Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 2

Ani Obaanyɛ ‘Otsi Obɛŋkɛ Nyɔŋmɔ’ Lɛɛlɛŋ?

Ani Obaanyɛ ‘Otsi Obɛŋkɛ Nyɔŋmɔ’ Lɛɛlɛŋ?

1, 2. (a) Mɛni baanyɛ afee tamɔ nɔ ni nyɛŋ aba mli kɛha mɛi pii, shi Biblia lɛ kɛ nɔmimaa haa wɔ yɛ mɛni he? (b) Mɛɛ wekukpaa ní bɛŋkɛ kpaakpa aha Abraham ná, ni mɛni hewɔ?

 KƐJI ŋwɛi kɛ shikpɔŋ Bɔlɔ lɛ wie yɛ ohe akɛ, “Minaanyo nɛ” lɛ, te obaanu he oha tɛŋŋ? Kɛha mɛi pii lɛ, enɛ tamɔ nɔ ko ní nyɛŋ aba mli. Ejaakɛ, te aaafee tɛŋŋ ní adesa folo kɛkɛ kɛ Yehowa Nyɔŋmɔ aaabɔ naanyo hu? Ni kɛlɛ, Biblia lɛ maa nɔ mi ehaa wɔ akɛ wɔbaanyɛ wɔtsi wɔbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ.

2 Abraham ni hi shi yɛ blema beaŋ lɛ ji mɔ ko ní nyɛ ebɛŋkɛ lɛ nakai. Yehowa tsɛ́ nakai blematsɛ lɛ akɛ “mishieŋtsɛ.” (Yesaia 41:8) Hɛɛ, Yehowa bu Abraham akɛ enaanyo diɛŋtsɛ. Aha Abraham ná nakai wekukpaa ní bɛŋkɛ kpaakpa lɛ ejaakɛ ‘ená hemɔkɛyeli yɛ Yehowa mli.’ (Yakobo 2:23) Ŋmɛnɛ hu, Yehowa taoɔ hegbɛi ní eeetsɔ nɔ ‘ekɛ ehe akpɛtɛ’ mɛi ní jɛɔ suɔmɔ mli amɛsɔmɔɔ lɛ lɛ ‘ahe.’ (5 Mose 10:15) E-Wiemɔ lɛ woɔ hewalɛ akɛ: “Nyɛtsia nyɛbɛŋkɛa Nyɔŋmɔ, ni eeetsi ebɛŋkɛ nyɛ.” (Yakobo 4:8) Wɔnaa ninefɔɔ kɛ shiwoo fɛɛ yɛ wiemɔi nɛɛ amli.

3. Mɛɛ ninefɔɔ Yehowa kpãa mli ehaa wɔ, ni mɛɛ shiwoo kɛ no yɔɔ tsakpaa?

3 Yehowa fɔ̃ɔ nine etsɛɔ wɔ ní wɔtsi wɔbɛŋkɛ lɛ. Efee klalo, ni eesumɔ hu ní ehere wɔ kɛba ehiɛ duromɔ mli akɛ eshieŋtsɛmɛi. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, ewo shi akɛ kɛ́ wɔfee nii ni he hiaa ní wɔtsi wɔbɛŋkɛ lɛ lɛ, no lɛ lɛ hu ebaafee enii yɛ gbɛ ní tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ. Ebaatsi ebɛŋkɛ wɔ. Kɛtsɔ no nɔ lɛ, wɔbaabote shihilɛ ko ní jara wa waa mli—mɛi ní “Yehowa jieɔ eyitsoŋ sane etsɔɔ” amɛ. a (Lala 25:14) ‘Ejieɔ eyitsoŋ sane etsɔɔ’ lɛ hiɛ susumɔ ní tsɔɔ teemɔŋ sane ní akɛ naanyo krɛdɛɛ gbaa.

4. Te obaatsɔɔ bɔ ni naanyo ní akɛ lɛ yeɔ yitsoŋ sane ji lɛ mli oha tɛŋŋ, ni Yehowa jieɔ ehe kpo akɛ eji naanyo ní tamɔ nakai kɛha mɛi ní bɛŋkɛɔ lɛ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

