Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 5

Adebɔɔ Hewalɛ—“Lɛ Efee Ŋwɛi kɛ Shikpɔŋ”

Adebɔɔ Hewalɛ—“Lɛ Efee Ŋwɛi kɛ Shikpɔŋ”

1, 2. Hulu lɛ jieɔ Yehowa adebɔɔ hewalɛ lɛ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

 ANI ódamɔ la he gbɛkɛ beni fɛ̃i miiye waa pɛŋ? Ekolɛ okpã oniji amli bɔ ni sa pɛ kɛbɛŋkɛ lalilɛi lɛ koni oná dɔlɛ ní jɛɔ la lɛ mli kɛbaa lɛ mli ŋɔɔmɔ. Kɛ́ obɛŋkɛ la lɛ fe nine lɛ, ehaa dɔlɛ lɛ naa waa fe bɔ ni osumɔɔ. Kɛ́ otsi ohe kɛtee sɛɛ fe nine hu lɛ, kɛkɛ lɛ gbɛkɛ kɔɔyɔɔ ŋanii lɛ eha fɛ̃i ebɔi bo yeli.

2 “La” ko yɛ ní kɛ dɔlɛ woɔ wɔ hewojiaŋ daa gbi. Nakai “la” lɛ miitso yɛ he ko ní kɛ wɔ teŋ jɛkɛmɔ feɔ kilomitai akpekpei 150! a Kwɛ hewalɛ kpele ní hulu lɛ yɔɔ, ejaakɛ onyɛɔ onuɔ edɔlɛ lɛ he kɛjɛɔ he ní eyɔɔ yɛ shɔŋŋ nɛɛ! Ni kɛlɛ, shikpɔŋ lɛ bɔleɔ nakai nuklea flɔnɔɔ ní yɔɔ naakpɛɛ lɛ yɛ ekɛ lɛ teŋ jɛkɛmɔ ní sa pɛpɛɛpɛ mli. Kɛ́ ebɛŋkɛ lɛ fe nine lɛ, shikpɔŋ lɛ nɔ nu fɛɛ baatsɔ lamɔ; kɛ́ ekɛ lɛ teŋ jɛkɛ fe nine hu lɛ, fɛɛ baawa ni ebaatsɔ ais. Emli enyɔ nɛɛ fɛɛ eko baaha wɔ shibɔlemɔ ŋulami nɛɛ afee nɔ ni wala bɛ nɔ. Bɔni hulu la lɛ he hiaa kɛha wala yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, emli tse ni etsuɔ nii jogbaŋŋ kɛmɔɔ shi hu, kɛfata ŋɔɔmɔ ní eŋɔɔ lɛ he.—Jajelɔ 11:7.

Yehowa ‘saa ŋulami kɛ hulu eto’

3. Hulu lɛ yeɔ mɛɛ anɔkwale ko ní he hiaa he odase?

3 Shi kɛlɛ, mɛi babaoo diɛŋtsɛ kuɔ amɛhiɛ amɛfɔ̃ɔ hulu lɛ nɔ, eyɛ mli akɛ amɛwala damɔ nɔ. Enɛ hewɔ lɛ, nɔ ni hulu lɛ baanyɛ atsɔɔ wɔ lɛ ŋmɛɛɔ amɛ. Biblia lɛ wieɔ Yehowa he akɛ: “Bo . . . osaa ŋulami kɛ hulu [lɛ hu] oto.” (Lala 74:16) Hɛɛ, hulu lɛ woɔ Yehowa hiɛ nyam, ejaakɛ “lɛ efee ŋwɛi kɛ shikpɔŋ.” (Lala 19:2; 146:6) Eji ŋwɛi shibɔlemɔ ŋulamii babaoo ní tsɔɔ wɔ Yehowa adebɔɔ hewalɛ kpele lɛ he nii lɛ ateŋ ekome pɛ. Nyɛhaa wɔsusua ŋwɛi shibɔlemɔ ŋulamii nɛɛ ekomɛi ahe jogbaŋŋ wɔkwɛa, koni no sɛɛ lɛ wɔgbala wɔjwɛŋmɔ kɛba shikpɔŋ lɛ kɛ wala ní hiɔ shi yɛ nɔ lɛ nɔ.

“Nyɛholea Nyɛhiŋmɛii Anɔ Kɛyaa Ŋwɛi, ni Nyɛkwɛa”

4, 5. Te hulu lɛ hewalɛ kɛ edalɛ ji ha tɛŋŋ, ni kɛlɛ, kɛ́ akɛto ŋulamii krokomɛi ahe lɛ, te anaa lɛ tɛŋŋ?

