1—2. Hogyan szemlélteti a nap Jehova teremtő hatalmát?

VOLT már olyan, hogy a tűz közelében melegedtél egy fagyos éjszakán? Talán kinyújtottad a kezed éppen a megfelelő távolságba, hogy élvezd a sugárzó meleget. Ha túl közel hajoltál, a hőség elviselhetetlen lett. Ha viszont túl hátra léptél, az éjszaka metsző hidege járt át, és teljesen átfagytál.

² Van egy olyan „tűz”, ami nappal melegíti a bőrünket. Ez a „tűz” mintegy 150 millió kilométerre * lángol! Milyen ereje lehet a napnak, ha ilyen nagy távolságból is érzed a melegét! A föld pedig éppen a megfelelő távolságban kering ettől a lenyűgöző termonukleáris kemencétől. Ha túl közel kerülne hozzá a föld, minden víz elpárologna, ha túl messze, akkor jéggé fagyna. Mindkét véglet lehetetlenné tenné az életet. A földi élethez létfontosságú napfény ezenkívül tiszta és hasznos, nem is beszélve arról, hogy örömet szerez (Prédikátor 11:7).

3. Milyen fontos igazságról tanúskodik a nap?

³ A legtöbben mégis természetesnek veszik a napot, pedig az életük függ tőle. Ezért nem veszik észre, mit tanít nekünk a nap. A Biblia ezt mondja Jehováról: „te formáltad a világosságot és a napot” (Zsoltárok 74:16). Igen, a nap dicsőségére válik Jehovának, annak, „a ki teremtette az eget és földet” (Zsoltárok 19:2; 146:6). Ez csak egyetlen a megszámlálhatatlanul sok égitest közül, melyek mind Jehova roppant teremtő hatalmáról tanítanak. Vizsgáljunk meg néhány ilyen égitestet alaposabban, és utána fordítsuk a figyelmünket a földre és a föld gazdag élővilágára.

4—5. Mekkora ereje van a napunknak, és milyenek a méretei, mégis milyen a többi csillaggal összehasonlítva?

⁴ Amint azt talán tudod, napunk egy csillag. Nagyobbnak tűnik azokhoz a csillagokhoz képest, amelyeket az éjszakai égbolton látunk, mivel hozzájuk viszonyítva elég közel van. Mekkora ereje van? Magjában a nap körülbelül 15 000 000 Celsius-fokos. Ha ki tudnál szedni a nap magjából egy gombostűfej nagyságú darabot, és idehozhatnád a földre, még 140 kilométerre sem tudnád elviselni azt a hőt, amelyet kibocsátana! A nap másodpercenként annyi energiát bocsát ki, mint amennyi sok százmillió atombomba felrobbanásakor keletkezne.

⁵ A nap olyan hatalmas, hogy több mint 1 300 000-szer elférne benne a földünk. Vajon a nap szokatlanul nagy csillag? Nem, a csillagászok sárga törpének hívják. Pál apostol azt írta, hogy „csillag a csillagtól is különbözik dicsőségben” (1Korintus 15:41). Nem is tudta, mennyire igazak ezek az ihletett szavak.  Van olyan hatalmas csillag, amely ha a nap helyén lenne, akkor a földünk a belsejében találná magát. Ha egy másik óriáscsillagot helyeznénk a nap helyére, az egészen a Szaturnuszig elérne — bár ez a bolygó olyan messze van a földtől, hogy egy űrhajónak négy évbe telt az odaút, pedig negyvenszer gyorsabban száguldott az űrben, mint egy nagy tűzerejű pisztolyból kilőtt golyó!

