Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 8

Nyɔŋmɔ Hewalɛ ní Akɛfeɔ Nii Ekoŋŋ—Yehowa “Miifee Nii Fɛɛ Ehee”

Nyɔŋmɔ Hewalɛ ní Akɛfeɔ Nii Ekoŋŋ—Yehowa “Miifee Nii Fɛɛ Ehee”

1, 2. Mɛɛ nibii ní laajeɔ haoɔ adesai aweku lɛ ŋmɛnɛ, ni te enɛɛmɛi saa wɔhe amɛhaa tɛŋŋ?

 KƐ́ GBEKƐ laaje loo efite eshwɛmɔ nii ko ní esumɔɔ waa lɛ, ekɛ yaafo kɛ awerɛhoyeli baa ebabɔɔ amaniɛ. Eyaafo lɛ teeɔ tsuiŋ henumɔ ko shi! Shi, ani onaa bɔ ni gbekɛ lɛ hiɛ feɔ ŋmɔlɔŋmɔlɔ kɛ miishɛɛ kɛji fɔlɔ lɛ ná nɔ ni elaaje lɛ eha lɛ ekoŋŋ lɛ? Yɛ fɔlɔ lɛ gbɛfaŋ lɛ, ekolɛ nɔ ni ebiɔ ní efee pɛ kɛkɛ ji ní etao shwɛmɔ nii lɛ loo ní esaa eha lɛ. Shi gbekɛ lɛ náa miishɛɛ waa ni enaa kpɛɔ ehe. Ána nɔ ni esusu akɛ efite loo elaaje kwraa lɛ aha lɛ ekoŋŋ!

2 Yehowa, ni ji Tsɛ ní nɔ kwɔ fe fɛɛ lɛ, yɛ hewalɛ ní ekɛaaha nɔ ni ebii ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ susuɔ akɛ elaaje ní hiɛnɔkamɔ ko kwraa bɛ mli lɛ aba ekoŋŋ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, jeee shwɛmɔ nii ahe wɔwieɔ nɛɛ. Wɔlaajeɔ nibii ní yɔɔ hiɛdɔɔ kwraa fe nakai, yɛ “jaramɔ bei” ní wɔyɔɔ mli nɛɛ amli. (2 Timoteo 3:1-5) Nibii ní gbɔmɛi buɔ akɛ ehe hiaa waa lɛ ateŋ babaoo he eba oshara—shia, heloonaa nibii, nitsumɔ, kɛ hewalɛnamɔ po. Ekolɛ wɔnaa kpɛɔ wɔhe hu kɛji wɔsusu bɔ ni akpataa nibii ní ebɔle wɔ kɛkpe lɛ ahiɛ, kɛ nifitemɔ ní jɛɔ mli baa, ni ji wala bɔɔ nii komɛi ashishi ní buleɔ kwraa lɛ he lɛ. Shi kɛlɛ, nɔ ko kwraa bɛ ní saa wɔhe waa diɛŋtsɛ tamɔ mɔ ko ní wɔsumɔɔ lɛ lɛ gbele. Nii laajemɔ henumɔ kɛ hewalɛ ní abɛ ní akɛaafee he nɔ ko lɛ baanyɛ aye mɔ nɔ kwraa.—2 Samuel 18:33.

3. Mɛɛ gbɛkpamɔ ní yɔɔ miishɛɛ akɛha yɛ Bɔfoi lɛ Asaji 3:21 lɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa baatsɔ eha enɛ aba mli?

3 Belɛ, kwɛ miishɛjemɔ ní eji akɛ wɔɔle Yehowa hewalɛ ní ekɛfeɔ nii ekoŋŋ lɛ he sane! Taakɛ wɔbaana lɛ, nɔ ni Nyɔŋmɔ baanyɛ afee, kɛ nɔ ni ebaafee ekoŋŋ eha ebii ní yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ dara ni eyɛ naakpɛɛ diɛŋtsɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Biblia lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa eto eyiŋ akɛ ‘ebaafee nibii fɛɛ ekoŋŋ.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 3:21) Yehowa kɛ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ, ní e-Bi, Yesu Kristo yeɔ nɔ maŋtsɛ lɛ, baatsu enɛ he nii. Odaseyeli tsɔɔ akɛ Maŋtsɛyeli nɛɛ bɔi nɔyeli yɛ ŋwɛi yɛ afi 1914. a (Mateo 24:3-14) Mɛni abaasaa afee ekoŋŋ lɛ? Nyɛhaa wɔsusua Yehowa nifeemɔi ní yɔɔ nyam ní ekɛsaa nibii ekoŋŋ lɛ ekomɛi ahe wɔkwɛa. Wɔbaanyɛ wɔna nibii nɛɛ ateŋ ekome ni wɔná mli niiashikpamɔ po. Ekrokomɛi baaba yɛ gbɛ ní da nɔ wɔsɛɛ.

