Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 3

“Krɔŋkrɔŋ, Krɔŋkrɔŋ, Krɔŋkrɔŋ Ji Yehowa”

“Krɔŋkrɔŋ, Krɔŋkrɔŋ, Krɔŋkrɔŋ Ji Yehowa”

1, 2. Mɛɛ ninaa gbalɔ Yesaia nine shɛ nɔ, ni mɛni etsɔɔ wɔ yɛ Yehowa he?

 YESAIA naa kpɛ ehe waa diɛŋtsɛ yɛ nɔ ni enaa lɛ he—ninaa ko ní jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ. Etamɔ nɔ ko ní eena diɛŋtsɛ! Yesaia ŋma yɛ sɛɛ mli akɛ ‘ena Yehowa’ diɛŋtsɛ ní eta E-maŋtsɛsɛi ní nɔ kwɔ gojoo lɛ nɔ. Yehowa atade huyaa lɛ yi sɔlemɔtsu kpeteŋkpele ní yɔɔ Yerusalem lɛ obɔ.—Yesaia 6:1, 2.

2 Nɔ ni Yesaia nu lɛ hu ha enaa kpɛ ehe waa—lala ní naa wa waa aahu akɛ ehoso sɔlemɔtsu lɛ kɛyashi eshishitoo nii lɛ ahe tɔ̃ɔ. Lala lɛ miiba kɛmiijɛ serafim, ni ji mumɔŋ bɔɔ nii ní hiɛ gbɛhe ní nɔ kwɔ waa lɛ aŋɔɔ. Amɛ gbeekpamɔ ní naa wa lɛ jije kɛ wiemɔi ní tsɔɔ agbojee diɛŋtsɛ, akɛ: “Krɔŋkrɔŋ, krɔŋkrɔŋ, krɔŋkrɔŋ ji Yehowa Zebaot lɛ; shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ eyi obɔ̃ kɛ enunyam lɛ!” (Yesaia 6:3, 4) Wiemɔ “krɔŋkrɔŋ” ní amɛlá shii etɛ lɛ ha ená nɔmimaa krɛdɛɛ ko, ni eja gbɛ nakai hu, ejaakɛ Yehowa yɛ krɔŋkrɔŋ yɛ gbɛ ní nɔ kwɔ fe fɛɛ nɔ. (Kpojiemɔ 4:8) Amaa Yehowa krɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ nɔ mi yɛ Biblia lɛ mli fɛɛ. Ŋmalɛi kukuji ohai abɔ kɛ wiemɔi ni ji “krɔŋkrɔŋ” kɛ “krɔŋkrɔŋfeemɔ” toɔ egbɛi lɛ he.

3. Yehowa krɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ he susumɔi ní ejaaa eha mɛi pii etsi amɛhe kɛjɛ Nyɔŋmɔ he moŋ fe ní amɛaatsi amɛbɛŋkɛ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

3 Belɛ, eyɛ faŋŋ akɛ shishijee nibii ní Yehowa taoɔ ní wɔnu shishi yɛ ehe lɛ ateŋ ekome ji akɛ, eyɛ krɔŋkrɔŋ. Ni kɛlɛ, mɛi pii yɛ ŋmɛnɛ ní nakai susumɔ lɛ kɛkɛ shwieɔ amɛ kɛyaa sɛɛ. Mɛi komɛi kɛ krɔŋkrɔŋfeemɔ toɔ jalɔ ní mɔ ko buɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe loo apasa hetsemɔ su he yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ. Gbɔmɛi ní wuuɔ amɛshiɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe jwɛŋmɔ fɔŋ ní amɛnáa lɛ baana akɛ Nyɔŋmɔ krɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ woɔ amɛhe gbeyei waa moŋ fe ní amɛaaná he miishɛɛ. Ekolɛ amɛsheɔ gbeyei akɛ amɛnyɛŋ amɛfee mɛi ní sa akɛ amɛaabɛŋkɛ Nyɔŋmɔ ní yɔɔ krɔŋkrɔŋ nɛɛ kɔkɔɔkɔ. No hewɔ lɛ, mɛi pii tsiɔ amɛhe kɛjɛɔ Nyɔŋmɔ he yɛ ekrɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ hewɔ. Eyɛ dɔlɛ waa, ejaakɛ Nyɔŋmɔ krɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ ji yiŋtoo ní nyɛɔ wɔnɔ ní haa wɔbɛŋkɛɔ lɛ. Mɛni hewɔ? Dani wɔɔha nakai sanebimɔ lɛ hetoo lɛ, nyɛhaa wɔsusua nɔ ni anɔkwa krɔŋkrɔŋfeemɔ ji lɛ he.

Mɛni Ji Krɔŋkrɔŋfeemɔ?

