Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 7

Hewalɛ ní Buɔ Mɔ He—‘Nyɔŋmɔ Ji Wɔbobaahe’

Hewalɛ ní Buɔ Mɔ He—‘Nyɔŋmɔ Ji Wɔbobaahe’

1, 2. Mɛɛ oshara mli Israelbii lɛ yabote beni amɛshɛ Sinai kpokpai anɔ yɛ afi 1513 D.Ŋ.B. lɛ, ni te Yehowa wo amɛ hewalɛ eha tɛŋŋ?

 ISRAELBII lɛ bote oshara mli beni amɛyashɛ Sinai kpokpai lɛ anɔ yɛ afi 1513 D.Ŋ.B. mra be mli lɛ. Gbɛfaa ko ní yɔɔ gbeyei waa kã amɛhiɛ, gbɛfaa kɛmiitsɔ “ŋã kpeteŋkpele ní nɔ yɔɔ gbeyei lɛ nɔ, he ni onufui ní naa jaraa kɛ nyɔŋmɔŋkrakroi yɔɔ.” (5 Mose 8:15, The New English Bible) Amɛkɛ hegbeyeiwoo ni ji jeŋmaji henyɛlɔi lɛ atutuamɔ hu kpe. Yehowa ji mɔ ni kɛ ewebii lɛ ba shihilɛ nɛɛ mli. Ákɛ amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ, ani ebaanyɛ ebu amɛhe?

2 Yehowa wiemɔi nɛɛ woɔ mɔ hewalɛ waa diɛŋtsɛ, akɛ: “Nyɛ diɛŋtsɛ nyɛna nɔ ni mifee Mizraimbii lɛ, kɛ bɔ ni mitere nyɛ yɛ okropɔŋi afiji anɔ, ní mikɛ nyɛ ba miŋɔɔ nɛɛ.” (2 Mose 19:4) Yehowa kai ewebii lɛ akɛ ejie amɛ kɛjɛ Mizraimbii lɛ adɛŋ, ni kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, ekɛ okropɔŋi tsu nii ni ekɛhole amɛ kɛtee he ni yɔɔ shweshweeshwe. Shi yiŋtoi krokomɛi hu yɛ ní no hewɔ ni “okropɔŋi afiji” ji ŋwɛi hebuu he mfonirifeemɔ ní sa jogbaŋŋ lɛ.

3. Mɛni hewɔ “okropɔŋi afiji” feɔ ŋwɛi hebuu he mfoniri ní sa jogbaŋŋ lɛ?

3 Okropɔŋ kɛ efijiaŋ ní lɛɛ, ní mli wa lɛ tsuɔ nibii babaoo fe filikimɔ ní ekɛfilikiɔ kɛyaa ŋwɛi shɔŋŋ kɛkɛ. Shwane kɛ́ jeŋ dɔ waa lɛ, okropɔŋ nyɛ lɛ gbɛɔ efiji—ní mlilɛɛmɔ nyɛɔ eshɛɔ ninetalɔi kpawo lɛ—amli ni efeɔ tamɔ hɔ̃ɔŋ ní buɔ mɔ he, ni ekɛbuɔ ebii bibii lɛ ahe kɛjɛɔ hulu ní tsoɔ waa lɛ naa. Yɛ bei krokomɛi amli lɛ, ekɛ efiji hàa ebii lɛ ahe ni ekɛbuɔ amɛhe koni fɛ̃i akaye amɛ. Bɔ ni okropɔŋ báa ebii bibii ayi lɛ, nakai nɔŋŋ Yehowa hu ebu Israel maŋ hee lɛ he ni ebaa amɛyi. Amrɔ nɛɛ ní amɛnyiɛ ŋã lɛ nɔ lɛ, ewebii lɛ baaya nɔ amɛná abobaahe yɛ efiji kpeteŋkpelei lɛ ashishi hɔ̃ɔŋ lɛ mli, bei abɔ ní amɛyaa nɔ amɛyeɔ lɛ anɔkwa lɛ. (5 Mose 32:9-11; Lala 36:8) Shi ani wɔbaanyɛ wɔkpa hebuu gbɛ kɛjɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ ŋmɛnɛ yɛ gbɛ ní ja nɔ?

Ŋwɛi Hebuu He Shiwoo

4, 5. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ kwraa kɛmɔ shi yɛ hebuu he shiwoo ní Nyɔŋmɔ kɛha lɛ mli lɛ?