Asaa Ato Jamɔ Krɔŋŋ Ama Shi Ekoŋŋ

4, 5. Mɛni ba Nyɔŋmɔ webii anɔ yɛ afi 607 D.Ŋ.B., ni mɛɛ hiɛnɔkamɔ Yehowa ha amɛ?

4 Nɔ̃ kome ko ní Yehowa esaa ekɛba ekoŋŋ ji jamɔ krɔŋŋ. Bɔni afee ní wɔnu nɔ ni enɛ tsɔɔ lɛ shishi jogbaŋŋ lɛ, nyɛhaa wɔsusua Yuda maŋtsɛyeli lɛ yinɔsane he kuku wɔkwɛa. Nakai feemɔ baaha wɔná bɔ ni Yehowa kɛ ehewalɛ ní ekɛfeɔ nii ekoŋŋ lɛ tsuɔ nii ehaa lɛ he sɛɛyoomɔ ní yɔɔ miishɛɛ.—Romabii 15:4.

5 Bo diɛŋtsɛ feemɔ bɔ ni Yudafoi anɔkwafoi lɛ nu he amɛha yɛ afi 607 D.Ŋ.B. beni akpata Yerusalem hiɛ lɛ he mfoniri okwɛ. Akpata amɛ maŋtiase ní amɛsumɔɔ waa lɛ hiɛ kwraa, ni akumɔ egbogboi lɛ ashwie shi. Nɔ ni ehiii fe fɛɛ ji akɛ, sɔlemɔtsu fɛfɛo ní Salomo ma, ni ji he koome pɛ ní ato kɛha Yehowa jamɔ krɔŋŋ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ lɛ batsɔ koikoi. (Lala 79:1) Aŋɔ mɛi ni je mli shweshweeshwe lɛ nom kɛtee Babilon, ni ashi amɛmaŋ shikpɔŋ lɛ amaŋfɔ ákɛ kooloi awuiyelɔi ashihilɛhe. (Yeremia 9:11) Yɛ adesa shishinumɔ naa lɛ, etamɔ nɔ ni nɔ fɛɛ nɔ efite kwraa. (Lala 137:1) Shi Yehowa, mɔ ni gba hiɛkpatamɔ nɛɛ efɔ̃ shi jeeŋmɔ lɛ, ha amɛ hiɛnɔkamɔ akɛ be ko baaba ní abaasaa nibii nɛɛ fɛɛ ekoŋŋ.

6-8. (a) Mɛɛ saneyitso ko ní jeɔ kpo shii abɔ anaa yɛ Hebri gbalɔi lɛ aniŋmaai lɛ amli, ni nakai gbalɛi lɛ ná amɛ klɛŋklɛŋ mlibaa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Nyɔŋmɔ webii ená nibii asaamɔ he gbalɛi babaoo amlibaa mli niiashikpamɔ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

6 Yɛ anɔkwale mli lɛ, nibii ní abaasaa ekoŋŋ lɛ ji saneyitso ko ní jeɔ kpo shii abɔ yɛ Hebri gbalɔi lɛ aniŋmaai amli. b Yehowa tsɔ amɛnɔ ekɛ shikpɔŋ ní abaasaa nɔ koni ahi nɔ ekoŋŋ, shikpɔŋ ní baa nii, ní abu he kɛjɛ kooloi awuiyelɔi kɛ henyɛlɔi atutuamɔ mli lɛ he shiwoo ha. Ewie bɔ ni amɛshikpɔŋ ní abaasaa nɔ ekoŋŋ lɛ ji lɛ he akɛ paradeiso diɛŋtsɛ! (Yesaia 65:25; Ezekiel 34:25; 36:35) Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, abaasaa ato jamɔ krɔŋŋ ama shi ekoŋŋ, ní abaasaa ama sɔlemɔtsu lɛ. (Mika 4:1-5) Nɛkɛ gbalɛi nɛɛ ha Yudafoi nomii lɛ hiɛnɔkamɔ, ni eye ebua amɛ ni amɛŋmɛ amɛtsui shi yɛ Babilon nomŋɔɔ ní he afii 70 lɛ mli.

