Második fejezet

Dániel könyve vád alatt

1., 2. Milyen értelemben helyezték vád alá Dániel könyvét, és mit gondolsz, miért fontos megvizsgálni a védelem bizonyítékait?

KÉPZELD el, hogy a bíróságon vagy, és egy fontos tárgyaláson vagy jelen. Egy férfit csalással vádolnak. Az ügyész azt bizonygatja, hogy a férfi bűnös. A vádlott azonban régóta feddhetetlen hírnévnek örvend. Vajon nem érdekelnének a védelem bizonyítékai?

² Hasonló a helyzeted, amikor a bibliai Dániel könyve kerül szóba. Írója olyan ember, aki híres feddhetetlenségéről. A nevét viselő könyvet évezredeken át nagy tiszteletben tartották. A könyv úgy tárja fel mondanivalóját, mint hiteles történelmet, amelyet Dániel, egy héber próféta jegyzett le, aki az i. e. hetedik és hatodik században élt. A pontos bibliai időszámítás megmutatja, hogy könyve körülbelül az i. e. 618-tól 536-ig terjedő időszakot öleli fel, befejezve pedig az utóbbi időpontban lett. A könyvet viszont vád alá helyezték. Néhány lexikon és más referenciamű azt sejteti vagy nyíltan bizonygatja, hogy hamisítvány.

3. Mit mond Dániel könyvének hitelességéről egy lexikon?

³ Egy lexikon például elismeri, hogy korábban „általában igaz történelemnek tartották” Dániel könyvét, amely „valódi próféciákat tartalmaz” (The New Encyclopædia Britannica). Ez a forrásmű viszont azt is állítja, hogy Dániel könyvét valójában „a nemzeti válság egy későbbi időszakában írták, amikor a zsidókat IV. Antiokhosz Epiphanész [szír király] uralkodása idején súlyos üldözés sújtotta”. Ez a lexikon i. e. 167 és 164 közé helyezi a könyv megírását. Ugyanez a mű azt állítja, hogy Dániel könyvének írója nem a jövőről prófétált, hanem csupán úgy mutatja be „a számára elmúlt történelmet jelentő dolgokat, mintha azok jövőbeli események próféciái lennének”.

4. Mikor kezdődött Dániel könyvének bírálata, és mi táplálta az ehhez hasonló bírálatokat az utóbbi évszázadokban?

 ⁴ Honnan erednek az ilyen elképzelések? Dániel könyvének bírálata nem új keletű. Egy Porphüriosz nevű filozófus volt az első kritikus az i. sz. harmadik században. Sokakhoz hasonlóan, akik a Római Birodalomban éltek, úgy vélte, hogy veszélyt jelent rá a keresztényiség befolyása. Tizenöt könyvet írt, hogy aláássa ezt az „új” vallást. A tizenkettedik Dániel könyve ellen irányult. Porphüriosz azt állította a könyvről, hogy hamisítvány, amelyet egy i. e. második században élt zsidó írt. Hasonló támadások érték a könyvet a XVIII. és a XIX. században. A bibliai történetkritikusok és a racionalisták nézete szerint a prófétálás, vagyis a jövőbeli események megjövendölése nem lehetséges. Dániel kedvelt célpontjuk lett. Őt és könyvét tulajdonképpen bírósági perbe fogták. A kritikusok azt állították, bőségesen van bizonyítékuk arra, hogy a könyvet nem Dániel írta a zsidók babiloni fogsága idején, hanem valaki más évszázadokkal később. * Az ilyen támadások olyannyira hevessé váltak, hogy egy szerző még egy védőiratot is írt, amelynek a Daniel in the Critics’ Den (Dániel a kritikusok vermében) címet adta.

5. Miért fontos kérdés, hogy hiteles-e Dániel könyve?

⁵ Vajon van bizonyíték a kritikusok magabiztos állításaira? Vagy a bizonyítékok inkább a védelmet támogatják? Ezek nagy jelentőségű kérdések. Nemcsak ennek az ókori könyvnek a hírnevéről, hanem tulajdon jövőnkről van szó. Ha Dániel könyve hamisítvány, akkor az emberiség jövőjére vonatkozó ígéretei legjobb esetben is csak üres szavak. Ha viszont  valódi próféciákat tartalmaz, akkor kétségtelenül alig várod, hogy megtudd, mi a jelentősége ezeknek napjainkban. Emlékezzünk erre, mialatt megvizsgálunk néhány vádat Dániel könyve ellen.