4 Eka shi faŋŋ akɛ Yehowa baanyɛ abu ewebii ahe. Lɛ ji “Mawu Ofe” lɛ—ni ji sabala ko ní tsɔɔ akɛ eyɛ hewalɛ ní mɔ ko kwraa nyɛŋ atsĩ naa. (1 Mose 17:1) Taakɛ ŋshɔ ní eyi ji lɛ, nakai nɔŋŋ anyɛŋ atsĩ Yehowa hewalɛ ní ekɛtsuɔ nii lɛ naa. Akɛni enyɛɔ efeɔ nɔ fɛɛ nɔ ni ji esuɔmɔnaa nii hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi akɛ, ‘Ani eji Yehowa suɔmɔnaa nii akɛ ekɛ ehewalɛ lɛ baatsu nii ní ekɛbu ewebii ahe?’

5 Kɛ́ aaafo lɛ kuku lɛ hetoo lɛ ji hɛɛ! Yehowa maa nɔ mi ehaa wɔ akɛ ebaabu ewebii lɛ ahe. Lala 46:2 lɛ kɛɔ akɛ: “Naanyɔŋmɔ ji wɔbobaahe kɛ wɔ hewalɛ, wɔbuamɔ ni wa ni wɔnáa yɛ fimɔi amli.” Akɛni Nyɔŋmɔ “maleee” hewɔ lɛ, wɔyɛ hekɛnɔfɔɔ kwraa kɛmɔ shi yɛ hebuu he shiwoo ní ekɛha wɔ lɛ mli. (Tito 1:2) Nyɛhaa wɔsusua mfonirifeemɔŋ wiemɔi ní mli ka shi faŋŋ, ní Yehowa kɛtsuɔ nii ní ekɛtsɔɔ hebuu ní ekɛhaa lɛ mli lɛ ekomɛi ahe wɔkwɛa.

6, 7. (a) Mɛɛ hebuu Biblia beaŋ tookwɛlɔ kɛhaa etooi? (b) Te Biblia lɛ feɔ bɔ ni Yehowa shweɔ yɛ etsui mli akɛ ebu ewebii ahe ní ekwɛ amɛnɔ lɛ he mfoniri ehaa tɛŋŋ?

6 Tookwɛlɔ ji Yehowa, ni “emaŋ kɛ elɛɛhe lɛ tooi ji wɔ.” (Lala 23:1; 100:3) Kooloi fioo pɛ yɔɔ ní amɛhe waaa tamɔ bɔ ni shia too ji lɛ. Esa akɛ Biblia beaŋ tookwɛlɔ lɛ aná ekãa ní ekɛbu etooi lɛ ahe kɛjɛ jatai, klaji, kɛ oshishibrishi, kɛ julɔi hu adɛŋ. (1 Samuel 17:34, 35; Yohane 10:12, 13) Shi bei shɛɔ ní tooi lɛ ahebuu biɔ ní akɛ mlijɔlɛ akwɛ amɛ nɔ. Kɛ́ tooi lɛ eko fɔ́ yɛ he ko ni kɛ tooiku lɛ ateŋ jɛkɛ lɛ, tookwɛlɔ ní mli jɔ lɛ baabu nyɛ lɛ he yɛ be ní enyɛɛɛ nɔ ko kwraa efee nɛɛ mli, ni no sɛɛ lɛ ebaawó toobi ní nyɛɛɛ ehe efã lɛ ni ebaahiɛ lɛ kɛbafata tooi akuu lɛ he.

“Eeehole amɛ eshãkã etsitsi”