4 Taakɛ ekolɛ ole lɛ, wɔ hulu lɛ, ŋulami ni. Etamɔ nɔ ni eda fe ŋulamii ní wɔnaa gbɛkɛ lɛ ejaakɛ, kɛ́ akɛ hulu lɛ to amɛhe lɛ, ebɛŋkɛ wɔ kwraa fe amɛ. Te ehewalɛ lɛ da ha tɛŋŋ? Hulu lɛ teŋ tuuntu lɛ dɔlɛ aaafee degree Fahrenheit 27,000,000. Kɛji obaanyɛ otĩ hulu lɛ teŋ tuuntu ní shɛɔ aklotia yitso dalɛ ní okɛfɔ̃ biɛ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ, onyɛŋ odamɔ he ni kɛ nakai dɔlɛ jɛɛhe nyɛkɛsiɔɔ lɛ teŋ jɛkɛmɔ aaashɛ kilomitai 140 ní ofee shweshweeshwe! Hiŋmɛitswaa fɛɛ hiŋmɛitswaa lɛ, hulu lɛ jieɔ hewalɛ ní naa shɛɔ nuklea okplɛmii akpekpei ohai abɔ ahewalɛ kɛji afɛlɛ amɛ.

5 Hulu lɛ da waa aahu akɛ nɔ ni fá fe wɔ shikpɔŋ nɛɛ 1,300,000 baanyɛ abote emli. Ani hulu lɛ ji ŋulami ní da kpeteŋkpele diɛŋtsɛ? Dabi, ŋulamii ahe nilelɔi tsɛɔ lɛ akɛ ŋulami bibioo wuɔfɔ. Bɔfo Paulo ŋma akɛ “ŋulami kome fe ŋulami kroko anunyam.” (1 Korintobii 15:41) Enyɛŋ ele bɔ ni wiemɔi ní jɛ mumɔŋ nɛɛ ji anɔkwale ha. Ŋulami ko yɛ ní da aahu akɛ kɛji akɛwo he ni hulu lɛ yɔɔ lɛ, wɔ shikpɔŋ lɛ baabote emli diɛŋtsɛ. Ŋulami wulu kroko hu yɛ ní kɛ akɛwo he ni hulu lɛ yɔɔ lɛ, edalɛ lɛ baaha eyashɛ he ni Saturn yɔɔ lɛ tɔ̃ɔ—eyɛ mli akɛ he ni nakai shibɔlemɔ ŋulami lɛ yɔɔ lɛ kɛ shikpɔŋ lɛ teŋ jɛkɛ aahu akɛ ehé ŋwɛiniiaŋ kɔɔyɔŋ lɛlɛ ní miijo foi fe bɔ ni tu ní naa wa waa mli tuŋtɛ ní atswa joɔ foi waa lɛ toi 40 lɛ afii ejwɛ dani eyashɛ jɛmɛ!

6. Biblia lɛ tsɔɔ akɛ yɛ adesai asusumɔ naa lɛ, ŋulamii lɛ ayi fá babaoo diɛŋtsɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

6 Nɔ ni yɔɔ naakpɛɛ po fe ŋulamii lɛ adaramɔ ji amɛyifalɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Biblia lɛ tsɔɔ akɛ anyɛŋ ale ŋulamii lɛ ayifalɛ, amɛkanemɔ wa tamɔ bɔ ni “ŋshɔnaa shia” kanemɔ wa lɛ. (Yeremia 33:22) Wiemɔ nɛɛ tsɔɔ akɛ ŋulamii ní yɔɔ lɛ ayi fá kwraa fe nɔ ni wɔkɛ wɔhiŋmɛi diɛŋtsɛ naa lɛ. Ejaakɛ, kɛ́ Biblia ŋmalɔ tamɔ Yeremia, kwɛ ŋwɛi gbɛkɛ ni eka akɛ ebaakane ŋulamii ní enaa lɛ, kulɛ ebaanyɛ ekane akpei etɛ pɛ loo nɔ ni falɛ shɛɔ nakai, ejaakɛ nakai pɛ ji bɔ ni abaanyɛ akɛ hiŋmɛi folo ana ní akane gbɛkɛ ní jeŋ etse faŋŋ lɛ. Abaanyɛ akɛ nakai yibɔ lɛ ato ŋshɔnaa shia ní akɛwo dɛ̃ kɔkɔ obɔ̃ pɛ mli lɛ he. Shi, yɛ anɔkwale mli lɛ, ŋulamii lɛ ayi fá waa diɛŋtsɛ, tamɔ ŋshɔnaa shia. b Namɔ baanyɛ akane yifalɛ ní tamɔ nɛkɛ?

“Etsɛɔ amɛ fɛɛ kɛ amɛgbɛii”

7. (a) Ŋulamii aaafee enyiɛ yɔɔ wɔ Milky Way ŋulamii kusha lɛ mli, ni te nakai yibɔ lɛ da ha tɛŋŋ? (b) Mɛni hewɔ esa kadimɔ waa akɛ ewa kɛha ŋulamii ahe nilelɔi akɛ amɛaatsɔɔ ŋulamii kushai lɛ ayibɔ lɛ, ni mɛni enɛ tsɔɔ wɔ yɛ Yehowa adebɔɔ hewalɛ lɛ he?

