1., 2. Milyen kihívásokat és milyen örömöket hozhat a tinédzserkor?

HA EGY tinédzser van a családban, az teljesen más helyzetet teremt, mint ha egy öt- vagy akár tízéves gyermek lenne. A tinédzserkor meghozza a maga nehézségeit és problémáit, de örömet és jutalmat is eredményezhet. Az olyan példák, mint József, Dávid, Jósiás és Timótheus, megmutatják, hogy a fiatalok képesek felelősségteljesen cselekedni, és jó kapcsolatot ápolni Jehovával (1Mózes 37:2–11; 1Sámuel 16:11–13; 2Királyok 22:3–7; Cselekedetek 16:1, 2). Ma sok tinédzser bizonyítja ugyanezt. Valószínűleg ismersz közülük néhányat.

² Egyesek számára a tinédzserkor mégis viharos éveket jelent. A serdülők az érzelmek hullámzását tapasztalják. A tizenéves fiúk és lányok talán függetlenebbek szeretnének lenni, és esetleg zokon vesznek bizonyos szülői korlátozásokat. Az ilyen fiatalok azonban még eléggé tapasztalatlanok, és szükségük van szüleik szerető, türelmes segítségére. Igen, a tinédzserkor izgalmas lehet, de össze is zavarhatja a dolgokat – mind a szülők, mind a tinédzserek számára. Hogyan kaphatnak segítséget a fiatalok ezekben az években?

3. Hogyan biztosíthatnak a szülők kiváló kezdetet serdülőkorú gyermekeik életében?

³ Azok a szülők, akik követik a Biblia tanácsát, a létező legjobb lehetőséget biztosítják serdülőkorú gyermekeiknek,  hogy ezeken a megpróbáltatásokon át sikeresen haladjanak előre a felelősségteljes felnőttkor felé. Minden országban mindig is azoknak a szülőknek és tizenéveseknek koronázta siker az erőfeszítéseiket, akik együtt alkalmazták a bibliai alapelveket (Zsoltárok 119:1).

4. Miért különösen fontos a bizalmas beszélgetés a tinédzserkorban?

⁴ A Biblia kijelenti: „Meghiúsulnak a tervek, ha nincs tanácskozás” (Példabeszédek 15:22, Úf). Ha bizalmas beszélgetésre volt szükség, amikor a gyermekek fiatalabbak voltak, akkor különösen létfontosságú ez a tinédzserkorban – amikor is a kamaszok valószínűleg kevesebb időt töltenek otthon, és több időt töltenek iskolai barátaikkal vagy más ismerősökkel. Ha nincs bizalmas beszélgetés – nincs őszinte és nyílt kommunikáció a gyermekek és a szülők között –, akkor a tizenévesek idegenekké válhatnak a házban. Hogyan lehet akkor nyitva tartani a közlési csatornát?

5. Hogyan tekintsék a tinédzserek a szüleikkel fenntartott kommunikáció kérdését?

⁵ A tinédzsereknek és a szülőknek egyaránt megvan a maguk szerepe ebben. Igaz, a serdülők most talán nehezebbnek találják, hogy beszélgessenek szüleikkel, mint amikor még fiatalabbak voltak. Mégsem szabad elfelejtened, hogy „a hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van” (Példabeszédek 11:14). Ezek a szavak mindannyiunkra vonatkoznak, idősre és fiatalra egyaránt. Azok a tinédzserek, akik rájönnek erre, megértik majd, hogy még mindig szükségük van hozzáértő vezetésre, mivel összetettebb kérdésekkel néznek szembe, mint azelőtt. Fel kell ismerniük, hogy hívő szüleik jól képesített tanácsadók, mert több tapasztalatuk van az életben, és egészen mostanáig sok  éven át gondoskodtak szerető törődésről. Ennélfogva a bölcs tinédzserek életük e szakaszában nem fognak elfordulni szüleiktől.

