1—2. a) Mi hangzik valószínűtlenül sokaknak, de miről biztosít bennünket a Biblia? b) Ábrahámnak milyen szoros kapcsolat adatott meg, és miért?

MIT éreznél, ha az ég és föld Teremtője azt mondaná rólad, hogy a barátja vagy? Sokaknak ez valószínűtlenül hangzik. Hogyan is lehetne egy egyszerű ember Jehova Isten barátja? Ám a Biblia arról biztosít, hogy egyáltalán nem lehetetlen közel kerülni Istenhez.

² Az ókorban élt Ábrahám olyan ember volt, aki ilyen közeli kapcsolatnak örvendett Istennel. Jehova úgy beszélt erről a patriarcháról, mint aki ’az ő barátja’ (Ézsaiás 41:8). Igen, Jehova barátjának tekintette Ábrahámot. Ábrahámnak azért adatott meg ez a szoros kapcsolat, mert „hitt Jehovában” (Jakab 2:23). Ma Jehova ugyanígy figyeli a lehetőségeket arra, hogy ’megkedvelje’ azokat, akik szeretetből szolgálják őt (5Mózes 10:15). Szava erre ösztönöz: „Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok” (Jakab 4:8). Ezek a szavak kérést és ígéretet is közölnek velünk.

3. Mire kér bennünket Jehova? Milyen ígérettel párosul ez a kérés?

³ Jehova arra kér bennünket, hogy közeledjünk hozzá. Ő hajlandó és kész is kegyeibe fogadni bennünket barátaiként. Ugyanakkor azt is megígéri, hogy ha lépéseket teszünk, hogy közeledjünk hozzá, akkor ő is ugyanígy fog tenni. Közeledni fog hozzánk, és így valami igazán értékeshez jutunk: „Jehova meghitt közelségébe *” kerülhetünk (Zsoltárok 25:14, NW).  A „meghitt közelség” kifejezés azt a gondolatot hordozza, hogy valaki bizalmas beszélgetést folytat egy különleges baráttal.

4. Hogyan festenéd le, hogy milyen egy bizalmas barát, és milyen módon bizonyul Jehova ilyen barátnak azok iránt, akik közelednek hozzá?

⁴ Van olyan bizalmas barátod, akiben megbízhatsz? Az ilyen barát törődik veled. Megbízol benne, mert mindig hűséges. Örömöd, ha megoszthatod vele, csak fokozódik. Könnyebb elviselned a bánatot, mert együttérzéssel meghallgat. Még akkor is, amikor látszólag senki sem ért meg, ő igen. Ehhez hasonlóan, amikor közeledsz Istenhez, egy különleges Barátod lesz, aki igazán értékel téged, őszintén törődik veled, és teljes mértékben megért (Zsoltárok 103:14; 1Péter 5:7). Feltárod előtte legbenső érzéseidet, mert tudod, hogy hűséges azokhoz, akik hűségesek hozzá (Zsoltárok 18:26, Újfordítású revideált Biblia). Ám az a kiváltságunk, hogy ilyen bensőséges kapcsolatot ápolhatunk Istennel, csak azért lehetséges, mert ő ezt lehetővé teszi.

5. Hogyan tette lehetővé Jehova, hogy közeledhessünk hozzá?

⁵ Magunkra hagyatva, mivel bűnös emberek vagyunk, sosem közeledhetnénk Istenhez (Zsoltárok 5:5). „Az Isten pedig abban ajánlja nekünk szeretetét, hogy amikor még bűnösök voltunk, Krisztus meghalt értünk” — írta Pál apostol (Róma 5:8). Igen, Jehova elküldte Jézust, „hogy lelkét váltságul adja cserébe sokakért” (Máté 20:28). Ebbe a váltságáldozatba vetett hitünk teszi lehetővé, hogy Istenhez közeledhessünk. Mivel „először [Isten] szeretett minket”, ő fektette le az alapot arra, hogy barátságot ápolhassunk vele (1János 4:19).

6—7. a) Honnan tudjuk, hogy Jehova nem tartja titokban magát, és nem kiismerhetetlen Isten? b) Milyen módokon nyilatkoztatta ki magát Jehova?