7 Yehowa kɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe ní ekɛto tookwɛlɔ he lɛ miima bɔ ni eshweɔ yɛ etsui mli akɛ ebu wɔhe lɛ nɔ mi. (Ezekiel 34:11-16) Kaimɔ bɔ ni awie Yehowa he aha, ní anaa yɛ Yesaia 40:11 lɛ, ní asusu he yɛ wolo nɛɛ Yitso 2 lɛ mli lɛ: “Eeelɛ̀ etoiku lɛ tamɔ tookwɛlɔ; eeehiɛ etoobii lɛ yɛ ekpɔkɔiaŋ, ni eeehole amɛ eshãkã etsitsi.” Te toobi bibioo lɛ aaafee tɛŋŋ eshɛ tookwɛlɔ lɛ ‘tsitsi’ mli—ni ji eŋwɛigbɛ atadei lɛ hei ní edɔrɔ eshwie nɔ lɛ mli? Ekolɛ toobi lɛ baaba tookwɛlɔ lɛ masɛi, ni ekɛ ehe baashɔɔ enaji ahe po. Shi kɛlɛ, tookwɛlɔ lɛ ji mɔ ni esa akɛ ekoto shi, ní ewo toobi lɛ, ní ekɛ lɛ ashãkã etsitsi ní yɔɔ shweshweeshwe lɛ mli. Kwɛ bɔ ni enɛ feɔ bɔ ni wɔ Kwɛlɔ Kpeteŋkpele lɛ sumɔɔ ní efã wɔhe ní ebu wɔhe lɛ he mfoniri jogbaŋŋ hã!

8. (a) Akpãa Nyɔŋmɔ shiwoo ní kɔɔ hebuu he lɛ mli ahaa namɛi, ni atsɔɔ enɛ yɛ Abɛi 18:10 lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni abiɔ koni wɔná abobaahe yɛ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ mli?

8 Nyɔŋmɔ shiwoo ní kɔɔ hebuu he lɛ damɔ nɔ ko nɔ—mɛi ní tsiɔ amɛbɛŋkɛɔ lɛ lɛ pɛ náa mli niiashikpamɔ. Abɛi 18:10 lɛ jajeɔ akɛ: “Mɔ̃ɔ ni wa ji Yehowa gbɛi lɛ; no mli jalɔ shaa foi kɛyaa, ni ehiɔ shi shweshweeshwe.” Yɛ Biblia bei amli lɛ, bei komɛi lɛ amamɔɔ mɔji yɛ ŋã kplanaa nɔ ákɛ abobaahe ní yɔɔ shweshweeshwe. Shi sɔ̃ kã mɔ ni yɔɔ oshara mli lɛ nɔ akɛ ejo foi kɛya mɔɔ nɛɛ mli koni efee shweshweeshwe. Nakai nɔŋŋ eji yɛ abobaahe ní wɔɔná yɛ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ mli lɛ gbɛfaŋ. Enɛ biɔ babaoo fe Nyɔŋmɔ gbɛi ní wɔɔti mli wɔtsɛ́ shii abɔ kɛkɛ; Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ diɛŋtsɛ jeee ŋkunyaayeli nɔ ko. Yɛ no najiaŋ lɛ, ehe miihia ní wɔle Mɔ ni hiɛ nakai gbɛi lɛ ní wɔkɛ wɔhe afɔ̃ enɔ, ní wɔhi shi yɛ ejalɛ shishitoo mlai lɛ anaa. Kwɛ mlihilɛ ní eji yɛ Yehowa gbɛfaŋ akɛ eeema nɔ mi eha wɔ akɛ kɛ wɔbɛŋkɛ lɛ yɛ hemɔkɛyeli mli lɛ, ebaafee mɔɔ ní wɔɔna hebuu yɛ mli!

“Wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ . . . Aaanyɛ Ajie Wɔ”

9. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa efee babaoo fe hebuu he shiwoo kɛkɛ ní ekɛha?

9 Yehowa efee babaoo fe hebuu he shiwoo ní ekɛha kɛkɛ. Yɛ Biblia beaŋ lɛ, ejie lɛ kpo yɛ naakpɛɛ gbɛ̀i anɔ akɛ enyɛɔ ebuɔ ewebii ahe. Yɛ Israel yinɔsane be mli lɛ, bei pii lɛ, Yehowa ‘nine’ ní tsii lɛ tsĩɔ henyɛlɔi ní he wa waa lɛ anaa. (2 Mose 7:4) Shi, Yehowa kɛ ehewalɛ ní ekɛbuɔ mɔ he lɛ hu tsu nii yɛ aŋkroaŋkroi agbɛfaŋ.

10, 11. Mɛɛ Biblia mli nɔkwɛmɔnii tsɔɔ bɔ ni Yehowa kɛ ehewalɛ ní ekɛbuɔ mɔ he lɛ tsu nii eha yɛ aŋkroaŋkroi agbɛfaŋ?

