Tizedik fejezet

Ki állhat meg a fejedelmek fejedelmével szemben?

1., 2. Miért fontos nekünk az a látomás, amelyet Belsazár uralkodásának harmadik esztendejében látott Dániel?

ÖTVENHÉT év telt el Jehova jeruzsálemi templomának elpusztítása óta. Belsazár és apja, Nabú-naid közösen uralkodik a Babiloni Birodalom, a bibliai próféciában szereplő harmadik világhatalom fölött. * Dániel, Isten prófétája fogságban van Babilonban. És „Belsazár király uralkodásának harmadik esztendejében” Jehova látomást küld Dánielnek, amelyben feltárja az igaz imádat helyreállításának bizonyos részleteit (Dániel 8:1).

² A prófétai látomás, amelyet látott, mély hatással volt Dánielre, és nagyon érdekes nekünk is, akik „az utolsó időben” élünk. Gábriel angyal ezt mondja Dánielnek: „Ímé, én megmondom néked, mi lesz a haragnak végén? Mert a végső időre szól” (Dániel 8:16, 17, 19, 27). Vizsgáljuk meg tehát élénk érdeklődéssel, mit látott Dániel, és mit jelent ez számunkra ma.

A KÉTSZARVÚ KOS

3., 4. Milyen állatot látott Dániel a folyam mellett állni, és mit jelképez ez az állat?

³ Dániel ezt írja: „láték látomásban; és mikor láték, Susán várában voltam, a mely Elám tartományában van; és láték látomásban, és ímé az Ulai folyam mellett valék”  (Dániel 8:2). A látomás nem mondja meg, hogy Dániel ténylegesen ott volt-e Susánban (Szúzában) — Elám fővárosában, Babilontól mintegy 350 kilométerre keletre —, vagy pedig csak a látomás szerint volt ott.

⁴ Dániel így folytatja: „És felemelém szemeimet és látám, és ímé egy kos álla a folyam előtt, és két szarva vala” (Dániel 8:3a). Dániel előtt nem marad titokban a kos kiléte. Gábriel angyal később kijelenti: „Az a kétszarvú kos, melyet láttál, Médiának és Persiának királya” (Dániel 8:20). A médek az Asszíriától keletre fekvő hegyvidékes fennsíkról származnak, a perzsák pedig eredetileg többnyire nomád életet folytattak a Perzsa-öböltől északra fekvő területen. Amikor azonban a Méd—Perzsa Birodalom megnövekedett, lakói igencsak megkedvelték a fényűzést.

5. Hogyan nőtt meg az a szarv, amely „később növekedék”?

⁵ „Az a két szarv magas vala — mondja Dániel —, de egyik a másiknál magasabb, és a magasabb később növekedék” (Dániel 8:3b). A később nőtt, magasabb szarv a perzsákat szemlélteti, míg a másik szarv a médeket. Először a médek voltak fölényben. I. e. 550-ben azonban Czírus, Perzsia uralkodója könnyedén legyőzte a méd Asztüagész királyt. Czírus ötvözte a két nép szokásait és törvényeit, egyesítette a két királyságot, és gyarapította  a meghódított területeket. Attól az időtől kezdve a birodalom kettős hatalommá vált.

A KOS FELFUVALKODIK

6., 7. Hogyan történt, hogy „semmi állat sem állhata meg” a kos előtt?

⁶ Dániel folytatja a kos leírását, és kijelenti: „Látám azt a kost szarvaival öklelkezni napnyugot, észak és dél felé; és semmi állat sem állhata meg előtte, és senki sem szabadíthata meg kezéből, és tetszése szerint cselekedék, és nagygyá lőn [felfuvalkodott, Úf]” (Dániel 8:4).

⁷ A Dánielnek adott előző látomásban Babilont az az állat szemléltette, amely a tengerből emelkedett ki, s olyan oroszlánhoz hasonlított, amelynek sasszárnyai voltak (Dániel 7:4, 17). Erről a jelképes állatról bebizonyosodott, hogy nem képes megállni az ebben az új látomásban szereplő „kos” előtt. I. e. 539-ben Nagy Czírus elfoglalta Babilont. Ezután csaknem 50 évig „semmi állat”, vagyis politikai kormányzat sem volt képes szembeszállni a Méd—Perzsa Birodalommal, amely a bibliai próféciában szereplő negyedik világhatalom volt.