4, 5. (a) Mɛni krɔŋkrɔŋfeemɔ tsɔɔ, ni mɛni etsɔɔɔ? (b) Yehowa ‘etsi ehe kɛtee afã’ yɛ mɛɛ gbɛ̀i enyɔ ní he hiaa nɔ?

4 Ákɛ Nyɔŋmɔ yɛ krɔŋkrɔŋ lɛ etsɔɔɔ akɛ eji mɔ ni saa lɛ diɛŋtsɛ ehiɛ, ewóɔ ehe nɔ, loo ebuuu mɛi krokomɛi. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, enyɛ̃ɔ nɛkɛ sui nɛɛ. (Abɛi 16:5; Yakobo 4:6) No hewɔ lɛ, mɛni wiemɔ “krɔŋkrɔŋ” lɛ tsɔɔ diɛŋtsɛ? Yɛ Biblia beaŋ Hebri wiemɔ mli lɛ, aná wiemɔ lɛ kɛjɛ wiemɔ ní shishinumɔ ji “atu ama afã” lɛ mli. Yɛ jamɔ mli lɛ, “krɔŋkrɔŋ” tsɔɔ nɔ ko ní atu ama afã ní akɛfɔɔɔ nitsumɔ, loo eyɔɔ krɔŋŋ. Krɔŋkrɔŋfeemɔ hiɛ shishinumɔ ní tsɔɔ hetsemɔ kɛ krɔŋŋfeemɔ diɛŋtsɛ. Te wiemɔ nɛɛ kɔɔ Yehowa he ehaa tɛŋŋ? Ani etsɔɔ akɛ ‘etsi ehe’ kɛjɛ wɔ adesai ní yeee emuu lɛ ahe kɛtee shɔŋŋ?

5 Dabi kwraa. Ákɛ “Israel Mɔ krɔŋkrɔŋ lɛ,” Yehowa wie lɛ diɛŋtsɛ ehe akɛ ehiɔ ewebii lɛ ‘ateŋ,’ yɛ eshafeelɔi ní amɛji lɛ fɛɛ sɛɛ. (Yesaia 12:6; Hoshea 11:9) No hewɔ lɛ ekrɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ haaa etsi ehe kɛya sɛɛ shɔŋŋ. Belɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ‘etsi ehe kɛtee afã’ yɛ? Yɛ gbɛ̀i enyɔ ní he hiaa nɔ. Klɛŋklɛŋ lɛ, etse ehe kɛjɛ adebɔɔ fɛɛ he kɛ shishinumɔ akɛ lɛ pɛ ji Ŋwɛi Flooflonyo. Ekrɔŋkrɔŋfeemɔ, ehetsemɔ lɛ, eye emuu kɛmɔ shi ni husu bɛ he. (Lala 40:6; 83:19) Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Yehowa etsi ehe kwraa kɛjɛ eshafeemɔ fɛɛ he, ni enɛ ji susumɔ ko ní haa wɔmii shɛɔ wɔhe. Mɛni hewɔ?

6. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná miishɛjemɔ kɛjɛ Yehowa he ní etsi kɛjɛ eshafeemɔ he kwraa lɛ mli lɛ?

6 Afɔɔɔ anɔkwa krɔŋkrɔŋfeemɔ namɔ kwraa yɛ jeŋ ní wɔyɔɔ mli lɛ mli. Nɔ fɛɛ nɔ ní kɔɔ adesai ajeŋ ní etsi ehe kɛjɛ Nyɔŋmɔ he lɛ he ewo muji yɛ gbɛ ko nɔ, esha kɛ emuu ní ayeee ebule lɛ. Esa akɛ wɔ fɛɛ wɔwuu wɔshi esha ní yɔɔ wɔmli lɛ. Wɔ fɛɛ wɔyɛ oshara ni ji esha ní aaaye wɔnɔ kunim kɛji wɔŋmɛɛ wɔ hebuu lɛ he lɛ mli. (Romabii 7:15-25; 1 Korintobii 10:12) Yehowa bɛ oshara ní tamɔ nakai mli. Akɛni etsi ehe kwraa kɛjɛ eshafeemɔ he hewɔ lɛ, esha kadimɔ nii bibioo po woŋ ehe muji kɔkɔɔkɔ. Enɛ sáa emaa shishinumɔ ní wɔyɔɔ akɛ Yehowa ji Tsɛ ní hi kɛwula shi lɛ nɔ mi ekoŋŋ, ejaakɛ etsɔɔ akɛ anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ enɔ kɛmɔɔ shi. Ákɛ mɔ ni tamɔɔɔ adesai tsɛmɛi eshafeelɔi babaoo lɛ, Yehowa efeŋ mɔ ni yeee anɔkwa, mɔ ni feɔ efɔŋ, loo yiwalɔ kɔkɔɔkɔ. Ekrɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ haa nɔ ko ní tamɔ nakai feɔ nɔ ni nyɛŋ aba mli. Yehowa kɛ lɛ diɛŋtsɛ ekrɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ po ekã kita yɛ bei komɛi amli dã, ejaakɛ nɔ ko bɛ ní fe no, ní abaanyɛ akɛ he afɔ̃ nɔ. (Amos 4:2) Ani enɛ wooo wɔ hewalɛ waa?

7. Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ krɔŋkrɔŋfeemɔ ji Yehowa mligbɛ su lɛ fã diɛŋtsɛ lɛ?

7 Krɔŋkrɔŋfeemɔ ji Yehowa mligbɛ su lɛ fã diɛŋtsɛ. Mɛni no tsɔɔ? Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ: Susumɔ wiemɔi ni ji “adesa” kɛ “nɔ ni yeee emuu” lɛ he okwɛ. Onyɛŋ otsɔɔ bɔ ni adesa ji lɛ mli ní okɛ emuu ní eyeee lɛ he susumɔ wooo mli. Emuu ní wɔyeee lɛ jeɔ kpo yɛ wɔmli fɛɛ, ni anaa yɛ nɔ fɛɛ nɔ ní wɔfeɔ lɛ mli. Agbɛnɛ susumɔ wiemɔi enyɔ ní yɔɔ srɔto kwraa nɛɛ ahe okwɛ—“Yehowa” kɛ “krɔŋkrɔŋ.” Krɔŋkrɔŋfeemɔ jeɔ kpo yɛ Yehowa mli fɛɛ. Nɔ fɛɛ nɔ ní kɔɔ ehe lɛ he tse, eyɛ krɔŋŋ, ni eja kɛmɔ shi. Wɔnyɛŋ wɔle bɔ ni Yehowa ji diɛŋtsɛ eha lɛ shishi kɛji wɔnyɛko wɔnu wiemɔ ní shishinumɔ mli kwɔ—ni ji “krɔŋkrɔŋ” lɛ shishi.

“Krɔŋkrɔŋ Ha Yehowa”

8, 9. Mɛni tsɔɔ akɛ Yehowa yeɔ ebuaa adesai ní yeee emuu lɛ ní amɛfee krɔŋkrɔŋ yɛ gbɛ ko nɔ?

8 Akɛni Yehowa feɔ krɔŋkrɔŋfeemɔ su lɛ kpojiemɔ yɛ gbɔmɔtsoŋ hewɔ lɛ, abaanyɛ awie yɛ gbɛ ní ja nɔ akɛ lɛ ji krɔŋkrɔŋfeemɔ fɛɛ jɛɛhe. Ekɛ su ní jara wa nɛɛ etooo kɛhaaa ehe yɛ pɛsɛmkunya mli; ekɛhaa mɛi krokomɛi hu, ni ekɛhaa amɛ babaoo. Ejaakɛ, beni Nyɔŋmɔ tsɔ ŋwɛibɔfo ko nɔ ekɛ Mose wie yɛ ŋmeitso ní tsoɔ lɛ he lɛ, shikpɔŋ ni bɛŋkɛ jɛmɛ lɛ po bafee krɔŋkrɔŋ yɛ tsakpaa ní ba ekɛ Yehowa teŋ lɛ hewɔ!—2 Mose 3:5.

9 Ani adesai ní yeee emuu lɛ baanyɛ afee krɔŋkrɔŋ kɛtsɔ Yehowa yelikɛbuamɔ nɔ? Hɛɛ, yɛ gbɛ ko nɔ. Nyɔŋmɔ kɛ gbɛkpamɔ ni ji “maŋ krɔŋkrɔŋ” ni emaŋ Israel baanyɛ amɛtsɔmɔ lɛ ha amɛ. (2 Mose 19:6) Ejɔɔ nakai maŋ lɛ kɛtsɔ jamɔ gbɛjianɔtoo ní yɔɔ krɔŋkrɔŋ, ní he tse, ní ekɛha amɛ lɛ nɔ. No hewɔ lɛ krɔŋkrɔŋfeemɔ ji sane titri ko ní jeɔ kpo shii abɔ yɛ Mose Mla lɛ mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, osɔfonukpa lɛ buɔ fai ní akɛ shika hiɛnaa-tamɔ nii ekpɛtɛ hiɛ, ni mɛi fɛɛ nyɛɔ amɛnaa ekpɛlɛmɔ kɛji la kpɛ eshwie nɔ. Wiemɔi ní aŋmala yɛ nɔ ji akɛ: “Krɔŋkrɔŋ ha Yehowa.” (2 Mose 28:36) No hewɔ lɛ esa akɛ hetsemɔ kɛ krɔŋkrɔŋfeemɔ he tɛ ní nɔ kwɔ aha amɛjamɔ lɛ, ni yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛshihilɛ gbɛ afee srɔto. Yehowa kɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛfea krɔŋkrɔŋ, ejaakɛ mi, Yehowa, nyɛ-Nyɔŋmɔ lɛ, mɔ krɔŋkrɔŋ ji mi.” (3 Mose 19:2) Bei abɔ ní Israelbii lɛ hiɔ shi yɛ Nyɔŋmɔ ŋaawoo lɛ naa kɛyashiɔ he ni adesai ní yeee emuu lɛ baanyɛ lɛ, amɛyɛ krɔŋkrɔŋ yɛ gbɛ ko nɔ.