10 Beni Hebri oblahii bibii etɛ—Shadrak, Meshak, kɛ Abednego—kpoo akɛ amɛaakula shi amɛha Maŋtsɛ Nebukadnezar shika amaga lɛ, maŋtsɛ ní mli efu waa lɛ wo amɛhe gbeyei akɛ ebaaha ashɛrɛ amɛ ashwie la kɛ flɔnɔɔ ní aha edɔ fe nine lɛ mli. Nebukadnezar, ni ji maŋtsɛ ní he wa fe fɛɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ye amɛhe fɛo akɛ: “Namɔ ji Nyɔŋmɔ ní aaajie nyɛ yɛ midɛŋ lɛ?” (Daniel 3:15) Oblahii bibii etɛ lɛ yɛ amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ hewalɛ lɛ mli hekɛnɔfɔɔ kwraa akɛ ebaabu amɛhe, shi amɛsusuuu akɛ ebaafee nakai. No hewɔ lɛ, amɛha lɛ hetoo akɛ: “Kɛji nakai lɛ, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ ní wɔsɔmɔɔ lɛ aaanyɛ ajie wɔ.” (Daniel 3:17) Yɛ anɔkwale mli lɛ, nakai la kɛ flɔnɔɔ, ní aha edɔ toi kpawo fe bɔ ni edɔɔ daa lɛ, po jeee naagba ko kwraa kɛha amɛ-Nyɔŋmɔ ní yɔɔ hewalɛ fe fɛɛ lɛ. Ebu amɛhe lɛɛlɛŋ, ni no nyɛ maŋtsɛ lɛ nɔ ni ekpɛlɛ nɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ ko Nyɔŋmɔ ko bɛ ní aaanyɛ mɔ ajie nɛkɛ.”—Daniel 3:29.

11 Yehowa fee ehewalɛ ní ekɛbuɔ mɔ he lɛ he nɔkwɛmɔnɔ ní sa kadimɔ waa beni ejie e-Bi koome lɛ wala kɛbawo Yudayoo oblayoo fro Maria fɔmɔ kotoku lɛ mli lɛ. Ŋwɛibɔfo ko kɛɛ Maria akɛ ‘ebaaná musu ni eeefɔ binuu.’ Ŋwɛibɔfo lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Mumɔ krɔŋkrɔŋ aaaba onɔ, ni Ŋwɛinyo lɛ hewalɛ aaabahà onɔ.” (Luka 1:31, 35) Etamɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ Bi lɛ ehiko shihilɛ ní yɔɔ oshara tamɔ nɛkɛ mli dã. Ani esha ní yɔɔ enyɛ ni ji adesa lɛ he kɛ emuu ní eyeee lɛ baawo bi ní ehiɛ lɛ musu lɛ he muji? Ani Satan baanyɛ aye Bi lɛ awui loo egbe lɛ dani afɔ́ lɛ? Enyɛŋ eba lɛ nakai kɔkɔɔkɔ! Kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, Yehowa fo hebuu afabaŋ ewo Maria he bɔni afee ní nɔ ko nɔ ko—emuu ní ayeee, hewalɛ ko ní yeɔ awui, adesa ni ji gbɔmɔgbelɔ ko, loo daimonio ko—akanyɛ ekpata bi ní ahiɛ lɛ musu lɛ hiɛ, kɛjɛ be mli ní aŋɔ lɛ hɔ lɛ kɛbaa. Yehowa tee nɔ ebu Yesu he yɛ egbekɛbiiashi. (Mateo 2:1-15) Kɛyashi Nyɔŋmɔ be ní eto lɛ baashɛ lɛ, mɔ ko mɔ ko nyɛŋ afee esuɔmɔ Bi lɛ nɔ ko.