8., 9. a) Hogyan ’öklelt a kos napnyugat, észak és dél felé’? b) Mit mond el Eszter könyve I. Dárius perzsa király utódjáról?

⁸ A méd—perzsa világhatalom, amely „napkeletről” érkezett, kedve szerint cselekedett, és ’napnyugat, észak és dél felé öklelt’ (Ésaiás 46:11). A Nagy Czírust követő II. Kambüszész király meghódította Egyiptomot. Őt I. Dárius perzsa király követte, aki i. e. 513-ban nyugatra tartva áthaladt a Boszporusz tengerszoroson, és betört Trákia európai területére, amelynek fővárosa Bizánc (a mai Isztambul) volt. I. e. 508-ban leigázta Trákiát, i. e. 496-ban pedig meghódította Makedóniát. Dárius idejére tehát a méd—perzsa „kos” három fő irányban szerzett területeket: északon Babilóniától és Asszíriától, nyugaton Kis-Ázsia irányában, délen pedig Egyiptomtól.

 ⁹ A Biblia, bizonyságot téve a Méd—Perzsa Birodalom nagyságáról, úgy beszél Dárius utódjáról, I. Xerxészről, hogy ő volt „Ahasvérus . . . , a ki uralkodott Indiától fogva Szerecsenországig százhuszonhét tartományon” (Eszter 1:1). Ennek a nagy birodalomnak azonban át kellett adnia a helyét egy másiknak, Dániel látomása pedig néhány különösen érdekes részletet árul el erről, amelyek bizonyosan megerősítik az Isten prófétai szavába vetett hitünket.

A KECSKEBAK LEÜTI A KOST

10. Milyen állat ütötte le „a kost” Dániel látomásában?

¹⁰ Képzeld csak el, mennyire meglepődik Dániel azon, amit most lát. A beszámoló ezt mondja: „míg én szemlélém, ímé, egy kecskebak jöve napnyugot felől az egész föld színére, és nem is illeté a földet; és ennek a baknak tekintélyes szarva vala az ő szemei között. És méne a kétszarvú koshoz, a melyet láték állani a folyam előtt; és feléje futa erejének indulatában. És látám a koshoz érni; és néki dühödött és leüté a kost, és letöré két szarvát, és nem vala erő a kosban megállani előtte, és leüté a földre és megtapodá, és nem vala a kosnak senkije, a ki őt megmentse annak kezéből” (Dániel 8:5–7). Vajon mit jelent mindez?

11. a) Milyen felvilágosítást adott Gábriel angyal a „szőrös kecskebakról” és annak ’nagy szarváról’? b) Kit szemléltetett a tekintélyes szarv?

¹¹ Se Dánielnek, se nekünk nem kell találgatnunk a látomás értelmét. Gábriel angyal közli Dániellel, hogy „a szőrös kecskebak Görögország királya, a nagy szarv pedig, a mely szemei között vala, az az első király” (Dániel 8:21). I. e. 336-ban megkoronázták a Perzsa Birodalom utolsó királyát, III. Dáriust (Kodomanoszt). Ugyanebben az évben lett Makedónia királya Nagy Sándor. A történelem bizonysága szerint Nagy Sándor bizonyult „Görögország” megjövendölt első „királyának”. Nagy Sándor i. e. 334-ben indult el „napnyugot felől”, azaz nyugatról, és gyorsan haladt  előre. Mintha ’nem is illetné a földet’, területeket hódított, és leütötte „a kost”. Görögország véget vetett a közel két évszázados méd—perzsa uralomnak, és ezzel az ötödik világhatalommá vált, melynek a Biblia szempontjából jelentősége van. Milyen rendkívüli módon teljesedtek az isteni próféciák!

