Tasmania különleges állatai

NAPPAL a vadonban háborítatlan a nyugalom. Éjjel azonban velőtrázó üvöltések és sikolyok törik meg az erdő csendjét. Vajon mi adja ki ezt az éles hangot? Egy merész erszényes, nem éppen bizalomgerjesztő névvel: a tasmániai ördög. Ez a vakmerő állat hihetetlenül félelmetes látványt nyújt, különösen akkor, amikor a zsákmányából lakmározik. Ilyenkor éktelen lármát csap, ám ezt csak azért teszi, hogy még ijesztőbbnek tűnjön.

A tasmániai ördög elképesztő gyorsasággal tisztítja meg az erdőt a tetemektől. Erőteljes állkapcsával és fogaival szinte bármilyen maradványt felfal, legyen szó csontról, bőrről vagy bármi egyébről. Fél óra alatt a testsúlya 40 százalékának megfelelő mennyiségű táplálékot képes elfogyasztani. Ez olyan, mintha egy ember 25 kilogramm húst enne meg egy ültő helyében!

Egy sokkal megnyerőbb teremtmény az aranyos, tömzsi csupaszorrú vombat. A vombat is erszényes, és szoptatja kicsinyeit, csak neki a legtöbb rokonától eltérően hátrafelé nyílik az erszénye, bizonyára azért, hogy a kicsinye ne piszkolódjon be, miközben a mama kiássa magát a járatából. A vombat foga folyamatosan nő, aminek jó hasznát veszi, hiszen át kell rágnia magát a föld alatti akadályokon. Esetlen külseje ellenére meglepően ügyesen veszi fel a mellső lábaival a növényeket, hogy a szájába tegye őket.

Egy másik érdekes állat a kacsacsőrű emlős. Ennek a bizarr küllemű teremtménynek csőre és úszóhártyás lába van, mint egy kacsának, a testét a vidráéhoz hasonló  prém borítja, a farka pedig olyan, mint a hódé. Tojást rak, akár a tyúk, föld alatti járatokat ás, mint a vombat, és ő is szoptatja a kicsinyeit, mint például a medve. Nem csoda, hogy az első tudós, aki tanulmányozni kezdte, azt hitte, hogy valaki meg akarja tréfálni.

Miért tartjuk olyan izgalmasnak, ha ilyen állatokkal ismerkedhetünk meg? Bizonyára azért, mert a Teremtő így alkotott meg minket. A Biblia szerint Isten azt a feladatot adta az első emberpárnak, hogy uralkodjon „minden élő teremtményen, amely a földön mozog”, vagyis viselje gondját az állatoknak (1Mózes 1:28). Amikor megfigyelünk ilyen élőlényeket a szabadban, kedvet kapunk ahhoz, hogy kivegyük a részünket ebből.

[Kiemelt rész/​kép a 11. oldalon]

ÓRIÁSOK ÁRNYÉKÁBAN

Tasmania nagy fái igazán lenyűgöző méretűek. A legmagasabb egy virágos növény, a királyi eukaliptusz, mely általában 75 méteresre nő meg. De van egy 99,6 méteres példány is, amely csupán 16 méterrel marad el a világcsúcstartótól, egy kaliforniai örökzöld mamutfenyőtől.

Egy másik őshonos fa, a tasmaniai fátyolfenyő vagy huonfenyő feleakkorára nő meg, mint egy átlagos királyi eukaliptusz, de hatszor annyi ideig is elél. Egyes tudósok szerint egy ilyen fa több mint 3000 évig élhet, vagyis ez az egyik leghosszabb életű fa a földön. A bútorkészítők és a hajóépítők nagyra értékelik ezt a halványsárga fenyőfaanyagot, mert könnyen megmunkálható, és egy olyan illóolajat tartalmaz, mely természetes tartósító, és elűzi a rovarokat. Sokszor még olyan fákat is hasznosítani tudnak, melyek több száz éve dőltek ki.

[Kép a 10. oldalon]

Tasmániai ördög

[Forrásjelzés]

© J & C Sohns/​age fotostock

[Kép a 11. oldalon]

Csupaszorrú vombat

[Kép a 11. oldalon]

Kacsacsőrű emlős

[Képek forrásának jelzése a 11. oldalon]

Vombat és kacsacsőrű emlős: Tourism Tasmania; fa: Tourism Tasmania and George Apostolidis