Mit nevezünk értéknek? Olyan erkölcsi elveket, amelyeket jónak és fontosnak tartunk. Ilyen például a megbocsátás, a becsületesség, a szabadság, a szeretet, az élet tisztelete és az önfegyelem. Az, hogy mit tartunk értéknek, hatással van a viselkedésünkre, a fontossági sorrendünkre és a kapcsolatainkra, valamint arra, hogy mire tanítjuk a gyermekeinket. Ám annak ellenére, hogy az erkölcsi értékek fontosak, hanyatlóban vannak.

Kutatók 2008-ban az Egyesült Államokban több száz fiatal felnőttet kérdeztek az erkölcsi értékekről. „Elkeserítő, hogy mennyire nem gondolkodnak és nem beszélnek erkölcsi kérdésekről” – jelentette ki David Brooks a The New York Times című lapban. A nemi erőszakot és a gyilkosságot elítélték, de „ezektől a szélsőséges példáktól eltekintve mit sem törődtek az erkölccsel, legyen szó ittas vezetésről, csalásról az iskolában vagy hűtlenségről a párkapcsolatban”. Egy fiatal ezt mondta: „Nem igazán foglalkoztat, hogy mi helyes, és mi helytelen.” Sokan így gondolkodnak: „Tedd, ami  jólesik. Hallgass a szívedre.” Vajon okos dolog így élni?

Az ember képes rá, hogy nagyon szeressen, és nagyon könyörületesen bánjon másokkal, de a szív csalárd és „veszedelmes” is lehet (Jeremiás 17:9). Ezt a szomorú tényt tükrözi a világ hanyatló értékrendje. A Biblia már réges-régen írt erről a jelenségről: „az utolsó időkben” az emberek „énközpontúak lesznek, akik csak magukat és a pénzt szeretik; dicsekvők lesznek és büszkék”, továbbá „hiányozni fog belőlük a mások iránti szeretet”, „féktelenek lesznek, akik gyűlölik a jót”, „és nem Istent szeretik, hanem inkább az élvezeteket hajszolják” (2Timóteusz 3:1–5, Biblia – Egyszerű fordítás).

Mivel ezt látjuk magunk körül, jól tesszük, ha a saját szívünkben sem bízunk meg vakon, hanem megvizsgáljuk. A Biblia egyértelműen kijelenti, hogy „aki a saját szívében bízik, az ostoba” (Példabeszédek 28:26). Ez a vers rámutat, hogy a szívünket megbízható értékekhez kell igazítanunk, hogy jól vezessen minket. Hol találhatunk ilyen értékeket? Sokan a Bibliában keresik őket, mert nagyra becsülik ennek a könyvnek az egyértelmű, bölcs tanácsait.

A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a bibliai értékek nagyon jól átvihetők a mindennapi életünkbe. Beszéljünk most csupán néhány tulajdonságról: a szeretetről, a kedvességről, a nagylelkűségről és a becsületességről.

Szeretet.

„Ha megtanulsz szeretni, számíthatsz rá, hogy a boldogság bekopogtat hozzád” – írja egy könyv (Engineering Happiness—A New Approach for Building a Joyful Life). Nekünk, embereknek kétségtelenül szükségünk van szeretetre. Nélküle nem lehetünk igazán boldogok.

Mit mond a Biblia? „Öltsétek magatokra a szeretetet, mert az az egység tökéletes köteléke” (Kolosszé 3:14). Ugyanaz a bibliaíró, aki az iménti szavakat írta, még ezt is kijelentette: „ha . . . szeretet nincs bennem, semmi vagyok” (1Korintusz 13:2).

Itt nem szexuális vonzalomról vagy pusztán érzelmi kötődésről beszélünk, hanem elveken alapuló szeretetről. Ez arra indít, hogy segítsünk egy idegennek, ha bajba kerül, méghozzá úgy, hogy nem várunk cserébe semmit. Az 1Korintusz 13:4–7-ben ezt olvashatjuk: „A szeretet hosszútűrő és kedves. A szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, nem viselkedik illetlenül, nem keresi a maga érdekeit, nem válik ingerültté. Nem tartja számon a sérelmet. Nem örvendezik az igazságtalanságnak, hanem együtt örvendezik az igazsággal. Mindent elvisel . . . , mindent kitartással tűr.”

Ha egy családból hiányzik ez a fajta szeretet, azt mindenki megsínyli, különösen a gyermekek. Monica arról írt, hogy kiskorában bántalmazták tettlegesen és szóban, sőt meg is becstelenítették. „Nem kaptam szeretetet, és teljesen reményvesztett voltam” – mondta. Aztán 15 éves korában a nagyszüleihez költözött, akik Jehova Tanúi.

 „Két év alatt, amíg náluk laktam, a visszahúzódó lányból barátságos, kedves és figyelmes ember lett. Segítettek, hogy tiszteletre méltó fiatal nővé váljak.” Monica most boldog házasságban él, és a férjével és három gyermekével úgy fejezik ki az emberek iránti szeretetüket, hogy elmondják nekik a Biblia üzenetét.