6. Milyen vádat hoznak fel időnként azzal kapcsolatban, ahogyan Dániel könyve bemutatja a történelmet?

⁶ Vegyük például a Révai Nagy Lexikonában található vádat: „[A szerzőnek] a korról, amelyben szerinte D. [Dániel] élt [vagyis a babiloni fogság idejéről], oly homályos fogalmai vannak, hogy szemtanunál ilyeneket lehetetlen föltételezni.” Valóban így van? Vizsgáljunk meg egyenként három állítólagos tévedést.

A HIÁNYZÓ URALKODÓ ESETE

7. a) Miért szerzett örömet sokáig a bibliakritikusoknak az, hogy Dániel hivatkozott Belsazárra? b) Mi történt azzal az elképzeléssel, hogy Belsazár csupán kitalált személy?

⁷ Dániel azt írta, hogy Belsazár, Nabukodonozor egyik „fia” uralkodott Babilonban királyként akkor, amikor a várost elfoglalták (Dániel 5:1, 11, 18, 22, 30). A kritikusok sokáig támadták ezt az állítást, Belsazár nevét ugyanis a Biblián kívül sehol sem lehetett megtalálni. Az ókori történetírók helyette Nabú-naidot, Nabukodonozor utódát azonosították utolsó babiloni királyként. Ferdinand Hitzig ezért 1850-ben azt mondta, hogy Belsazár nyilvánvalóan az író képzeletének szüleménye volt. Nem tűnik picit elsietettnek Hitzig véleménye? Végül is az, hogy erről a királyról egyáltalán nem esik szó — különösen azért, mert ez egy olyan időszak, amelyről elismerten hiányosak a történelmi feljegyzések —, valóban bizonyítja, hogy ő soha nem is létezett? Bárhogy legyen is, 1854-ben felszínre került néhány kicsi agyaghenger az ókori babiloni Ur városában, amely a mai Irak déli részén található. Nabú-naid király ezen ékírásos dokumentumai között volt egy ima „Bél-sar-uszurért, legidősebb fiamért”. Még a kritikusoknak is el kellett ismerniük: Ő volt a Dániel könyvében szereplő Belsazár.

8. Hogyan bizonyult igaznak az, hogy Belsazár uralkodó király volt, ahogyan Dániel beszélt róla?

 ⁸ A kritikusok azonban nem elégedtek meg ezzel. „Ez semmit sem bizonyít” — írta egyikük, H. F. Talbot. Azt rótta fel, hogy a feliraton szereplő fiú talán csak egy gyermek volt, míg Dániel uralkodó királyként mutatja be őt. Alig egy évvel Talbot észrevételeinek megjelenése után további ékírásos táblák kerültek felszínre, amelyek úgy utaltak Belsazárra, mint akinek udvari személyzete és titkárai voltak. Hát nem éppen gyermek! Végül más táblák zárták le a kérdést, amelyek arról számoltak be, hogy Nabú-naid akkoriban évekre eltávozott Babilonból. E táblák azt is megmutatták, hogy ilyenkor Babilon „királyságát rábízta” legidősebb fiára (Belsazárra). Ezekben az időszakokban Belsazár tulajdonképpen király volt — apjának társuralkodója. *

9. a) Milyen értelemben érthette Dániel úgy, hogy Belsazár Nabukodonozor fia volt? b) Miért tévednek a kritikusok, amikor azt bizonygatják, hogy Dániel még csak nem is céloz Nabú-naid létezésére?

⁹ Továbbra is elégedetlenül, néhány kritikus azt kifogásolja, hogy a Biblia nem Nabú-naid, hanem Nabukodonozor fiának nevezi Belsazárt. Néhányan azt bizonygatják, hogy Dániel még csak nem is utal Nabú-naid létezésére. Azonban mindkét ellenvetés megdől, ha közelebbről megvizsgáljuk. Úgy tűnik, Nabú-naid Nabukodonozor lányát vette feleségül. Belsazár tehát Nabukodonozor unokája volt. Sem a héber, sem pedig az arám nyelvben nincs szó a „nagyapára” vagy az „unokára”; a „valakinek fia” jelentheti ’valakinek az unokáját’, sőt ’valakinek az utódját’ is. (Vesd össze: Máté 1:1.) Ezen túlmenően a Biblia beszámolójába belefér az, hogy Belsazárt Nabú-naid fiaként azonosítsuk.  Amikor megrémítette a vészjósló kézírás a falon, az elkeseredett Belsazár a királyság harmadik helyét ajánlotta fel bárkinek, aki képes megfejteni a szavakat (Dániel 5:7). Miért a harmadikat, nem pedig a másodikat? Ez az ajánlat arra utal, hogy az első és a második hely már be volt töltve. S valóban így volt — Nabú-naid és fia, Belsazár töltötte be azokat.

