NÉZD a képeket! Mindegyik egy-egy csapást ábrázol, amelyet Jehova Egyiptomra mért. Az első képen láthatod, amint Áron a Nílusra üt botjával. Ekkor a folyó vize vérré változott. Elpusztultak benne a halak, és a folyó bűzleni kezdett.

Azután Jehova előidézte, hogy békák jöjjenek fel a Nílusból. Mindenütt ott voltak: a kemencékben, a tepsikben, az emberek ágyában, mindenhol. Amikor a békák elpusztultak, az egyiptomiak halomba hordták őket, és az országban bűz terjengett miattuk.

Áron akkor a földre ütött botjával, és a porból szúnyogok lettek. Ezek azok az apró, repülő rovarok, melyek csípnek. A szúnyogok jelentették a harmadik csapást Egyiptom földjén.

A többi csapás csak az egyiptomiakat sújtotta, az izraelitákat nem. A negyedik csapásban óriási legyek lepték el az egyiptomiak házait. Az ötödik csapás az állatokat sújtotta. Az egyiptomiak sok marhája, juha és kecskéje hullott el akkor.

Majd Mózes és Áron egy kis hamut vett a kezébe, és a levegőbe szórta, amitől csúnya fekélyek keletkeztek embereken és állatokon egyaránt. Ez volt a hatodik csapás.

Mózes ezután az ég felé emelte a kezét, mire Jehova mennydörgést és jégesőt támasztott. Ez volt a legborzalmasabb jégeső, amelyet Egyiptom valaha is átélt.

A nyolcadik csapás egy példátlan sáskajárás volt. Sem azelőtt, sem azóta nem volt olyan sok sáska. Mindent felfaltak, amit a jégeső nem pusztított el.

A kilencedik csapás a sötétség volt. Három napig sűrű sötétség borította az országot, de ahol az izraeliták laktak, ott világos volt.

Végül Isten azt mondta a népének, hogy egy kecskegida vagy egy bárány vérével hintsék meg az ajtófélfáikat. Aztán Isten angyala átvonult Egyiptom fölött. Amelyik házon látta a vért, ott nem ölt meg senkit. De minden házban, ahol nem volt vér az ajtófélfákon, megölte az emberek és az állatok elsőszülötteit. Ez volt a tizedik csapás.

Ez után az utolsó csapás után a fáraó megparancsolta az izraelitáknak, hogy menjenek el. Isten népe készen állt, és még aznap éjjel megkezdték a kivonulást Egyiptomból.