Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Biblia

Biblia

Meghatározás: Jehova Isten írott Szava az emberiséghez. Isten tizenhat évszázadon át mintegy 40 emberi titkár által jegyeztette fel, de maga irányította a megírását szelleme által. Ezért a Biblia Istentől ihletett. A feljegyzés nagy része Jehova személyes kijelentéseit tartalmazza, valamint részleteket Isten Fiának, Jézus Krisztusnak a tanításairól és tevékenységéről. Találunk köztük olyan kijelentéseket, melyek Istennek a szolgáival szemben támasztott követelményeit tárják fel, valamint azt, hogy mit fog tenni, hogy a földre vonatkozó csodálatos szándékát valóra váltsa. Hogy elmélyítse ezek iránt a nagyraértékelésünket, Jehova olyan beszámolókat is megőrzött a Bibliában, amelyből megtudhatjuk, mi történik, ha egyes személyek és nemzetek hallgatnak őrá, és szándékával összhangban cselekszenek, valamint hogy milyen következményekkel jár az, ha a saját útjukon járnak. E megbízható történelmi feljegyzéssel Jehova megismerteti velünk, hogy miként bánik az emberiséggel, és ezáltal saját csodálatos személyiségét is ismertté teszi előttünk.

Miért foglalkozzunk a Bibliával?

A Biblia maga jelenti ki, hogy Istentől, az emberiség Teremtőjétől származik

2Tim 3:16, 17: „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a kiigazításra, az igazságosságban való fegyelmezésre, hogy az Isten embere teljesen alkalmas, minden jó cselekedetre hiánytalanul felkészített legyen.”

Jel 1:1: „Jézus Krisztus kinyilatkoztatása, melyet az Isten adott neki, hogy megmutassa rabszolgáinak azokat, amiknek rövidesen meg kell lenniük.”

2Sám 23:1, 2: „Így szól Dávid, Isai fia . . . Jehova szelleme beszélt általam, az ő szava volt nyelvemen.”

Ézs 22:15: „Ezt mondja a legfőbb Úr, a seregek Jehovája.”

Elvárható lenne, hogy Isten üzenete, mely az egész emberiségnek szól, világszerte hozzáférhető legyen. A Bibliát — teljes terjedelmében vagy egyes részeit — több mint 2000 nyelvre fordították le. Példányszáma mindent egybevéve milliárdokra tehető. A The World Book Encyclopedia kijelenti: „A Biblia a történelem legszélesebb körben olvasott könyve. Valószínűleg egyben ez a könyv van a legnagyobb hatással is az emberekre. A Bibliából több példányt adtak ki, mint bármilyen más könyvből. Emellett többször és több nyelvre fordították le, mint bármilyen más könyvet” ([1984] 2. köt., 219. o.).

A Biblia próféciái feltárják a világ állapotának jelentőségét

A világ sok vezető személyisége elismeri, hogy az emberiség katasztrófa szélén áll. A Biblia régen megjövendölte ezeket az állapotokat; feltárja jelentőségüket, s várható kimenetelüket (Luk 21:10, 11, 31; 2Tim 3:1–5). Megmutatja, mit kell tennünk, hogy túléljük a világ küszöbönálló pusztulását, és beszél arról a lehetőségről is, hogy igazságos körülmények között örök életünk lehet itt, a földön (Zsolt 37:10, 11, 29; Sof 2:3; Ján 17:3).

A Biblia segít megértenünk, mi az élet célja

Választ ad olyan kérdésekre, mint: Honnan származik az élet? (Csel 17:24–26). Miért vagyunk itt? Csupán azért, hogy néhány évet éljünk, megszerezzük az életben, amit csak lehet, s azután meghaljunk? (1Móz 1:27, 28; Zsolt 37:11; 40:8; Ján 17:3; Róma 5:12).

A Biblia megmutatja, hogyan érhetjük el mindazt, amire leginkább vágynak az igazságosságot szerető emberek

Közli velünk, hol találhatunk építő, egymást valóban szerető társakra (Ján 13:35); mi ad biztosítékot arra, hogy lesz elég táplálékunk nekünk is, és a családunknak is (Péld 19:15; Máté 6:31–33; Ef 4:28); hogyan lehetünk boldogok nehéz körülmények ellenére is (Zsolt 1:1, 2; 34:8; Luk 11:28; Csel 20:35).