6. Hogyan mutat rá a Biblia, hogy emberi nézőpontból a csillagok száma mérhetetlenül sok?

⁶ A csillagok méreténél azonban még döbbenetesebb a számuk. A Biblia valójában arra utal, hogy a csillagok gyakorlatilag megszámlálhatatlanok, vagyis olyan nehéz megszámolni őket, mint „a tenger fövenyét” (Jeremiás 33:22). Ez a kijelentés azt sejteti, hogy sokkal több csillag van, mint amennyit  szabad szemmel láthatunk. Hiszen ha egy bibliaíró, például Jeremiás, feltekintett az éjszakai égboltra, és megpróbálta volna megszámolni a látható csillagokat, akkor csak mintegy háromezret számol meg, mivel ennyit lehet szabad szemmel látni egy tiszta éjszakán. Ez körülbelül annyi, mint ahány homokszem elfér a markunkban. A valóságban azonban a csillagok száma mérhetetlen, mint a tenger fövenye. * Ki tudja azt megszámolni?

7. a) Körülbelül mennyi csillag van a Tejútrendszerünkben, és milyen nagy ez a szám? b) Milyen jelentőséggel bír, hogy a csillagászok nem tudják pontosan meghatározni a galaxisok számát, és mit tanít ez Jehova teremtő hatalmáról?

⁷ Az Ézsaiás 40:26 így válaszol: „Emeljétek föl a magasba szemeiteket, és lássátok meg, ki teremté azokat? Ő, a ki kihozza seregöket szám szerint, mindnyáját nevén szólítja.” A Zsoltárok 147:4 ezt mondja: „Elrendeli a csillagok számát.” Mennyi „a csillagok száma”? Ez nem egyszerű kérdés. A csillagászok úgy becsülik, hogy több mint 100 milliárd csillag * van csupán a Tejútrendszerünkben. De a mi galaxisunk csak egy a sok közül, és sok ilyen galaxisban még ennél is több csillag van. Hány galaxis létezik? Némely csillagász 50 milliárdra becsüli a számukat. Mások úgy számolják, hogy talán 125 milliárd is lehet. Ezért az ember még arra sem képes, hogy a galaxisok számát meghatározza, nem beszélve annak a több milliárd csillagnak a számáról, amely ezekben a galaxisokban van. De Jehova tudja ezt a számot. Sőt, minden egyes csillagnak saját nevet adott!

8. a) Hogyan magyaráznád el a Tejútrendszer méretét? b) Mi által határozza meg Jehova az égitestek mozgását?

 ⁸ Csodálatunk csak nő, ha elgondolkodunk a galaxisok méretén. Úgy becsülik, hogy a Tejútrendszerünk keresztmetszete 100 000 fényév. Képzelj magad elé egy fénysugarat, amely döbbenetes gyorsasággal halad: 300 000 kilométert tesz meg másodpercenként. Ennek a fénysugárnak mégis 100 000 évbe telne, hogy keresztülutazzon a galaxisunkon! Némelyik galaxis mérete pedig sokszorosa a mienknek. A Biblia azt mondja, hogy Jehova ’terjeszti ki’ ezeket a végtelen egeket, mint valami szövetet (Zsoltárok 104:2). E teremtésműveknek még a mozgását is meghatározza. A csillagközi por legkisebb szemcséjétől a leghatalmasabb galaxisig, mindennek a mozgását az Isten által megalkotott és működésbe hozott fizikai törvények határozzák meg (Jób 38:31–33). Ezért a tudósok az égitestek pontos mozgását egy gondosan kidolgozott balett koreográfiájához hasonlították! Gondolj most Arra, aki ezeket a dolgokat megteremtette! Vajon nem nyűgöz le, hogy Istennek ilyen mérhetetlen teremtő hatalma van?

9—10. Hogyan nyilvánul meg Jehova hatalma a Naprendszerünk, a Jupiter, a Föld és a Hold helyzetével kapcsolatban?

⁹ Jehova teremtő hatalma nyilvánvaló otthonunkban, a földön. Gondosan elhelyezte a földet ebben a végtelen világegyetemben. Némelyik tudós úgy gondolja, hogy sok galaxis igen zord környezetet biztosítana egy olyan élettel teli bolygónak, mint a mienk. Tejútrendszerünk nagy része kétségkívül nem úgy lett megalkotva, hogy otthont adjon az életnek. A galaxis központja tele van csillagokkal. A sugárzás magas, és gyakran kevésen múlik, hogy össze nem ütköznek a csillagok. A galaxis szélein pedig kevés van azokból az elemekből, amelyek elengedhetetlenek az élethez. Naprendszerünk tökéletesen helyezkedik el a két véglet között.

