SOKAN az asztrológiához * fordulnak, hogy az ilyen és ehhez hasonló kérdéseikre választ kapjanak. De csakugyan hatással vannak az életünkre a csillagok? Segíthetnek önmagunk jobb megismerésében, vagy megmondhatják a jövőt? Mit ír erről a Biblia?

Egyesek szerint az ember nem kerülheti el a végzetét, hiszen a jövőnk előre meg van írva, és a csillagokból kideríthető. A Biblia azonban nem támogatja ezt az elképzelést. Azt írja ugyanis, hogy Isten választási lehetőséget ad az embereknek, ami arra enged következtetni, hogy valamelyest befolyásolhatják, mi történik velük. Az izraelitáknak például ezt mondta: „az életet és a halált adtam eléd, az áldást és az átkot. Válaszd az életet, hogy életben maradj te és az utódaid is” (5Mózes 30:19).

Jehova Isten ezekkel a szavakkal tudatta a népe tagjaival, hogy a jövőjük jórészt rajtuk múlik. Ha megtartják a parancsolatait, jól  lesz dolguk, de ha nem, azzal bajt hoznak a fejükre.

Gondold át: Ha minden egyes izraelita jövője meg lett volna írva a csillagokban, mi értelme lett volna, hogy Isten arra ösztönözze őket, hogy válasszák az életet? Egyáltalán igazságos lett volna a részéről, hogy olyan tettekért vonja őket felelősségre, amelyek felett nincs hatalmuk?

A Biblia félreérthetetlenül azt tanítja, hogy az életünket nem a csillagok határozzák meg, hanem a döntéseink (Galácia 6:7).

Az asztrológia híveinek többsége nem tulajdonít nagy jelentőséget a végzetnek. Az egyikük így fogalmazott: „A sorsunk a saját kezünkben van, de a születésünk időpontja meghatározza a személyiségünket.” Sokan vélekednek ehhez hasonlóan. Úgy érzik, hogy ha a csillagok és a bolygók fizikai szempontból hatással vannak a földünkre, miért ne lehetne metafizikai hatásuk is? Erről vajon mit mond a Biblia?

A Biblia nem tudományos kézikönyv, így nem taglalja részletesen az emberi test és az univerzum működését. Azt viszont leírja, hogy milyen célból teremtette Jehova az égitesteket. Az 1Mózes 1:14, 15 kijelenti: „Legyenek világítótestek az égbolton, hogy megkülönböztessék a nappalt az éjszakától, és szolgáljanak jelekként, valamint évszakok, napok és évek mutatóiként . . . , hogy megvilágítsák a földet.”

Gondold át: Ha Isten úgy tervezte volna meg a csillagokat, hogy befolyásolják a személyiségünket, nem közölte volna ezt velünk?

Mi tehát a logikus következtetés? Az, hogy a csillagok Isten kezének művei, de nincsenek hatással a személyiségünkre.

Semmi rossz sincs abban, ha érdekel bennünket a jövő, vagy szeretnénk jobban megérteni önmagunkat. És van is egy megbízható útmutató ezekben a kérdésekben.

A Bibliában Jehova Isten kijelenti önmagáról: „kezdettől fogva megmondom a véget” (Ézsaiás 46:10). Neki van egy szándéka, melyet véghez fog vinni (Ézsaiás 55:10, 11). Hogy mi ez, azt a Bibliából tudhatjuk meg. Ez a régi szent könyv arra is magyarázatot ad, hogy miért kell szenvednünk, és feltárja, hogyan vet majd véget Isten az emberiség bajainak (2Péter 3:13; Jelenések 21:1–4). *

Önmagunk megismeréséhez és az egyéniségünk csiszolásához a Biblia adja a lehető legjobb útmutatást. Hogy miért jelenthetjük ki ezt? Azért, mert segít, hogy őszinték legyünk magunkkal. Például kijelenti, hogy Jehova Isten „irgalmas”, „lassú a haragra” és „kész . . . megbocsátani” (2Mózes 34:6; Zsoltárok 86:5). Mi is ilyenek vagyunk? A Biblia felszínre hozza, ha valahol hibás a gondolkodásunk, és segít meglátnunk, hogy min kell változtatnunk.

Elmondhatjuk hát, hogy nem a csillagokhoz kell fordulnunk azért, hogy megtudjuk, mit hoz a jövő, vagy hogy jobban megismerjük önmagunkat. Sokkal jobban tesszük, ha a Bibliát forgatjuk, mely „Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a kiigazításra” (2Timóteusz 3:16, 17).