12. Hogyan ’töretteték le’ a jelképes kecskebak ’nagy szarva’, és mi volt a négy szarv, amely helyébe nőtt?

¹² Nagy Sándor hatalma azonban végül rövid életű lett. A látomás a továbbiakban ezt tárja fel: „A kecskebak pedig igen nagygyá lőn; de mikor elhatalmasodék, eltörék a nagy szarv, és helyébe négy tekintélyes szarv növe az égnek négy szele felé” (Dániel 8:8). Gábriel ezt mondta a prófécia magyarázataként: „Hogy pedig az letöretteték, és négy álla helyébe: négy ország támad abból a nemzetből, de nem annak erejével” (Dániel 8:22). A jövendölésnek megfelelően, győzedelmes pályafutásának tetőpontján Nagy Sándor „letöretteték”, vagyis meghalt, mindössze 32 éves korában. Nagy birodalmát pedig végül négy hadvezére között osztották fel.

A REJTÉLYES KIS SZARV

13. Mi nőtt ki a négy szarv egyikéből, és mit cselekedett?

¹³ A látomás következő része több mint 2200 évet foglal magában, és a modern időkig nyúlik beteljesedése. Dániel  ezt írja: „azok [a négy szarv] közül egyből egy kis szarv támada, és nagyon megnöve délre, napkeletre és a kívánatos föld felé. És megnöve mind az ég seregéig; és a földre vete némelyeket ama seregből és a csillagokból, és azokat megtapodá. És a seregnek fejedelméig növekedék, és elvette tőle a mindennapi áldozatot, és elhányattaték az ő szentségének helye [szentélye helye, K. f.]. És sereg rendeltetett a mindennapi áldozat ellen, a vétek miatt; és földre veti az igazságot, és cselekszik, és jó szerencséje van” (Dániel 8:9–12).

14. Mit mondott Gábriel angyal a jelképes kis szarv tetteiről, és mi történt ezzel a szarvval?

¹⁴ Mielőtt megérthetnénk az imént idézett szavak jelentését, oda kell figyelnünk Isten angyalára. Gábriel angyal az alábbiakat mondja, miután rámutatott arra, hogy a Nagy Sándor birodalmából származó négy királyság kerül hatalomra: „ezek országai után, mikor elfogynak a gonoszok [uralmuk végén, amikor teljessé válik a gonoszság, K. f.], támad egy kemény orczájú, ravaszságokhoz értő király. És annak nagy ereje lesz, noha nem a maga ereje által, és csudálatosképen pusztít és jó szerencsével halad és cselekszik, és elpusztítja az erőseket és a szenteknek népét. És a maga eszén jár, és szerencsés lesz az álnokság az ő kezében, és szívében felfuvalkodik és hirtelen elveszt sokakat; sőt a fejedelmek fejedelme ellen is feltámad, de kéz nélkül rontatik meg” (Dániel 8:23–25).

15. Az angyal szavai szerint mit kellett tennie Dánielnek, tekintettel a látomásra?

¹⁵ Az angyal így szól Dánielhez: „te azonban pecsételd be a látomást, mert sok napra való” (Dániel 8:26). A látomás e része még „sok napig” nem teljesedhetett be, és Dánielnek ’be kellett pecsételnie a látomást’. Jelentése nyilván titokban maradt Dániel előtt. Mostanra azonban teljesen biztosan eltelt az a „sok nap”. Ezért felmerül bennünk a  kérdés: Mit tár fel a világ történelme ennek a prófétai látomásnak a beteljesedéséről?

A KIS SZARV NAGY HATALOMRA TESZ SZERT

16. a) Melyik jelképes szarvból nőtt ki a kis szarv? b) Hogyan vált Róma a bibliai próféciában szereplő hatodik világhatalommá, mégis miért nem ő a kis szarv?

¹⁶ A történelem tanúsága szerint a kis szarv a négy jelképes szarv egyikének nyúlványa volt — azé, amelyik legnyugatabbra volt. Ez Kasszandrosz hadvezér Makedónia és Görögország fölötti hellenisztikus királysága volt. Ezt a királyságot később saját királyságába olvasztotta Lüszimakhosz hadvezér, aki Trákia és Kis-Ázsia királya volt. Az időszámításunk előtti második században Róma meghódította a hellenisztikus uralom alatt álló területnek ezeket a nyugati részeit. I. e. 30-ra pedig elfoglalta az összes hellenisztikus királyságot, és ezzel a bibliai próféciában szereplő hatodik világhatalommá vált. Mégsem a Római Birodalom volt a Dániel látomásában szereplő kis szarv, ez a birodalom ugyanis nem maradt meg „a végső időig” (Dániel 8:19).