Feltárja, hogy Isten Királysága, az ő kormányzata, felszámolja a jelenlegi gonosz világrendszert (Dán 2:44), és uralma alatt az emberiség tökéletes egészségnek és örök életnek örvendhet majd (Jel 21:3, 4; vesd össze: Ézsaiás 33:24).

Az a könyv, amely azt állítja magáról, hogy Istentől származik, és amely feltárja a világ állapotának jelentőségét és az élet célját, valamint megmutatja, hogyan lehetünk úrrá a nehézségeinken, bizonyosan megérdemli, hogy megvizsgáljuk.

Az ihletettség bizonyítékai

Sok próféciája a jövő pontos ismeretéről tanúskodik, ami az emberek esetében elképzelhetetlen

2Pét 1:20, 21: „az Írásnak egyetlen próféciája sem származik valamilyen egyéni értelmezésből. Prófécia ugyanis soha nem hozatott ember akaratából, hanem Istentől szóltak emberek, amint a szent szellem vezette őket.”

▪ Prófécia: Ézs 44:24, 27, 28; 45:1–4: „Jehova . . . így szól a mély vizekhez: »Párologjatok el, és minden folyódat kiszárítom«, aki azt mondja Círuszról: »Pásztorom ő, és teljesen végrehajt mindent, amiben gyönyörködöm«, azt is, amikor azt mondom Jeruzsálemről: »Újjáépül«, és a templomról: »Lerakják alapodat.« Így szól Jehova a felkentjéhez, Círuszhoz, akinek megfogtam jobb kezét, hogy nemzeteket hódoltassak meg előtte, és így leoldjam a királyok csípőjéről az övet, hogy megnyissam előtte a kétszárnyú ajtókat, és még a kapuk se legyenek bezárva: »Én megyek előtted, és a föld kiemelkedéseit elegyengetem. Darabokra töröm a rézajtókat, és a vasreteszeket levágom . . . Szolgámért, Jákobért és Izraelért, választottamért neveden hívtalak.«” (Ézsaiás i. e. 732 körül fejezte be írását.)

□ Beteljesedés: Círusz még meg sem született a prófécia megírásának idején. A zsidókat csak i. e. 617—607-ben vitték száműzetésbe Babilonba, és Jeruzsálemet, valamint a templomát csak i. e. 607-ben pusztították el. A prófécia részletei i. e. 539-től kezdtek beteljesedni. Círusz egy mesterséges tóba vezette az Eufrátesz vizét. Babilonban a folyópartra nyíló kapukat egy ünnepség alatt gondatlanul nyitva hagyták, s a médek és a perzsák Círusz vezetésével elfoglalták a várost. Ezt követően Círusz felszabadította a száműzetésben élő zsidókat, és visszaküldte őket Jeruzsálembe azzal az utasítással, hogy építsék fel Jehova templomát (The Encyclopedia Americana. [1956] III. köt., 9. o.; Light From the Ancient Past. [Princeton, 1959] Jack Finegan, 227—9. o.; „A teljes Írás Istentől ihletett és hasznos”. [Róma, 1992] 282., 284., 286. o.).

▪ Prófécia: Jer 49:17, 18: „Döbbenet tárgyává lesz Edom. Aki csak arra jár, döbbenten bámul, és füttyenteni fog az őt ért minden csapás miatt. Mint ahogy Szodomának és Gomorrának meg szomszédos városainak a feldúlásakor volt — így szól Jehova —, úgy ott sem lakik majd ember.” (Jeremiás a próféciáinak feljegyzését i. e. 580-ban fejezte be.)

□ Beteljesedés: „Palesztinából az i. e. II. évszázadban űzte ki [az edomitákat] Makkabeus Júdás, és i. e. 109-ben Joannész Hürkanosz makkabeus vezér olyannyira kiterjesztette Júda királyságának határait, hogy az magában foglalta az edomita területek nyugati részét is. Az i. e. I. században a római terjeszkedés az edomita függetlenség utolsó nyomait is eltörölte . . . Amikor a rómaiak Kr. u. 70-ben elpusztították Jeruzsálemet . . . , Idumea [Edom] neve eltűnt a történelemből” (The New Funk & Wagnalls Encyclopedia. 1952, 11. köt., 4114. o.). Figyelemre méltó, hogy a teljesedés napjainkban is látható. Semmiképpen sem érvelhetünk úgy, hogy a próféciát az események megtörténte után jegyezték fel.