10. Miért részletesebb Dánielnek a babiloni államról szóló beszámolója, mint más ókori történetíróké?

¹⁰ Az tehát, hogy Dániel megemlíti Belsazárt, nem azt bizonyítja, hogy „homályos fogalmai” voltak a korról. Épp ellenkezőleg: Dániel, bár nem Babilon történelmét jegyezte fel, részletesebben mutatja be nekünk a babiloni államot, mint a világi történetírók, például Hérodotosz, Xenophón és Bérószosz. Miért tudott Dániel feljegyezni olyan tényeket, amelyeket ők kihagytak? Mert ő ott volt Babilonban. Könyve egy szemtanú műve, nem pedig későbbi évszázadokban élt szélhámosé.

KI VOLT A MÉD DÁRIUS?

11. Dániel szerint ki volt a méd Dárius, mégis mit mondanak róla?

¹¹ Dániel beszámol róla, hogy Babilon bukása után egy „méd Dárius” nevű király kezdett el uralkodni (Dániel 5:31). A méd Dáriust még nem találták meg ilyen néven a világi vagy régészeti forrásokban. Így hát az egyik korábban idézett lexikon azt állítja, hogy ez a Dárius „kitalált személy” (The New Encyclopædia Britannica).

12. a) Miért tennék jobban a bibliakritikusok, ha nem jelentenék ki kategorikusan, hogy a méd Dárius soha nem is létezett? b) Mi az egyik lehetőség arra, hogy ki volt a méd Dárius, és milyen bizonyíték jelzi ezt?

¹² Néhány tudós óvatosabb volt. Végül is a kritikusok régebben Belsazárt is „kitaláltnak” nyilvánították. Nem kétséges, Dárius esete is hasonlónak fog bizonyulni. Már most napvilágra kerültek olyan ékírásos táblák, amelyek szerint a perzsa Czírus nem rögtön a győzelem után vette fel a „Babilon királya” címet. Egy kutató ezt állítja: „Bárki viselte  is a »Babilon királya« címet, az Czírus egyik vazallus királya volt, nem pedig maga Czírus.” Lehetséges, hogy Dárius annak a nagy hatalmú méd tisztviselőnek az uralkodói neve vagy címe volt, akire rábízták a Babilon fölötti hatalmat? Néhányan arra utalnak, hogy Dárius talán egy Gubaru nevű férfi volt. Czírus Babilon helytartójává tette Gubarut, aki a világi feljegyzések bizonysága szerint jelentős hatalommal uralkodott. Az egyik ékírásos tábla elmondja, hogy alkormányzókat nevezett ki Babilon fölé. Érdekes Dániel megjegyzése, amely szerint Dárius 120 satrapát, azaz tiszttartót nevezett ki, hogy kormányozzák Babilon királyságát (Dániel 6:1).

13. Milyen logikus oka van annak, hogy Dániel könyve megemlíti a méd Dáriust, míg a világi feljegyzések nem?

¹³ Idővel talán konkrétabb bizonyíték kerül majd napvilágra arról, ki volt pontosan ez a király. Mindenesetre a régészet látszólagos hallgatása erről a kérdésről aligha lehet alapja annak, hogy Dáriust „kitaláltnak” nyilvánítsuk, még kevésbé annak, hogy Dániel egész könyvét elvessük hamisítványként. Sokkal ésszerűbb egy szemtanú tanúbizonyságának tekinteni Dániel beszámolóját, amely sokkal részletesebb, mint a fennmaradt világi feljegyzések.

JOJÁKIM URALKODÁSA

14. Miért nincs ellentmondás Dániel és Jeremiás között Jojákim király uralkodásának éveire nézve?

¹⁴ A Dániel 1:1-ben ezt olvassuk: „Jojakim, Júda királya uralkodásának harmadik esztendejében jöve Nabukodonozor, a babiloni király Jeruzsálemre, és megszállá azt.” A kritikusok hibát találtak ebben az írásszövegben, ugyanis látszólag nincs összhangban Jeremiással, aki azt mondta, hogy Jojákim negyedik éve volt Nabukodonozor első éve (Jeremiás 25:1; 46:2). Vajon Dániel ellentmondott Jeremiásnak? Több információ segítségével a kérdést könnyen tisztázni lehet. Először Nékó fáraó tette királlyá Jojákimot i. e. 628-ban, aki ekkor az egyiptomi uralkodó puszta bábja lett. Ez mintegy három évvel azelőtt történt, hogy Nabukodonozor  követte édesapját Babilon trónján, i. e. 624-ben. Nem sokkal ezután (i. e. 620-ban) Nabukodonozor megszállta Júdát, és Jojákimot Babilonnak alárendelt vazallus királlyá tette (2Királyok 23:34; 24:1). Egy Babilonban élő zsidó számára Jojákim „harmadik esztendeje” a király Babilonnak végzett vazallusi szolgálatának harmadik évét jelentette. Dániel ebből a nézőpontból írt. Jeremiás azonban azoknak a zsidóknak a szemszögéből írt, akik ott éltek Jeruzsálemben. Ő tehát úgy utalt Jojákim királyi uralkodására, mint amely akkor kezdődött, amikor Nékó fáraó királlyá tette.