17. a) Milyen kapcsolata volt Britanniának a Római Birodalommal? b) Milyen kapcsolatban volt a Brit Birodalom a Makedóniának és Görögországnak nevezett hellenisztikus királysággal?

¹⁷ Ki tehát ez az erőszakos, ’kemény orcájú király’ a történelmi bizonyítékok szerint? Britannia tulajdonképpen a Római Birodalom egyik északnyugati nyúlványa volt. Egészen az i. sz. ötödik század korai szakaszáig a mai Nagy-Britannia területén római provinciák voltak. Ahogy telt az idő, a Római Birodalom megszűnt, a görög—római műveltség azonban megőrizte befolyását Britanniában és Európa más részein is, amelyek korábban római uralom alatt voltak. Octavio Paz, Nobel-díjas mexikói költő és közíró ezt így fogalmazta meg: „A Római Birodalom bukásakor az egyház foglalta el a helyét.” Hozzáfűzte még:  „az egyházatyák, valamint a későbbi tudósok a görög filozófiát a keresztény tanba oltották.” A XX. századi filozófus és matematikus Bertrand Russell pedig ezt a megjegyzést tette: „A görög forrásokból eredő nyugati műveltség azon a filozófiai és tudományos hagyományon alapszik, amely két és fél ezer évvel ezelőtt indult ki Milétoszból [egy Kis-Ázsiában található görög városból].” Elmondható tehát, hogy a Brit Birodalom kulturális gyökerei a Makedóniának és Görögországnak nevezett hellenisztikus királyságig nyúltak vissza.

18. Mi a kis szarv, amely „a végső időben” ’kemény orcájú királlyá’ vált? Magyarázd meg!

¹⁸ 1763-ra a Brit Birodalom legyőzte erős vetélytársait, Spanyolországot és Franciaországot. Attól kezdve a tengerek urának és a bibliai prófécia hetedik világhatalmának bizonyult. 1776-ban a 13 amerikai gyarmat elszakadt Nagy-Britanniától, és megalakította az Amerikai Egyesült Államokat. A Brit Birodalom azonban még ezután is olyan mértékben növekedett, hogy magában foglalta a föld területének és népességének a negyedét. A hetedik világhatalom még nagyobb hatalomra tett szert, amikor az Amerikai Egyesült Államok együttműködött Nagy-Britanniával,  aminek következtében létrejött az angol—amerikai kettős világhatalom. Ez a hatalom gazdaságilag és katonailag valóban ’kemény orcájú királlyá’ vált. Ezek szerint az angol—amerikai világhatalom a kis szarv, amely „a végső időben” kegyetlen politikai hatalommá vált.

19. Mi az „a kívánatos föld”, amelyet a látomás említ?

¹⁹ Dániel látta, hogy a kis szarv „nagyon megnöve . . . a kívánatos föld felé” (Dániel 8:9). Az Ígéret földje, melyet Jehova adott választott népének, olyan gyönyörű volt, hogy azt mondták róla, „ékessége az minden tartománynak”, más szóval az egész földnek (Ezékiel 20:6, 15). Igaz, Nagy-Britannia 1917. december 9-én elfoglalta Jeruzsálemet, 1920-ban pedig a Népszövetség Nagy-Britannia mandátumterületévé tette Palesztinát, s ez egészen 1948. május 14-éig tartott. Itt azonban prófétai látomásról van szó, mely sok jelképet tartalmaz. A látomásban említett „kívánatos föld” tehát nem Jeruzsálemet szemlélteti, hanem annak a népnek a földi állapotát, amelyet Isten szentnek tekint a hetedik világhatalom uralkodása idején. Vizsgáljuk meg, hogyan próbálja megfélemlíteni a szenteket az angol—amerikai világhatalom.