▪ Prófécia: Luk 19:41–44; 21:20, 21: Jézus Krisztus „szemügyre vette a várost, és sírt miatta, és ezt mondta: ». . . eljönnek rád azok a napok, amikor ellenségeid sáncot építenek körülötted hegyes cölöpökből, bekerítenek, és mindenfelől gyötörni fognak. Földhöz vágnak téged és gyermekeidet tebenned, és nem hagynak benned követ kövön, mert nem láttad tisztán megszemlélésed idejét.«” Két nappal később ezt tanácsolta a tanítványainak: „amikor látjátok, hogy Jeruzsálemet letáborozott seregek veszik körül, akkor tudjátok meg, hogy elközeledett a pusztává tétele. Akkor akik Júdeában vannak, kezdjenek a hegyekbe menekülni, és akik bent vannak a városban, menjenek ki.” (A próféciát Jézus Krisztus i. sz. 33-ban mondta el.)

□ Beteljesedés: Jeruzsálem fellázadt Róma ellen, és i. sz. 66-ban a római seregek Cestius Gallus vezetésével megtámadták a várost. De amint arról a zsidó történetíró, Josephus beszámol, a római hadvezér „váratlanul parancsot adott katonáinak a visszavonulásra, ámbár semmi kudarc sem érte; mégis elcsüggedt, és érthetetlen módon távozott a városból” (A zsidó háború. Flavius Josephus, Gondolat Kiadó, 1964, Révay József fordítása, 202. o.). Ez lehetőséget adott a keresztényeknek arra, hogy elmeneküljenek a városból, amit meg is tettek. A Jordánon túli Pellába mentek, ahogy azt Euszebiosz Pamphilosz Euszebiosz egyháztörténete című könyvéből megtudhatjuk (Baán István fordítása, Budapest, 1983, Ókeresztény írók, IV. köt., 99. o.). Ezt követően i. sz. 70-ben, a pászka ideje táján Titus hadvezér felvonult a város ellen, s mindössze három nap alatt 7,2 kilométer hosszú ostromfalat emelt, majd Jeruzsálem öt hónap múlva elesett. „Jeruzsálemet módszeresen pusztították el, és a templomból csak romok maradtak. Az archeológiai leletek rámutatnak, milyen alapos pusztítást végeztek a zsidó építményekben az egész ország területén” (The Bible and Archeology. [Grand Rapids, Mich., 1962] J. A. Thompson, 299. o.).

Tartalma tudományos szempontból olyan dolgokban is helytálló, melyeket a kutatók csak később fedeztek fel

A világegyetem eredete: 1Móz 1:1: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.” Robert Jastrow csillagász 1978-ban ezt írta: „Most már látjuk, hogy a csillagászati bizonyítékok miként vezetnek a világ keletkezésének bibliai nézőpontjához. A részletekben eltérés van, de a csillagászati és a bibliai teremtési beszámoló lényeges elemei ugyanazok: az események láncolata egészen az emberig hirtelen és egyszer csak egy adott pillanatban egy fény- és energia-felvillanással vette kezdetét” (God and the Astronomers. [New York, 1978] 14. o.).

A föld alakja: Ézs 40:22: „Van Valaki, aki a föld kereksége felett lakik.” Az ókorban az volt az általános felfogás, hogy a föld lapos. Több mint 200 év telt el e bibliavers megírása után, és csak akkor történt, hogy egy görög filozófusokból álló csoport úgy érvelt, hogy a föld valószínűleg gömb alakú, és úgy további 300 évvel ezután volt, hogy egy görög csillagász kiszámította a föld sugarának megközelítő értékét. De még ekkor sem volt általánosan elterjedt az a nézet, hogy a föld gömb alakú. Csak a XX. században vált lehetővé, hogy az emberek repülőgépen utazzanak, később pedig eljussanak a világűrbe, sőt a holdra is, ahonnan a föld horizontjának ’kerekségét’ világosan lehet látni.