7 Yesaia 40:26 haa hetoo akɛ: “Nyɛholea nyɛhiŋmɛii anɔ kɛyaa ŋwɛi, ni nyɛkwɛa: Namɔ bɔ enɛɛmɛi? Lɛ mɔ ni ejieɔ amɛsafo lɛ kpo yɛ yibɔ naa, ni etsɛɔ amɛ fɛɛ kɛ amɛgbɛii.” Lala 147:4 lɛ kɛɔ akɛ: “Etsɔɔ ŋulamii ayibɔ hu.” Mɛni ji “ŋulamii [lɛ] ayibɔ”? Enɛ jeee sanebimɔ ní yɔɔ mlɛo. Ŋulamii ahe nilelɔi buɔ akɔntaa akɛ ŋulamii ní yɔɔ wɔ Milky Way ŋulamii kusha lɛ pɛ mli lɛ fá fe akpekpei toi akpei 100. c Shi wɔ ŋulamii kusha nɛɛ ji ŋulamii kushai babaoo lɛ ateŋ ekome pɛ, ni kushai nɛɛ babaoo amli ŋulamii fá kwraa fe wɔnɔ̃ lɛ. Ŋulamii kushai enyiɛ yɔɔ? Ŋulamii ahe nilelɔi komɛi buɔ akɔntaa akɛ ebaashɛ akpekpei toi akpei 50. Mɛi krokomɛi hu ebu akɔntaa akɛ ekolɛ fɛɛ falɛ baanyɛ ashɛ akpekpei toi akpei 125. No hewɔ lɛ adesa nyɛɛɛ ale ŋulamii kushai lɛ po ayifalɛ, aahu ní eeele ŋulamii akpekpei toi akpei abɔ ní yɔɔ kushai nɛɛ fɛɛ amli lɛ ayibɔ. Ni kɛlɛ, Yehowa le nakai yibɔ lɛ. Kɛfata he lɛ, eha ŋulami fɛɛ ŋulami lɛ diɛŋtsɛ egbɛi!

8. (a) Te obaatsɔɔ Milky Way ŋulamii kusha lɛ dalɛ lɛ mli oha tɛŋŋ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ ekɛ ŋwɛi shibɔlemɔ ŋulamii lɛ anyiɛmɔ he famɔ haa?

8 Wɔ gbeyeishemɔ ní bulɛ yɔɔ mli lɛ baaya hiɛ waa kɛji wɔsusu ŋulamii kushai lɛ adaramɔ he. Abuɔ akɔntaa akɛ wɔ Milky Way ŋulamii kusha lɛ mlilɛɛmɔ shɛɔ aaafee gbɛ jɛkɛmɔ ní la kpɛmɔ hiɛɔ foi kɛyashɛɔ yɛ afi mli lɛ toi 100,000. Feemɔ la kpɛmɔ ní hiɛɔ foi waa diɛŋtsɛ, aaashɛ kilomitai 300,000 yɛ hiŋmɛitswaa kome mli lɛ he mfoniri okwɛ. Ebaahe nakai la kpɛmɔ lɛ afii 100,000 ní ekɛtsɔ wɔ ŋulamii kushai lɛ ateŋ kɛjɛ shishijee kɛyashi naagbee! Ni ŋulamii kushai lɛ ekomɛi yɛ ní dara kwraa fe wɔnɔ̃ lɛ shii abɔ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ Yehowa ‘elɛɛ’ ŋwɛii shwaŋŋ nɛɛ amli tamɔ bɔ ni alɛɛɔ mama mli lɛ. (Lala 104:2) Lɛ nɔŋŋ ekɛ bɔɔ nii nɛɛ anyiɛmɔi ahe famɔ haa. Kɛjɛ kɔɔyɔɔ mli mulu kuli bibioo fe fɛɛ lɛ nɔ aahu kɛyashi ŋulamii kushai lɛ ateŋ nɔ ni da fe fɛɛ lɛ nɔ lɛ, nɔ fɛɛ nɔ nyiɛɔ yɛ adebɔɔ mli mlai ní Nyɔŋmɔ eto shishi ní eha amɛtsuɔ nii lɛ anaa. (Hiob 38:31-33) Enɛ hewɔ lɛ, jeŋ nilelɔi kɛ bɔ ni ŋwɛi shibɔlemɔ ŋulamii lɛ nyiɛɔ pɛpɛɛpɛ lɛ toɔ bɔ ni afamɔɔ naji pɛpɛɛpɛ yɛ joo ní ato he gbɛjianɔ jogbaŋŋ mli lɛ he! Belɛ, susumɔ Mɔ ni bɔ nibii nɛɛ fɛɛ lɛ he okwɛ. Ani onaa ekpɛɛɛ ohe kɛ gbeyeishemɔ kɛha Nyɔŋmɔ ní yɔɔ adebɔɔ hewalɛ kpele ní tamɔ nɛkɛ lɛ?

