt választja, hogy számítógépes játékokat játszik a gyermekével, de a gyermekek többsége inkább egyedül játszana a számítógépen. Az 5–15 éves gyermekek nagy része sokkal szívesebben játszana hagyományos társasjátékokat a szüleivel, vagy mozogna a szabad levegőn.

Esti mese

Egy internetes szolgáltatás az olyan apukáknak segít, akik nem érnek rá esti mesét olvasni a gyermeküknek. „Egy színvonalas program rögzíti az esti mesét olvasó apuka hangját, kiegészíti zenével és más hanghatásokkal, majd a felvételt elküldi e-mailben a gyermeknek” – olvasható a Sydney-ben megjelenő The Daily Telegraph című újságban. Az emberi kapcsolatokkal foglalkozó szakemberek azonban kételkednek a sikerben. „A felolvasás egyben kapcsolatépítés is” – mondja dr. Richard Fletcher, aki az ausztráliai Newcastle Egyetem családkutató programjában vett részt. Ilyenkor az apukák beszélgetnek a gyermekükkel, átölelik őket, és együtt nevetnek velük. Dr. Fletcher szerint az e-mail képtelen ugyanazt nyújtani, mint amikor egy apuka felolvas a gyermekének.