Az állatok élete: 3Móz 11:6: ’A mezei nyúl kérődző.’ Bár ezt az állítást egyes kritikusok hosszú időn át támadták, végül az angol William Cowpernek a XVIII. században sikerült megfigyelnie a nyúl kérődzését. Ennek szokatlan módját az 1940-ben megjelent Proceedings of the Zoological Society of London című mű írja le (110. köt., Series A, 159—63. o.).

Belső összhangja kiemelkedő

Ez különösen igaz, tekintettel arra, hogy a Biblia könyveit körülbelül 40 személy írta le, akik nagyon különböztek egymástól; volt köztük király, próféta, pásztor, adószedő, és orvos is. A megírás 1610 éves időtartamot vett igénybe, így szóba sem jöhetett köztük valamiféle összebeszélés. Ennek ellenére az írásaik még a legapróbb részletekben is összhangban vannak egymással. Ahhoz, hogy az ember megértse, mily messzemenően összefonódnak a Biblia különböző részei, személyesen kell olvasnia és tanulmányoznia.

Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy nem változtatták meg a Bibliát?

„Az írásművek hitelességét igazoló ókori kéziratok száma tekintetében, valamint az eredeti és a hitelességet bizonyító kéziratok keletkezése között eltelt évek vonatkozásában a Bibliának döntő fölénye van az ókori klasszikus írásművekkel [Homérosz, Platón és mások írásaival] szemben . . . A bibliai kéziratokhoz viszonyítva csupán maroknyi klasszikus kézirat van. Egyetlen régi könyvnek sincs annyi bizonyíték a hitelességére, mint a Bibliának” (The Bible From the Beginning. [New York, 1929] P. Marion Simms, 74., 76. o.).

Egy 1971-ben közzétett beszámolóból kiderül, hogy valószínűleg 6000, kézzel írt példány létezik a Héber Iratok egészéről vagy egyes részeiről; a legrégebbi az i. e. harmadik századból való. A Keresztény Görög Iratokból mintegy 5000 görög nyelvű kézirat van, a legrégebbi az i. sz. második század elejéről származik. Ezenkívül több példány van más nyelvű korai fordításokból is.

A The Chester Beatty Biblical Papyri című hétkötetes művének bevezetőjében Sir Frederic Kenyon ezt írta: „Az első és legfontosabb következtetés, amit a [papiruszokkal kapcsolatban elvégzett] vizsgálatokból levonhatunk, megnyugtató, mivel igazolja a meglevő szövegek épségét, mely lényegbevágó. Sem az Ó-, sem az Újszövetségben nem állapítható meg feltűnő vagy alapvető eltérés. Egyetlen jelentős kihagyás vagy betoldás sincs, sem olyan eltérések, amelyek lényeges tényeket vagy tanításokat érintenének. A szövegeltérések jelentéktelenek, például a szórendet vagy a szóhasználat pontosságát befolyásolják . . . A legnagyobb jelentőségük ezzel szemben az, hogy az eddigieknél korábbi időből származó bizonyíték révén megerősítik a meglevő szövegek változatlanságát” ([London, 1933] 15. o.).

Igaz, hogy egyes bibliafordítások szorosabban követik az eredeti nyelven mondottakat, mint mások. Néhány modern, körülíró Biblia megengedi magának azt a szabadságot, hogy olykor módosítja az eredeti jelentést. Némelyik fordító megengedhetőnek tartja, hogy személyes hitbeli meggyőződését belevigye a fordításába. De ezek a gyengeségek kiütköznek a különböző fordítások összehasonlítása során.

Ha valaki azt mondja:

„Nem hiszek a Bibliában”

Ezt válaszolhatod: „De azt elhiszi ugye, hogy van Isten? . . . Megkérdezhetem, hogy mit tart nehezen elfogadhatónak a Bibliában?”

Vagy ezt is mondhatod: „Megkérdezhetem, hogy mindig így gondolkozott? . . . Másoktól hallottam már ezt, bár ők nem foglalkoztak behatóbban a Bibliával. De mivel a Biblia világosan kijelenti, hogy üzenete magától Istentől származik, és ő örök életet helyez kilátásba — feltéve, ha hiszünk és az ő szavaival összhangban élünk —, Ön szerint nem lenne érdemes legalább megvizsgálni, hogy igazak-e ezek az állítások vagy sem?” (Használd fel az 50—3. oldalon található anyagot.)