7 Yɛ naagbee lɛ, nibii asaamɔ be lɛ bashɛ. Beni aŋmɛɛ Yudafoi lɛ ahe kɛjɛ Babilon lɛ, amɛku amɛsɛɛ kɛtee Yerusalem ni amɛyasaa amɛma Yehowa sɔlemɔtsu ní yɔɔ jɛmɛ lɛ. (Ezra 1:1, 2) Bei abɔ ní amɛtsuɔ jamɔ krɔŋŋ he nii lɛ, Yehowa jɔɔ amɛ ni eha amɛshikpɔŋ lɛ ba nii babaoo ni eshwere. Ebu amɛhe kɛjɛ amɛ henyɛlɔi kɛ kooloi awuiyelɔi ní ebahi amɛshikpɔŋ lɛ nɔ aahu afii nyɔŋmai abɔ lɛ ahe. Kwɛ bɔ ni amɛmii baashɛ amɛhe diɛŋtsɛ yɛ Yehowa hewalɛ ní ekɛsaa nii ekoŋŋ lɛ hewɔ! Shi nakai nifeemɔi lɛ feɔ gbalɛi ní kɔɔ nibii asaamɔ ekoŋŋ lɛ he lɛ klŋklɛŋ mlibaa yɛ gbɛ bibioo pɛ nɔ. Emlibaa ní da fe nakai baaba yɛ “naagbee gbii lɛ amli,” ni ji wɔ diɛŋtsɛ wɔbe nɛɛ mli, beni akɛ Maŋtsɛ David Gboshiniyelɔ ní awo shi yɛ ehe jeeŋmɔ lɛ baata maŋtsɛsɛi lɛ nɔ lɛ.—Yesaia 2:2-4; 9:5, 6.

8 Beni akɛ Yesu tá maŋtsɛsɛi nɔ yɛ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ mli yɛ afi 1914 lɛ sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, etsu Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi ní yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ amumɔŋ hiamɔ nii ahe nii. Taakɛ bɔ ni Persianyo kunimyelɔ Koresh ha Yudafoi shwɛɛnii komɛi ye amɛhe kɛjɛ Babilon yɛ afi 537 D.Ŋ.B. lɛ, nakai nɔŋŋ Yesu hu ha mumɔŋ Yudafoi lɛ ateŋ shwɛɛnii—ni ji lɛ diɛŋtsɛ enanemaahei lɛ asɛɛnyiɛlɔi—komɛi ye amɛhe kɛjɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Babilon, ni ji jeŋ apasa jamɔ maŋtsɛyeli lɛ hewalɛ shishi. (Romabii 2:29; Kpojiemɔ 18:1-5) Kɛjɛ afi 1919 kɛbaa nɛɛ, akɛ jamɔ krɔŋŋ ebawo egbɛhe ní sa lɛ mli ekoŋŋ yɛ anɔkwa Kristofoi ashihilɛ mli. (Maleaki 3:1-5) Kɛjɛ nakai beaŋ kɛbaa nɛɛ, Yehowa webii ejá lɛ yɛ mumɔŋ sɔlemɔtsu ni atsuu he​—ni ji Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo kɛha jamɔ krɔŋŋ lɛ mli. Mɛni hewɔ enɛ he hiaa kɛha wɔ ŋmɛnɛ lɛ?

Nibii Asaamɔ yɛ Mumɔŋ—Nɔ Hewɔ ní Ehe Hiaa

9. Yɛ bɔfoi lɛ ayinɔ lɛ sɛɛ lɛ, te Kristendom jamɔi lɛ fee Nyɔŋmɔ jamɔ amɛha tɛŋŋ, shi mɛni Yehowa efee yɛ wɔgbii nɛɛ amli?