4 Ani oyɛ naanyo ní ojieɔ oyitsoŋ sane kpo otsɔɔ lɛ, ní obaanyɛ okɛ ohe afɔ̃ enɔ? Naanyo ní tamɔ nakai ji mɔ ní susuɔ ohe. Oheɔ lɛ oyeɔ, ejaakɛ ejie ehe kpo akɛ anɔkwafo. Omiishɛɛ fáa kɛtekeɔ nɔ kɛji okɛ lɛ fee ekome kɛná miishɛɛ lɛ. Musuŋtsɔlɛ ní ekɛboɔ bo toi lɛ haa ojatsu ni ji awerɛho lɛ teremɔ feo mlɛo. Kɛji efee tamɔ nɔ ni mɔ ko mɔ ko nuuu bo shishi lɛ, lɛ lɛ enuɔ bo shishi. Nakai nɔŋŋ hu kɛ́ otsi obɛŋkɛ Nyɔŋmɔ lɛ, obanáa Naanyo krɛdɛɛ ní buɔ ohe akɔntaa lɛɛlɛŋ, ní susuɔ ohe waa, ni enuɔ bo shishi jogbaŋŋ kɛmɔɔ shi. (Lala 103:14; 1 Petro 5:7) Okɛ hekɛnɔfɔɔ jieɔ omligbɛ henumɔi akpo otsɔɔ lɛ, ejaakɛ ole akɛ eyeɔ mɛi ní yeɔ lɛ anɔkwa lɛ anɔkwa. (Lala 18:26) Shi kɛlɛ, wɔnine nyɛɔ eshɛɔ nɛkɛ hegbɛ ni ji wɔyitsoŋ sane ní wɔkɛ Nyɔŋmɔ yeɔ nɛɛ nɔ akɛni eha hegbɛ akɛ wɔnyɛ wɔná nakai hegbɛ lɛ pɛ hewɔ.

Yehowa Egbele Gbɛ Lɛ

5. Mɛni Yehowa fee koni wɔnyɛ wɔbɛŋkɛ lɛ?

5 Kɛ́ ashi wɔ sɔŋŋ efolo lɛ, kulɛ wɔ ákɛ eshafeelɔi lɛ nyɛŋ atsi abɛŋkɛ Nyɔŋmɔ kɔkɔɔkɔ. (Lala 5:5) Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Shi Nyɔŋmɔ jieɔ lɛ diɛŋtsɛ esuɔmɔ ni ekɛsumɔ wɔ lɛ shi etsɔ̃ɔ, akɛ be mli ni wɔji eshafeelɔi lɛ beebe ni Kristo bagbo yɛ wɔnajiaŋ.” (Romabii 5:8) Hɛɛ, Yehowa to gbɛjianɔ koni Yesu “[aŋɔ] esusuma lɛ eha yɛ mɛi pii akpɔmɔ hewɔ.” (Mateo 20:28) Nakai kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli hemɔkɛyeli ní wɔnáa lɛ haa wɔnyɛɔ wɔtsiɔ wɔbɛŋkɛɔ Nyɔŋmɔ. Akɛni Nyɔŋmɔ ‘tsutsu sumɔ wɔ’ hewɔ lɛ, efee shishitoo nɔ̃ efɔ̃ shi eha wɔ koni wɔkɛ lɛ abaná naanyobɔɔ.—1 Yohane 4:19.

6, 7. (a) Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Yehowa jeee Nyɔŋmɔ ní kɛ ehe etee, ní anyɛɛɛ ale lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Yehowa etsɔ ejie ehe kpo yɛ?

6 Yehowa efee nɔ kroko hu: Ejie ehe kpo etsɔɔ wɔ. Yɛ naanyobɔɔ fɛɛ naanyobɔɔ mli lɛ, bɔ ni amɛnyɛɔ amɛbɛŋkɛɔ amɛhe kpaakpa lɛ damɔ mɔ lɛ lee diɛŋtsɛ, kɛ esui kɛ egbɛ̀i ní aaabu waa lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, eji Yehowa ji Nyɔŋmɔ ní kɛ ehe etee ní anyɛɛɛ ale lɛ kulɛ, wɔnyɛŋ wɔbɛŋkɛ lɛ kɔkɔɔkɔ. Ni kɛlɛ, yɛ nɔ̃ najiaŋ ní ekɛ ehe aaatee lɛ, eesumɔ moŋ ní wɔle lɛ. (Yesaia 45:19) Kɛfata he lɛ, nɔ ni ejieɔ lɛ kpo yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ yɛ kɛha mɛi fɛɛ, kɛha wɔteŋ mɛi ní ekolɛ abuɔ wɔ akɛ wɔbaa shi yɛ je lɛ tɛi ní efolɔ eshwie shi lɛ anaa lɛ po.—Mateo 11:25.

Yehowa ejie ehe kpo etsɔɔ kɛtsɔ edebɔɔ nitsumɔi lɛ kɛ e-Wiemɔ ní aŋma lɛ nɔ

7 Te Yehowa ejie ehe kpo etsɔɔ wɔ tɛŋŋ? Edebɔɔ nitsumɔi lɛ haa aleɔ esu kɛ ebaŋ lɛ mli nibii komɛi—bɔ ni ehewalɛ da kpele, bɔ ni enilee mli kwɔ, kɛ bɔ ni esuɔmɔ lɛ fá babaoo ha. (Romabii 1:20) Shi Yehowa diɛŋtsɛ he kpo ní ejieɔ lɛ baaa naagbee yɛ nibii ní ebɔ lɛ pɛ amli. Akɛni eji Sanegbalɔ Kpele hewɔ lɛ, ekɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe kpojiemɔ eha yɛ e-Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ mli.