12. Mɛni hewɔ Yehowa bu aŋkroaŋkroi komɛi ahe yɛ Biblia bei amli lɛ?

12 Mɛni hewɔ Yehowa bu aŋkroaŋkroi komɛi ahe yɛ gbɛ̀i ní yɔɔ naakpɛɛ tamɔ nɛkɛ nɔ lɛ? Yɛ shihilɛi babaoo amli lɛ, Yehowa bu aŋkroaŋkroi ahe bɔni afee ní ekɛbu nɔ ko ní he hiaa kwraa fe amɛ lɛ he: no ji eyiŋtoo lɛ he nitsumɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, abifao Yesu yibaamɔ he miihia kɛha Nyɔŋmɔ yiŋtoo lɛ, ní naagbee lɛ ehe baaba sɛɛnamɔ kɛha adesai fɛɛ lɛ mlibaa. Hewalɛ ní ekɛbuɔ mɔ he lɛ he saji babaoo ní aŋmala ashwie shi lɛ ji Ŋmalɛi ní jɛ mumɔŋ lɛ fã, ni “wɔ diɛŋtsɛ wɔhe nitsɔɔmɔ hewɔ aŋma ato lɛ, koni wɔkɛ tsuishiŋmɛɛ kɛ ŋmalɛi lɛ amli miishɛjemɔ lɛ aná hiɛnɔkamɔ.” (Romabii 15:4) Hɛɛ, nɔkwɛmɔnii nɛɛ wajeɔ wɔ-Nyɔŋmɔ ní yɔɔ hewalɛ fe fɛɛ lɛ mli hemɔkɛyeli ní wɔyɔɔ lɛ. Shi mɛɛ hebuu wɔbaanyɛ wɔkpa gbɛ kɛjɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ ŋmɛnɛ?

Nɔ ni Ŋwɛi Hebuu He Shiwoo lɛ Etsɔɔɔ

13. Ani sɔ̃ kã Yehowa nɔ akɛ efee naakpɛɛ nibii yɛ wɔgbɛfaŋ? Tsɔɔmɔ mli.

13 Ŋwɛi hebuu he shiwoo lɛ etsɔɔɔ akɛ sɔ̃ kã Yehowa nɔ akɛ efee naakpɛɛ nii yɛ wɔgbɛfaŋ. Dabi, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ wooo wɔ shi akɛ wɔbaaná shihilɛ ní naagbai bɛ mli yɛ gbɛjianɔtoo momo nɛɛ mli. Yehowa tsuji anɔkwafoi babaoo kɛ jaramɔ shihilɛi ní mli wa waa, tamɔ ohia, ta, helai, kɛ gbele tete po ekpe. Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ yɛ faŋŋ mli akɛ ákɛ aŋkroaŋkroi lɛ, ekolɛ abaanyɛ agbe amɛ yɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ hewɔ. No hewɔ ni Yesu ma bɔ ni ehe hiaa ní aŋmɛ tsui shi kɛyashi naagbee lɛ nɔ mi lɛ. (Mateo 24:9, 13) Eji Yehowa kɛ ehewalɛ lɛ tsuɔ nii ní ekɛjieɔ mɛi yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ yɛ shihilɛi fɛɛ mli kulɛ, Satan baaná nɔdaamɔ nɔ̃ ní ekɛbɔ Yehowa ahora, ni ebaatswa bɔ ni wɔ hetuu-kɛhamɔ kɛha wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ ji anɔkwale lɛ hu mpoa.—Hiob 1:9, 10.

14. Mɛɛ nɔkwɛmɔnii tsɔɔ akɛ Yehowa ebuuu etsuji fɛɛ ahe be fɛɛ be yɛ gbɛ kome too lɛ nɔŋŋ nɔ?

14 Yɛ Biblia beaŋ po lɛ, Yehowa kɛ ehewalɛ ní ekɛbuɔ mɔ he lɛ tsuuu nii ní ekɛjie etsuji lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛjɛ kpatu gbele mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Herode gbe bɔfo Yakobo aaafee afi 44 Ŋ.B.; ni kɛlɛ, yɛ no sɛɛ be fioo mli lɛ, ajie Petro “yɛ Herode dɛŋ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 12:1-11) Ni Yohane, ni ji Yakobo nyɛmi nuu lɛ, hi shi etsɛ fe Petro kɛ Yakobo fɛɛ. Eyɛ faŋŋ akɛ, wɔnyɛŋ wɔkpa gbɛ akɛ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ baabu etsuji fɛɛ ahe yɛ gbɛ kome too nɔ. Kɛfata he lɛ, “be kɛ nibii ni aleee ni baa trukaa” ninaa wɔ fɛɛ. (Jajelɔ 9:11, NW) Belɛ, mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ ebuɔ wɔhe ŋmɛnɛ mɔ?

Yehowa kɛ Gbɔmɔtsoŋ Hebuu Haa

15, 16. (a) Mɛɛ odaseyeli yɔɔ ní tsɔɔ akɛ Yehowa kɛ gbɔmɔtsoŋ hebuu haa mɛi ní jáa lɛ lɛ akɛ kuu? (b) Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa baabu etsuji ahe bianɛ, kɛ agbɛnɛ, yɛ “amanehulu kpeteŋkpele” lɛ mli hu lɛ?