6. Hogyan viszonyulnak a bölcs és szerető szülők a tizenéves gyermekeikkel fenntartott kommunikációhoz?

⁶ A nyílt kommunikáció azt jelenti, hogy a szülő kemény erőfeszítéseket tesz azért, hogy rendelkezésre álljon, amikor a tinédzser úgy érzi, beszélgetnie kell. Ha szülő vagy, győződj meg arról, hogy nyitva van a közlési csatorna, legalábbis a részedről. Ez talán nem könnyű. A Biblia azt mondja, hogy van „ideje a hallgatásnak és ideje a szólásnak” (Prédikátor 3:7). Amikor tizenéves gyermeked úgy érzi, hogy ideje van a szólásnak, az számodra esetleg a hallgatás idejét jelenti. Talán időt tartalékoltál személyes tanulmányozásra, pihenésre vagy a ház körüli munkára. Mégis, ha kamaszkorú gyermeked beszélgetni szeretne veled, próbálj meg igazítani terveiden, és figyelj rá. Máskülönben lehet, hogy nem próbálja meg még egyszer. Emlékezz Jézus példájára. Egy alkalommal pihenést tervezett. De amikor az emberek köré gyűltek, hogy hallgassák őt, akkor elhalasztotta a pihenést, és tanítani kezdte őket (Márk 6:30–34). A legtöbb tinédzser tisztában van azzal, hogy szülei elfoglalt életet élnek, de szükségük van arra a biztonságérzetre, hogy szüleik ott vannak számukra, ha szükséges. Ezért állj rendelkezésre, és legyél megértő.

7. Mit kell a szülőknek elkerülniük?

⁷ Próbáld felidézni, milyen volt, amikor tizenéves voltál, és ne veszítsd el humorérzékedet! A szülőknek élvezniük kell a gyermekeikkel töltött együttlétet. Amikor szabadidő áll rendelkezésre, hogyan töltik el azt a szülők? Ha mindig olyan tevékenységekre akarják használni szabadidejüket, amelyek kizárják a családot, azt tizenéves gyermekeik hamar észre fogják venni. Ha a serdülők arra a következtetésre jutnak, hogy az iskolai  barátok többet gondolnak rájuk, mint a szüleik, akkor elkerülhetetlenül problémáik lesznek.

8. Hogyan lehet belevésni a gyermekekbe a becsületesség, a kemény munka és a helyes viselkedés iránti értékelést?

⁸ Ha a szülők még nem vésték volna gyermekeikbe a becsületesség és a kemény munka iránti értékelést, akkor a tinédzserkorban feltétlenül meg kell ezt tenniük (1Thessalonika 4:11; 2Thessalonika 3:10). Létfontosságú arról is meggyőződniük, hogy gyermekeik teljes szívből hisznek az erkölcsös és tiszta élet fontosságában (Példabeszédek 20:11). A szülő a példamutatásával sokat közöl ezeken a területeken. Éppen úgy, ahogy a nem hívő férjek ’feleségük magaviselete által ige nélkül is megnyerethetnek’, a tinédzserek is megtanulhatják a helyes alapelveket szüleik magaviselete által (1Péter 3:1). A példamutatás önmagában mégsem elegendő, mivel a gyermekek az otthonon kívül rengeteg rossz példának és a csábító propaganda áradatának is ki vannak téve. A törődő szülőknek ezért ismerniük kell azt, hogyan vélekednek tizenéves gyermekeik arról, amit látnak és hallanak; ez pedig nem megy tartalmas beszélgetés nélkül (Példabeszédek 20:5).

9., 10. Miért kell a szülőknek mindenképpen felvilágosítaniuk gyermekeiket a szexuális kérdésekről, és hogyan tehetik ezt meg?

 ⁹ Ez különösen igaz akkor, amikor a szexualitást érintő kérdésekről van szó. Szülők, feszélyez benneteket a gondolat, hogy a szexualitásról beszélgessetek gyermekeitekkel? Még ha így van is, tegyetek erőfeszítést, hogy beszélgessetek erről, mivel gyermekeitek valakitől biztosan tanulnak majd erről a témáról. Ha nem tőletek tanulnak erről, ki tudja, milyen eltorzult nézetet ismernek majd meg? A Bibliában Jehova nem húzódozik a szexuális természetű kérdésektől, és a szülőknek sem szabad húzódozniuk (Példabeszédek 4:1–4; 5:1–21).

¹⁰ Hálásak lehetünk, hogy a Biblia világos útmutatást tartalmaz a szexuális viselkedés terén, és hogy a Watchtower Society sok hasznos információt közölt, megmutatva, hogy ez az útmutatás modern világunkban még mindig érvényes. Miért ne használnánk fel ezt a segítséget? Például, miért ne tekintenéd át fiaddal vagy lányoddal a Fiatalok kérdései – Gyakorlatias válaszok című könyv 1. és 2. kötetének ezzel kapcsolatos fejezeteit? Kellemes meglepetést eredményezhet majd.