„A Biblia ellentmond önmagának”

Ezt válaszolhatod: „Ezt már mások is mondták nekem, de eddig még senki sem tudta megmutatni, miben áll ez az ellentmondás. Én pedig még sohasem bukkantam ilyenre a Biblia olvasásakor. Tudna mondani nekem egy példát?” Esetleg tedd még hozzá: „Azt viszont már észrevettem, hogy sokan egyszerűen nem találnak választ a Biblia olvasása során felmerülő kérdéseikre. Például arra, hogy honnan vett magának feleséget Káin?” (Használd fel a 304—5. oldalon található anyagot.)

„A Bibliát is csak emberek írták”

Ezt válaszolhatod: „Ez igaz. Mintegy negyvenen vettek részt a Biblia megírásában. De Isten volt az, aki ihlette őket.” Esetleg tedd még hozzá: 1. „Mit jelent ez? Azt, hogy Isten irányította őket írás közben, majdhogynem úgy, ahogy egy üzletember a titkárnőjével íratja meg a leveleket.” 2. „Nem kell hogy meglepjen minket az a gondolat, hogy valaki a világűrből kap üzenetet. Az emberek is küldtek már a holdról képeket és üzeneteket. Hogyan? Olyan törvények felhasználásával, melyek magától Istentől származnak, réges-régóta.” 3. „De hogyan győződhetünk meg arról, hogy a Bibliában leírtak valóban Istentől származnak? Úgy, hogy a Biblia olyan dolgokról tájékoztat, amelyek nem származhatnak emberi forrásból. Mik ezek? Eljövendő események részletei; és ezek mindig teljesen pontosnak bizonyultak.” (Példák találhatók az 50—2. oldalon, és a 379—84. oldalon az „Utolsó napok” címszónál.)

„Mindenki a maga módján magyarázza a Bibliát”

Ezt válaszolhatod: „És nyilvánvalóan nem mindenki magyarázza helyesen.” Esetleg tedd még hozzá: 1. „A Szentírás elferdítése, hozzáigazítása a saját elképzeléseinkhez, maradandó károkat okozhat (2Pét 3:15, 16).” 2. „Kétféle módszer segíthet a Bibliát helyesen megérteni. Először is bármely kijelentés esetén a szövegösszefüggést (a megelőző és a következő bibliaverseket) kell figyelembe venni. Ezt követően összehasonlíthatjuk a szöveget a Biblia más részeiben található, ugyanazzal a témával foglalkozó kijelentésekkel. Ily módon engedjük, hogy Isten saját Szava irányítsa a gondolkodásunkat, és ne mi, hanem ő magyarázza meg saját Szavát. Ezt a módszert követik Jehova Tanúi kiadványai.” (Lásd a „Jehova Tanúi” címszó alatt a 199—200. oldalt.)

„Napjainkban nincs gyakorlati értéke”

Ezt válaszolhatod: „Minket pedig csupán olyan dolgok érdekelnek, amelyeknek van gyakorlati értékük, nem igaz?” Esetleg tedd még hozzá: 1. „Egyetért azzal, hogy a háborúk megszüntetésének lenne gyakorlati értéke? . . . Az Ön véleménye szerint kezdeti lépésnek nem lenne jó az, ha az emberek megtanulnának békében élni más nemzetiségű embertársaikkal? . . . A Biblia pontosan erről jövendölt (Ézs 2:2, 3). A bibliai oktatásnak köszönhetően Jehova Tanúinál ez ma már valóság.” 2. „De még valami másra is szükség van: minden háborút szító ember és nemzet eltávolítására. Megtörténik ez valaha? Igen, és a Biblia megmondja, hogy mi módon (Zsolt 37:10, 11; Dán 2:44).”

Vagy ezt is mondhatod: „Megértem az aggodalmát. Elvégre ostobaság lenne olyan útmutatást használni, amelynek nincsen gyakorlati értéke.” Esetleg tedd még hozzá: „Egyetért azzal, hogy van gyakorlati értéke egy olyan könyvnek, amely ésszerű tanácsokat ad, melyek alkalmazásával boldog lehet a családi életünk? . . . A családi életre vonatkozó elméletek és szokások sokszor változnak, és szemmel láthatóan nem sok jóra vezettek. De akik ismerik és alkalmazzák a Biblia tanácsait, azoknak erős és boldog a családja (Kol 3:12–14, 18–21).”