LEROMBOLJÁK „SZENTÉLYE HELYÉT”

20. Kik alkotják „az ég seregét” és „a csillagokat”, akiket a kis szarv megpróbál lehozni?

²⁰ A kis szarv „megnöve mind az ég seregéig; és a földre vete némelyeket ama seregből és a csillagokból”. Az angyali magyarázat szerint „a szenteknek népe” alkotja „az ég seregét” és „a csillagokat”, akiket a kis szarv megpróbál lehozni (Dániel 8:10, 24). Ezek a „szentek” a szellemmel felkent keresztények. Mivel kapcsolatba kerültek Istennel az új szövetség révén, amely Jézus Krisztus kiontott vére által lép hatályba, ezért megszentelődnek, megtisztulnak és elkülönülnek Isten kizárólagos szolgálatára (Zsidók 10:10; 13:20). Jehova, aki olyan örökösökké nevezte ki  őket, akik osztoznak Fiával az égi örökségben, szentnek tekinti őket (Efézus 1:3, 11, 18–20). Ezek szerint Dániel látomásában „az ég serege” kifejezés a 144 000 „szent” földön lévő maradékára utal, akik az égben uralkodnak majd a Báránnyal (Jelenések 14:1–5).

21. Kik foglalnak el „szent helyet”, amelyet a hetedik világhatalom megpróbál feldúlni?

²¹ A 144 000 maradéka ma az „égi Jeruzsálemet” — Isten városhoz hasonló Királyságát —, valamint annak templomelrendezését képviseli a földön (Zsidók 12:22, 28, Vi; 13:14). Ebben az értelemben „szent helyet” foglalnak el, amelyet a hetedik világhatalom megpróbál megtaposni és feldúlni (Dániel 8:13). Dániel ezt a szent helyet Jehova „szentélye helyének” (K. f.) is nevezi, és ezt mondja: „elvette tőle [Jehovától] a mindennapi áldozatot, és elhányattaték az ő szentségének helye [szentélye helye, K. f.]. És sereg rendeltetett a mindennapi áldozat ellen, a vétek miatt; és földre veti az igazságot, és cselekszik, és jó szerencséje van” (Dániel 8:11, 12). Hogyan teljesedett be ez?

22. Hogyan követett el figyelemre méltó „vétket” a hetedik világhatalom a II. világháború alatt?

²² Mit tapasztaltak Jehova Tanúi a II. világháború alatt? Heves üldözést szenvedtek el! Először a náci és fasiszta  országokban üldözték őket. Hamarosan azonban ’a földre vetették az igazságot’ a ’nagyon megerősödött kis szarv’ hatalmas birodalmának minden részén. A Királyság-hirdetők „seregét”, valamint az „evangyéliomot” prédikáló munkájukat a Brit Nemzetközösség csaknem minden részén betiltották (Márk 13:10). Amikor ezek a nemzetek besorozták a férfiakat, nem engedélyezték, hogy Jehova Tanúit felmentsék a katonai szolgálat alól, mint a lelkészeket, s ezáltal kimutatták, hogy nem tisztelik Isten szolgáiként való teokratikus kinevezésüket. Jehova hűséges szolgái csőcseléktámadásokat és különféle megaláztatásokat tapasztaltak az Egyesült Államokban. A hetedik világhatalom tulajdonképpen megpróbálta elvenni a dicsérő áldozatot — az „ajkaknak gyümölcsét” —, amelyet Jehova népe az imádata részeként mint „mindennapi áldozatot” mutatott be Istennek rendszeresen (Zsidók 13:15). Ez a világhatalom tehát elkövette azt a „vétket”, hogy betört a Legfelségesebb Isten jogos birtokára — „szentélye helyére”.

23. a) A II. világháború alatt hogyan támadt az angol—amerikai világhatalom „a fejedelmek fejedelme ellen”? b) Ki „a fejedelmek fejedelme”?