“Efee Shikpɔŋ lɛ Yɛ Ehewalɛ Naa”

9, 10. Yehowa hewalɛ lɛ jeɔ kpo faŋŋ yɛ he ni akɛ wɔ hulu ŋulamii akuu, Jupiter, shikpɔŋ lɛ, kɛ nyɔɔŋtsere lɛ wo lɛ gbɛfaŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

9 Anaa Yehowa adebɔɔ hewalɛ lɛ faŋŋ yɛ wɔshia, ni ji shikpɔŋ lɛ nɔ. Ekɛ shikpɔŋ lɛ ema he ni hi kɛmɔ shi yɛ jeŋ muu fɛɛ kpeteŋkpele nɛɛ mli. Jeŋ nilelɔi komɛi heɔ yeɔ akɛ ŋulamii kushai pii efeeŋ he ni hi kwraa kɛha shibɔlemɔ ŋulami ní wala yɔɔ nɔ, tamɔ wɔnɔ̃ lɛ. Eka shi faŋŋ akɛ afeee wɔ Milky Way ŋulamii kusha lɛ mli ŋulamii lɛ babaoo akɛ wala ahi nɔ. Ŋulamii kusha lɛ teŋ tuuntu eyi obɔ kɛ ŋulamii babaoo. Ŋulamii nɛɛ ala kpɛmɔi lɛ anaa wa waa, ni bɔ ni amɛshãrãa amɛhe kɛhoɔ lɛ fa babaoo. Ŋulamii kusha lɛ naabunaabui lɛ bɛ nibii ní he hiaa kɛha wala lɛ amli babaoo. Akɛ wɔ hulu ŋulamii akuu lɛ ewo he ni hi jogbaŋŋ, yɛ he ni la kpɛmɔi lɛ anaa wa, kɛ he ni nibii ni he hiaa kɛha wala nɛɛ bɛ lɛ teŋ.

10 Shikpɔŋ lɛ náa hebulɔ kpele ko ní yɔɔ shɔŋŋ lɛ he sɛɛ waa—no ji shibɔlemɔ ŋulami Jupiter. Akɛni Jupiter da fe Shikpɔŋ lɛ dalɛ shii akpe hewɔ lɛ, enáa nigbalamɔ hewalɛ kpele diɛŋtsɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Mɛni jɛɔ mli baa? Egbalaa loo etswaa nibii ní hiɛɔ foi kɛnyiɛɔ ŋwɛiniiaŋ lɛ efɔ̃ɔ. Jeŋ nilelɔi buɔ akɔntaa akɛ kɛ́ jeee Jupiter hewɔ kulɛ, nibii wuji ní hiɛɔ foi kɛnyiɛɔ ŋwɛiniiaŋ nɛɛ baagbee shikpɔŋ lɛ nɔ babaoo fe bɔ ni amɛbagbeɔ shi bianɛ lɛ toi 10,000. Kɛbɛŋkɛ wɔshia lɛ hu lɛ, akɛ ŋwɛiniiaŋ shibɔlemɔ nɔ ko ní ekaaa ejɔɔ wɔ shikpɔŋ lɛ—no ji nyɔɔŋtsere lɛ. Nyɔɔŋtsere lɛ fe fɛo nii loo “gbɛkɛ-kane” ko kɛkɛ, ejaakɛ ehiɛɔ shikpɔŋ lɛ mli yɛ bɔ ni akpá lɛ afã lɛ naa pɛpɛɛpɛ, be fɛɛ be. Nakai afã-kpamɔ lɛ haa bei srɔtoi ní anyɛɔ aleɔ lɛ hiɔ shikpɔŋ lɛ nɔ daa—ni no hu ji nɔ kroko ní he hiaa waa kɛha wala yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ.

11. Ato kɔɔyɔɔ ní ebɔle shikpɔŋ lɛ he lɛ he gbɛjianɔ koni etsu nii akɛ hebuu nɔ̃ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

11 Anaa Yehowa adebɔɔ hewalɛ lɛ faŋŋ yɛ shikpɔŋ lɛ he gbɛjianɔtoo fãi srɔtoi lɛ fɛɛ mli. Susumɔ kɔɔyɔɔ ní ebɔle shikpɔŋ lɛ he kɛkpe, ní tsuɔ nii akɛ ehebuu nɔ̃ lɛ he okwɛ. Hulu lɛ jieɔ la kpɛmɔi ní haa mɔ hewalɛ kɛ nɔ ni gbeɔ mɔ fɛɛ ehaa. Kɛ́ hulu la kpɛmɔi ní gbeɔ mɔ lɛ bote kɔɔyɔɔ ní ebɔle shikpɔŋ lɛ he kɛkpe lɛ mli lɛ, amɛhaa kɔɔyɔɔ kpakpa ni ji oxygen lɛ tsɔɔ kɔɔyɔɔ ní atsɛɔ lɛ ozone lɛ. Ni ozone nɛɛ tsĩɔ nakai hulu la kpɛmɔi ní gbeɔ mɔ nɛɛ babaoo naa. Enɛ tsɔɔ akɛ, afee wɔ shibɔlemɔ ŋulami nɛɛ kɛ lɛ diɛŋtsɛ ehɔ̃ɔŋ ní buɔ ehe!