15 Klɛŋklɛŋ lɛ, susumɔ sane ní kɔɔ gbɔmɔtsoŋ hebuu he lɛ he okwɛ. Ákɛ Yehowa jálɔi lɛ, wɔbaanyɛ wɔkpá hebuu ní tamɔ nɛkɛ gbɛ akɛ kuu. Kɛ́ jeee nakai lɛ, Satan nine baanyɛ ashɛ wɔnɔ yɛ gbɛ ní waaa kwraa nɔ. Susumɔ enɛ he okwɛ: Satan, ni ji “je nɛŋ lumɔ lɛ,” baasumɔ waa ní ekpata anɔkwa jamɔ hiɛ kwraa. (Yohane 12:31; Kpojiemɔ 12:17) Nɔyelii ní yɔɔ hewalɛ waa yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ ekomɛi etsĩ wɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ naa, ni amɛka akɛ amɛaakpata wɔhiɛ kwraa kɛjɛ shihilɛ mli. Shi kɛlɛ, Yehowa webii etee nɔ edamɔ shi shiŋŋ, ni amɛmiiya nɔ amɛmiishiɛ ní amɛkpaaa! Mɛni hewɔ jeŋmaji ní he wa waa lɛ nyɛko amɛtsĩ Kristofoi akuu bibioo, ní tamɔ mɛi komɛi ní bɛ hefamɔ nɔ̃ ko nɛɛ anitsumɔ lɛ naa lɛ? Ejaakɛ Yehowa kɛ efiji ní yɔɔ hewalɛ waa lɛ efo wɔhe afabaŋ!—Lala 17:7, 8.

16 Gbɔmɔtsoŋ hebuu ní wɔɔná yɛ “amanehulu kpeteŋkpele” ní baa lɛ mli lɛ hu? Ehe ehiaaa ní wɔshe Nyɔŋmɔ kojomɔi ní ebaatsu he nii lɛ gbeyei. Ejaakɛ “[Yehowa, NW] le bɔ ni efeɔ ejieɔ jalɔi yɛ kaa mli, kɛ bɔ ni efeɔ etoɔ mɛi fɔji yɛ piŋmɔ mli kɛyashi kojomɔ gbi lɛ nɔ.” (Kpojiemɔ 7:14; 2 Petro 2:9) Dani nakai be lɛ aaashɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa yɛ nibii enyɔ komɛi ahe. Klɛŋklɛŋ lɛ, Yehowa eŋmɛŋ gbɛ ní akpata etsuji anɔkwafoi lɛ fɛɛ ahiɛ kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, ekɛ naanɔ wala baawo emuuyeli mlihiɛlɔi lɛ nyɔmɔ yɛ ejalɛ jeŋ hee lɛ mli—kɛ́ ehe miihia lɛ, kɛtsɔ gbohiiashitee nɔ. Yɛ mɛi ní gboiɔ lɛ agbɛfaŋ lɛ, he ko bɛ ní yɔɔ shweshweeshwe ní amɛaahi, fe Nyɔŋmɔ kaimɔ mli.—Yohane 5:28, 29.

17. Yehowa buɔ wɔhe kɛtsɔɔ e-Wiemɔ lɛ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

17 Amrɔ nɛɛ po lɛ, Yehowa buɔ wɔhe kɛtsɔɔ ‘ewiemɔ’ ní hiɛ kã, ní yɔɔ hewalɛ ní kanyaa mɔ ní etsáa tsuii ní etsakeɔ mɛi ashihilɛi lɛ nɔ. (Hebribii 4:12) Kɛ́ wɔkɛ eshishitoo mlai lɛ tsu nii lɛ, ebaanyɛ ebu wɔhe kɛjɛ gbɔmɔtsoŋ awuiyeli he yɛ gbɛ̀i komɛi anɔ. Yesaia 48:17 lɛ kɛɔ akɛ: “Mi ji Yehowa, . . . mɔ ni tsɔɔo nii ni hi hao.” Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, kɛ́ wɔhi shi yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, ebaanyɛ eha wɔ hewalɛnamɔ aya hiɛ, ni wɔwala sɛɛ baatsɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, akɛni wɔkɛ Biblia ŋaawoo ní tsɔɔ akɛ wɔtsi wɔhe kɛjɛ ajwamaŋbɔɔ he lɛ tsuɔ nii, ní wɔtsuuɔ wɔhe kɛjɛɔ hemujiwoo mli hewɔ lɛ, wɔtsiɔ wɔhe kɛjɛɔ nifeemɔi ní he tseee kɛ sui ní yeɔ mɔ awui, ní fiteɔ nii babaoo yɛ mɛi ní bɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ lɛ ateŋ mɛi pii ashihilɛ mli lɛ ahe. (Bɔfoi lɛ Asaji 15:29; 2 Korintobii 7:1) Kwɛ bɔ ni wɔdaa shi waa yɛ hebuu ní Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛhaa wɔ lɛ he!