15. Miért gyenge érv a Dániel 1:1-ben található időszámítást támadni?

¹⁵ Ez az állítólagos ellentmondás tehát valójában még inkább alátámasztja, hogy Dániel Babilonban írta könyvét, mialatt a zsidó foglyok között volt. Van azonban még egy szembeötlő hiányosság ebben a Dániel könyve elleni érvben. Emlékezz vissza, hogy a Dániel könyve írójának egyértelműen rendelkezésére állt Jeremiás könyve, sőt utalt is rá (Dániel 9:2). Ha Dániel könyvének írója egy agyafúrt csaló volt, ahogy a kritikusok állítják, vajon kockáztatta volna, hogy ellentmondjon egy olyan nagyra becsült forrásnak, mint Jeremiás — ráadásul könyvének legelső versében? Természetesen nem!

SOKATMONDÓ RÉSZLETEK

16., 17. Hogyan támasztja alá a régészeti bizonyíték Dániel beszámolóját arról, hogy a) Nabukodonozor vallásos állóképet állított fel, hogy egész népe imádja azt? b) Nabukodonozornak dicsekvő volt a magatartása babiloni építményeivel kapcsolatban?

¹⁶ Fordítsuk figyelmünket most az ellenérvekről a mellette szóló érvekre. Vizsgáljunk meg néhány további részletet Dániel könyvében, amelyek azt jelzik, hogy az író első kézből ismerte azokat az időket, amelyekről írt.

¹⁷ Az, hogy Dániel jól ismerte az ókori Babilonnal kapcsolatos apró részleteket, meggyőzően bizonyítja, hogy beszámolója hiteles. A Dániel 3:1–6 például arról számol be, hogy Nabukodonozor hatalmas állóképet emeltetett, amelyet az  egész népnek imádnia kellett. A régészek találtak más bizonyítékokat is arra, hogy ez az uralkodó arra törekedett, hogy jobban bevonja népét nacionalista és vallásos tevékenységekbe. Dániel ehhez hasonlóan beszámol Nabukodonozor dicsekvő magatartásáról is sok építményével kapcsolatban (Dániel 4:27). Csak a modern időkben erősítették meg a régészek azt, hogy Nabukodonozor nevéhez valóban sok babiloni építmény fűződik. Ami pedig a dicsekvést illeti — nos, ez az ember még a téglákra is rányomatta a nevét! Dániel könyvének kritikusai nem tudják megmagyarázni, hogyan lehetséges, hogy csalójuk, aki állítólag a Makkabeusok idejében (i. e. 167—63) élt, tudott ilyen építményekről — mintegy négy évszázaddal elkészültük után, és sokkal azelőtt, hogy a régészek felfedezték őket.

18. Hogyan tanúskodik pontosságról Dániel beszámolója a babiloni uralom és a perzsa uralom alatti különféle büntetési módszerekről?

¹⁸ Dániel könyve ezenkívül feltár még néhány alapvető  különbséget is a babiloni és a méd—perzsa törvények között. A babiloni törvény alapján például Dániel három társát tüzes kemencébe vetették, mert nem engedelmeskedtek a király parancsának. Évtizedekkel később Dánielt egy oroszlánverembe vetették, mert nem engedelmeskedett egy perzsa törvénynek, amely sértette lelkiismeretét (Dániel 3:6; 6:7–9). Néhányan megkísérelték elvetni a tüzes kemencéről szóló beszámolót mint legendát, a régészek azonban találtak egy tárgyi bizonyítékot, egy levelet, mely az ókori Babilonból származik, és amely konkrétan megemlíti ezt a büntetésfajtát. A médeknek és a perzsáknak viszont a tűz szent volt. Ezért ők más kegyetlen büntetési módszereket alkalmaztak. Az oroszlánverem így nem ér meglepetésként minket.