A szeretetnek van egy különösen alattomos ellensége: az anyagiasság, vagyis az a nézet, hogy a jólét és az élvezetek mindennél fontosabbak. Sok-sok tanulmányból kiderül, hogy egy meglepően szerény alsó határérték után a több pénz nem teszi boldogabbá az embereket. Ellenkezőleg, akik elsősorban az anyagiakkal foglalkoznak, inkább a boldogtalanság előtt nyitnak ajtót, amit a Biblia is megerősít. A Prédikátor 5:10 például ezt írja: „Az ezüstöt szerető ember nem elégszik meg az ezüsttel, sem a vagyont szerető a jövedelemmel. Ez is hiábavalóság.” A Biblia erre int minket: „Életmódotok mentes legyen a pénz szeretetétől” (Héberek 13:5).

Kedvesség és nagylelkűség.

„Hát nem lenne óriási, ha besétálhatnánk egy üzletbe, és megvehetnénk az életünk végéig tartó boldogságot? – tette fel a kérdést a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) boldogságot kutató szervezete egy cikkben. – Ez nem is olyan meseszerű, mint ahogy első hallásra tűnik, csak az a fontos, hogy bármit veszünk is, azt valaki másnak szánjuk.” Más szavakkal jobb adni, mint kapni.

Mit mond a Biblia? „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” (Cselekedetek 20:35).

Az adakozás legjobb és leghasznosabb módja az, ha önmagunkból, vagyis az időnkből és az erőnkből adunk. Nézzünk egy megtörtént esetet. Karen meglátott három nőt – egy anyát a két lányával – egy kocsiban ülni, melynek fel volt nyitva a motorházteteje. Az anyának és az egyik lányának el kellett volna érnie a repülőgépét, de nem indult be az autójuk, a taxi pedig késett. Karen felajánlotta, hogy elviszi őket, pedig a repülőtér 45 percnyi útra volt onnan. Amint Karen visszafelé ment, látta, hogy a másik lány még mindig ott vár a parkolóban.

– A férjem már úton van – mondta.

– Örülök, hogy minden rendben – felelte Karen. – Éppen a Királyság-termünkbe megyek kertészkedni.

– Ön Jehova Tanúja? – kérdezte a hölgy.

– Igen – válaszolta Karen, és elbeszélgettek egy kicsit.

Néhány hét múlva Karen levelet kapott, melyben ez állt: „Az édesanyám és én nem felejtettük el, hogy milyen kedves voltál hozzánk. Hála neked elértük a gépet. A nővérem mondta, hogy Jehova Tanúja vagy. Így már mindent értünk. Az édesanyám is Jehova Tanúja, és én is, csak mostanában elhanyagoltam az imádatot. De ezen változtatni fogok.” Karen nagyon örült, hogy segíthetett két hívőtársának. „Sírtam örömömben” – mondta.

Charles D. Warner író így fogalmazott: „Egy kedves gesztus az élettől, hogy bárki, aki őszintén próbál segíteni máson, egyúttal magán is segít.” Erre az a magyarázat,  hogy Isten nem úgy teremtette meg az embert, hogy önző legyen, hanem úgy, hogy visszatükrözze az ő kiváló tulajdonságait (1Mózes 1:27).

Becsületesség.

Ez az erkölcsi érték minden civilizált társadalomban nélkülözhetetlen. A becstelenség félelmet és bizalmatlanságot szül, és hozzájárul a társadalom hanyatlásához.

Mit mond a Biblia? „Ki lehet vendéged sátorodban?” – tette fel a kérdést a zsoltáríró Istennek. A válasz pedig így hangzik: „Aki feddhetetlenül jár . . . és szívében az igazságot szólja” (Zsoltárok 15:1, 2). Az igazi becsületesség tehát az ember egyéniségének a része, akárcsak a többi tulajdonság, amelyről beszéltünk. Nem a körülmények vagy a célszerűség függvénye.

Emlékszel még Christinára, aki azt a sok pénzt találta? Ő nem gazdagságra vágyott, hanem arra, hogy Istennek tetszően éljen. Így hát amikor a férfi, akié a szatyor volt, idegesen visszatért, szólt neki, hogy megtalálta a pénzét. A férfi csak ámult a becsületességén. Christina munkaadója is csodálkozott, és később előléptette főraktárossá, ami bizalmi állásnak számít. Milyen igazak az 1Péter 3:10-ben olvasható szavak: „aki akarja az életet szeretni és jó napokat látni, tartsa vissza . . . ajkát a megtévesztő beszédtől”.

A Bibliában található erkölcsi értékek azt tükrözik, hogy a Teremtőnk nagyon szeret bennünket, hiszen ezeknek az értékeknek köszönhetően képesek vagyunk „a jó emberek útján” járni (Példabeszédek 2:20; Ézsaiás 48:17, 18). Ha követjük ezt az útmutatást, azzal mi is bizonyíthatjuk, hogy szeretjük Istent, és sok jóra számíthatunk. A Bibliában ezt az ígéretet találjuk: „őrizd meg [Isten] útját, és felmagasztal téged, hogy örököld a földet. Meglátod, amint a gonoszok kivágatnak” (Zsoltárok 37:34).

Bizony, ragyogó jövő vár azokra, akik ragaszkodnak a Biblia erkölcsi mércéjéhez. Egy békés földön élhetnek majd, ahol nem lesz gonoszság. Nem kérdés, hogy a Bibliában foglalt értékeket érdemes figyelembe venni.