12. Kɔɔyɔŋ nu shibɔlemɔ gbɛjianɔtoo lɛ feɔ Yehowa adebɔɔ hewalɛ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Enɛ ji bɔ ni kɔɔyɔɔ ní ebɔle wɔshikpɔŋ lɛ he, ni ji kɔɔyɔi srɔtoi ní efutu, ní hi jogbaŋŋ kɛha bɔɔ nii ní wala yɔɔ amɛmli yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ loo he ní bɛŋkɛ shikpɔŋ lɛ hiɛ lɛ ayibaamɔ lɛ tsuɔ nii ehaa lɛ fã kome pɛ. Kɔɔyɔɔ ní ebɔle shikpɔŋ lɛ he lɛ nitsumɔi ní yɔɔ naakpɛɛ lɛ ekome hu ji nu shibɔlemɔ gbɛjianɔtoo lɛ. Daa afi lɛ, hulu lɛ gbalaa nu ní falɛ fe kilomitai 400,000 koji ejwɛ yɛ kwɔlɛ kɛ lɛɛmɔ kɛ tilɛ naa, kɛjɛɔ ŋshɔi lɛ amli kɛtsɔɔ lamɔ nɔ. Nu lɛ tsɔɔ atatui, ni kɔɔyɔɔ tswaa atatui nɛɛ kɛyaa shɔŋŋ yɛ hei babaoo. Beni enɛ feemɔ esɔŋ nu lɛ nɔ ní eha emli etse keŋkeŋ sɛɛ lɛ, eshwieɔ shi ákɛ nugbɔnɛmɔ, snoo, kɛ ais, ni ebayeɔ nu ní eje shikpɔŋ lɛ nɔ kɛtee ŋwɛiniiaŋ lɛ najiaŋ ekoŋŋ. Etamɔ bɔ pɛ ni Jajelɔ 1:7 lɛ kɛɔ lɛ pɛpɛɛpɛ, akɛ: “Faai fɛɛ hoɔ kɛyaa ŋshɔŋ, kɛlɛ ŋshɔ yiii: he ni faai lɛ hoɔ kɛyaa lɛ, jɛi nɔŋŋ amɛhoɔ kɛyaa ekoŋŋ.” Yehowa pɛ baanyɛ afee shibɔlemɔ gbɛjianɔtoo ní tamɔ nɛkɛ.

13. Mɛɛ Bɔlɔ lɛ hewalɛ he odaseyeli wɔnaa yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ kwɛ̃ɛnii kɛ shikpɔŋ sũ lɛ mli?

13 He fɛɛ he ní wɔbaana wala yɛ lɛ, wɔnaa Bɔlɔ lɛ hewalɛ he odaseyeli yɛ jɛmɛ. Wɔnaa Yehowa adebɔɔ hewalɛ lɛ he odaseyeli ní yɔɔ faŋŋ, kɛjɛ tsei wuji ní kɛlɛɔ fe ŋwɛitsui ní hiɛ nsɔɔdoi 30 lɛ anɔ aahu kɛyashi kwɛ̃ɛnii bibii kwraa tamɔ wosumai ní fá babaoo yɛ ŋshɔi lɛ amli, ní haa wɔ kɔɔyɔɔ kpakpa ni ji oxygen ní wɔmuɔ lɛ fɛɛ anɔ. Shikpɔŋ sũ lɛ po tete eyi obɔ̃ kɛ bɔɔ nii ní yɔɔ wala mli—titiɔmɔɔtɔi, mɛlɛ, kɛ muawai, ni fɛɛ feɔ ekome kɛtsuɔ nii yɛ gbɛ̀i ní yɔɔ hwanyaŋŋ nɔ kɛyeɔ buaa kwɛ̃ɛnii ni amɛdaraa. Biblia lɛ wieɔ shikpɔŋ sũ lɛ he yɛ gbɛ ní ja nɔ akɛ eyɛ hewalɛ.—1 Mose 4:12.

14. Mɛɛ hewalɛ kpele ko abua naa awo atɔm nyɛkɛsiɔɔ lɛ mli?

14 Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Yehowa lɛ, “lɛ [ebɔ] shikpɔŋ lɛ yɛ ehewalɛ naa.” (Yeremia 10:12) Anaa Nyɔŋmɔ hewalɛ lɛ he odaseyeli yɛ ebɔɔ nii bibii fe fɛɛ lɛ po mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ ato atɔm akpeiakpe kome ashwie shi kɛtsara amɛhe lɛ, amɛlɛɛmɔ shɛŋ adesa yitsɔi kome timɔ. Ni kɛ́ alɛɛ atɔm kome mli aahu kɛyashi enɔkwɔlɛ yashɛ ŋwɛitsu nsɔɔdoi 14 kwɔlɛ lɛ, enuklea hewalɛ ní yɔɔ eteŋ tuuntu lɛ dalɛ baafee tamɔ ŋoo kuli bibioo ní kã nsɔɔdo ni ji kpawo lɛ nɔ. Ni kɛlɛ, nakai nuklea nyɛkɛsiɔɔ lɛ ji hewalɛ kpele ní jeɔ kpo yɛ nuklea okplɛm fɛmɔ mli lɛ jɛɛhe!