9 Susumɔ yinɔsane mli nibii nɛɛ ahe okwɛ. Kristofoi ní hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ ná mumɔŋ jɔɔmɔi babaoo amli ŋɔɔmɔ. Shi Yesu kɛ bɔfoi lɛ gba amɛfɔ̃ shi akɛ abaafite anɔkwa jamɔ, ni ebaabule eshishi kwraa. (Mateo 13:24-30; Bɔfoi lɛ Asaji 20:29, 30) Yɛ bɔfoi lɛ ayinɔ lɛ sɛɛ lɛ, Kristendom bate shi. Esɔfoi lɛ kpɛlɛ wɔŋjalɔi atsɔɔmɔi kɛ nifeemɔi anɔ. Amɛha Nyɔŋmɔ bɛŋkɛmɔ bafee nɔ ko ní wa waa diɛŋtsɛ, ni amɛfee ehe mfoniri ákɛ Triniti ní anuuu shishi, ni amɛtsɔɔ gbɔmɛi lɛ ní amɛjaje amɛhe eshai amɛtsɔɔ osɔfoi ní amɛsɔle amɛha Maria kɛ “hetselɔi” srɔtoi moŋ yɛ Yehowa najiaŋ. Mɛni Yehowa efee amrɔ nɛɛ, yɛ fitemɔ ní etee nɔ aahu afii ohai abɔ nɛɛ sɛɛ? Ekɛ ehe ewo sane lɛ mli ni eto jamɔ krɔŋŋ ema shi ekoŋŋ yɛ ŋmɛnɛ jeŋ—ni ji jeŋ ní jamɔ mli amalei eyi mli obɔ, ní nifeemɔi ní Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ bɛ mli ewo mli muji—nɛɛ mli! Wɔbaanyɛ wɔwie ní ejeee sane hewoo, ákɛ nɛkɛ nibii asaamɔ ekoŋŋ nɛɛ ji nibii ni he hiaa fe fɛɛ ní etee nɔ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ ateŋ ekome.

10, 11. (a) Mɛɛ nibii titrii enyɔ kɔɔ mumɔŋ paradeiso lɛ he, ni te esaa ohe ehaa tɛŋŋ? (b) Mɛɛ gbɔmɛi Yehowa ebua amɛnaa kɛba mumɔŋ paradeiso lɛ mli, ni mɛni amɛbaaná hegbɛ akɛ amɛaaye he odase?

10 No hewɔ lɛ, anɔkwa Kristofoi náa mumɔŋ paradeiso mli ŋɔɔmɔ ŋmɛnɛ. Mɛni yɔɔ paradeiso nɛɛ mli? Titri lɛ, ehiɛ fãi enyɔ. Klɛŋklɛŋ nɔ̃ ji Yehowa, anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ jamɔ krɔŋŋ lɛ. Ekɛ jamɔ gbɛ ní eye ehe kwraa kɛjɛ amalei kɛ lakamɔi amli ejɔɔ wɔ. Ekɛ mumɔŋ niyenii hu ejɔɔ wɔ. Enɛ haa wɔnyɛɔ wɔkaseɔ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ he nii, ni wɔsaa ehiɛ, ni wɔtsiɔ wɔbɛŋkɛɔ lɛ. (Yohane 4:24) Mumɔŋ paradeiso lɛ fã ni ji enyɔ lɛ kɔɔ gbɔmɛi ahe. Taakɛ Yesaia gba efɔ̃ shi lɛ, Yehowa etsɔɔ mɛi ní jáa lɛ lɛ toiŋjɔlɛ gbɛ̀i yɛ “naagbee gbii lɛ amli.” Efo tawuu sɛɛ kwraa yɛ wɔteŋ. Yɛ emuu ní wɔyeee lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔwoɔ “gbɔmɔ hee” lɛ. Ekɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, ní woɔ yibii kpakpai ní nɔ bɛ yɛ wɔmli lɛ, jɔɔ wɔ mɔdɛŋbɔɔi lɛ anɔ. (Efesobii 4:22-24; Galatabii 5:22, 23) Kɛ́ ofeɔ onii yɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, no lɛ oji mumɔŋ paradeiso lɛ fã lɛɛlɛŋ.

