Eya go dikagare

Eya go lelokelelo la dikagare

Kgaolo 55: Mošemanyana o Hlankela Modimo

Kgaolo 55: Mošemanyana o Hlankela Modimo

NA YO ga se mošemanyana yo mobotsana? Leina la gagwe ke Samuele. Monna yo a beilego seatla hlogong ya Samuele ke Eli moperisita yo mogolo wa Isiraele. Ba ba bangwe ke Elikana tatago Samuele le Hanna mmagwe bao ba mo tlišitšego go Eli.

Samuele o kopana le moperisita yo mogolo Eli

Samuele o be a na le nywaga e ka bago e mene goba e mehlano feela. Eupša o tlo dula mo taberenakeleng ya Jehofa gotee le Eli le baperisita ba bangwe. Ke ka baka la’ng Elikana le Hanna ba ka tliša ngwana yo monyenyane gakaakaa gore a tlo hlankela Jehofa taberenakeleng? Anke re bone.

Nywageng e sego kae pele ga mo, Hanna o be a nyamile kudu. O be a nyamišitšwe ke gore o be a sa kgone go ba le ngwana mola a be a tloga a mo nyaka. Bjale ka letšatši le lengwe ge a be a etetše taberenakeleng ya Jehofa, o ile a rapela a re: ‘Hle Jehofa, o se ke wa ntebala! Ge o ka nnea morwa, ke holofetša gore ke tla go nea yena e le gore a go hlankele bophelo bja gagwe ka moka.’

Jehofa o ile a araba thapelo ya Hanna gomme ka morago ga dikgwedi tše itšego a belega Samuele. Hanna o be a rata mošemanyana wa gagwe kudu moo a ilego a thoma go mo ruta ka Jehofa e sa le yo monyenyane kudu. O ile a bolela le monna wa gagwe a re: ‘Gateetee ge Samuele a godile gomme a se sa anya, ke tla mo iša taberenakeleng gore a yo hlankela Jehofa gona.’

Se ke seo re bonago Hanna le Elikana ba se dira mo seswantšhong. Ka ge Samuele a be a rutilwe gabotse ke batswadi ba gagwe, o ile a thabišwa ke go hlankela Jehofa mo tenteng ya Gagwe. Ngwaga o mongwe le o mongwe Hanna le Elikana ba be ba etla mo tenteng ye e kgethegilego go tlo rapela le go etela mošemanyana wa bona. Le gona ngwaga o mongwe le o mongwe Hanna o be a direla Samuele seaparo se sefsa sa go hloka matsogo gomme a mo tlišetša sona.

Ge nywaga e dutše e eya, Samuele o ile a tšwela pele a hlankela taberenakeleng ya Jehofa gomme a ratwa ke Jehofa le batho. Eupša Hofini le Finease e lego barwa ba Eli moperisita yo mogolo, e be e le ba babe. Ba be ba dira dilo tše dintši tše mpe e bile ba dira gore batho ba bangwe le bona ba se ke ba kwa Jehofa. Eli o be a swanetše go ba tloša gore e se sa hlwa e eba baperisita, eupša o ile a ba tlogela.

Samuele yo monyenyane ga se a ka a dumelela dilo tše mpe tšeo di bego di direga moo taberenakeleng di mo dira gore a kgaotše go hlankela Jehofa. Eupša ka ge go be go na le batho ba sego kae feela bao ba bego ba rata Jehofa, e be e šetše e le kgale Jehofa a sa bolele le motho le ge e le ofe. Ge Samuele a godile, go ile gwa direga se se latelago:

Samuele o be a robetše ka taberenakeleng ge a ekwa lentšu le mmitša. O ile a araba a re: “Ke nna yo.” Ke moka a tsoga a kitimela go Eli a re: “Ke nna yo, ka ge o mpiditše.”

Eupša Eli a re: ‘Ga se ka go bitša; boela o yo robala.’ Ka gona Samuele a tloga a yo robala.