¹⁰ A földet egy távoli, ám hatalmas bolygó is védelmezi: a Jupiter. Mivel több mint ezerszer nagyobb a földnél, a Jupiternek  óriási a gravitációs vonzása. Mi ennek az eredménye? Magához vonz vagy eltérít pályájáról olyan objektumokat, amelyek az űrben száguldanak. A tudósok kiszámították, hogy ha nem létezne a Jupiter, a nagy tömegű objektumok özöne tízezerszer kegyetlenebbül árasztaná el a földet, mint jelenleg. Otthonunkhoz még közelebb a földünk egy rendkívüli mellékbolygónak, a holdnak a jótékony hatását is élvezi. A hold nemcsak azért hasznos, mert szép, és mert éjszaka fényt ad, hanem azért is, mert hozzájárul ahhoz, hogy a föld dőlésszöge ne változzon. Ez a dőlésszög határozza meg a földön az évszakok állandó, előre megmondható váltakozását, ami ugyancsak gazdagabbá teszi itt az életet.

11. Hogyan tervezték meg a föld légkörét, hogy védőpajzsként szolgáljon?

¹¹ Jehova teremtő hatalma nyilvánvaló a föld megtervezésének minden vonásában. Gondolj a légkörre, amely védőpajzsként szolgál! A nap egészséget elősegítő és halálos sugarakat is kibocsát. Amikor ezek a halálos sugarak elérik a föld légkörének felső részét, hatásukra a közönséges oxigén ózonná alakul. A keletkező ózonréteg viszont elnyeli a legtöbb ilyen sugarat. Bolygónkat valójában saját védőernyővel tervezték!

12. Hogyan szemlélteti a légköri vízkörforgás Jehova teremtő hatalmát?

¹² Ez csak az egyik vonása a légkörünknek, amely a földfelszínen vagy annak közelében élő teremtmények számára létfontosságú gázok bonyolult keverékéből áll. A légkör csodái között ott van a vízkörforgás. Minden évben a nap több mint 400 000 köbkilométer vizet párologtat el a földön levő óceánokból és tengerekből. A víz felhőkké alakul, melyeket mindenhova elvisznek a légköri szelek. Ez a víz ilyenkor megtisztul, majd eső, hó és jég formájában leesik, és újra feltölti a vízkészleteket. Éppen erről beszél a Prédikátor 1:7: „Minden folyóvíz siet a tengerbe; mindazáltal a tenger mégis meg nem telik: akármicsoda helyre a folyóvizek siessenek, ugyanazon helyre térnek vissza.” Csak Jehova tud ilyen körforgást létrehozni.

13. Milyen bizonyítékot látunk a Teremtő hatalmára a föld növényvilágában és talajában?

 ¹³ Amerre csak életet látunk, a Teremtő hatalmának bizonyítékával találjuk szembe magunkat. A több mint harmincemeletnyi magasba tornyosuló, hatalmas mamutfenyőtől az óceánokban burjánzó és az általunk belélegzett oxigén nagy részéről gondoskodó mikroszkopikus növényi életig Jehova teremtő hatalma mindenütt nyilvánvaló. Maga a talaj is tele van élettel: férgek, gombák és mikrobák mind együtt dolgoznak összetett módon, hogy segítsenek a növényeknek a növekedésben. Találóan jegyzi meg a Biblia, hogy a talajnak is ereje van (1Mózes 4:12).