²³ A „szentek” II. világháború alatti üldözése által a kis szarv fölemelkedett egészen „a seregnek fejedelméig”. Illetve Gábriel angyal szavai szerint „a fejedelmek fejedelme ellen” támadt (Dániel 8:11, 25). A „fejedelmek fejedelme” cím kizárólag Jehova Istenre utal. A „fejedelemnek” fordított héber szár szó rokona az ’uralkodik’ jelentésű igének. Azon felül, hogy egy király fiára, illetve királyi rangú személyre utal, a szó főre, azaz vezetőre is vonatkozik. Dániel könyve más angyali fejedelmeket is említ, például Mihályt. Isten az a Legfőbb Fejedelem, aki mindezen fejedelmek fölött áll (Dániel 10:13, 21; vesd össze: Zsoltárok 83:19). El tudjuk képzelni, hogy bárki képes lenne Jehova — a fejedelmek fejedelme — ellen támadni?

 HELYES ÁLLAPOTBA HOZZÁK A „SZENT HELYET”

24. Miről biztosít minket a Dániel 8:14?

²⁴ A fejedelmek fejedelmével senki sem szegülhet szembe, még egy olyan „kemény orczájú” király sem, mint az angol—amerikai világhatalom. Nem járnak sikerrel e király erőfeszítései, hogy feldúlja Isten szentélyét. Az angyali követ azt mondja, hogy egy „kétezer-háromszáz estéig és reggelig” tartó időszak után „a szent helyet bizonyosan helyes állapotába hozzák”, vagyis „győztesen kerül ki” (Dániel 8:13, 14, NW; The New English Bible).

25. Mennyi ideig tart a 2300 napos prófétai időszak, és milyen eseménnyel kell kapcsolatban lennie?

²⁵ A 2300 nap prófétai időszak. Ennélfogva 360 napos prófétai évvel kell számolnunk (Jelenések 11:2, 3; 12:6, 14). Ez a 2300 nap tehát összesen 6 évet, 4 hónapot és 20 napot jelent. Mikor volt ez az időszak? Nos, az 1930-as években Isten népe egyre fokozódó üldöztetést kezdett tapasztalni több országban. A II. világháború idején pedig Jehova Tanúit kegyetlenül üldözték az angol—amerikai kettős világhatalom területén. Miért? Azért, mert a Tanúk ragaszkodtak hozzá, hogy ’inkább Istennek engedelmeskednek, hogynem az embereknek’ (Cselekedetek 5:29). A 2300 napnak tehát kapcsolatban kell lennie ezzel a háborúval. * Mit mondhatunk viszont e prófétai időszak kezdetéről és végéről?

26. a) Melyik a legkorábbi időpont, amikortól el lehet kezdeni a 2300 nap számolását? b) Mikor ért véget a 2300 napos időszak?

²⁶ Ahhoz, hogy a „szent helyet” céljának megfelelő állapotba „hozzák”, vagyis helyreállítsák, a 2300 napnak akkor kellett kezdődnie, amikor azt megelőzően már ’helyes állapotban’ volt Isten nézőpontjából. Ez legkorábban  1938. június 1-je volt, amikor Az Őrtorony angol kiadásában megjelent a „Szervezet” című cikk első része. A második rész az 1938. június 15-ei angol számban jelent meg. Ha 1938. június 1-jétől, illetve 15-étől 2300 napot, azaz 6 évet, 4 hónapot és 20 napot számolunk a héber naptárban, akkor 1944. október 8-ához, illetve 22-éhez jutunk. 1944. szeptember 30-án és október 1-jén Pittsburghben (Pennsylvania, USA) egy különleges összejövetelt tartottak, melynek első napján a Watch Tower Society elnöke beszélt „A teokratikus kiigazítás napjainkban” témáról. Az október 2-án tartott éves közgyűlésen módosították a Társulat alapszabályát, hogy így olyan közel hozzák azt a teokratikus elrendezéshez, amennyire csak a törvények engedik. A tisztázott bibliai követelmények közzétételével Jehova Tanúi gyülekezeteiben hamarosan még teljesebb mértékben bevezették a teokratikus szervezeti eljárásokat.

27. Milyen bizonyíték volt rá, hogy a II. világháború üldözéssel teljes éveiben korlátozták „a mindennapi áldozatot”?

²⁷ Mialatt az 1939-ben kezdődött II. világháború alatt folyamatban volt a 2300 nap, az üldöztetés súlyosan korlátozta az Isten szentélyében bemutatott „mindennapi áldozatot”. 1938-ban a Watch Tower Societynak 39 fiókhivatala létezett, amelyek a föld minden részén felvigyázták a Tanúk munkáját, de 1943-ra csak 21 fiókhivatal maradt. Ezen időszak alatt csekély volt a Királyság-hirdetők számának a növekedése is.