„A Biblia jó könyv, de nincs abszolút igazság”

Ezt válaszolhatod: „Igaz, hogy úgy tűnik, mindenkinek más és más a véleménye. Meg aztán, még ha úgy gondolja is valaki, hogy valamire rájött, gyakran meg kell állapítania, hogy legalább egy tényezőt figyelmen kívül hagyott. Van azonban valaki, akinek nincsenek ilyen korlátai. Mit gondol, ki lehet az? . . . Igen, a világegyetem Teremtője.” Esetleg tedd még hozzá: 1. „Ezért mondta róla Jézus Krisztus: »a te szavad igazság« (Ján 17:17). Ez az igazság a Bibliában van (2Tim 3:16, 17).” 2. „Isten nem akarja, hogy tudatlanságban legyünk; azt mondta, azt akarja, hogy mindenki az igazság pontos ismeretére jusson (1Tim 2:3, 4). A Biblia megnyugtató módon ad választ olyan kérdésekre, mint . . .” (Egyesekkel mindenekelőtt Isten létének bizonyítékát kell megbeszélni, ha segíteni akarunk nekik. Lásd az „Isten” címszó alatti gondolatokat a 180—7. oldalon.)

„A Biblia a fehér ember könyve”

Ezt válaszolhatod: „Az mindenképpen igaz, hogy ők sok Bibliát nyomtattak. De a Biblia nem mondja, hogy az egyik rassz különb a másiknál.” Esetleg tedd még hozzá: 1. „A Biblia szerzője a Teremtőnk, és ő nem részrehajló (Csel 10:34, 35).” 2. „Isten Szava minden nemzethez és törzshöz tartozó embernek lehetőséget nyújt az örök életre itt a földön Isten Királyságának uralma alatt (Jel 7:9, 10, 17).”

Vagy ezt is mondhatod: „Egyáltalán nem! Az emberiség Teremtője döntötte el, hogy kiket ihlet a Biblia 66 könyvének megírására. És ha ő világos bőrű személyek mellett döntött, ez az ő dolga volt. De a Biblia üzenete nem csak a fehéreknek szól.” Esetleg tedd még hozzá: 1. „Figyelje meg, kérem, mit mondott Jézus: . . . (Ján 3:16). A »mindaz« szó bármilyen bőrszínű egyént magában foglal. És mielőtt Jézus felment az égbe, a következő szavakkal búcsúzott el a tanítványaitól: . . . (Máté 28:19).” 2. „Érdekes módon a Cselekedetek 13:1 ír egy bizonyos Niger nevű férfiról, akinek a neve azt jelenti: ’fekete’. Ő a szíriai Antiókiában lévő gyülekezet egyik prófétája és tanítója volt.”

„Én csak a katolikus Bibliának hiszek”

Ezt válaszolhatod: „Ha kéznél van a Bibliája, szívesen megmutatnék belőle valamit, amit én igen buzdítónak találtam.”

Vagy ezt is mondhatod: „Sokan használják ezt a bibliafordítást, és nekem is van belőle egy példányom.” Esetleg tedd még hozzá: 1. „Tudta azt, hogy a Bibliát eredetileg héberül, arámiul és görögül írták? . . . Tud Ön ezeken a nyelveken olvasni? . . . Ugye, milyen hálásak lehetünk, hogy a Bibliát magyarra is lefordították?” 2. „Ebből a táblázatból [„A bibliai könyvek táblázata” az ÚV-ban] megtudjuk, hogy a Mózes első könyvének, azaz a Biblia első könyvének az írása i. e. 1513-ban fejeződött be. Tudott Ön arról, hogy a Mózes első könyvének megírása után több mint 3000 év telt el, amíg az első magyar nyelvű teljes Biblia [Vizsolyi Biblia, Károli Gáspár munkája, 1590] megjelent? És az első teljes katolikus fordítás [Káldi-fordítás] kiadására csak 36 évvel később, 1626-ban került sor.” 3. „A XVII. század óta a magyar nyelv sokat változott. A változás a mi időnkben is megfigyelhető, nem igaz? . . . Ezért értékeljük, hogy vannak modern fordítások, amelyek a ma beszélt nyelven hűen adják vissza az eredeti igazságokat.”

„Önöknek külön Bibliájuk van”

Lásd az „Új világ fordítás” címszó alatti gondolatokat.