Ke moka a kwa lentšu le mmitša la bobedi le re: “Samuele!” Yena a tsoga a kitimela go Eli gape. A fihla a re: “Ke nna yo, ka ge o mpiditše.” Eupša Eli a re: “Ga se ka go bitša morwa wa ka. Boela o yo robala.” Ka gona Samuele a tloga a yo robala.

Lentšu la mmitša la boraro la re: “Samuele!” Yena a kitimela go Eli gape. A fihla a re: ‘Ke nna yo, ka gobane ga bjale gona o mpiditše.’ Mo lekgeng le, Eli o ile a lemoga gore Samuele o swanetše go ba a bitšwa ke Jehofa. Ka gona a re go Samuele: ‘Sepela o yo robala, e tla re ge a ka go bitša gape, wena o re: “Bolela Jehofa, mohlanka wa gago o theeditše.”’

Samuele o ile a bolela sona seo ge Jehofa a be a mmitša gape. Ke moka Jehofa a botša Samuele gore o tlo otla Eli le barwa ba gagwe. Ka morago ga moo, Hofini le Finease ba ile ba hwa ntweng ge Baisiraele ba be ba elwa le Bafilisita ke moka ge Eli a ekwa ka seo se diregilego, a wa a robega molala gomme le yena a hwa. Ka go re’alo lentšu la Jehofa le ile la phethagala.

Samuele o ile a gola gomme a ba moahlodi wa mafelelo wa Isiraele. Ge a thoma go tšofala, batho ba re go yena: ‘Re kgethele kgoši yeo e tlago go re buša.’ Samuele o be a sa nyake go dira se, ka gobane kgoši ya bona e be e le Jehofa. Eupša Jehofa o ile a re a theetše seo batho ba se bolelago.

1 Samuele 1:1-28; 2:11-36; 3:1-18; 4:16-18; 8:4-9.



Dipotšišo

  • Leina la mošemanyana yo a lego mo seswantšhong ke mang, gomme ba bangwe ba ke bomang?
  • Ke thapelo efe yeo Hanna a ilego a e rapela letšatšing le lengwe ge a be a etetše taberenakeleng ya Jehofa, gona Jehofa o ile a mo araba bjang?
  • Samuele o be a na le nywaga e mekae ge a be a tlišwa go tlo hlankela tenteng ya Jehofa, gomme mmagwe o be a mo direla’ng ngwaga o mongwe le o mongwe?
  • Maina a barwa ba Eli e be e le bomang, gona e be e le batho ba mohuta mang?
  • Jehofa o ile a bitša Samuele bjang, gomme ke molaetša ofe wo a ilego A mo nea wona?
  • Samuele o ile a ba eng ge a godile, gona go ile gwa direga’ng ge a be a thoma go tšofala?

Dipotšišo tša tlaleletšo

  • Bala 1 Samuele 1:1-28.

    Ke mohlala ofe o mobotse woo Elikana a o beetšego dihlogo tša malapa tabeng ya go etelela pele borapeding bja therešo? (1 Sam. 1:3, 21; Mat. 6:33; Bafil. 1:10)

    Re ka ithuta’ng mohlaleng wa Hanna ge re lebeletšane le bothata bjo bogolo? (1 Sam. 1:10, 11; Ps. 55:22; Baroma 12:12)

  • Bala 1 Samuele 2:11-36.

    Eli o ile a hlompha bjang bana ba gagwe go feta Jehofa, gomme se ke temošo bjang go rena? (1 Sam. 2:22-24, 27, 29; Doit. 21:18-21; Mat. 10:36, 37)

  • Bala 1 Samuele 4:16-18.

    Ke melaetša efe e mene ya madimabe yeo monna yo mongwe a ilego a tla le yona go tšwa ntweng, gona e ile ya kgoma Eli bjang?

  • Bala 1 Samuele 8:4-9.

    Baisiraele ba ile ba kgopiša Jehofa bjang, gomme rena lehono re ka thekga bjang Mmušo wa gagwe ka potego? (1 Sam. 8:5, 7; Joh. 17:16; Jak. 4:4)