⁶ Jehova egy másik lépést is tett: kinyilatkoztatta magát előttünk. Bármilyen barátságról legyen is szó, a bensőséges  kapcsolat azon alapul, hogy igazán megismerjük a másikat, valamint értékeljük tulajdonságait és tetteit. Ezért ha Jehova titokban tartaná magát, és kiismerhetetlen Isten lenne, sosem tudnánk közeledni hozzá. Ám távol áll tőle, hogy elrejtse magát, inkább azt akarja, hogy megismerjük őt (Ézsaiás 45:19). Mi több, amit feltárt magáról, azt mindenki megismerheti, még olyanok is közülünk, akiket talán általánosságban lenéznek a világban (Máté 11:25).

⁷ Hogyan nyilatkoztatta ki magát Jehova előttünk? Teremtésműve feltárja egyéniségének bizonyos vonásait: mérhetetlen hatalmát, mélységes bölcsességét, határtalan szeretetét (Róma 1:20). De Jehova a teremtés által még nem zárta le önmaga kinyilatkoztatását. Mint a nagy Gondolatközlő, írásban is föltárta személyiségét Szavában, a Bibliában.

8. Miért mondhatjuk azt, hogy a Biblia már önmagában is bizonyíték arra, hogy Jehova szeret minket?

⁸ A Biblia már önmagában is bizonyíték arra, hogy Jehova szeret minket. Szavában számunkra érthető nyelven nyilatkoztatja ki magát. Ez nemcsak azt bizonyítja, hogy szeret bennünket, hanem azt is, hogy szeretné, ha megismernénk és megszeretnénk őt. Amit ebben az értékes könyvben olvasunk, segít észrevennünk ’Jehova szépségét’, és ez arra indít bennünket, hogy szívbeli vágyunk legyen közeledni hozzá (Zsoltárok 90:17, NW). Vizsgáljuk meg, egyebek között milyen szeretetteljes módokon nyilatkoztatja ki magát a Szavában!

9. Istennek többek között mely tulajdonságait nevezi meg nyíltan a Biblia?

⁹ A Szentírás sok helyen nyíltan megnevezi Isten tulajdonságait. Figyeljünk meg néhány ilyen kijelentést! „Az Úr az igazságosságot szereti” (Zsoltárok 37:28, Katolikus fordítás). Istennek „nagy . . . hatalma” van (Jób 37:22). „Hű vagyok — így szól az ÚR” (Jeremiás 3:12, Úf.). „Bölcs szívű” (Jób 9:4). „Irgalmas  és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú” (2Mózes 34:6). „Te Uram jó vagy és kegyelmes” (Zsoltárok 86:5). Ezenkívül — ahogy azt az előző fejezet megemlítette — van egy kiemelkedő tulajdonsága: „az Isten szeretet” (1János 4:8). Amikor elgondolkodunk ezeken a megnyerő tulajdonságokon, vajon nem érzünk vonzalmat ez iránt az egyedülálló Isten iránt?

10—11. a) Mit íratott le Jehova a Szavában, hogy segítsen tisztábban látnunk az ő egyéniségét? b) Milyen bibliai példa segít elképzelni azt, hogyan nyilvánul meg Isten hatalma?

¹⁰ Jehova nemcsak elmondja nekünk, hogy milyen tulajdonságai vannak, hanem szerető módon leíratott a Szavában olyan tetteket is, amelyek megmutatják ezeket a tulajdonságait. Ezek a beszámolók élénk képet festenek, hogy még tisztábban megérthessük egyéniségének különböző vonásait. Ez pedig segít, hogy közeledjünk hozzá. Vegyünk egy példát!