“Nɔ Fɛɛ Nɔ ní Muɔ”

15. Mɛɛ nikasemɔ Yehowa tsɔɔ Hiob, kɛtsɔ ŋã mli kooloi srɔtoi ní ekɛ lɛ gba he sane lɛ nɔ?

15 Yehowa adebɔɔ hewalɛ lɛ he odaseyeli kroko hu ní yɔɔ faŋŋ jeɔ kpo yɛ kooloi srɔtoi babaoo ní yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ mli. Lala 148 lɛ tsĩɔ nibii ní jieɔ Yehowa yi lɛ babaoo tã, ni kuku 10 lɛ kɛ “ŋãŋ kooloi kɛ shia kooloi fɛɛ” fataa he. Beni Yehowa tsɔɔ nɔ hewɔ ní esa akɛ adesa ashe Bɔlɔ lɛ gbeyei lɛ, be ko lɛ ekɛ Hiob wie kooloi srɔtoi tamɔ jata, ŋãŋ teji, wuo, Behemoth (loo, nu mli shwuɔ), kɛ Leviatan (eka shi faŋŋ akɛ, baa) he. Mɛni etaoɔ ní ekɛ enɛ atsɔɔ? Kɛ́ gbɔmɔ náa gbeyeishemɔ kɛhaa kooloi wuji ní he yɔɔ gbeyei, ní anyɛɛɛ ajɔɔ amɛhe nɛɛ, no lɛ te esa akɛ enu he yɛ amɛ-Bɔlɔ lɛ he eha tɛŋŋ?—Hiob, yitsei 38-41.

16. Mɛni onáa he miishɛɛ yɛ loofɔji ní Yehowa ebɔ lɛ ekomɛi ahe?

16 Lala 148:10 lɛ hu tsĩɔ “fijiatsɛmɛi” hu tã. Susumɔ srɔtoi babaoo ní yɔɔ lɛ he okwɛ! Yehowa kɛ Hiob wie duguma he akɛ “eŋmɔɔ okpɔŋɔ kɛ enɔtálɔ.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, ekolɛ nɛkɛ loofɔlɔ ní nɔkwɔlɛ ji mitai enyɔ kɛ fã nɛɛ filikiii, shi enyɛɔ ejoɔ foi kilomitai 65 yɛ ŋmɛlɛtswaa kome mli, ni enane mlikpãmɔ kome nyɛɔ eshɛɔ mitai ejwɛ kɛ fã! (Hiob 39:13, 18) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, ŋshɔ hiɛ dɔkɔdɔkɔ yeɔ eshihilɛ be lɛ mli babaoo yɛ kɔɔyɔɔ mli yɛ ŋshɔ hiɛ. Akɛni efijiaŋ lɛɛmɔ shɛɔ aaafee mitai etɛ hewɔ lɛ, enyɛɔ efilikiɔ yɔɔ yɛ kɔɔyɔɔ lɛ mli. Ebaanyɛ ekpã efiji amli ŋmɛlɛtswai abɔ yɛ kɔɔyɔɔ lɛ mli ní etswaaa efiji amli. Yɛ gbɛ kroko kwraa nɔ lɛ, bee hummingbird loofɔlɔ bibioo ní tamɔ tiitra lɛ ji loofɔlɔ bibioo fe fɛɛ ní yɔɔ jeŋ, ni ekɛlɛ shɛɔ waotalɔi enyɔ pɛ. Enyɛɔ etswaa efiji amli aaashɛ shii 80 yɛ hiŋmɛitswaa kome mli! Hummingbird loofɔji nɛɛ, ní kpɛlɛɔ tamɔ jwetrii bibii ní yɔɔ fiji lɛ, nyɛɔ amɛyaa kɛbaa oyayaayai tamɔ kɔɔyɔŋ lɛji komɛi, ni amɛnyɛɔ amɛfilikiɔ sɛɛsɛɛ po.

17. Te bonso ní su yɔɔ bluu lɛ da ha tɛŋŋ, ni kɛ wɔsusu Yehowa bɔɔ nii ni ji kooloi lɛ ahe lɛ, te esa akɛ no aha wɔmu sane naa wɔha tɛŋŋ?