14. Milyen energia rejtőzik még a kicsiny atomban is?

¹⁴ Kétségtelen, hogy Jehova „teremtette a földet az ő erejével” (Jeremiás 10:12). Isten hatalma még a legkisebb teremtményében is megnyilvánul. Ha például egymillió atomot helyeznénk egymás mellé, ennek a láncnak a hossza még az emberi haj vastagságát sem érné el. És ha egy atomot akkorára növelnénk, mint egy 14 szintes ház, a magja még akkor is csak akkora lenne, mint egy szem só, valahol a hatodik emeleten. Ám ez a végtelenül kicsi mag a forrása annak a roppant energiának, amely a nukleáris robbanás során szabadul fel!

15. Mit tanított meg Jehova Jóbnak azzal, hogy különböző vadállatokról beszélt neki?

¹⁵ Jehova teremtő hatalmának egy másik szemléletes bizonyítéka a földön található állatvilág változatosságában rejlik. A 148. zsoltár sok mindent felsorol, ami dicsőíti Jehovát, és a 10. vers beszél „vadakról és minden barmokról”. Azért, hogy megmutassa, miért csodálja az ember a Teremtőt, Jehova egyszer állatokról beszélt Jóbnak, például az oroszlánról, a zebráról, a vadbivalyról, a behemótról (azaz a vízilóról) és a leviatánról (nyilvánvalóan a krokodilról). Mit akart ezzel kifejezni? Ha az ember csodálja ezeket az erőteljes, félelmetes és megszelídíthetetlen teremtményeket, mennyivel  inkább kellene így éreznie a Teremtőjük iránt? (Jób 38—41. fejezet).

16. Milyen hatással van rád a Jehova által teremtett madarak némelyike?

¹⁶ A Zsoltárok 148:10 megemlíti még a „szárnyas állatokat” is. Gondolj bele, milyen sokfajta van belőlük! Jehova beszélt Jóbnak a struccról, amely „kineveti a lovat és lovagját”. Úgy bizony, ez a két és fél méter magas madár ugyan képtelen repülni, de 65 kilométeres óránkénti sebességgel tud futni, mintegy négy és fél méteres léptekkel! (Jób 39:16, 21). Az albatrosz viszont élete nagy részét a levegőben tölti a tengerek felett. Ennek a született vitorlázó madárnak a szárnyfesztávolsága mintegy három méter. Órákig képes vitorlázni kifeszített szárnyakkal egyetlen szárnycsapás nélkül. Vele ellentétben a méhkolibri mindössze öt centiméteres hosszával a világ legkisebb madara. Másodpercenként akár nyolcvanat is képes verni a szárnyával! A kolibrik — melyek úgy tündökölnek, mint aprócska szárnyas drágakövek — úgy képesek lebegni, mint a helikopterek, sőt még hátrafelé is tudnak repülni.

17. Milyen hatalmas a kékbálna, és milyen természetes következtetésre kell jutnunk, miután elgondolkoztunk azon, hogy milyen állatokat teremtett Jehova?

¹⁷ A Zsoltárok 148:7 arról beszél, hogy a „viziszörnyek” is dicsérik Jehovát. Figyeljük meg a kékbálnát, amelyet gyakran a bolygónkon élő legnagyobb állatnak mondanak. Ez az óceánban élő hatalmas állat elérheti, sőt meghaladhatja a harmincméteres hosszúságot. Súlya annyit nyomhat, mint harminc felnőtt elefánt együttvéve. Csupán a nyelve olyan súlyos, mint egy elefánt. Szíve akkora, mint egy kisautó. Ez az óriási szerv csak kilencszer ver percenként, a kolibri szívével ellentétben, ami ugyanis mintegy 1200-at is verhet percenként. A kékbálnák legalább egyik vérere olyan hatalmas, hogy egy gyermek is belemászhatna. Szívünk bizonyára arra indít, hogy azt a buzdítást visszhangozzuk, amivel befejeződik a Zsoltárok könyve: „Minden lélek dicsérje az Urat!” (Zsoltárok 150:6).

18—19. Milyen változatosság figyelhető meg azokban az élőlényekben, amelyeket Jehova itt a földön alkotott, és mit tanít nekünk a teremtésműve a szuverenitásáról?