10. Yɛ krɔŋkrɔŋfeemɔ gbɛfaŋ lɛ, mɛɛ srɔtofeemɔ hi shi yɛ blema Israel kɛ jeŋmaji ní ebɔle amɛ lɛ ateŋ?

10 Bɔ ni amaa krɔŋkrɔŋfeemɔ nɔ mi lɛ yɛ srɔto kwraa kɛ́ akɛto jeŋmaji ní ebɔle Israel he lɛ ajamɔ he. Nakai jeŋmaji wɔŋjalɔi lɛ jáa Nyɔŋmɔi ní shihilɛ mli diɛŋtsɛ ní amɛyɔɔ lɛ ji amale kɛ shishiumɔ, nyɔŋmɔi ní afeɔ amɛhe mfoniri akɛ yiwalɔi, hiɛjoolɔi, kɛ nyenyeŋtswibɔlɔi. Amɛbɛ krɔŋkrɔŋ yɛ shishinumɔ fɛɛ shishinumɔ naa. Nyɔŋmɔi ní tamɔ nɛkɛ lɛ ajamɔ haa gbɔmɛi feɔ mɛi ní bɛ krɔŋkrɔŋ. Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa bɔ etsuji lɛ kɔkɔ ní amɛya nɔ amɛtsi amɛhe kɛjɛ wɔŋjalɔi kɛ amɛjamɔ mli nifeemɔi ní yɔɔ muji lɛ ahe.—3 Mose 18:24-28; 1 Maŋtsɛmɛi 11:1, 2.

11. Bɔ ni Yehowa ŋwɛi gbɛjianɔtoo lɛ yɔɔ krɔŋkrɔŋ ha lɛ jeɔ kpo yɛ (a) ŋwɛibɔfoi lɛ amli? (b) serafim lɛ amli? (d) Yesu mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

11 Yɛ shihilɛi ní hi fe fɛɛ shishi po lɛ, Yehowa maŋ ní ehala ni ji blema Israel nyɛ ejie bɔ ni Nyɔŋmɔ ŋwɛi gbɛjianɔtoo lɛ yɔɔ krɔŋkrɔŋ ha lɛ henɔ bibioo pɛ kpo. Awieɔ mumɔŋ bɔɔ nii akpekpei abɔ ní kɛ anɔkwayeli sɔmɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ ahe akɛ ‘krɔŋkrɔŋbii akpei nyɔŋma nyɔŋmai abɔ.’ (5 Mose 33:2; Yuda 14) Amɛjieɔ Nyɔŋmɔ krɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ fɛo kɛ enunyam lɛ kpo yɛ gbɛ ní yeɔ emuu nɔ. Ni kaimɔ serafim lɛ ní Yesaia na yɛ eninaa lɛ mli lɛ. Amɛlala lɛ mli wiemɔi lɛ tsɔɔ akɛ nɛkɛ mumɔŋ bɔɔ nii ní he wa nɛɛ tsuɔ gbɛfaŋnɔ ní he hiaa he nii yɛ Yehowa krɔŋkrɔŋfeemɔ ní amɛhaa aleɔ yɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ mli lɛ gbɛfaŋ. Shi kɛlɛ, mumɔŋ bɔɔ nɔ ko yɛ ní nɔ kwɔ fe mɛnɛɛmɛi fɛɛ—Nyɔŋmɔ Bi koome lɛ. Yesu ji Yehowa krɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ kpojiemɔ yɛ gbɛ ní nɔ kwɔ fe fɛɛ nɔ. Ale lɛ yɛ gbɛ ní ja nɔ akɛ “Nyɔŋmɔ Mɔ Krɔŋkrɔŋ lɛ.”—Yohane 6:68, 69, NW.

Gbɛi Krɔŋkrɔŋ, Mumɔ Krɔŋkrɔŋ

12, 13. (a) Mɛni hewɔ awieɔ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ he yɛ gbɛ ní ja nɔ akɛ eyɛ krɔŋkrɔŋ lɛ? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ atse Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ he lɛ?