19. Milyen ellentétre derít fényt Dániel könyve a babiloni és a méd—perzsa jogrendszer között?

¹⁹ Felmerül egy másik ellentét is. Dániel rámutat, hogy Nabukodonozor tetszése szerint hozhatott és változtathatott  meg törvényeket. Dárius viszont semmit sem tehetett, hogy megváltoztassa ’a médek és a perzsák törvényeit’ — még azokat sem, amelyeket ő maga hozott! (Dániel 2:5, 6, 24, 46–49; 3:10, 11, 29; 6:12–16). John C. Whitcomb történész ezt írja: „Az ókori történelem igazolja ezt a különbséget, amely Babilon és Méd—Perzsia között létezett. Babilonban ugyanis a törvény alá volt vetve a királynak, Méd—Perzsiában viszont a király is engedelmességgel tartozott a törvénynek.”

20. A Belsazár lakomájával kapcsolatos mely részletek mutatják azt, hogy Dániel első kézből ismerte a babiloni szokásokat?

²⁰ A Belsazár által rendezett lakoma izgalmas leírása, amely Dániel könyve 5. fejezetében olvasható, rendkívül gazdag részletekben. Nyilvánvalóan gondtalan evéssel és sok ivással kezdték, mivel többször is utalnak a borra (Dániel 5:1, 2, 4). Valójában az ehhez hasonló lakomákról készült domborművek azt mutatják, hogy csak bort ittak. Ezek alapján  nyilvánvaló, hogy az ilyen ünnepségeken rendkívül fontos volt a bor. Dániel megemlíti még, hogy nők is jelen voltak ezen a lakomán — a király mellékfeleségei és ágyasai (Dániel 5:3, 23). A régészet is megerősíti a babiloni szokás e részletét. Az az elképzelés, hogy a nők csatlakozzanak a férfiakhoz egy lakomán, visszataszító volt a Makkabeusok idejében élt zsidóknak és görögöknek. Talán ez az oka annak, hogy a Dániel könyvéről készült fordítások a görög Septuagintában kihagyják ezt a nőkre való utalást. * Mégis, Dániel könyvének állítólagos hamisítójáról azt állítják, hogy ugyanabban a hellén (görög) befolyás alatt álló kultúrában és talán ugyanabban a korszakban élt, amelyben a Septuaginta készült!

21. Mi a legésszerűbb magyarázat arra, hogy Dániel behatóan ismerte a babiloni fogság idejét és szokásait?

²¹ Figyelembe véve ezeket a részleteket, csaknem hihetetlennek tűnik, hogy a Révai Nagy Lexikona azt mondhatta a szerzőről, hogy csak „homályos fogalmai” voltak a fogság idejéről. Hogyan ismerhette volna ilyen behatóan az ókori babiloni és perzsa szokásokat bármely csaló, aki a későbbi évszázadokban élt? Emlékezz arra is, hogy mindkét birodalom hosszú idővel az i. e. második század előtt letűnt. Akkoriban nyilvánvalóan nem voltak régészek, és az akkor élt zsidók sem jeleskedtek abban, hogy olyan jól ismerték volna az idegen kultúrákat és történelmet. Csak Dániel próféta, az általa leírt időszak és események szemtanúja írhatta meg a nevét viselő bibliai könyvet.

VAJON A KÜLSŐ TÉNYEZŐK AZT BIZONYÍTJÁK, HOGY DÁNIEL KÖNYVE HAMISÍTVÁNY?

22. Mit állítanak a kritikusok Dániel könyvének a Héber Iratok kánonjában elfoglalt helyéről?

²² A Dániel könyve elleni egyik legelterjedtebb érv a Héber  Iratok kánonjában elfoglalt helyével függ össze. Az ókori rabbik három csoportra osztották a Héber Iratok könyveit: a Törvényre, a Prófétákra és az Írásokra. Dániel könyvét nem a Prófétákhoz, hanem az Írásokhoz sorolták. Ez azt jelenti, érvelnek a kritikusok, hogy a könyv bizonyára ismeretlen volt abban az időben, amikor összegyűjtötték a többi próféta munkáját. Állítólag azért sorolták az Írásokhoz, mert azokat később gyűjtötték össze.