11. Hogyan taníthatják meg gyermekeiket a szülők a leghatásosabban Jehova szolgálatának helyes végzésére?

¹¹ Melyik a legfontosabb téma, amiről a szülőknek és a gyermekeknek beszélgetniük kell? Pál apostol utalt erre, amikor ezt írta: „neveljétek azokat [gyermekeiteket] az Úr tanítása és intése szerint” (Efézus 6:4). A gyermekeknek állandóan tanulniuk kell Jehováról. Különösképpen azt kell megtanulniuk, hogy szeressék őt, és vágyat kell érezniük a szolgálatára. Ezen a téren is sokat lehet tanítani példamutatás által. Ha a serdülők látják, hogy szüleik ’teljes szívükből, teljes lelkükből és teljes elméjükből’ szeretik Istent, és hogy ez jó gyümölcsöket eredményez szüleik életében, akkor ez kedvezően arra befolyásolhatja őket, hogy ugyanazt tegyék  (Máté 22:37). Ehhez hasonlóan, ha a fiatalok azt látják, hogy szüleik kiegyensúlyozottan tekintik az anyagi dolgokat, első helyre téve Isten Királyságát, akkor ez segítséget jelent majd számukra, hogy ugyanazt az elmebeli magatartást fejlesszék ki (Prédikátor 7:12; Máté 6:31–33).

12., 13. Milyen pontokat kell elménkben tartani, ha szeretnénk, hogy sikeres legyen a családi tanulmányozás?

¹² A heti családi bibliatanulmányozás kiemelkedő segítséget jelent abban, hogy szellemi értékeket közöljünk a fiatalokkal (Zsoltárok 119:33, 34; Példabeszédek 4:20–23). Létfontosságú, hogy rendszeres legyen az ilyen tanulmányozás (Zsoltárok 1:1–3). A szülőknek és gyermekeiknek fel kell ismerniük, hogy a többi tevékenységet kell a családi tanulmányozás köré beütemezni, és nem fordítva. Továbbá, nélkülözhetetlen a helyes hozzáállás, ha szeretnénk, hogy a családi tanulmányozás hatékony legyen. Egy apa ezt mondta: „A titok nyitja a tanulmányozás vezetője számára, hogy fesztelen,  mégis tiszteletteljes légkört teremtsen a családi tanulmányozás alatt – kötetlen, de mégsem komolytalan légkört. A megfelelő egyensúlyt talán nem mindig könnyű megtalálni, és a kamaszoknak sűrűn lesz szükségük magatartásbeli kiigazításokra. Ha egyszer-kétszer nem mennek jól a dolgok, állhatatosan tarts ki, és tekints előre a következő alkalomra.” Ugyanez az apa azt mondta, hogy minden egyes tanulmányozás előtt az imában különös hangsúllyal kéri Jehova segítségét, hogy valamennyi érintett helyesen lássa a dolgokat (Zsoltárok 119:66).

¹³ A családi tanulmányozás vezetése a hívő szülő felelőssége. Igaz, egyes szülők talán nem született tanítók, és talán nehezen tudják megtalálni a módját, hogy érdekessé tegyék a családi tanulmányozást. Mégis, ha „cselekedettel és valósággal” szereted tizenéves gyermekeidet, akkor arra vágysz majd, hogy alázatos és őszinte módon segíts nekik szellemi előrehaladást elérni (1János 3:18). Talán időről időre panaszkodnak, de valószínűleg érezni fogják, hogy mélységesen érdekel jólétük.

14. Hogyan lehet alkalmazni az 5Mózes 11:18, 19-et, amikor szellemi dolgokról beszélgetsz a tinédzserekkel?

¹⁴ A családi tanulmányozás nem az egyetlen alkalom a szellemileg fontos dolgok megbeszélésére. Emlékszel, mit  parancsolt Jehova a szülőknek? Ezt mondta: „Vegyétek azért szívetekre és lelketekre e szavaimat, és kössétek azokat jegyül a ti kezetekre, és homlokkötőkül legyenek a ti szemeitek között; és tanítsátok meg azokra a ti fiaitokat, szólván azokról, mikor házadban ülsz, mikor úton jársz, mikor fekszel és mikor felkelsz” (5Mózes 11:18, 19; lásd még 5Mózes 6:6, 7). Ez nem jelenti azt, hogy a szülőknek állandóan prédikálniuk kell gyermekeiknek. De a szerető családfőnek éberen figyelnie kell a lehetőségeket családja szellemi szemléletmódjának építésére.

15., 16. a) Mi a fegyelmezés? b) Kinek a felelőssége fegyelmezni, és kinek a felelőssége a fegyelmezés megfogadása?