‘Yehowa Mlihilɛ lɛ’ Kwɛmɔ

8. Mɛni hewɔ abaanyɛ awie akɛ Biblia lɛ diɛŋtsɛ ji suɔmɔ ní Yehowa yɔɔ kɛha wɔ lɛ he odaseyeli lɛ?

8 Biblia lɛ diɛŋtsɛ ji suɔmɔ ní Yehowa yɔɔ kɛha wɔ lɛ he odaseyeli. Ejieɔ ehe kpo etsɔɔ wɔ yɛ e-Wiemɔ lɛ mli kɛ wiemɔ ní wɔbaanyɛ wɔnu shishi—odaseyeli ní tsɔɔ akɛ jeee akɛ esumɔɔ wɔ kɛkɛ, shi moŋ eetao ní wɔle lɛ ní wɔsumɔ lɛ. Nɔ ni wɔkaneɔ yɛ wolo ní abuɔ waa nɛɛ mli lɛ haa wɔnyɛɔ wɔnaa ‘Yehowa mlihilɛ lɛ,’ ni etsirɛɔ wɔ ni wɔsumɔɔ akɛ wɔɔbɛŋkɛ lɛ. (Lala 90:17) Nyɛhaa wɔsusua gbɛ̀i ní yɔɔ miishɛɛ ní Yehowa tsɔɔ nɔ ejieɔ ehe kpo yɛ e-Wiemɔ lɛ mli lɛ ekomɛi ahe wɔkwɛa.

9. Mɛni ji wiemɔi ní yɔɔ tɛ̃ɛ, ní yɔɔ Biblia lɛ mli, ní tsɔɔ Nyɔŋmɔ sui lɛ ahe nɔkwɛmɔnii komɛi?

9 Wiemɔi ní yɔɔ tɛ̃ɛ babaoo yɛ Ŋmalɛi lɛ amli ní tsɔɔ Nyɔŋmɔ sui lɛ faŋŋ. Kadimɔ nɔkwɛmɔnii komɛi. “Yehowa sumɔɔ jalɛ saneyeli.” (Lala 37:28) Nyɔŋmɔ “[hewalɛ] teke nɔ.” (Hiob 37:23) “‘Anɔkwafo ji mi,’ Yehowa kɛɛ.” (Yeremia 3:12, NW) “Nilelɔ ji lɛ yɛ tsui mli.” (Hiob 9:4) Eji “Nyɔŋmɔ musuŋtsɔlɔ kɛ durolɔ ní toɔ tsui, ní mɔbɔnalɛ kɛ anɔkwale fá pii.” (2 Mose 34:6) “Bo, Nuntsɔ, ohi ni oŋɔfaa mra.” (Lala 86:5) Ni, taakɛ atsĩ tã yɛ yitso ní tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, su kome ko jeɔ kpo fe fɛɛ: “Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ.” (1 Yohane 4:8) Beni osusuɔ sui ní yɔɔ miishɛɛ nɛɛ ahe lɛ, ani egbalaaa bo kɛbɛŋkɛɛɛ Nyɔŋmɔ ní anyɛŋ akɛ mɔ ko ato ehe nɛɛ he?

Biblia lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔtsiɔ wɔbɛŋkɛɔ Yehowa

10, 11. (a) Mɛni Yehowa kɛfata he yɛ e-Wiemɔ lɛ mli, koni eye ebua wɔ ní wɔna esu kɛ baŋ lɛ faŋŋ? (b) Mɛɛ Biblia mli nɔkwɛmɔnɔ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔfeɔ Nyɔŋmɔ hewalɛ ní miitsu nii lɛ he mfoniri?

10 Kɛfata kɛɛmɔ ní ekɛɛ wɔ nɔ ni ji esui lɛ he lɛ, Yehowa ejɛ suɔmɔ mli ekɛ bɔ ni ejieɔ sui nɛɛ akpo yɛ enitsumɔi amli lɛ ahe nɔkwɛmɔnii krɛdɛɛi efata e-Wiemɔ lɛ he. Saji ní tamɔ nɛkɛ haa wɔfeɔ mfonirii ní mli kã shi faŋŋ yɛ wɔjwɛŋmɔi amli, ni ehaa esu kɛ baŋ lɛ fãi srɔtoi lɛ ahe shishinumɔ feɔ faŋŋ kɛhaa wɔ. No hu yeɔ ebuaa wɔ ni wɔtsiɔ wɔbɛŋkɛɔ lɛ. Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ ko he okwɛ.