¹¹ Istenről egy helyen azt olvassuk, hogy „nagy hatalma” van (Ézsaiás 40:26). Viszont egész más arról olvasni, hogyan szabadította ki Izraelt a Vörös-tengeren át, és utána hogyan tartotta életben a nemzetet negyven éven át a pusztában. Magad elé képzelheted, amint a háborgó vizek kettéválnak. Láthatod a nemzetet — talán összesen hárommillió embert —, amint átvonul a kiszáradt tengerfenéken, a víz pedig hatalmas falként tornyosul mindkét oldalon (2Mózes 14:21; 15:8). Láthatod annak bizonyítékát, hogy Isten védelmező gondoskodással vette körül Izraelt a pusztában. Vizet fakasztott a sziklából. Fehér magvakhoz hasonló élelmet adott, amely a földön jelent meg (2Mózes 16:31; 4Mózes 20:11). Jehova itt nemcsak  azt mutatta meg, hogy van hatalma, hanem azt is, hogy hatalmát népe érdekében használja fel. Vajon nem megnyugtató tudni, hogy imáink ahhoz a hatalmas Istenhez jutnak el, aki „a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban”? (Zsoltárok 46:2).

12. Hogyan segít Jehova számunkra érthető kifejezésekkel, hogy „láthassuk” őt?

¹² Jehova, aki szellem, még ennél is többet tett, hogy megismertesse magát velünk. Emberi létünknél fogva csak azt láthatjuk, amit a szemünk érzékel, és így nem pillanthatunk be a szellembirodalomba. Ezért ha Isten szellemi kifejezésekkel élve akarta volna jellemezni magát nekünk, az olyan lett volna, mintha egy vakon született személynek szeretnél beszélni külsőd részleteiről, például a szemed színéről vagy a szeplőidről. Jehova inkább kedvesen, számunkra érthető kifejezésekkel segít nekünk „látni” őt. Időnként szóképekkel és hasonlatokkal él, és általunk ismert dolgokhoz hasonlítja magát. Sőt, úgy beszél magáról, mintha bizonyos emberi vonásai lennének. *

13. Milyen képet fest az Ézsaiás 40:11 Jehováról, és hogyan érint ez bennünket?

¹³ Figyeljük meg az Ézsaiás 40:11-ben található leírást Jehováról: „Mint pásztor, nyáját úgy legelteti, karjára gyűjti a bárányokat és ölében hordozza.” Jehovát a Biblia itt egy pásztorhoz hasonlítja, aki „karjára” veszi a bárányokat. Ez rámutat Istennek arra a képességére, hogy megvédi és támogatja népét, még a gyengébbeket is. Biztonságban érezhetjük magunkat erős karjában, mivel ha lojálisak vagyunk hozzá, akkor ő sosem hagy el bennünket (Róma 8:38, 39). A Nagy Pásztor  az „ölében” hordozza a bárányokat. Ez a kifejezés a felsőruha bő zsebére utal, amelyben a pásztor időnként egy-egy újszülött bárányt is hordozott. Ezáltal biztosak lehetünk benne, hogy Jehova dédelget bennünket, és gyöngéden törődik velünk. Teljesen természetes, hogy közel akarunk kerülni hozzá.

14. Miért mondhatjuk, hogy Jehova a legbensőségeseb képet közvetíti Jézus által magáról?

¹⁴ Szavában Jehova a legbensőségesebb képet szeretett Fia, Jézus által közvetíti magáról. Senki sem tudja Isten gondolkodását és érzéseit pontosabban visszatükrözni, vagy Őt elevenebben bemutatni, mint Jézus. Végül is ez az elsőszülött Fiú együtt volt az Atyjával, mielőtt más szellemteremtményeket és a fizikai világegyetemet megteremtették volna (Kolosszé 1:15). Jézus bensőséges kapcsolatban volt Jehovával. Ezért mondhatta: „hogy ki a Fiú, azt senki sem tudja, csak az Atya, és hogy ki az Atya, azt senki sem tudja, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja őt nyilatkoztatni” (Lukács 10:22). Amikor Jézus  emberként itt volt a földön, két fontos módon nyilatkoztatta ki az Atyját.

15—16. Melyik az a két mód, ahogyan Jézus kinyilatkoztatta az Atyját?