17 Lala 148:7 lɛ wieɔ akɛ “nuŋlooi wuji” po jieɔ Yehowa yi. Susumɔ nɔ ni bei pii lɛ abuɔ lɛ akɛ no ji kooloo wulu fe fɛɛ ní ehi shibɔlemɔ ŋulami nɛɛ nɔ pɛŋ, ni ji bonso ní su yɔɔ bluu lɛ he okwɛ. Nɛkɛ “nuŋloo” ní yɔɔ ŋshɔ mli nɛɛ nyɛɔ ekɛɔ kɛyashɛɔ mitai 30 loo nɔ ni fe nakai. Etsiimɔ nyɛɔ eshɛɔ shwuɔi wuji 30 atsiimɔ. Elilɛi pɛ tsiimɔ nyɛɔ eshɛɔ shwuɔ wulu kome tsiimɔ. Etsui dalɛ shɛɔ kar bibioo dalɛ. Nɛkɛ ehenɔ̃ agbo ni ji etsui nɛɛ tswaa shii 9 pɛ yɛ miniti kome mli—kɛ́ akɛmiito hummingbird loofɔlɔ bibioo lɛ tsui, ní nyɛɔ etswaa aaafee shii 1,200 yɛ miniti kome mli lɛ he. Kɛ́ hoo kwraa lɛ, bonso ní su yɔɔ bluu lɛ lá fãji lɛ ateŋ ekome da waa aahu akɛ gbekɛ baanyɛ awamɔ yɛ mli. Eka shi faŋŋ akɛ wɔtsuii tsirɛɔ wɔ ni wɔtiɔ ŋaawoo wiemɔi ní gbeɔ Lalai awolo lɛ mli wiemɔi lɛ anaa lɛ amli, akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ ni muɔ lɛ ajie Yehowa yi!”—Lala 150:6.

Nɔ ni Wɔkaseɔ Kɛjɛ Yehowa Adebɔɔ Hewalɛ lɛ Mli

18, 19. Te nibii ní yɔɔ wala mli ní Yehowa ebɔ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ yɔɔ srɔto ha tɛŋŋ, ni mɛni adebɔɔ tsɔɔ wɔ yɛ maŋtsɛ ní eji lɛ he?

18 Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Yehowa adebɔɔ hewalɛ ní ekɛtsu nii lɛ mli? Bɔ ni adebɔɔ nibii yɔɔ srɔtoi babaoo lɛ haa wɔnaa kpɛɔ wɔhe waa. Lalatsɛ ko kɛ miishɛɛ wie akɛ: “Yehowa, kwɛ bɔ ni onitsumɔi lɛ fá ha! . . . Shikpɔŋ lɛ nɔ eyi tɔ kɛ onibɔɔ nii lɛ!” (Lala 104:24) Kwɛ bɔ ni eji anɔkwale ha! Wala shishijee he nikaselɔi ena bɔɔ nii ní yɔɔ wala mli yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ henɔi srɔtoi fe akpeiakpe kome; ni kɛlɛ, susumɔi yɛ srɔtoi akɛ ekolɛ henɔi srɔtoi ní yɔɔ lɛ baanyɛ ashɛ akpekpei 10, akpekpei 30, loo nɔ ní fe nakai. Adesa nitɛŋlɔ naa akɛ bei komɛi lɛ, enitɛŋmɔ mli ŋaai srɔtoi lɛ fɛɛ tãa. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Yehowa nifeemɔ he ŋaa—ni ji ehewalɛ ní ekɛbɔɔ nibii heei kɛ nibii srɔtoi lɛ—sɛɛ efooo kɔkɔɔkɔ.

19 Yehowa nibɔɔ hewalɛ ní ekɛtsu nii lɛ hu tsɔɔ wɔ maŋtsɛ ní eji lɛ he sane. Wiemɔ ni ji “Bɔlɔ” lɛ haa esoroɔ Yehowa kwraa kɛjɛɔ nɔ fɛɛ nɔ ní eshwɛ yɛ jeŋ muu fɛɛ, ní amɛ fɛɛ amɛji “nibɔɔ nii” lɛ he. Atsɛɛɛ Yehowa Bi koome, ní tsu nii akɛ “ŋaalɔ” beni ebɔɔ nibii lɛ po akɛ Bɔlɔ loo Bɔlɔ-sɛɛyelɔ yɛ Biblia lɛ mli kɔkɔɔkɔ. (Abɛi 8:30; Mateo 19:4) Shi moŋ, eji ‘bɔɔ nii fɛɛ ateŋ kromɔ bi.’ (Kolosebii 1:15) Yehowa gbɛhe ákɛ Bɔlɔ lɛ haa lɛ hegbɛ ko ní ji lɛ diɛŋtsɛ enɔ̃, ákɛ lɛ ekome pɛ eyɔɔ maŋtsɛyeli hewalɛ yɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ nɔ.—Romabii 1:20; Kpojiemɔ 4:11.