¹⁵ A fegyelmezés olyan nevelés, amely helyreigazít, ez pedig kommunikációt is magában foglal. A fegyelmezés inkább a helyreigazítás, mint a büntetés gondolatát hordozza – bár büntetés is szóba jöhet. Gyermekeidnek fegyelmezésre volt szükségük, amikor fiatalabbak voltak, és most, hogy tinédzserek, még mindig szükségük van bizonyosfajta fegyelmezésre – talán még sokkal inkább. A bölcs tizenévesek tudják, hogy ez igaz.

¹⁶ A Biblia ezt mondja: „A bolond megútálja az ő atyjának tanítását [fegyelmezését, NW]; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes” (Példabeszédek 15:5). Sokat megtudunk ebből az írásszövegből. Arra utal, hogy az apa fegyelmezni fog. A tinédzser nem tudja ’megbecsülni a dorgálást’, ha nincs része fegyelmezésben. Jehova a szülőket – különösképpen az apát – bízta meg a fegyelmezés felelősségével. A fegyelmezés megfogadása viszont a tizenéves felelőssége. Többet fog tanulni, és kevesebb hibát fog elkövetni, ha megfogadja az apjától és az anyjától kapott bölcs fegyelmezést (Példabeszédek 1:8). A Biblia kijelenti: „Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktől [fegyelmezéstől, NW] magát  elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik” (Példabeszédek 13:18).

17. Milyen kiegyensúlyozottságot kell kitűzniük a szülőknek, amikor fegyelmeznek?

¹⁷ Amikor a szülők tizenéves gyermekeiket fegyelmezik, kiegyensúlyozottaknak kell lenniük. Őrizkedniük kell attól, hogy olyan szigorúak legyenek, ami ingerli gyermeküket, és talán még az önbizalmát is lerontja (Kolossé 3:21). A szülők mégsem szeretnének annyira engedékenyek lenni, hogy serdülő gyermekeiket megfosszák a létfontosságú neveléstől. Az ilyen engedékenység végzetes lehet. A Példabeszédek 29:17 ezt mondja: „Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.” A 21. vers azonban kijelenti: „Aki rabszolgáját kiskorától kezdve kényezteti, végül hálátlannak látja” (K. f.). Bár ez a vers rabszolgáról beszél, éppúgy vonatkozik bármelyik kamaszra a családban.

18. Minek a nyilvánvaló jele a fegyelmezés, és mit kerülnek el a szülők, ha következetesen fegyelmeznek?

¹⁸ Az igazság az, hogy a megfelelő fegyelmezés a gyermek iránt érzett szülői szeretet bizonyítéka (Zsidók 12:6, 11). Ha szülő vagy, tudod, hogy nehéz mindig következetesen és ésszerűen fegyelmezni. A béke kedvéért, úgy tűnhet, könnyebb engedni, hogy az akaratos tinédzser azt csináljon, amit akar. Hosszú távon azonban az a szülő, aki az utóbbi eljárásmódot követi, olyan családdal fog fizetni ezért, amely irányíthatatlan (Példabeszédek 29:15; Galátzia 6:9).

19., 20. Hogyan tudnak a szülők bölcsen eljárni tizenéves gyermekeik kikapcsolódásának kérdésében?

¹⁹ A régi időkben a gyermekektől rendszerint elvárták, hogy segítsenek otthon vagy a gazdaságban. Ma sok tizenévesnek rengeteg szabadideje folyik el ellenőrizetlenül. Ennek az időnek az eltöltésére a kereskedelmi világ  a szabadidőt kitöltő dolgok áradatáról gondoskodik. Ehhez jön hozzá az a tény, hogy a világ jelentéktelenül csekély értéket tulajdonít a Biblia erkölcsi irányadó mértékeinek, és máris minden együtt van ahhoz, ami képes katasztrofális helyzetbe sodorni valakit.

²⁰ Ennélfogva a megfontolt szülő a kikapcsolódásra vonatkozóan fenntartja a végső döntéshozatal jogát. Ne feledd azonban, hogy a tinédzser kezd felnőni. Az évek múlásával valószínűleg azt reméli majd, hogy egyre inkább felnőttként kezelik. Így hát bölcs dolog a szülő részéről, ha több mozgásteret enged meg a kikapcsolódás megválasztásában, amint a tinédzser idősebb lesz – amennyiben ezek a döntések visszatükrözik, hogy a szellemi érettség felé halad. Időnként a tizenéves talán nem bölcsen dönt a zene, a társaság és a többi vonatkozásában. Amikor ez történik, akkor meg kell vele beszélni a dolgot, hogy a jövőben jobb döntéseket hozzon.