¹⁵ Először is Jézus tanításai segítenek megismernünk az Atyát. Jézus szívre ható kifejezésekkel beszélt Jehováról. Például amikor elmagyarázta, hogy Isten irgalmas, aki örömmel fogadja vissza a bűnbánó bűnösöket, Jézus egy megbocsátó apához hasonlította Jehovát, aki annyira meghatódik visszatérő tékozló fia láttán, hogy odafut, nyakába borul, és gyengéden megcsókolja (Lukács 15:11–24). Jézus úgy is bemutatta Jehovát, mint olyan Istent, aki „vonzza” a helyes szívállapotú embereket, mert külön-külön is szereti őket (János 6:44). Még az sem kerüli el a figyelmét, amikor egy kicsi veréb a földre esik. „Ne féljetek hát: ti sok verébnél többet értek” — magyarázta Jézus (Máté 10:29, 31). Ösztönösen is vonzódunk egy ilyen gondoskodó Istenhez.

¹⁶ Másodszor Jézus példája megmutatja nekünk, milyen Jehova. Jézus oly tökéletesen visszatükrözte Atyját, hogy ezt mondhatta: „Aki engem látott, látta az Atyát is” (János 14:9). Ezért, amikor az evangéliumokban Jézusról olvasunk, arról, hogy milyen érzéseket nyilvánított ki, és hogyan bánt másokkal, akkor bizonyos értelemben magát az Atyát látjuk. Jehova aligha tudná tisztábban megmutatni nekünk a tulajdonságait, mint így. Miért?

17. Szemléltesd, mit tett Jehova, hogy segítsen megértenünk, milyen is ő!

¹⁷ Szemléltetésül: Képzeld el, hogy megpróbálod megmagyarázni, mi az a kedvesség. Talán meg tudod határozni szavaiddal. De ha rá tudsz mutatni valakire, aki valóban valami kedveset tesz, és ezt mondod: „Ez igazi példa a kedvességre”, a „kedvesség” szó megtelik tartalommal, és könnyebb lesz megérteni. Jehova valami hasonlót tett, hogy segítsen megértenünk, milyen is ő. Azonkívül, hogy szóban bemutatta magát,  élő példáról is gondoskodott Fia személyében. Jézusban Isten tulajdonságait láthatjuk tettekben megnyilvánulni. A Jézusról szóló evangéliumi beszámolókon keresztül Jehova valójában ezt mondja: „Éppen ilyen vagyok.” Hogyan beszél az ihletett feljegyzés Jézusról, amikor ő a földön volt?

18. Hogyan mutatott ki Jézus olyan tulajdonságokat, mint a hatalom, igazságosság és bölcsesség?

¹⁸ Isten négy fő tulajdonsága gyönyörűen kifejezésre jut Jézusban. Neki volt hatalma a betegségek, éhezés, sőt a halál felett is. Ám a hatalmukkal visszaélő, önző emberekkel ellentétben, ő sosem használta fel természetfölötti hatalmát a saját érdekében vagy mások kárára (Máté 4:2–4). Szerette az igazságosságot. Szíve jogos felháborodással telt meg, amikor látta a becstelen kereskedőket, akik kizsákmányolták az embereket (Máté 21:12, 13). Pártatlanul bánt a szegényekkel és az elnyomottakkal, és segített ’felüdülést találni’ lelküknek (Máté 11:4, 5, 28–30). Egyedülálló bölcsesség mutatkozott meg Jézus tanításaiban, aki ’több volt Salamonnál’ (Máté 12:42). De Jézus sosem fitogtatta bölcsességét. Szavai elérték az egyszerű emberek szívét, mivel tanítása világos, egyszerű és gyakorlatias volt.

19—20. a) Milyen értelemben volt Jézus a szeretet kiemelkedő példája? b) Amikor Jézus példájáról olvasunk, és elgondolkodunk rajta, mit nem szabad elfelejtenünk?

¹⁹ Jézus a szeretet kiemelkedő példája volt. Szolgálata alatt a szeretet sokféle vonását kimutatta, például az együttérzést és a könyörületet. Nem tudott szánalom nélkül tekinteni mások szenvedéseire. Ez az együtt érző törődés újra és újra tettekre ösztönözte (Máté 14:14). Bár meggyógyította a betegeket és táplálta az éhezőket, Jézus ennél sokkal fontosabb módon mutatta ki könyörületét. Segített másoknak megismerni, elfogadni és megszeretni az igazságot Isten Királyságáról, amely örök áldásokat hoz majd az emberiségnek (Márk 6:34; Lukács 4:43). Ám mindenekelőtt Jézus azáltal mutatta ki önfeláldozó szeretetét, hogy készségesen odaadta a lelkét másokért (János 15:13).