11 Eji nɔ kome akɛ wɔɔkane akɛ Nyɔŋmɔ yɛ ‘hewalɛ kpele.’ (Yesaia 40:26) Eji nɔ kroko hu kwraa akɛ wɔɔkane bɔ ni ekpɔ̃ Israel kɛtsɔ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli, ní no sɛɛ lɛ ebáa maŋ lɛ yi kɛtsɔ ŋã kpataa lɛ nɔ afii 40 sɔŋŋ lɛ. Obaanyɛ ofee nui lɛ ní kuɔ, ní mli egbá enyɔ lɛ he mfoniri. Obaanyɛ ofee maŋ lɛ he mfoniri—ekolɛ amɛyifalɛ shɛɔ 3,000,000—ní amɛnyiɛ ŋshɔ lɛ shishi shikpɔŋ gbiŋ lɛ nɔ kɛmiiya, ní nui ní efĩ lɛ mamɔ shi tamɔ gbogboi ní nɔ kwɔlɔ waa yɛ amɛninejurɔ kɛ amɛbɛku. (2 Mose 14:21; 15:8) Obaanyɛ ona hebuu kɛ kwɛmɔ ní Nyɔŋmɔ kɛha amɛ yɛ ŋã lɛ nɔ lɛ he odaseyeli. Nu tue kɛjɛ tɛsaa mli. Amɛna niyenii ko, ní je wui bibii yɛji, ní ejwere shikpɔŋ lɛ nɔ. (2 Mose 16:31; 4 Mose 20:11) Yehowa jie lɛ kpo yɛ biɛ akɛ jeee akɛ eyɛ hewalɛ kɛkɛ, shi moŋ ekɛtsuɔ nii yɛ ewebii agbɛfaŋ hu. Ani ewooo wɔ hewalɛ waa akɛ wɔɔle akɛ wɔsɔlemɔi lɛ teɔ shi kɛyaa Nyɔŋmɔ ní he wa waa, ní “ji wɔbobaahe kɛ wɔ hewalɛ, wɔbuamɔ ni wa ni wɔnáa yɛ fimɔi amli” lɛ ŋɔɔ?—Lala 46:2.

12. Yehowa yeɔ ebuaa wɔ ní “wɔna” lɛ yɛ wiemɔi ní wɔbaanyɛ wɔnu shishi mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Yehowa, ni ji mumɔ lɛ, efee nibii babaoo po koni eye ebua wɔ ní wɔle lɛ. Ákɛ adesai lɛ, wɔnyɛɔ wɔnaa nii kɛyashɛɔ he ko, ni no hewɔ lɛ, wɔnyɛɛɛ wɔna mumɔi ashihilɛhe lɛ mli nibii. Kɛ́ Nyɔŋmɔ kɛɛ ebaatsɔɔ bɔ ni eji lɛ mli etsɔɔ wɔ yɛ mumɔi ahe wiemɔi amli lɛ, ebaafee tamɔ nɔ ni oobɔ mɔdɛŋ ní otsɔɔ bɔ ni osu ji, tamɔ bɔ ni ohiŋmɛi mli su loo ohewolonɔ su ji lɛ mli otsɔɔ mɔ ko ní afɔ́ lɛ shwilafo. Yɛ no najiaŋ lɛ, Yehowa kɛ mlihilɛ yeɔ ebuaa wɔ koni “wɔna” lɛ yɛ wiemɔi ní wɔbaanyɛ wɔnu shishi mli. Bei komɛi lɛ, ekɛ mfonirifeemɔŋ wiemɔi tsuɔ nii, ni ekɛ ehe toɔ nibii ni wɔle jogbaŋŋ lɛ ahe. Ewieɔ ehe po akɛ eyɛ adesa gbɔmɔtso lɛ he nibii lɛ ekomɛi. b

