NÉZD csak a gyümölcsöket, amelyeket ezek a férfiak visznek a vállukon! Látod, milyen óriási ez a szőlőfürt? Két ember kell hozzá, hogy egy rúdon vigye. És nézd a fügét meg a gránátalmát! Honnan hozták ezeket a pompás gyümölcsöket? Kánaán földjéről. Biztosan emlékszel, hogy Ábrahám, Izsák és Jákob valamikor Kánaánban élt. De az éhínség miatt Jákob Egyiptomba költözött a családjával. Most, 216 évvel később, Mózes visszavezeti az izraelitákat Kánaánba. Épp az imént érkeztek egy Kádes nevű helyre a pusztában.

Kánaán földjét gonosz emberek lakják. Emiatt Mózes elküld tizenkét kémet, és ezt mondja nekik:

– Tudjátok meg, mennyien élnek ott, és milyen erősek. Járjatok utána, hogy termékeny-e a föld, és feltétlenül hozzatok magatokkal a gyümölcsökből.

Amikor a kémek visszatérnek Kádesbe, ezt mondják Mózesnek:

– Az ország igazán szép.

S hogy bebizonyítsák, megmutatják neki a magukkal hozott gyümölcsöket. Tíz kém azonban még ezt is hozzáteszi:

– Az ott élő emberek nagyok és erősek. Megölnek majd, ha el akarjuk venni országukat.

Az izraeliták ennek hallatán megijednek.

– Jobb lett volna, ha meghalunk Egyiptomban, vagy akár itt a pusztában – siránkoznak. – Mi meghalunk hadakozás közben, feleségeinket és gyermekeinket pedig elfogják. Válasszunk új vezetőt Mózes helyett, és menjünk vissza Egyiptomba!

De két kém, Józsué és Káleb bízik Jehovában, és igyekszik megnyugtatni a népet. Ők ezt mondják:

– Ne féljetek! Jehova velünk van. Könnyű lesz elfoglalnunk az országot.

De a nép nem hallgat rájuk, sőt meg akarják ölni őket. Jehova emiatt nagyon megharagszik, és ezt mondja Mózesnek:

– A húszévesek és az annál idősebbek közül senki sem megy be Kánaán földjére. Látták a csodákat, amelyeket Egyiptomban és a pusztában tettem, mégsem bíznak bennem. Ezért negyven évig vándorolnak majd a pusztában, míg az utolsó is meg nem hal közülük. Csak Józsué és Káleb megy be Kánaán földjére.