12 Shi Nyɔŋmɔ gbɛi diɛŋtsɛ hu? Taakɛ wɔna yɛ Yitso 1 lɛ mli lɛ, nakai gbɛi lɛ jeee sabala loo kadimɔ nii folo ko kɛkɛ. Edamɔɔ shi kɛhaa Yehowa Nyɔŋmɔ, ni ekɔɔ esui lɛ fɛɛ ahe. No hewɔ lɛ, Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ “[egbɛi] ji Mɔ krɔŋkrɔŋ.” (Yesaia 57:15) Mose Mla lɛ bu Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ heguɔgbee akɛ tɔmɔ ní kɛ gbele toigbalamɔ baa. (3 Mose 24:16) Ni kadimɔ nɔ ni Yesu ha eye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ sɔlemɔ mli lɛ: “Wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi, ha ogbɛi lɛ he atse.” (Mateo 6:9, NW) Ní aaaha nɔ ko he atse lɛ tsɔɔ akɛ atu ama afã akɛ eyɛ krɔŋŋ, ni akɛ bulɛ ní mli kwɔ haa lɛ, abuɔ lɛ akɛ eyɛ krɔŋkrɔŋ. Shi mɛni hewɔ esa akɛ aha nɔ ko ní yɔɔ krɔŋkrɔŋ kɛmɔ shi tamɔ Nyɔŋmɔ gbɛi diɛŋtsɛ lɛ he atse?

13 Ate shi awo Nyɔŋmɔ gbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ waa, akɛ amale kɛ heguɔgbee ewo he muji. Satan wie Yehowa he amale wiemɔi yɛ Eden ni etsɔɔ akɛ E-ji Maŋtsɛ ní ejaaa. (1 Mose 3:1-5) Kɛjɛ nakai beaŋ kɛbaa nɛɛ, Satan—ni ji jeŋ ní bɛ krɔŋkrɔŋ nɛɛ nɔyelɔ lɛ—ekwɛ ni eha Nyɔŋmɔ he amale wiemɔi efá babaoo diɛŋtsɛ. (Yohane 8:44; 12:31; Kpojiemɔ 12:9) Jamɔi ewie Nyɔŋmɔ he akɛ mɔ ni feɔ nɔ fɛɛ nɔ ní esumɔɔ kɛkɛ, mɔ ni etsi ehe kwraa, loo yiwalɔ. Amɛwieɔ akɛ efiɔ amɛsɛɛ yɛ tai ní amɛkɛshwie lá babaoo shi lɛ amli. Bei pii lɛ, amɛkɛ Nyɔŋmɔ adebɔɔ nifeemɔi ní yɔɔ naakpɛɛ lɛ he yijiemɔ haa heniianaa nifeemɔ ko kɛkɛ loo sutsakemɔ. Hɛɛ, ágbe Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ he guɔ waa diɛŋtsɛ. Esa akɛ aha ehe atse; esa akɛ akɛ anunyam ní sa lɛ lɛ aha lɛ ekoŋŋ. Wɔmiishwe ní atse egbɛi lɛ he ní abu maŋtsɛ ní eji lɛ hu bem, ni wɔnáa miishɛɛ akɛ wɔɔtsu gbɛfaŋnɔ fɛɛ gbɛfaŋnɔ he nii yɛ nakai yiŋtoo ní yɔɔ nyam lɛ he nitsumɔ mli.

14. Mɛni hewɔ atsɛɔ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ akɛ krɔŋkrɔŋ lɛ, ni mɛni hewɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ he musubɔɔ yɔɔ hiɛdɔɔ waa lɛ?

14 Nɔ kroko hu yɛ ní kɛ Yehowa yɛ tsakpaa, ni no hu be fɛɛ be lɛ atsɛɔ lɛ akɛ krɔŋkrɔŋ—emumɔ, loo nitsumɔ hewalɛ lɛ. (1 Mose 1:2) Yehowa kɛ hewalɛ ní anyɛɛɛ naa atsĩ nɛɛ tsuɔ nii ni ehaa eyiŋtoi baa mli. Nɔ fɛɛ nɔ ní Nyɔŋmɔ feɔ lɛ, etsuɔ he nii yɛ gbɛ ní yɔɔ krɔŋkrɔŋ, ní he tse nɔ, no hewɔ lɛ atsɛɔ enitsumɔ hewalɛ lɛ yɛ gbɛ ní ja nɔ akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ, loo hetsemɔ mumɔ. (Luka 11:13; Romabii 1:4) Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ he musubɔɔ, ní gbɛ ní ajeɔ afeɔ nii ní akɛteɔ shi awoɔ Yehowa yiŋtoi ahe nitsumɔ fata he lɛ, feɔ esha ní akɛfaaa.—Marko 3:29.

Nɔ Hewɔ ní Yehowa Krɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ Gbalaa Wɔ Kɛbɛŋkɛɔ Lɛ

15. Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ní wɔɔná lɛ ji Yehowa krɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ nɔheremɔ ní sa lɛ, ni mɛni fata nakai gbeyeishemɔ lɛ he?