Yehowa Buɔ Wɔhe yɛ Mumɔŋ

18. Mɛɛ mumɔŋ hebuu Yehowa kɛhaa wɔ?

18 Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ ji akɛ, Yehowa kɛ mumɔŋ hebuu haa wɔ. Wɔ-Nyɔŋmɔ ní yɔɔ suɔmɔ lɛ buɔ wɔhe kɛjɛɔ nibii ní yeɔ mɔ awui yɛ mumɔŋ lɛ ahe kɛtsɔ nibii ní he hiaa wɔ ní ekɛwulaa wɔ bɔni afee ní wɔnyɛ wɔdamɔ kaai anaa, ní wɔbaa wɔkɛ lɛ teŋ wekukpaa lɛ yi lɛ nɔ. Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa feɔ nii koni ekɛbáa wɔwala yi, jeee kɛha afii fioo ní sɛɛ etsɛɛɛ, shi moŋ kɛya naanɔ. Susumɔ nibii ní Nyɔŋmɔ kɛha wɔ, ní baanyɛ abu wɔhe yɛ mumɔŋ lɛ ekomɛi ahe okwɛ.

19. Yehowa mumɔ lɛ baanyɛ aye abua wɔ ní wɔkpee kaa fɛɛ kaa ní wɔkɛkpeɔ lɛ naa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

19 Yehowa ji ‘sɔlemɔ Toibolɔ.’ (Lala 65:3) Kɛ́ shihilɛ mli nɔnyɛɛi lɛ fee tamɔ nɔ ni eeye wɔnɔ lɛ, wɔtsui mli saji ní wɔɔjie lɛ kpo wɔtsɔɔ lɛ lɛ baanyɛ eha wɔná heyeli. (Filipibii 4:6, 7) Ekolɛ etsɔŋ naakpɛɛ gbɛ nɔ ejieŋ wɔkaai lɛ moŋ, shi yɛ sɔlemɔi ní jɛ wɔtsuiŋ lɛ hetoohamɔ mli lɛ, ebaanyɛ eha wɔ nilee ní wɔkɛtsu kaai lɛ ahe nii. (Yakobo 1:5, 6) Nɔ ni fe nakai lɛ, Yehowa kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ haa mɛi ní biɔ lɛ lɛ. (Luka 11:13) Nakai mumɔ ní yɔɔ hewalɛ waa lɛ baanyɛ aye abua wɔ ní wɔkpee kaa fɛɛ kaa loo naagba fɛɛ naagba ní wɔkɛkpeɔ lɛ naa. Ebaanyɛ ekɛ “hewalɛ ní fá kɛteke nɔ” awo wɔmli koni wɔnyɛ wɔŋmɛ wɔtsui shi kɛyashi be mli ní Yehowa baajie naagbai ní kɛ piŋmɔi baa lɛ fɛɛ, yɛ jeŋ hee ní ebɛŋkɛ kpaakpa lɛ mli.—2 Korintobii 4:7.

20. Yehowa hewalɛ ní ekɛbuɔ wɔhe lɛ nyɛɔ ejeɔ kpo kɛtsɔɔ wɔnanemɛi jálɔi lɛ anɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