11 Yehowa ebua gbɔmɛi pɔtɛɛ ní esumɔɔ lɛ anaa ewo nɛkɛ mumɔŋ paradeiso nɛɛ mli—amɛji mɛi ní sumɔɔ lɛ, mɛi ní sumɔɔ toiŋjɔlɛ, kɛ mɛi ní “amɛhiɛ yɔɔ amɛmumɔŋ hiamɔ nii anɔ.” (Mateo 5:3, NW) Mɛnɛɛmɛi ji gbɔmɛi ní baaná hegbɛ ní yɔɔ nyam akɛ amɛaaye nibii asaamɔ ekoŋŋ ní yɔɔ naakpɛɛ kwraa—ni kɔɔ adesai kɛ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ he lɛ he odase.

“Naa, Miifee Nii Fɛɛ Ehee”

12, 13. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ gbalɛi ní kɔɔ nibii asaamɔ ekoŋŋ he lɛ aná mlibaa kroko lɛ? (b) Mɛni ji Yehowa yiŋtoo kɛha shikpɔŋ lɛ taakɛ ajaje yɛ Eden lɛ, ni mɛni hewɔ enɛ haa wɔ hiɛnɔkamɔ kɛha wɔsɛɛ lɛ?

12 Gbalɛi ní kɔɔ nibii asaamɔ ehee he lɛ amli babaoo tsɔɔ nibii babaoo fe nibii asaamɔ ekoŋŋ yɛ mumɔŋ kɛkɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yesaia ŋma be mli ní abaatsá helatsɛmɛi, obubuafoi, shwilafoi, kɛ mumuii, kɛ be mli ní abaami gbele kwraa kɛya naanɔ lɛ he sane efɔ̃ shi. (Yesaia 25:8; 35:1-7) Nɛkɛ shiwoi nɛɛ náaa amɛmlibaa diɛŋtsɛ yɛ blema Israel. Ni eyɛ mli akɛ wɔna nɛkɛ gbalɛi nɛɛ amlibaa yɛ mumɔŋ yɛ wɔgbii nɛɛ amli moŋ, shi wɔyɛ yiŋtoo ní wɔɔdamɔ nɔ wɔhe wɔye akɛ, amɛbaaná amɛmlibaa diɛŋtsɛ yɛ gbɛ ní da nɔ yɛ wɔsɛɛ be mli. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ enɛ?

13 Mra mli yɛ Eden tɔ̃ɔ, ni Yehowa fee yiŋtoo ní eyɔɔ kɛha shikpɔŋ lɛ faŋŋ: No ji ní adesai aweku ní yɔɔ miishɛɛ, kɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa, ní amɛfee ekome ahi nɔ. Kulɛ esa akɛ nuu kɛ yoo lɛ akwɛ shikpɔŋ lɛ kɛ enɔ bɔɔ nii lɛ fɛɛ nɔ, ní amɛtsɔ shibɔlemɔ ŋulami muu lɛ fɛɛ paradeiso. (1 Mose 1:28) Jeee nakai kwraa ji bɔ ni nibii ji amrɔ nɛɛ. Shi kɛlɛ, ná nɔmimaa akɛ anyɛŋ atswa Yehowa yiŋtoi afɔ̃ afã kɔkɔɔkɔ. (Yesaia 55:10, 11) Yesu, ni ji Mesia Maŋtsɛ ní Yehowa ehala lɛ lɛ, baaha nɛkɛ jeŋ muu fɛɛ Paradeiso nɛɛ aba mli.—Luka 23:43.

14, 15. (a) Yehowa baafee “nii fɛɛ ehee” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Te Paradeiso lɛ mli shihilɛ baafee tɛŋŋ, ni mɛɛ efã ko onáa he miishɛɛ waa titri?