13. Mɛɛ mfoniri Yesaia 40:11 lɛ haa ofeɔ yɛ ojwɛŋmɔ mli, ni te esaa ohe ehaa tɛŋŋ?

13 Kadimɔ bɔ ni awie Yehowa he aha, ní anaa yɛ Yesaia 40:11 lɛ: “Eeelɛ etoiku lɛ tamɔ tookwɛlɔ; eeehiɛ etoobii lɛ yɛ ekpɔkɔiaŋ, ni eeehole amɛ eshãkã etsitsi.” Akɛ Yehowa miito tookwɛlɔ ní holeɔ etoobii lɛ kɛ ‘enine’ lɛ he. Enɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ nyɛmɔ ní ekɛbuɔ ewebii ahe ni ewajeɔ amɛteŋ mɛi ní bɛ hewalɛ kwraa lɛ po. Wɔbaanyɛ wɔfee shweshweeshwe yɛ enine ní he wa lɛ shishi, ejaakɛ kɛ́ wɔye lɛ anɔkwa lɛ, ekwaŋ wɔ kɔkɔɔkɔ. (Romabii 8:38, 39) Tookwɛlɔ Kpeteŋkpele lɛ holeɔ toobii lɛ ‘eshãkãa etsitsi’—ni ji wiemɔ ko ní tsɔɔ ŋwɛigbɛ atade lɛ hei ní dɔrɔɔ tamɔ kotoku, ní bei komɛi lɛ tookwɛlɔ lɛ kɛ toobi ní afɔ́ lɛ eŋmɔŋ lɛ woɔ jɛmɛ lɛ. Enɛ hewɔ lɛ aama nɔ mi aaha wɔ akɛ Yehowa sumɔɔ wɔ ni ekɛ mlihilɛ kwɛɔ wɔnɔ jogbaŋŋ. No hewɔ lɛ eka shi faŋŋ akɛ wɔbaasumɔ ní wɔbɛŋkɛ lɛ.

“Bi lɛ Sumɔɔ akɛ Ejie lɛ Kpo Etsɔɔ”

14. Mɛni hewɔ abaanyɛ awie akɛ Yehowa kɛ ehe kpojiemɔ ní mli kã shi faŋŋ fe fɛɛ lɛ haa kɛtsɔɔ Yesu nɔ lɛ?

14 Yehowa kɛ ehe saji ní mli kã shi faŋŋ fe fɛɛ lɛ haa yɛ e-Wiemɔ lɛ mli, kɛtsɔɔ esuɔmɔ Bi, Yesu nɔ. Mɔ ko kwraa bɛ ní baanyɛ ajie Nyɔŋmɔ susumɔi kɛ henumɔi akpo jogbaŋŋ loo etsɔɔ bɔ ni E-ji faŋŋ fe bɔ ni Yesu fee lɛ. Ejaakɛ, kromɔ Bi lɛ fata e-Tsɛ lɛ he kɛhi shi dani abɔ mumɔŋ bɔɔ nii krokomɛi kɛ jeŋ muu fɛɛ diɛŋtsɛ ní anaa lɛ. (Kolosebii 1:15) Yesu le Yehowa jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. No hewɔ ni enyɛ ewie akɛ: “Mɔ ko leee mɔ ni ji bi lɛ, ja tsɛ lɛ kɛkɛ, kɛ mɔ ni ji tsɛ lɛ hu, ja bi lɛ kɛ mɔ ni bi lɛ sumɔɔ akɛ ejie lɛ kpo etsɔɔ lɛ.” (Luka 10:22) Beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ nɔ akɛ gbɔmɔ lɛ, ejie e-Tsɛ lɛ kpo etsɔɔ yɛ gbɛ̀i enyɔ ní he hiaa nɔ.

15, 16. Mɛɛ gbɛ̀i enyɔ nɔ Yesu jie e-Tsɛ lɛ kpo yɛ?

15 Klɛŋklɛŋ lɛ, Yesu tsɔɔmɔi lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔleɔ e-Tsɛ lɛ. Yesu tsɔɔ bɔ ni Yehowa ji lɛ mli kɛ wiemɔi ní taa wɔtsui mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Yesu tsɔɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ ji mɔbɔnalɔ ní hereɔ eshafeelɔi ní etsake amɛtsui lɛ ekoŋŋ lɛ, ekɛ Yehowa to tsɛ ko ní kɛ eshai faa, ní ebi nyenyeŋtswi ní eku esɛɛ ní ena lɛ lɛ nii fee lɛ mɔbɔ aahu akɛ ejo foi ni eho egbee ebinuu lɛ kuɛ nɔ ni ekɛ mlihilɛ shɔ enaa lɛ he. (Luka 15:11-24) Yesu fee Yehowa he mfoniri hu akɛ eji Nyɔŋmɔ ní ‘gbalaa’ gbɔmɛi ní yɔɔ jalɛ tsuii lɛ kɛbaa emasɛi ejaakɛ esumɔɔ amɛ akɛ aŋkroaŋkroi. (Yohane 6:44) Kɛji afilimata bibioo po nyɔ shikpɔŋ lɛ, ele. Yesu tsɔɔ mli akɛ: “Nyɛkashea gbeyei; nyɛjara wa aahu fe afilimatai babaoo.” (Mateo 10:29, 31) Eka shi faŋŋ akɛ Nyɔŋmɔ ní susuɔ mɔ he tamɔ nɛkɛ lɛ gbalaa wɔ kɛbɛŋkɛɔ lɛ.