21. Hogyan szolgál védelmül a tinédzser számára, ha ésszerű mértékben fordít időt a kikapcsolódásra?

²¹ Mennyi időt kell betervezni a kikapcsolódásra? Egyes országokban a tinédzserekkel elhitetik, hogy állandó szórakozásra jogosultak. Ennélfogva a serdülő talán úgy osztja be az idejét, hogy egyik „móka” a másik után következik. A szülők feladata közvetíteni azt a leckét, hogy más dolgokra is kell időt fordítani, mint például a családra, személyes tanulmányozásra, szellemileg érett személyekkel ápolt kapcsolatra, a keresztény összejövetelekre és házimunkára. Ez megakadályozza majd, hogy ’az élet gyönyörűségei’ elfojtsák az Isten Szavát (Lukács 8:11–15).

22. Mivel kell egyensúlyban tartani a kikapcsolódást a tinédzser életében?

²² Salamon király ezt mondta: „Megismertem, hogy nem tehetnek jobbat, mint hogy örvendezzen kiki, és hogy a maga javát cselekedje az ő életében. De még az is, hogy az ember eszik és iszik, és jól él az ő egész  munkájából, az Istennek ajándéka” (Prédikátor 3:12, 13). Igen, az örvendezés a kiegyensúlyozott élet része. De a kemény munka is. Napjainkban sok tinédzser nem ismeri meg a kemény munkából fakadó megelégedettséget vagy az önbecsülés érzését, amely abból ered, hogy belefog egy probléma megoldásába, és sikerrel jár. Egyesek nem kapnak lehetőséget arra, hogy kifejlesszenek egy képességet vagy elsajátítsanak egy szakmát, amivel később fenn tudják tartani magukat az életben. Ez valódi kihívás a szülő számára. Gondoskodsz majd arról, hogy gyermekednek legyenek ilyen lehetőségei? Ha sikeresen megtanítod tizenéves gyermekednek, hogy értékelje, sőt élvezze a kemény munkát, akkor józan szemléletmódot fog kialakítani, amely életre szóló áldásokkal jár.

23. Hogyan buzdíthatják a szülők tizenéves gyermekeiket?

²³ Ha nehézségeid vannak is tizenéves gyermekeddel, ez az írásszöveg mégis igaz marad: „a szeretet soha nem vall kudarcot” (1Korinthus 13:8, NW). Sose szűnj meg kimutatni a szeretetet, amelyet kétségtelenül érzel. Kérdezd meg magadtól: „Mindegyik gyermeket megdicsérem a problémák kezelésében vagy az akadályok leküzdésében mutatott sikeréért? Minden alkalmat megragadok arra, hogy kifejezzem gyermekeim iránt érzett szeretetemet és értékelésemet, mielőtt elmúlnának azok az alkalmak?” Bár időnként talán félreértések alakulnak ki, de ha a tinédzserek biztosítva érzik magukat az irántuk érzett szeretetedről, akkor valószínűbb, hogy viszonozzák ezt a szeretetet.

24. Milyen szentírási alapelv érvényes általános szabályként a gyermekek felnevelésében, de mit kell elménkben tartani?

²⁴ Természetesen, ahogy felnőnek a gyermekek, végül komoly döntéseket fognak hozni magukra vonatkozóan. Bizonyos esetekben a szülőknek talán nem tetszenek ezek a döntések. Mi a helyzet akkor, ha gyermekük  amellett dönt, hogy nem folytatja tovább Jehova Isten szolgálatát? Ez megtörténhet. Még Jehova saját szellemfiai közül is voltak olyanok, akik elutasították tanácsát, és lázadóknak bizonyultak (1Mózes 6:2; Júdás 6). A gyermekek nem számítógépek, amelyeket be lehet programozni, hogy úgy működjenek, ahogyan szeretnénk. Ők szabad akarattal rendelkező teremtmények, döntéseikért felelősek Jehova előtt. A Példabeszédek 22:6 mégis általános szabályként érvényes: „Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.”

25. Melyik a legkiválóbb mód a szülők számára, hogy a szülői örömök kiváltságáért kifejezzék hálájukat Jehovának?

²⁵ Ezért hát sok-sok szeretettel halmozd el gyermekeidet. Tégy meg minden tőled telhetőt, hogy a bibliai alapelveket követve neveld fel őket. Kiváló példát állíts fel az Istennek tetsző viselkedés terén. Így a legjobb lehetőséget kínálod gyermekeidnek, hogy felelősségteljes, istenfélő felnőttekké váljanak. Ez a legkiválóbb mód a szülők számára, hogy a szülői örömök kiváltságáért kifejezzék hálájukat Jehovának.