14 Feemɔ he mfoniri ní ookwɛ ní shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ etsɔ Paradeiso! Yehowa wie yɛ nakai be lɛ he akɛ: “Naa, miifee nii fɛɛ ehee.” (Kpojiemɔ 21:5) Susumɔ nɔ ni no baatsɔɔ lɛ he okwɛ. Kɛ́ Yehowa kɛ ehewalɛ ní ekɛkpataa nii ahiɛ lɛ tsu nii eshi nibii agbɛjianɔtoo momo ní ehiii nɛɛ egbe naa lɛ, nɔ ni baahi shi ji “ŋwɛi hee kɛ shikpɔŋ hee.” Enɛ tsɔɔ akɛ nɔyeli hee baajɛ ŋwɛi aye shikpɔŋ nɔ gbɛjianɔtoo hee ní ji mɛi ní sumɔɔ Yehowa ní amɛfeɔ esuɔmɔnaa nii lɛ anɔ. (2 Petro 3:13) Abaanyɛ Satan kɛ edaimonioi lɛ anɔ awo shihilɛ ko ní amɛnyɛŋ nɔ ko kwraa amɛfee lɛ mli. (Kpojiemɔ 20:3) No baafee klɛŋklɛŋ kwraa yɛ afii akpei abɔ ní eho lɛ amli ní adesai baaye amɛhe kɛjɛ nakai fitemɔ, nyɛ̃ɛ, kɛ hewalɛ fɔŋ lɛ shishi. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ heyeli henumɔ ní amɛbaaná lɛ mli baawa waa diɛŋtsɛ.

15 Yɛ naagbee lɛ, wɔbaanyɛ wɔkwɛ shibɔlemɔ ŋulami fɛfɛo nɛɛ nɔ jogbaŋŋ tamɔ bɔ ni ato gbɛjianɔ kɛjɛ shishijee ákɛ wɔfee lɛ. Shikpɔŋ lɛ yɛ adebɔɔ hewalɛ ní lɛ diɛŋtsɛ ekɛsáa enɔ nibii lɛ. Kpaakpoi kɛ faai ní awo amɛmli muji lɛ diɛŋtsɛ baanyɛ aha amɛmli atse ekoŋŋ kɛji ajie nibii ní woɔ amɛmli muji lɛ kɛjɛ jɛmɛ; shikpɔji ní tawuu efite amɛ lɛ baanyɛ aba nii ekoŋŋ kɛji tai lɛ asɛɛ fo. Kwɛ miishɛɛ ní eeeji akɛ wɔkɛ shikpɔŋ lɛ he gbɛjianɔtoi aaatsu nii yɛ gbeekpamɔ mli, ní wɔye wɔbua ní etsɔ abɔɔ fɛfɛo, jeŋ muu fɛɛ Eden ní nibii srɔtoi babaoo yɔɔ mli! Yɛ nɔ̃ najiaŋ ní adesai baakpata kooloi kɛ kwɛ̃ɛnii srɔtoi ahiɛ kɛkɛ lɛ, ekɛ bɔɔ nii fɛɛ ní yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ baahi shi yɛ toiŋjɔlɛ mli. Gbekɛbii po sheŋ kooloi awuiyelɔi gbeyei.—Yesaia 9:5, 6; 11:1-9.

16. Mɛɛ nibii asaamɔ ko baasa anɔkwafoi fɛɛ ahe aŋkroaŋkro yɛ Paradeiso lɛ mli lɛ?

16 Wɔbaaná nibii asaamɔ ekoŋŋ mli niiashikpamɔ yɛ aŋkroaŋkro ŋɛlɛ nɔ hu. Yɛ Harmagedon sɛɛ lɛ, mɛi ní yi baaná wala lɛ baana naakpɛɛ tsamɔi ní baaba yɛ jeŋ fɛɛ. Yesu kɛ hewalɛ ní Nyɔŋmɔ kɛha lɛ lɛ baatsu nii ní ekɛha shwilafoi ana nii, ní toimulɔi anu nii, ní akpakei kɛ mɛi ní egbɔjɔ lɛ aná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa, tamɔ bɔ ni efee beni eyɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ. (Mateo 15:30) Mɛi ní egbɔlɔ lɛ baaná oblahiiaŋ hewalɛ, gbɔmɔtsoŋ hewalɛ, kɛ ekãa mli ŋɔɔmɔ. (Hiob 33:25) Hewolonɔ kuãŋ dɔŋŋ, niji kɛ naji ní edɔrɔ lɛ baajaje, ni talɔi amli baawa kɛ hewalɛ hee diɛŋtsɛ. Adesai anɔkwafoi fɛɛ baanu he akɛ hewalɛ ní esha kɛ emuu ní ayeee náa yɛ amɛnɔ be ko lɛ miiba shi fiofio, eelaaje kwraa. Kwɛ bɔ ni wɔbaada Yehowa Nyɔŋmɔ shi waa yɛ ehewalɛ ní ekɛsaa nibii ekoŋŋ lɛ hewɔ! Agbɛnɛ, nyɛhaa wɔgbalaa wɔjwɛŋmɔ kɛyaa nibii asaamɔ be ní haa mɔ mli filiɔ lɛ nɛɛ fã kome ko ní yɔɔ miishɛɛ waa lɛ nɔ.