¹⁸ Mit tanulunk abból, ahogyan Jehova felhasználja a teremtő hatalmát? Lenyűgöz a teremtésműben megmutatkozó sokféleség. Az egyik zsoltáríró így kiáltott fel: „Mily számtalanok a te műveid, Uram! . . . betelt a föld a te gazdagságoddal” (Zsoltárok 104:24). Milyen igaz! A biológusok az élőlények jóval több mint egymillió faját azonosították már a földön, a vélemények azonban megoszlanak arról, hogy vajon tízmillió, harmincmillió vagy még több faj létezik-e. A művészek talán átélik, hogy időnként alkotói válságtól szenvednek. Ezzel ellentétben Jehova alkotóképessége — vagyis az a hatalma, hogy sokféle új dolgot találjon ki és teremtsen meg — nyilvánvalóan kimeríthetetlen.

¹⁹ Ahogyan Jehova felhasználja teremtő hatalmát, az a szuverenitásáról tanít bennünket. Maga az a szó, hogy „Teremtő”, elkülöníti Jehovát minden mástól a világegyetemben, vagyis mindattól, ami „teremtett”. Még Jehova egyetlen-nemzett Fiát sem hívják sose Teremtőnek vagy Társteremtőnek a Bibliában, pedig „kézmívesként” szolgált a teremtés alatt (Példabeszédek 8:30; Máté 19:4). Inkább ő „az egész teremtés elsőszülötte”  (Kolosszé 1:15). Jehova teremtői helyzete biztosítja neki azt a természetből fakadó jogot, hogy kizárólagosan ő gyakorolja a legfőbb hatalmat az egész világegyetem felett (Róma 1:20; Jelenések 4:11).

20. Milyen értelemben nyugodott meg Jehova azóta, hogy befejezte a földre vonatkozó teremtői munkáját?

²⁰ Vajon Jehova már nem gyakorolja teremtő hatalmát? Nos, a Biblia csakugyan azt mondja, hogy amikor Jehova befejezte teremtői munkáját a hatodik teremtési napon, „a hetedik napon megnyugodott minden munkától, amelyet végzett” (1Mózes 2:2, Káldi-Neovulgáta Bibliafordítás). Pál apostol rámutatott, hogy ez a hetedik „nap” több ezer évig tart, hiszen még az ő napjaiban is folyamatban volt (Héberek 4:3–6). De vajon az, hogy Jehova „megnyugodott”, azt jelenti, hogy végképp felhagyott minden munkával? Nem, Jehova sosem hagyja abba a munkát (Zsoltárok 92:5; János 5:17). Nyugalma ezért egyszerűen arra utalhat, hogy a földdel kapcsolatos fizikai teremtői munkáját hagyta abba. Ám az a munkája, hogy szándékait megvalósítsa, töretlenül folytatódik. Ez a munka magában foglalta a Szentírás megalkotásának ihletését. Munkája arra is kiterjedt, hogy az „új teremtést” is létrehozza; erről majd a 19. fejezetben lesz szó (2Korintus 5:17).

21. Milyen hatással lesz a hűséges emberekre Jehova teremtő hatalma egy örökkévalóságon át?

²¹ Amikor Jehova nyugalmi napja majd véget ér, kijelentheti, hogy minden munkája a földön „igen jó”, ugyanúgy, mint a hat teremtési nap végén (1Mózes 1:31). Azt, hogy miként gyakorolja korlátlan teremtő hatalmát ezután, majd látni fogjuk. Akármi történjék is, biztosak lehetünk benne, hogy továbbra is le fog nyűgözni bennünket az, ahogy Jehova felhasználja teremtő hatalmát. Egy örökkévalóságon át egyre többet fogunk megtanulni Jehováról a teremtésművéből (Prédikátor 3:11, Úf.). Minél többet tanulunk róla, annál megalapozottabb lesz az iránta érzett csodálatunk, és annál közelebb fogunk kerülni Nagy Teremtőnkhöz.