Kedvező színben tünteti-e fel a Biblia a születésnapi ünnepségeket? Csak két ilyen ünneplésről számol be a Biblia:

1Móz 40:20–22: „A harmadik napon születésnapja volt a fáraónak, és lakomát rendezett . . . Főpohárnokát visszahelyezte pohárnoki hivatalába . . . A fősütőmestert azonban felakasztatta.”

Máté 14:6–10: „Mikor pedig Heródes születésnapját ünnepelték, Heródiás leánya táncolt ott, és annyira kedvére volt Heródesnek, hogy esküvel ígérte, bármit kér is, megadja neki. Az pedig, ahogy anyja kitanította, ezt mondta: »Add ide nekem egy tálcán Keresztelő János fejét.« A király . . . elküldött valakit, és lefejeztette Jánost a börtönben.”

A Bibliában mindent okkal írtak le (2Tim 3:16, 17). Jehova Tanúi tudatában vannak, hogy Isten Szava nem nyilatkozik kedvezően a születésnapi ünnepségekről, s ezért nem tartanak ilyen ünnepségeket.

Mi volt a korai keresztények és a bibliai időkben élt zsidók véleménye a születésnapi ünnepségekről?

„Ebben a korban általában távol állt a keresztények gondolatvilágától a születésnapi ünnepség fogalma” (The History of the Christian Religion and Church, During the Three First Centuries. [New York, 1848] Augustus Neander [Henry John Rose fordítása] 190. o.).

„A későbbi héberek bálványimádásnak tartották a születésnap megünneplését, s a nézetüket bőségesen igazolni látták az e naphoz kapcsolódó általános szokások által” (The Imperial  Bible-Dictionary. [London, 1874] Patrick Fairbairn szerkesztésében, I. köt., 225. o.).

Honnan származnak a születésnapi ünnepségekkel kapcsolatos népszerű szokások?

„Korunk születésnappal kapcsolatos különböző szokásainak hosszú történetük van. Eredetük a vallás és a mágia birodalmában keresendő. A jókívánságok, az ajándékozás és az ünnepség, amelyeknek égő gyertyák is a tartozékai, az ókori időkben arra szolgáltak, hogy megóvják a születésnapi ünnepeltet a démonoktól, és biztonságát garantálják az eljövendő évre . . . A kereszténység egészen a negyedik századig elutasította a születésnap megünneplését mint pogány szokást” (Schwäbische Zeitung [a Zeit und Welt című magazin melléklete] 1981. április 3/4, 4. o.).

„A görögök azt hitték, hogy mindenkinek megvan a saját őrzőszelleme vagy démona, aki jelen volt a születésekor, és őrködik felette az élete folyamán. Ennek a szellemnek misztikus kapcsolata volt azzal az istenséggel, amelynek születésnapján az illető megszületett. A rómaiaknak is hasonló elképzelésük volt . . . Ezt az elgondolást megőrizte az emberi képzeletvilág, és ez tükröződik vissza az őrzőangyalba, a jó tündérbe és a védőszentekbe vetett hitben . . . A süteményre helyezett égő gyertyákat a görögök kezdték használni . . . A kerek, hold formájú mézessüteményre vékony égő gyertyákat állítottak, s így helyezték [Artemisz] templomi oltáraira . . . A népi hiedelem szerint a születésnapi gyertyáknak a kívánságok beteljesedésével kapcsolatban van mágikus szerepük . . . Amióta az ember első ízben oltárt állított az isteneinek, azóta az égő gyertyáknak és az áldozati tüzeknek különleges, misztikus jelentőségük van. A születésnapi gyertyák ily módon amolyan tiszteletkinyilvánítás és hódolat a születésnapját ünneplő gyermek számára, és jó szerencsét hoznak . . . Ennek az ünnepnek lényeges része, hogy felköszöntik az embert, és sok boldogságot kívánnak neki . . . Eredetileg a szokás a mágiában gyökerezett . . . A születésnapi köszöntőknek hatalmuk van, jót vagy rosszat eredményeznek, mivel ezen a napon az embernek szorosabb kapcsolata van a szellemvilággal” (The Lore of Birthdays. [New York, 1952] Ralph és Adelin Linton, 8, 18—20. o.).

 A barátokkal és a családdal máskor megrendezett, evéssel, ivással egybekötött, jó hangulatú egészséges összejövetelekben nincs semmi kivetnivaló

Préd 3:12, 13: „nincs jobb, mint hogy örvendezzenek, és jót tegyenek életükben; és hogy minden ember egyen, igyon, és élvezze a fáradságos munkájából fakadó jót. Isten ajándéka ez.”

Lásd még: 1Korintusz 10:31.