15 Belɛ, ewaaa akɛ aaana nɔ hewɔ ní Biblia lɛ haa tsakpaa ko kãa Nyɔŋmɔ krɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ní adesai aaaná lɛ teŋ lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Lala 99:3 lɛ kaneɔ akɛ: “Amɛaajie ogbɛi kpeteŋkpele ni he yɔɔ gbeyei lɛ yi: krɔŋkrɔŋ ji lɛ!” Shi, enɛ jeee gbeyeishemɔ fɔŋ. Shi moŋ, eji henumɔ ní mli wa ni tsɔɔ gbeyeishemɔ ní woo yɔɔ mli, bulɛ ní kɛ woo ní fe fɛɛ haa. Eja gbɛ akɛ aaanu he nakai, akɛni Nyɔŋmɔ krɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ nɔ kwɔ kwraa fe wɔ lɛ hewɔ. Ehe tse kɛ kpɛmɔ, kɛ anunyam. Shi kɛlɛ, esaaa akɛ eshwieɔ wɔ kɛyaa sɛɛ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Nyɔŋmɔ krɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ he susumɔ ní ja baagbala wɔ kɛbɛŋkɛ lɛ. Mɛni hewɔ?

Bɔ ni nii ní yɔɔ fɛo gbalaa wɔ lɛ, nakai esa akɛ krɔŋfeemɔ hu afee

16. (a) Akɛ krɔŋkrɔŋfeemɔ toɔ nii ní yɔɔ fɛo he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Okɛ nɔkwɛmɔnɔ aha. (b) Bɔ ni awieɔ Yehowa he ahaa yɛ ninaai amli lɛ maa hetsemɔ, krɔŋŋfeemɔ, kɛ la kpɛmɔ nɔ mi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

16 Nɔ̃ kome ji akɛ, Biblia lɛ kɛ krɔŋkrɔŋfeemɔ toɔ fɛo he. Awieɔ ŋwɛi he yɛ Yesaia 63:15 lɛ akɛ Nyɔŋmɔ ‘he krɔŋkrɔŋ kɛ enunyam shihilɛhe.’ Nii ni yɛ fɛo gbalaa wɔ kɛbaa he. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kwɛmɔ mfoniri ní yɔɔ baafa 33 lɛ. Ani nakai shihilɛ lɛ gbalaaa bo? Mɛni haa onáa he miishɛɛ waa lɛ? Kwɛmɔ bɔ ni nu lɛ mli tse keŋkeŋ hã. Kɔɔyɔɔ lɛ po mli tse, ejaakɛ ŋwɛi lɛ efee bluu, ni etamɔ nɔ ni la lɛ miikpɛlɛ waa. Agbɛnɛ, kɛji atsake nakai shihilɛ lɛ kwraa—akɛ jwɛi ewo faa lɛ mli aahu ni etsĩ, aŋmala nibii yɛ tsei kɛ tɛsaai lɛ anɔ fɛɛ basaa, kɔɔyɔɔ lɛ mli miije fũ kɛ lasu lɛ,—egbalaŋ wɔ kɛbaŋ he dɔŋŋ; ebaashwie wɔ kɛya sɛɛ. Yɛ adebɔɔ su naa lɛ, wɔkɛ nii ní yɔɔ fɛo toɔ hetsemɔ, krɔŋŋfeemɔ, kɛ la kpɛmɔ he. Abaanyɛ akɛ wiemɔi nɛɛ nɔŋŋ atsu nii ní akɛtsɔɔ Yehowa krɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ mli. Ebɛ naakpɛɛ akɛ bɔ ni awieɔ Yehowa he ahaa yɛ ninaa mli lɛ mɔɔ wɔ! Ekpɛlɛɔ kɛ la, ekpɛlɛmɔ tamɔ ojarawa tɛi, ekpɛ́ɔ tamɔ la loo sũ mli jwetrii ní yɔɔ krɔŋŋ, ní jara wa ní kpɛlɛɔ fe fɛɛ—nɛkɛ ji bɔ ni wɔ-Nyɔŋmɔ ní yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yɔɔ fɛo ha.—Ezekiel 1:25-28; Kpojiemɔ 4:2, 3.

17, 18. (a) Klɛŋklɛŋ lɛ, te Yesaia ninaa lɛ sa ehe eha tɛŋŋ? (b) Yehowa kɛ serafim ko tsu nii ni ekɛshɛje Yesaia mii yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni te serafim lɛ nifeemɔ lɛ he hiaa ha tɛŋŋ?