23. Hogyan tekintették az ókori zsidók Dániel könyvét, és honnan tudjuk ezt?

²³ Ennek ellenére nem minden bibliatudós ért egyet azzal, hogy az ókori rabbik ilyen mereven osztották fel a kánont, illetve hogy kizárták Dániel könyvét a Próféták közül. De még ha a rabbik az Írások közé sorolták is Dániel könyvét, ez vajon azt bizonyítja, hogy későbbi időpontban íródott? Nem. Neves tudósok számos okot vetettek fel, amelyek miatt a rabbik kizárhatták Dániel könyvét a Próféták közül. Talán azért tettek így, mert a könyv sértette őket, vagy azért, mert magát Dánielt másként tekintették, mint a többi prófétát, ugyanis világi tisztséget viselt egy idegen országban. Bárhogy legyen is, ami igazán számít, az ez: az ókori zsidók nagyra becsülték Dániel könyvét, és szerintük kanonikus volt. Ezenfelül a bizonyítékok arra utalnak, hogy a Héber Iratok kánonját jóval az i. e. második század előtt lezárták. Későbbi kiegészítést egyszerűen nem engedtek meg, így nem is lehetett belevenni néhány olyan könyvet, amelyek az i. e. második században íródtak.

24. Hogyan használják fel az apokrif Sirák fia könyvét Dániel könyve ellen, és mi mutatja, hogy ez az érvelés hibás?

²⁴ Ironikus, hogy az egyik ilyen későbbi, elutasított könyvet szokták érvként felhozni Dániel könyve ellen. Az apokrif Sirák fia könyve, amelyet Jézus, Sirák fia írt, nyilvánvalóan i. e. 180 táján keletkezett. A kritikusok szívesen hívják fel a figyelmet arra, hogy Dánielt nem említik a könyv igazságos emberekről készült hosszú felsorolásában. Úgy érvelnek, hogy Dánielt bizonyára nem ismerték akkoriban.  Ez az érv széles körben elterjedt a tudósok között. De gondolkodj csak el ezen: ugyanebből a felsorolásból hiányzik Ezsdrás és Márdokeus (akik mindketten nagy hősök voltak a fogság utáni zsidók szemében), a jó Jósafát király és a becsületes Jób; az összes bíra közül egyedül Sámuelt említi meg. * Mivel ezek a férfiak hiányoznak egy olyan felsorolásból, amely nem állítja, hogy teljes lenne, s amely ezenfelül nem kanonikus könyvben található, vajon el kell utasítanunk mindegyiküket mint kitalált személyeket? Még maga az ötlet is nevetséges.

KÜLSŐ BIZONYÍTÉK DÁNIEL KÖNYVE MELLETT

25. a) Hogyan tanúsította Josephus Dániel beszámolójának valódiságát? b) Hogyan illik össze Josephusnak a Nagy Sándorról és a Dániel könyvéről szóló beszámolója az ismert történelemmel? (Lásd a második lábjegyzetet.) c) Mit mond a nyelvészeti bizonyíték, amely Dániel könyve mellett szól? (Lásd a 26. oldalt.)

²⁵ Térjünk át újból a Dániel könyve mellett szóló érvekre. Egyesek szerint a Héber Iratokban nincs más könyv, amely mellett annyi bizonyíték szólna, mint Dániel könyve mellett. Szemléltetésül: A híres zsidó történetíró, Josephus tanúsítja hitelességét. Azt mondja, hogy Nagy Sándor az i. e. negyedik században Perzsia ellen vívott háborúja alatt eljött Jeruzsálembe, ahol a papok megmutatták neki Dániel könyvének egy példányát. Nagy Sándor maga is úgy következtetett, hogy Dániel próféciájának szavai, amelyekre felhívták figyelmét, a saját, Perzsia elleni hadjáratáról szólnak. *  Ez állítólag mintegy másfél évszázaddal a kritikusok által feltételezett „csalás” előtt történt. Természetesen a kritikusok támadják Josephust ezzel a szakasszal kapcsolatban. Azért is támadják, mert megemlíti, hogy beteljesedett néhány prófécia a Dániel könyvében levők közül. Ahogy azonban Joseph D. Wilson történész megjegyezte, „[Josephus] valószínűleg többet tudott a kérdésről, mint a világ minden kritikusa együttvéve”.

26. Hogyan erősítik meg a holt-tengeri tekercsek Dániel könyvének hitelességét?

²⁶ Dániel könyvének hitelességét még inkább megerősítették a holt-tengeri tekercsek, melyeket Izraelben, a kumráni barlangokban találtak. Az 1952-ben talált leletek között meglepően sok olyan tekercs, illetve töredék volt, amely Dániel könyvét tartalmazta. A legrégebbi az i. e. második század végén keletkezett. Következésképpen ebben a korai időpontban is már jól ismerték és széles körben elismerték Dániel könyvét. Egy bibliai lexikon ezt fűzi hozzá: „Ezért fel kell adni Dániel könyvének a Makkabeusok korába való helyezését, már csak azért is, mert nem lehetett elegendő köztes idő Dániel könyvének megírása között és a között, hogy másolatként megjelent a Makkabeusok egyik vallási szektájának könyvtárában” (The Zondervan Pictorial Encyclopedia of the Bible).