20 Bei komɛi lɛ, Yehowa hewalɛ ní ekɛbuɔ wɔhe lɛ jeɔ kpo kɛtsɔɔ wɔnanemɛi jálɔi lɛ anɔ. Yehowa egbala ewebii lɛ kɛbawo jeŋ muu fɛɛ ‘nyɛmimɛi asafo’ ko mli. (1 Petro 2:17; Yohane 6:44) Wɔnaa hewalɛ ní Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yɔɔ ní ekɛnáa mɛi anɔ hewalɛ kɛha ekpakpafeemɔ lɛ he odaseyeli ní hiɛ kã, yɛ nakai nyɛmifeemɔ ní suɔmɔ yɔɔ mli lɛ mli. Nakai mumɔ lɛ haa wɔwoɔ yibii—sui kpakpai ní jara wa waa, ní suɔmɔ, mlihilɛ, kɛ ejurɔfeemɔ fata he. (Galatabii 5:22, 23) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔyɛ haomɔ mli ní naanyo heyelilɔ ko nu he akɛ esa akɛ ekɛ ŋaawoo ní yeɔ buaa loo hewalɛwoo wiemɔi ní he hiaa aha wɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔda Yehowa shi yɛ nifeemɔi ní jieɔ ehebuu kɛ ekwɛmɔ kpo nɛɛ ahe.

21. (a) Mɛɛ mumɔŋ niyenii ní baa yɛ ebe naa Yehowa kɛhaa kɛtsɔɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ nɔ? (b) Te bo diɛŋtsɛ lɛ oná nibii ní Yehowa kɛhaa wɔ koni ebu wɔhe yɛ mumɔŋ lɛ he sɛɛ oha tɛŋŋ?

21 Yehowa haa wɔ nɔ kroko hu koni ebu wɔhe: no ji mumɔŋ niyenii yɛ ebe naa. Yehowa kɛ nitsumɔ ewo “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ dɛŋ koni eha wɔ mumɔŋ niyenii, koni eye ebua wɔ ní wɔná hewalɛ kɛjɛ e-Wiemɔ lɛ mli. Nakai tsulɔ anɔkwafo lɛ kɛ woji ní akala, tamɔ Buu-MɔɔAwake! woji tɛtrɛbii lɛ, kɛ asafoŋ kpeei, kpokpaa nɔ kpeei, kɛ kpokpai wuji anɔ kpeei tsuɔ nii ni ekɛhaa wɔ ‘ŋmãa yɛ be ní sa nɔ’​—ni ji nibii ni he hiaa wɔ lɛ, yɛ be ní ehe hiaa wɔ lɛ mli. (Mateo 24:45) Ani onu wiemɔ ko yɛ Kristofoi akpee ko shishi​—ekolɛ yɛ sane ko hetoohamɔ, wiemɔ ko ní aha, loo sɔlemɔ po mli​—ní kɛ hewalɛ kɛ ekãawoo ní he hiaa bo lɛ eha bo dã? Ani sane pɔtɛɛ ko ní je kpo yɛ wɔwoji tɛtrɛbii lɛ eko mli lɛ ená oshihilɛ nɔ hewalɛ waa pɛŋ? Kaimɔ akɛ, Yehowa kɛ nibii nɛɛ fɛɛ haa wɔ bɔni afee ní ebu wɔhe yɛ mumɔŋ.

22. Yehowa kɛ ehewalɛ lɛ tsuɔ nii be fɛɛ be yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni hewɔ nakai ní efeɔ lɛ ji wɔ hilɛ-kɛhamɔ ní fe fɛɛ lɛ?

22 Eka shi faŋŋ akɛ Yehowa ji tsɛ̃ŋ “ha mɛi fɛɛ ní baa lɛ abo lɛ.” (Lala 18:31) Wɔnuɔ shishi akɛ ekɛ ehewalɛ lɛ tsuuu nii kɛbuuu wɔhe kɛjɛɛɛ osharai fɛɛ amli bianɛ. Shi kɛlɛ, ekɛ ehewalɛ ní ekɛbuɔ mɔ he lɛ tsuɔ nii be fɛɛ be ni ekɛkwɛɔ akɛ eyiŋtoo lɛ eba mli. Yɛ naagbee lɛ, efeɔ nakai yɛ ewebii lɛ ahilɛ-kɛhamɔ ní fe fɛɛ hewɔ. Kɛ́ wɔtsi wɔbɛŋkɛ Yehowa ní wɔtee nɔ wɔhi esuɔmɔ lɛ mli lɛ, no lɛ ebaaha wɔ naanɔ shihilɛ yɛ wala ní eye emuu mli. Akɛni gbɛkpamɔ nɛɛ yɔɔ wɔjwɛŋmɔ mli hewɔ lɛ, eba akɛ wɔɔbu amanehului fɛɛ ní wɔnaa yɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ mli lɛ akɛ ‘amrɔmrɔ amanehulu ní jaraaa.’—2 Korintobii 4:17.