17 Shi, ani esa akɛ Nyɔŋmɔ krɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ aha wɔnu he akɛ wɔbaa shi kwraa kɛ́ akɛ wɔ miito ehe lɛ? Eka shi faŋŋ akɛ, hetoo lɛ ji hɛɛ. Ejaakɛ, wɔbaa shi fe Yehowa—ni eji wiemɔ ní aba bɔ ni eji lɛ shi kwraa diɛŋtsɛ. Ani esa akɛ enɛ ní wɔle lɛ aha wɔtsi wɔhe kɛjɛ ehe? Susumɔ bɔ ni Yesaia fee enii eha beni enu ní serafim lɛ miijaje Yehowa krɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ kɛmiitsɔɔ lɛ he okwɛ. “Kɛkɛ ni mikɛɛ: Kpóo ha mi! shi milaaje; ejaakɛ gbɔmɔ ni naabu he tseee ji mi, ni maŋ ní amɛnaabui ahe tseee teŋ miyɔɔ; ejaakɛ mihiŋmɛii ena maŋtsɛ lɛ ni ji Yehowa Zebaot lɛ!” (Yesaia 6:5) Hɛɛ, Yehowa krɔŋkrɔŋfeemɔ ní husu bɛ he lɛ kai Yesaia bɔ ni eji eshafeelɔ kɛ mɔ ni yeee emuu eha lɛ. Klɛŋklɛŋ lɛ, kulɛ nakai nuu anɔkwafo lɛ hao waa. Shi Yehowa shiii lɛ yɛ nakai shihilɛ lɛ mli.

18 Serafim ko bashɛje gbalɔ lɛ mii amrɔ nɔŋŋ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Mumɔ ní he wa lɛ filiki kɛtee afɔleshaa latɛ lɛ he, ni eyakɔ ŋãi kɛjɛ nɔ, ni ekɛ ŋãi lɛ basa Yesaia naabu he. Ekolɛ enɛ baafee tamɔ nɔ ni shãa mɔ fe nɔ ni shɛjeɔ mɔ mii. Shi kɛlɛ, kaimɔ akɛ eji ninaa, ni eyi obɔ̃ kɛ mfonirifeemɔŋ shishinumɔ babaoo. Yesaia, ni ji Yudanyo anɔkwafo lɛ, le jogbaŋŋ akɛ ashãa afɔlei daa gbi yɛ sɔlemɔtsu lɛ afɔleshaa latɛ lɛ nɔ ni akɛkpataa ahaa eshai. Ni serafim lɛ jɛ suɔmɔ mli ekai gbalɔ lɛ akɛ eyɛ mli akɛ eyeee emuu lɛɛlɛŋ, ni ‘enaabui ahe tseee’ moŋ, shi ebaanyɛ ená shidaamɔ ní he tse yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. a Yehowa miisumɔ ní ebu adesa ní yeee emuu, ní esha yɔɔ ehe lɛ akɛ eyɛ krɔŋkrɔŋ—kɛ́ hoo lɛ, yɛ shishinumɔ ko naa.—Yesaia 6:6, 7.

19. Eyɛ mli akɛ wɔyeee emuu moŋ, shi wɔbaanyɛ wɔfee mɛi ní yɔɔ krɔŋkrɔŋ yɛ shishinumɔ ko naa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

19 Nakai nɔŋŋ eji anɔkwale ŋmɛnɛ. Nakai afɔlei ní ashã yɛ afɔleshaa latɛ lɛ nɔ yɛ Yerusalem lɛ fɛɛ fee nɔ ko ni da fe nakai he mfoniri—afɔleshaa kome ní eye emuu, ní Yesu Kristo kɛha yɛ afi 33 Ŋ.B. lɛ. (Hebribii 9:11-14) Kɛ́ wɔshwa wɔhe kɛjɛ wɔhe eshai lɛ amli lɛɛlɛŋ, ní wɔjaje wɔgbɛ ní ejaaa lɛ, ní wɔná nakai afɔleshaa lɛ mli hemɔkɛyeli lɛ, no lɛ akɛ wɔhe keɔ wɔ. (1 Yohane 2:2) Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔná shidaamɔ ní he tse yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. Enɛ hewɔ lɛ, bɔfo Petro kaiɔ wɔ akɛ: “Aŋma akɛ: ‘Nyɛfea krɔŋkrɔŋ, ejaakɛ krɔŋkrɔŋ ji mi.’” (1 Petro 1:16) Kadimɔ akɛ Yehowa ekɛɛɛ akɛ esa akɛ wɔfee krɔŋkrɔŋ tamɔ bɔ ni eji lɛ. Ekpaaa nɔ ni wɔnyɛŋ wɔfee lɛ gbɛ kɛjɛɛɛ wɔdɛŋ kɔkɔɔkɔ. (Lala 103:13, 14) Shi moŋ, Yehowa kɛɔ wɔ ní wɔfee krɔŋkrɔŋ ejaakɛ eyɛ krɔŋkrɔŋ. Ákɛ “bii ni asumɔɔ” lɛ, wɔmiitao ní wɔkase lɛ jogbaŋŋ bɔ ni wɔɔnyɛ akɛ adesai ni yeee emuu. (Efesobii 5:1) No hewɔ lɛ krɔŋkrɔŋ ní wɔɔfee lɛ ji nifeemɔ ní yaa nɔ daa. Beni wɔdaraa yɛ mumɔŋ lɛ, wɔtsuɔ nii koni “wɔgbe hetsemɔ naa” gbi fɛɛ gbi.—2 Korintobii 7:1.