27. Mi a legrégibb bizonyíték arra, hogy Dániel tényleg létezett, és közismert volt a babiloni fogság idején?

²⁷ Van azonban jóval régibb és megbízhatóbb bizonyság is Dániel könyve mellett. Dániel egyik kortársa volt Ezékiel próféta. Ő is prófétaként szolgált a babiloni fogság idején. Ezékiel könyve többször név szerint megemlíti Dánielt (Ezékiel 14:14, 20; 28:3). Ezek az utalások megmutatják, hogy Dániel már tulajdon életidejében, az i. e. hatodik században is közismert volt mint igazságos és bölcs férfi, aki méltó, hogy az istenfélő Noéval és Jóbbal említsék.

 A LEGNAGYOBB TANÚ

28., 29. a) Mi a legmeggyőzőbb bizonyíték amellett, hogy Dániel egész könyve hiteles? b) Miért kell elfogadnunk Jézus tanúbizonyságát?

²⁸ Végezetül azonban vizsgáljuk meg a Dániel könyvének hitelessége mellett szóló tanúk közül a legnagyobbat — aki nem más, mint Jézus Krisztus. Amikor az utolsó napokról beszél, Jézus utal „Dániel prófétára” és Dániel egyik próféciájára (Máté 24:15; Dániel 11:31; 12:11).

²⁹ Nos, ha a kritikusoknak a Makkabeusok korában élt íróról szóló elmélete igaz, akkor csak két lehetőség marad. Vagy Jézust is megtévesztette ez a csalás, vagy pedig sohasem mondta azt, amit Máté neki tulajdonít. Egyik lehetőség sem tükrözi a valóságot. Ha nem bízhatunk meg Máté evangéliumi beszámolójában, hogyan bízhatnánk meg a Biblia más részeiben? Ha eltávolítjuk ezeket a mondatokat, legközelebb mely szavakat töröljük ki a Szentírás lapjairól? Pál apostol ezt írta: „A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra . . . , a megjobbításra” (2Timótheus 3:16, kiemelés tőlünk). Ha Dániel csaló volt, akkor Pál is! Vajon Jézust meg lehetett téveszteni? Aligha. Ő az égben élt akkor, amikor Dániel könyvét megírták. Jézus még ezt is mondta: „már voltam, mielőtt Ábrahám lett volna” (János 8:58, Újfordítású Biblia, 1975). A valaha élt összes ember közül leginkább Jézus az, akit meg kellene kérdeznünk arról, hiteles-e Dániel könyve. De nem kell megkérdeznünk. Amint láttuk, nemigen lehetne világosabb a tanúbizonysága.

30. Hogyan erősítette tovább Dániel könyvének hitelességét Jézus?

³⁰ Jézus tovább erősítette Dániel könyvének hitelességét a megkeresztelkedésekor. Akkor lett Messiássá, beteljesítve ezzel Dánielnek a 69 évhétről szóló próféciáját (Dániel 9:25, 26; lásd ennek a könyvnek a 11. fejezetét). Még ha igaz volna is az, amit talán későbbidátum-elméletnek nevezhetünk, Dániel könyvének írója akkor is mintegy 200 évre előre ismerte a jövőt. Isten természetesen nem adna ihletést egy csalónak arra, hogy álnéven igaz próféciákat mondjon el. Nem. Azok, akik hűek Istenhez, szívük teljességéből elfogadják  Jézus tanúbizonyságát. Még ha a világon minden szakértő, minden kritikus egyesülne is, hogy kifogásokat emeljen Dániel könyve ellen, Jézus tanúbizonysága akkor is bebizonyítaná, hogy tévednek, mert ő „a hű és igaz tanú” (Jelenések 3:14, Újfordítású revideált Biblia).

31. Miért kételkedik a Biblia sok kritikusa továbbra is abban, hogy Dániel könyve hiteles?

³¹ A Biblia sok kritikusának még ez a tanúbizonyság sem elég. Miután alaposan megvizsgáltuk ezt a témát, nem tehetünk mást, csak eltűnődünk, vajon van-e annyi bizonyíték, amennyi elég lenne a meggyőzésükre. Az Oxfordi Egyetem egyik professzora ezt írta: „A kifogások puszta megválaszolásával semmire sem megyünk mindaddig, amíg megmarad az eredeti előítélet, mely szerint »természetfölötti forrásból származó prófécia pedig nem létezhet«.” Vagyis az előítéletük megvakítja őket. De ez az ő döntésük — és a vesztük.