16 Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ tsɔɔ wɔ bɔ ni Yehowa ji. Yesu jie e-Tsɛ lɛ kpo yɛ gbɛ ní eye emuu nɔ aahu akɛ enyɛ ewie akɛ: “Mɔ ni ena mi lɛ, ena tsɛ lɛ.” (Yohane 14:9) Enɛ hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkane Yesu he saji yɛ Sanekpakpai lɛ amli—henumɔi ní ejie lɛ kpo kɛ bɔ ni ekɛ mɛi krokomɛi ye ha lɛ—yɛ shishinumɔ ko naa lɛ, wɔmiina e-Tsɛ lɛ he mfoniri ní hiɛ kã. Eyɛ faŋŋ akɛ Yehowa kɛ esui lɛ akpojiemɔ kroko ní mli kã shi faŋŋ fe enɛ haŋ wɔ. Mɛni hewɔ?

17. Feemɔ nɔ ni Yehowa efee koni ekɛye ebua wɔ ní wɔnu mɔ ni eji lɛ shishi lɛ he nɔkwɛmɔnɔ.

17 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ: Ŋɔɔ lɛ akɛ oobɔ mɔdɛŋ ní otsɔɔ nɔ ni mlihilɛ ji lɛ mli. Ekolɛ okɛ wiemɔi baatsɔɔ mli. Shi kɛ́ obaanyɛ otsɔɔ mɔ ko ní miifee nɔ ko ní tsɔɔ mlihilɛ, koni okɛɛ akɛ, “Enɛ ji mlihilɛ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ,” no lɛ ebaaha anu wiemɔ “mlihilɛ” lɛ shishi waa, ni ebaaha eshishinumɔ afee mlɛo hu. Yehowa efee nɔ ko ní tamɔ nakai nɔŋŋ koni eye ebua wɔ ní wɔnu bɔ ni eji lɛ shishi. Kɛfata bɔ ni etsɔɔ akɛ eji yɛ wiemɔ mli lɛ he lɛ, eha wɔ nɔkwɛmɔnɔ hu ní hiɛ kã kɛtsɔ e-Bi lɛ nɔ. Anaa Nyɔŋmɔ sui lɛ ní miitsu nii yɛ Yesu mli. Enɛ tamɔ nɔ ni Yehowa miitsɔ Sanekpakpai ní wieɔ Yesu he saji ahe lɛ anɔ eekɛɛ akɛ: “Nakai ji bɔ ni mi ji.” Te ŋmalɛi ní jɛ mumɔŋ lɛ wie Yesu he beni eyɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ he eha tɛŋŋ?

18. Te Yesu jie sui ni ji hewalɛ, jalɛsaneyeli, kɛ nilee lɛ kpo eha tɛŋŋ?

18 Yesu jie Nyɔŋmɔ sui titrii ejwɛ lɛ akpo yɛ gbɛ ní yɔɔ fɛo waa nɔ. Eyɛ hewalɛ yɛ hela, hɔmɔ, kɛ gbele tete po nɔ. Ni kɛlɛ, ákɛ mɔ ni tamɔɔɔ adesai pɛsɛmkunyatsɛmɛi ní kɛ amɛhewalɛ tsuɔ nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ lɛ, ekɛ naakpɛɛ hewalɛ lɛ tsuuu nii yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehewɔ loo ní ekɛaaye mɛi krokomɛi awui. (Mateo 4:2-4) Esumɔɔ jalɛsaneyeli. Etsui yi obɔ kɛ jalɛ mlifu beni ena akɛ jarayelɔi fɔji lɛ miishishiu gbɔmɛi lɛ. (Mateo 21:12, 13) Ekɛ ohiafoi kɛ mɛi ní anaanaa amɛnɔ lɛ ye yɛ gbɛ ní hiɛaŋkwɛmɔ bɛ mli nɔ, ni eye ebua mɛnɛɛmɛi ni ‘amɛná hejɔɔmɔ’ amɛha amɛsusumai lɛ. (Mateo 11:4, 5, 28-30) Anaa nilee ní eko kɛ lɛ yeee egbɔ yɛ Yesu, mɔ ni “fe Salomo” lɛ tsɔɔmɔi lɛ amli. (Mateo 12:42) Shi Yesu kɛ enilee lɛ pupuuu ehe koni mɛi ana. Ewiemɔi lɛ shɛ gbɔmɛi foji lɛ atsuii amli, ejaakɛ etsɔɔmɔi lɛ yɛ faŋŋ, amɛyɛ mlɛo, ni anyɛɔ akɛtsuɔ nii.

19, 20. (a) Yesu ji suɔmɔ he nɔkwɛmɔnɔ ní sa kadimɔ waa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Beni wɔkaneɔ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ he saji ní wɔsusuɔ he lɛ, mɛni esa akɛ wɔha ehi wɔjwɛŋmɔ mli?