20. (a) Mɛni hewɔ ehe hiaa ní wɔnu shishi akɛ wɔhe baanyɛ atse yɛ wɔ-Nyɔŋmɔ ní yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ hiɛ lɛ? (b) Beni Yesaia ná ele akɛ akpata aha ehe eshai lɛ, te esa ehe eha tɛŋŋ?

20 Yehowa sumɔɔ nɔ ni ja ni eyɔɔ krɔŋŋ. Enyɛ̃ɔ esha. (Habakuk 1:13) Shi enyɛ̃ɛɛ wɔ. Bei abɔ ní wɔbuɔ esha taakɛ ebuɔ lɛ—ní wɔnyɛ̃ɔ efɔŋ, ní wɔsumɔɔ ekpakpa—ní wɔbɔɔ mɔdɛŋ akɛ wɔɔnyiɛ Kristo Yesu nanemaahei ní eye emuu lɛ asɛɛ lɛ, Yehowa kɛ wɔhe eshai lɛ keɔ wɔ. (Amos 5:15; 1 Petro 2:21) Kɛ́ wɔnu shishi akɛ wɔhe baanyɛ atse yɛ wɔ-Nyɔŋmɔ ní yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ hiɛ lɛ, nibii ní jɛɔ mli baa lɛ mli kwɔ waa. Kaimɔ akɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, Yehowa krɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ kai Yesaia bɔ ni lɛ diɛŋtsɛ ehe tseee lɛ. Ebo akɛ: “Kpóo ha mi!” Shi beni ená enu shishi akɛ akpata aha ehe eshai lɛ, susumɔ ní eyɔɔ lɛ tsake. Beni Yehowa bi ní mɔ ko kɛ ehe aha ní etsu nitsumɔ ko he nii lɛ, Yesaia kɛ oyaiyeli here nɔ, eyɛ mli akɛ eleee nɔ ni nakai nitsumɔ lɛ baabi ní etsu. Ekɛ miishɛɛ kɛɛ akɛ: “Naa mi, tsũ mi!”—Yesaia 6:5-8.

21. Mɛɛ nɔdaamɔ nɔ wɔyɔɔ kɛha hekɛnɔfɔɔ akɛ wɔbaanyɛ wɔná su ni ji krɔŋkrɔŋfeemɔ?

21 Abɔ wɔ yɛ Nyɔŋmɔ ní yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ subaŋ nɔ, ni akɛ jeŋba mli sui kɛ nyɛmɔ kɛha mumɔŋ shihilɛ namɔ eduro wɔ. (1 Mose 1:26) Wɔ fɛɛ wɔyɛ hegbɛ yɛ wɔmli ní wɔbaanyɛ wɔfee krɔŋkrɔŋ. Beni wɔyaa nɔ wɔhaa krɔŋkrɔŋfeemɔ daa kɛyaa hiɛ lɛ, Yehowa náa he miishɛɛ akɛ eeeye ebua wɔ. Yɛ nakai feemɔ mli lɛ, no baaha wɔbɛŋkɛ wɔ-Nyɔŋmɔ ní yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kpaakpa. Kɛfata he lɛ, beni wɔsusuɔ Yehowa sui lɛ ahe yɛ yitsei ní baanyiɛ sɛɛ lɛ amli lɛ, wɔbaana akɛ wɔyɛ yiŋtoi babaoo ní mli wa ní wɔɔdamɔ nɔ wɔtsi wɔbɛŋkɛ lɛ!

a Wiemɔ ni ji ‘naabui ahe tseee’ lɛ sa jogbaŋŋ, ejaakɛ akɛ naabui fɔɔ nitsumɔ yɛ Biblia lɛ mli yɛ mfonirifeemɔ mli ni akɛdamɔɔ shi kɛhaa wiemɔ loo maŋ nɔ wiemɔ. Yɛ adesai ní yeee emuu lɛ fɛɛ agbɛfaŋ lɛ, abaanyɛ aja eshai ní wɔfeɔ lɛ amli babaoo sɛɛ mo kɛya bɔ ni wɔkɛ wiemɔ mli nyɛmɔ tsuɔ nii wɔhaa lɛ nɔ.—Abɛi 10:19; Yakobo 3:2, 6.