28., 29. a) Milyen változásra került sor Jehova szervezetében, amikor közeledett a II. világháború vége? b) Mit mondhatunk az ellenség ádáz próbálkozásairól, hogy feldúlja és elpusztítsa „a szent helyet”?

²⁸ Ahogy említettük, a II. világháború utolsó hónapjaiban Jehova Tanúi újra megerősítették elhatározásukat, hogy magasztalni fogják Isten uralmát azáltal, hogy teokratikus szervezetként szolgálják őt. Ezt a célt szolgálta, hogy 1944-ben kezdeményezték munkájuk és vezetési rendszerük újjászervezését. Sőt Az Őrtorony 1944. október  15-ei angol száma tartalmazott egy cikket „Megszervezve a végső munkára” címmel. Ez és a szolgálattal kapcsolatos további cikkek, amelyek ugyanebben az időszakban jelentek meg, azt jelezték, hogy véget ért a 2300 nap, és hogy „a szent hely” újra „helyes állapotába” került.

²⁹ Teljesen kudarcot vallottak az ellenség ádáz próbálkozásai, hogy feldúlja és elpusztítsa „a szent helyet”. A „szentek” földön lévő maradéka és társaik, a „nagy sokaság” valóban győztesen kerültek ki (Jelenések 7:9). És a szentély helyeselt teokratikus állapotában most már folyamatosan szent szolgálatot mutat be Jehovának.

30. Mi történik hamarosan a ’kemény orcájú királlyal’?

³⁰ Az angol—amerikai világhatalom továbbra is megtartja helyzetét. „De kéz nélkül rontatik meg” — mondja Gábriel angyal (Dániel 8:25). Ez a bibliai próféciában szereplő hetedik világhatalom — ez a ’kemény orcájú király’ — rövidesen össze lesz zúzva, nem emberi kezek, hanem egy emberfölötti hatalom által Armageddonkor (Dániel 2:44; Jelenések 16:14, 16). Mennyire lelkesítő, hogy tudjuk, akkor igazolva lesz majd Jehova Istennek, a fejedelmek fejedelmének szuverenitása!

[Lábjegyzetek]

MIT ÉRTETTÉL MEG?

• Mit szemléltet

„a kétszarvú kos”?

„a szőrös kecskebak” és a ’nagy szarva’?

„a nagy szarv” helyén kinőtt négy szarv?

a kis szarv, amely a négy szarv egyikéből nőtt ki?

• Hogyan próbálta az angol—amerikai világhatalom feldúlni „a szent helyet” a II. világháború alatt, és vajon sikerrel járt-e?

[Tanulmányozási kérdések]

[Térkép a 166. oldalon]

(a teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban)

Méd—Perzsa Birodalom

MAKEDÓNIA

EGYIPTOM

Memphisz

ETIÓPIA

Jeruzsálem

Babilon

Ekbatana

Szúza

Perszepolisz

INDIA

[Térkép a 169. oldalon]

(a teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban)

Görög Birodalom

MAKEDÓNIA

EGYIPTOM

Babilon

Indus folyó

[Térkép a 172. oldalon]

(a teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban)

Római Birodalom

BRITANNIA

ITÁLIA

Róma

Jeruzsálem

EGYIPTOM

 [Egész oldalas kép a 164. oldalon]

 [Képek a 174. oldalon]

Az angol—amerikai világhatalom néhány kiemelkedő képviselője:

1. George Washington, az Amerikai Egyesült Államok első elnöke (1789—97)

2. Viktória, Nagy-Britannia királynője (1837—1901)

3. Woodrow Wilson, az Amerikai Egyesült Államok elnöke (1913—21)

4. David Lloyd George, Nagy-Britannia miniszterelnöke (1916—22)

5. Winston Churchill, Nagy-Britannia miniszterelnöke (1940—45, 1951—55)

6. Franklin D. Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok elnöke (1933—45)