 ²⁰ Nem csoda, hogy mindenféle korú és hátterű ember vonzalmat érzett ez iránt a gyöngéd és mély érzésű férfi iránt (Márk 10:13–16). De amikor Jézus élő példájáról olvasunk, és elgondolkodunk rajta, sose felejtsük el, hogy ebben a Fiúban az Atyja pontos visszatükröződését látjuk (Héberek 1:3).

21—22. Mit jelent keresni Jehovát, és mit tartalmaz ez a tanulmányozási segédeszköz, ami segít nekünk ebben a törekvésünkben?

²¹ Jehova azáltal, hogy világosan kinyilatkoztatta magát a Szavában, semmi kétséget sem hagyott afelől, hogy szeretné, ha közelednénk hozzá. Ugyanakkor nem erőlteti ránk, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki vele. Tőlünk függ, hogy keressük-e Jehovát, „a míg megtalálható” (Ézsaiás 55:6). Jehovát keresni azt jelenti, hogy megismerjük a Biblia által bemutatott tulajdonságait és cselekvésmódját. Az a tanulmányozási segédeszköz, amelyet most olvasol, azt a célt szolgálja, hogy segítsen ebben a törekvésedben.

²² Észre fogod venni, hogy ez a könyv részekre van osztva, amelyek Jehova négy fő tulajdonságával foglalkoznak: hatalmával, igazságosságával, bölcsességével és szeretetével. Mindegyik rész azzal kezdődik, hogy áttekinti az adott tulajdonságot. Az ezt követő néhány fejezet arról szól, hogyan mutatja ki  Jehova azt a tulajdonságot különböző szempontokból. Mindegyik részben van egy olyan fejezet is, amelyik betekintést enged abba, hogy Jézus miért volt példa annak a tulajdonságnak a kimutatásában, valamint egy olyan fejezet is, amelyik megvizsgálja, hogyan tükrözhetjük vissza a saját életünkben ezt a tulajdonságot.

23—24. a) Magyarázd el, milyen célt szolgál a „Kérdések az elmélkedéshez” című rész! b) Hogyan segít az elmélkedés még inkább közeledni Istenhez?

²³ Ettől a fejezettől kezdve különleges segítséget kapunk a „Kérdések az elmélkedéshez” című részben. Nézd meg például a 24. oldalon levő bekeretezett részt. Az írásszövegek és a kérdések nem azt a célt szolgálják, hogy átismételd a fejezetet. Inkább azért vannak, hogy segítsenek elmélkedni az adott téma más fontos oldalain. Hogyan tudod ezt hatékonyan felhasználni? Keresd ki a megemlített írásszövegeket, és olvasd el gondosan a verseket. Majd gondolkodj el azon a kérdésen, amelyik az egyes idézetekhez kapcsolódik. Gondold át, mit válaszolhatnál. Végezhetsz egy kis kutatást is. Tegyél fel magadnak további kérdéseket: „Mit árul el mindez Jehováról? Hogyan érinti az életemet? Hogyan segíthetek vele másoknak?”

²⁴ Az ilyen elmélkedés segít még inkább közeledni Jehovához. Miért? Mert a Biblia az elmélkedést a szívvel köti össze (Zsoltárok 19:15). Amikor értékeléssel elgondolkodunk azon, amit Istenről tanulunk, akkor az információ bejut a jelképes szívünkbe, ahol hatással van a gondolkodásunkra, megmozgatja az érzéseinket, és végül tettekre indít. Isten iránti szeretetünk elmélyül, ez a szeretet viszont arra indít, hogy a kedvében járjunk, mint legdrágább Barátunknak (1János 5:3). Ahhoz, hogy ilyen kapcsolatba kerüljünk Jehovával, meg kell ismernünk tulajdonságait és gondolkodásmódját. Először azonban vizsgáljuk meg Isten természetének egyik vonását, ami elsődleges oka annak, hogy közeledünk hozzá: ez a szentsége.