19 Yesu ji suɔmɔ he nɔkwɛmɔnɔ ní sa kadimɔ waa. Yɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli fɛɛ lɛ, ejie suɔmɔ kpo yɛ gbɛ̀i srɔtoi babaoo, ní mlitsɔlɛ kɛ mɔbɔnalɛ fata he lɛ nɔ. Enyɛɛɛ ekwɛ ní mɛi krokomɛi miina amanehulu ní emusuŋ etsɔɔɔ lɛ yɛ amɛhe. Nakai musuŋtsɔlɛ henumɔ lɛ tsirɛ lɛ ni etsu he nii shii abɔ. (Mateo 14:14) Eyɛ mli akɛ Yesu tsá helatsɛmɛi ni elɛ mɛi ní hɔmɔ yeɔ amɛ lɛ moŋ, shi ejie musuŋtsɔlɛ kpo yɛ gbɛ ní he hiaa fe nakai kwraa nɔ. Eye ebua mɛi krokomɛi koni amɛle anɔkwale ní kɔɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ, ní kɛ jɔɔmɔi ní baahi shi daa baaha adesai lɛ he lɛ, ní amɛkpɛlɛ nɔ, ní amɛsumɔ hu. (Marko 6:34; Luka 4:43) Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, Yesu jie he-kɛ-afɔleshaa suɔmɔ kpo kɛtsɔ esuɔmɔ mli ní ejɛ ekɛ esusuma ha yɛ mɛi krokomɛi ahewɔ lɛ nɔ.—Yohane 15:13.

20 Ani eyɛ naakpɛɛ akɛ gbɔmɛi ní eye afii srɔtoi, ní jɛ shihilɛi srɔtoi amli lɛ nyɛ amɛbɛŋkɛ nuu ní mli jɔ ní yɔɔ miishɛɛ kɛ henumɔi ní mli wa nɛɛ? (Marko 10:13-16) Shi kɛlɛ, beni wɔkaneɔ Yesu nɔkwɛmɔnɔ ní yɔɔ faŋŋ lɛ he saji ní wɔsusuɔ he lɛ, nyɛhaa wɔkaia be fɛɛ be akɛ wɔmiina bɔ ni e-Tsɛ lɛ ji lɛ kpojiemɔ ní yɔɔ faŋŋ yɛ Bi nɛɛ mli.—Hebribii 1:3.

Yelikɛbuamɔ ní Baawa Wɔ Yɛ Nikasemɔ Mli

21, 22. Mɛni Yehowa sɛɛgbɛ ní aaatao lɛ biɔ, ni mɛni yɔɔ nikasemɔ mli yelikɛbuamɔ wolo nɛɛ mli ní baaye ebua wɔ yɛ enɛ feemɔ mli?

21 Akɛni Yehowa ejie ehe kpo faŋŋ etsɔɔ wɔ yɛ e-Wiemɔ lɛ mli hewɔ lɛ, ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ eesumɔ ní wɔbɛŋkɛ lɛ. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, enyɛɛɛ wɔnɔ ní wɔtao wɔkɛ lɛ teŋ wekukpaa ní ekpɛlɛɔ nɔ. Eji gbɛnaa nii ní kã wɔnɔ akɛ wɔtao Yehowa sɛɛgbɛ yɛ “be mli ní eeeha ana lɛ” lɛ. (Yesaia 55:6) Yehowa sɛɛgbɛ ní wɔɔtao lɛ biɔ ní wɔle esui kɛ gbɛ̀i ní etsɔɔ nɔ efeɔ enii taakɛ ajie lɛ kpo yɛ Biblia lɛ mli lɛ. Ato wolo ní yeɔ buaa yɛ nikasemɔ mli ní okaneɔ nɛɛ he gbɛjianɔ koni eye ebua bo yɛ enɛ feemɔ mli.

22 Obaana akɛ ajara wolo nɛɛ mli awo fãi ní kɛ Yehowa sui titrii ejwɛ lɛ kpãa gbee lɛ amli: hewalɛ, jalɛsaneyeli, nilee, kɛ suɔmɔ. Fã fɛɛ fã jeɔ shishi kɛ su lɛ he susumɔ kuku. Yitsei fioo ní nyiɛ sɛɛ lɛ wieɔ bɔ ni Yehowa jieɔ nakai su lɛ kpo yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ lɛ he. Fã fɛɛ fã hu hiɛ yitso ní tsɔɔ bɔ ni Yesu fee nakai su lɛ he nɔkwɛmɔnɔ, kɛ agbɛnɛ hu, yitso kroko ní tsɔɔ bɔ ni wɔɔfee wɔjie nakai su lɛ kpo yɛ wɔshihilɛ mli.