32. Mi vár ránk Dániel könyvének megvizsgálásakor?

³² Mi a helyzet veled? Ha belátod, hogy nincs valódi okunk arra, hogy kétségbe vonjuk Dániel könyvének hitelességét, akkor izgalmas felfedezőút előtt állsz. Dániel leíró részeit magával ragadónak találod majd, a próféciákat pedig lenyűgözőnek. Ami fontosabb, látni fogod, hogy hited fejezetről fejezetre erősödik. Sohasem fogod megbánni, ha gondosan odafigyelsz Dániel próféciájára!

[Lábjegyzetek]

MIT ÉRTETTÉL MEG?

• Mivel vádolták meg Dániel könyvét?

• Miért nincs megfelelő alapjuk a kritikusok Dániel könyve elleni támadásainak?

• Milyen bizonyíték szól Dániel beszámolójának hitelessége mellett?

• Mi a legmeggyőzőbb bizonyíték amellett, hogy Dániel könyve hiteles?

[Tanulmányozási kérdések]

 [Kiemelt rész a 26. oldalon]

A nyelvi kérdés

DÁNIEL könyvének írása i. e. 536 táján fejeződött be. Héber és arám nyelven íródott, de van benne néhány görög és perzsa szó is. A nyelvek ilyen keveredése szokatlan, de nem példa nélküli a Szentírásban. A bibliai Ezsdrás könyvét szintén héber és arám nyelven írták. Néhány kritikus mégis kitart amellett, hogy a Dániel könyvének írója olyan módon használta ezeket a nyelveket, hogy az azt bizonyítja, a könyv i. e. 536 után íródott. Gyakorta szokták idézni az egyik kritikus állítását, mely szerint az, hogy Dániel görög szavakat használt, nyilvánvalóvá teszi a későbbi lejegyzést. Azt állítja, hogy a héber nyelvezet alátámasztja, az arám pedig legalábbis lehetővé teszi ezt a későbbi időpontot — akár még olyan későit is, mint az i. e. második század.

Ám nem minden nyelvtudós ért egyet ezzel. Néhány szaktekintély azt mondja, hogy a Dániel által használt héber nyelv hasonlít Ezékiel és Ezsdrás nyelvére, és nem olyan, mint a későbbi apokrif könyveknek, például a Sirák fia könyvének nyelvezete. A Dániel által használt arám nyelvvel kapcsolatban figyeljünk meg két dokumentumot, amely a holt-tengeri tekercsek között található. Ezek is arám nyelvűek, és az i. e. első, illetve második századból származnak — nem sokkal a Dániel könyvével kapcsolatos állítólagos csalás utáni időből. A tudósok azonban észrevették, hogy alapvető különbség van az ezekben a dokumentumokban, illetve a Dániel könyvében használt arám nyelv között. Ennélfogva néhányan arra utalnak, hogy Dániel könyve bizonyosan évszázadokkal régebbi annál, mint ahogy kritikusai állítják.

Mi a helyzet a Dániel könyvében található „vitatható” görög szavakkal? Ezek közül néhányról megállapították, hogy valójában nem is görög, hanem perzsa szavak! Mindössze három hangszer neve maradt, amelyet továbbra is görög szavaknak gondolnak. Vajon ennek a három görög szónak a létezése tényleg nyilvánvalóvá teszi, hogy Dániel könyvének a megírását későbbi időpontra kell helyezni? Nem. A régészek megállapították, hogy a görög kultúrának már évszázadokkal Görögország világhatalommá válása előtt befolyása volt. Továbbá, ha Dániel könyve az i. e. második században keletkezett, amikor a görög kultúra és nyelv mindent átitatott, vajon csak három görög szót tartalmazna? Aligha. Valószínűleg jóval többet. A nyelvészeti bizonyíték tehát valóban Dániel könyvének hitelességét támasztja alá.

 [Egész oldalas kép a 12. oldalon]

[Képek a 20. oldalon]

Lent: babiloni templomi henger, amely megnevezi Nabú-naid királyt és fiát, Belsazárt

Fent: ezen a feliraton Nabukodonozor dicsekszik az építményeivel

[Kép a 21. oldalon]

A Nabú-naid-krónika szerint Czírus csapatai harc nélkül vették be Babilont

[Képek a 22. oldalon]

Jobbra: „Nabú-naid verses beszámolója” elmondja, hogy Nabú-naid az elsőszülöttére bízta az uralkodást

Balra: babiloni feljegyzés arról, hogy Nabukodonozor elfoglalta Júdát