20. Yehowa ejɔɔ ehe kɛjɛ be mli ní egbe eshikpɔŋ nɔ nibɔɔ nii lɛ anaa lɛ yɛ mɛɛ shishinumɔ naa?

20 Ani Yehowa kɛ enibɔɔ hewalɛ lɛ ekpa nitsumɔ? Ojogbaŋŋ, Biblia lɛ kɛɔ akɛ beni Yehowa gbe enibɔɔ nitsumɔ lɛ naa yɛ adebɔɔ gbi ni ji ekpaa lɛ nɔ lɛ, “ejɔɔ ehe yɛ gbi ni ji gbi kpawo lɛ nɔ kɛjɛ enitsumɔ ni etsu lɛ fɛɛ mli.” (1 Mose 2:2) Bɔfo Paulo tsɔɔ mli akɛ nɛkɛ “gbi” ni ji kpawo nɛɛ sɛɛkɛlɛ feɔ afii akpei abɔ, ejaakɛ no mli lɛ eeya nɔ lolo yɛ egbii lɛ amli. (Hebribii 4:3-6) Shi ani ‘hejɔɔmɔ’ lɛ tsɔɔ akɛ belɛ Yehowa ekpa nitsumɔ kwraa? Dabi, Yehowa kpaaa nitsumɔ kɔkɔɔkɔ. (Lala 92:5; Yohane 5:17) Belɛ, ehejɔɔmɔ lɛ tsɔɔ enitsumɔ ni ji nibii ní anaa ní ebɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ sɛɛ ní efo kɛkɛ. Shi kɛlɛ, enitsumɔ ni ji eyiŋtoi ní eeeha eba mli lɛ etee nɔ aahu ní esɛɛ efooo. Nɔ ni fata nitsumɔ nɛɛ he ji emumɔ ní ekɛtsu nii yɛ Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛfaŋ lɛ. Nɔ ni ebafata enitsumɔ lɛ he po ji “bɔɔ nɔ hee” ní eha eba shihilɛ mli, ní wɔbaasusu he yɛ Yitso 19 lɛ mli lɛ.—2 Korintobii 5:17.

21. Yehowa adebɔɔ hewalɛ lɛ baasa adesai anɔkwafoi lɛ ahe kɛya naanɔi anaanɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

21 Kɛ́ Yehowa hejɔɔmɔ gbi lɛ ba naagbee kwraa lɛ, no mli lɛ ebaanyɛ ekɛɛ yɛ nitsumɔi fɛɛ ní etsu yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ he akɛ “ehi naakpa,” tamɔ bɔ ni ekɛɛ yɛ adebɔɔ gbii ekpaa lɛ anaagbee lɛ pɛpɛɛpɛ. (1 Mose 1:31) Bɔ ni ebaahala akɛ ekɛ enibɔɔ hewalɛ ní husu bɛ he lɛ baatsu nii aha yɛ no sɛɛ lɛ, sɛɛ mli dani wɔbaana. Bɔ fɛɛ bɔ ni eji lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa adebɔɔ hewalɛ ní ekɛbaatsu nii lɛ baaha wɔnaa akpɛ wɔhe waa. Wɔbaatsɔ Yehowa nibɔɔ nii lɛ anɔ wɔkase ehe nibii babaoo, kɛya naanɔi fɛɛ amli. (Jajelɔ 3:11) Babaoo ní wɔkaseɔ ehe nii lɛ, babaoo ní wɔnaa ní kpɛɔ wɔhe kɛ gbeyeishemɔ lɛ mli waa ji no—ni no baaha wɔtsi wɔbɛŋkɛ wɔ Bɔlɔ Kpeteŋkpele lɛ waa.

a Bɔni afee ní yibɔ kpele nɛɛ shishinumɔ afee mlɛo lɛ, susumɔ enɛ he okwɛ: Kɛ́ okɛ kar miifã nakai gbɛ jɛkɛmɔ—ní ohiɛ foi kilomitai 160 yɛ ŋmɛlɛtswaa kome mli, ní oonyiɛ ŋmɛlɛtswai 24 yɛ gbi kome mli lɛ—ebaahe bo nɔ ni fe afii oha dani obaashɛ jɛmɛ!

b Mɛi komɛi susuɔ akɛ blemabii ní hi shi yɛ Biblia bei amli lɛ yɛ blema shwɛde ko ní amɛkɛkwɛɔ nii. Amɛsusuɔ akɛ kɛ́ jeee nakai lɛ, kulɛ te hii ní hi shi yɛ nakai beaŋ lɛ aaafee tɛŋŋ ale akɛ ŋulamii lɛ ayi fá babaoo, bɔ ni anyɛŋ akane, yɛ adesai ashishinumɔ naa? Nɛkɛ yiŋsusumɔ ní bɛ nɔdaamɔ nɔ̃ nɛɛ kɛ hiɛnyamwoo kɛ bulɛ ní sa Yehowa, ni ji Biblia lɛ Ŋmalɔ lɛ haaa lɛ.—2 Timoteo 3:16.

c Susumɔ bei abɔ ní ebaahe bo ní okɛkane ŋulamii akpekpei toi akpei 100 lɛ he okwɛ. Kɛ́ onyɛɔ okaneɔ ehee kome yɛ hiŋmɛitswaa fɛɛ hiŋmɛitswaa mli—ní otee nɔ nakai aahu ŋmɛlɛtswai 24 yɛ gbi kome mli lɛ—ebaahe bo afii 3,171!