23, 24. (a) Tsɔɔmɔ fã krɛdɛɛ ni ji “Sanebimɔi Kɛha Sane Nɔjwɛŋmɔ” lɛ mli. (b) Sane nɔjwɛŋmɔ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔtsiɔ wɔbɛŋkɛɔ Nyɔŋmɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

23 Kɛjɛ yitso nɛɛ nɔ kɛyaa lɛ, fã krɛdɛɛ ko jeɔ kpo yɛ mli ní yitso ji “Sanebimɔi Kɛha Sane Nɔjwɛŋmɔ.” Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kwɛmɔ akrabatsa ní yɔɔ baafa 24 lɛ. Atoko ŋmalɛi lɛ kɛ sanebimɔi lɛ ahe gbɛjianɔ akɛ yitso lɛ mlitii. Shi moŋ, amɛyiŋtoo ji ní amɛye amɛbua bo ní osusu saneyitso lɛ fãi krokomɛi ní he hiaa lɛ ahe. Mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ ní okɛ fã nɛɛ atsu nii kɛmɔ shi? Kwɛmɔ ŋmalɛi ní atsɛ lɛ eko fɛɛ eko, ní okane kukuji lɛ jogbaŋŋ. No sɛɛ lɛ, susumɔ sanebimɔ ní fata ŋmalɛi ní atsɛ lɛ eko fɛɛ eko he lɛ he. Susumɔ hetooi lɛ ahe. Ekolɛ obaatao nibii amli hu. Bi ohe saji krokomɛi kɛfata he: ‘Mɛni sane nɛɛ kɛɔ mi yɛ Yehowa he? Te esaa mishihilɛ he ehaa tɛŋŋ? Mɛɛ gbɛ nɔ matsɔ mikɛtsu nii ní mikɛye mabua mɛi krokomɛi?’

24 Saji anɔjwɛŋmɔ ní tamɔ nɛkɛ baanyɛ aye abua wɔ ní wɔtsi wɔbɛŋkɛ Yehowa. Mɛni hewɔ? Biblia lɛ kɛ saji anɔjwɛŋmɔ toɔ tsui lɛ he. (Lala 19:15) Kɛ́ wɔkɛ hiɛsɔɔ susu nɔ ni wɔkaseɔ yɛ Nyɔŋmɔ he lɛ he lɛ, sane lɛ nyɔɔ shi kɛboteɔ wɔ mfonirifeemɔŋ tsui lɛ mli, ni esaa wɔ niiahesusumɔ he yɛ jɛmɛ, ni ekanyaa wɔhenumɔi, ni naagbee lɛ etsirɛɔ wɔ ni wɔtsuɔ he nii. Suɔmɔ ní wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ mli waa, ni nakai suɔmɔ lɛ hu tsirɛɔ wɔ ni ehaa wɔsumɔɔ ní wɔsa ehiɛ akɛ wɔ-Naanyo ní wɔsumɔɔ fe fɛɛ. (1 Yohane 5:3) Dani wɔɔba nakai wekukpaa lɛ mli lɛ, esa akɛ wɔná wɔle Yehowa sui kɛ egbɛ̀i lɛ. Shi, klɛŋklɛŋ lɛ, nyɛhaa wɔsusua Nyɔŋmɔ su kɛ ebaŋ lɛ fã ko ní haa wɔ yiŋtoo ní nyɛɔ wɔnɔ koni wɔtsi wɔbɛŋkɛ lɛ lɛ he wɔkwɛa—no ji ekrɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ.

a Nɔ ni yɔɔ miishɛɛ ji akɛ, akɛ Hebri wiemɔ ní atsɔɔ shishi akɛ ‘ejieɔ eyitsoŋ sane etsɔɔ’ lɛ tsu nii yɛ Amos 3:7, ní kɛɔ akɛ Nuntsɔ Maŋtsɛ Yehowa jieɔ “eyiŋtoo” kpo etsɔɔ etsuji lɛ, ni ehaa amɛtsɔɔ hiɛ amɛleɔ nɔ ni eto eyiŋ akɛ ebaafee.

b Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Biblia lɛ wieɔ Nyɔŋmɔ he akɛ eyɛ hiɛ, hiŋmɛii, toii, gugɔ, naabu, niji, kɛ naji. (Lala 18:16; 27:8; 44:4; Yesaia 60:13; Mateo 4:4; 1 Petro 3:12) Esaaa akɛ anuɔ mfonirifeemɔŋ wiemɔi nɛɛ ashishi nakai diɛŋtsɛ, tamɔ bɔ ni wiemɔi ní akɛtsɛɔ Yehowa, tamɔ “tɛsaa” loo “tsɛ́ŋ” lɛ etsɔɔɔ nakai diɛŋtsɛ lɛ.”—5 Mose 32:4; Lala 84:12.