Gbohii lɛ ní akɛ Amɛ Aaaba Wala Mli Ekoŋŋ

17, 18. (a) Mɛni hewɔ Yesu kã Sadukifoi lɛ ahiɛ lɛ? (b) Mɛɛ shihilɛi ha Elia bi Yehowa ní etsu gbohiiashitee ko he nii lɛ?

17 Yɛ Ŋ.B. klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi komɛi ní atsɛɔ amɛ Sadukifoi lɛ heee gbohiiashitee lɛ amɛyeee. Yesu kã amɛhiɛ kɛ wiemɔi nɛɛ, akɛ: “Nyɛmiitɔ̃ naa, ejaakɛ nyɛleee ŋmalɛi lɛ kɛ Nyɔŋmɔ hewalɛ lɛ.” (Mateo 22:29) Hɛɛ, Ŋmalɛi lɛ jieɔ lɛ kpo akɛ Yehowa yɛ hewalɛ ní tamɔ nakai, ní akɛsaa nibii ekoŋŋ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

18 Feemɔ nɔ ni ba yɛ Elia gbii lɛ amli lɛ he mfoniri okwɛ. Yoo okulafo ko hiɛ ebi koome lɛ gbɔmɔtso ní egbɔjɔ kwraa lɛ yɛ edɛŋ. No mli lɛ gbekɛ nuu lɛ egbo. Gbalɔ Elia, ní no mli lɛ eyato gbɔ be fioo ko yɛ yoo okulafo lɛ ŋɔɔ lɛ, he jɔ̃ ehe waa diɛŋtsɛ. Mra mli kɛtsɔ hiɛ lɛ, eye ebua kɛhere gbekɛ nɛɛ yiwala kɛjɛ hɔmɔ ní kulɛ ebaagbe amɛ lɛ mli. No mli lɛ ekolɛ Elia ebasumɔ gbekɛ nuu lɛ sane waa diɛŋtsɛ. Gbekɛ nuu lɛ nyɛ tsui ekumɔ kwraa kɛ awerɛho. Gbekɛ nuu nɛɛ pɛ ji mɔ ni haa enyɛɔ ekaiɔ ewu ní egbo lɛ. Ekolɛ ehiɛ kã nɔ akɛ ebinuu lɛ baakwɛ lɛ yɛ egbɔlɛ be mli. Akɛni yoo okulafo lɛ yiŋ miifee lɛ kɔshikɔshi hewɔ lɛ, esusu akɛ benɛ ekolɛ aagbala etoi yɛ etsutsu tɔmɔ ko hewɔ. Elia nyɛɛɛ ekwɛ ní amanehulu nɛɛ mli awo wu yɛ gbɛ ní tamɔ nɛkɛ nɔ. Ewó gbonyo lɛ blɛoo kɛjɛ nyɛ lɛ shwuɔ nɔ, ni ekɛ lɛ tee etsũ mli yɛ ŋwɛitsu lɛ nɔ, ni ebi Yehowa Nyɔŋmɔ ní eha gbekɛ lɛ susuma, loo ewala aku sɛɛ aba emli ekoŋŋ.—1 Maŋtsɛmɛi 17:8-21.

19, 20. (a) Abraham tsɔɔ akɛ eyɛ Yehowa hewalɛ ní ekɛsaa nibii ekoŋŋ lɛ mli hemɔkɛyeli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni ji hemɔkɛyeli nɛɛ nɔdaamɔ nɔ? (b) Yehowa wo Elia hemɔkɛyeli lɛ he nyɔmɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

19 Jeee Elia ji klɛŋklɛŋ mɔ ní ná gbohiiashitee lɛ mli hemɔkɛyeli. Afii ohai abɔ ní etsɔ hiɛ lɛ, Abraham he eye akɛ Yehowa yɛ hewalɛ ní tamɔ nɛkɛ ní akɛsaa nibii ekoŋŋ—ni ehe eye yɛ yiŋtoo kpakpa ko hewɔ. Beni Abraham eye afii 100 ní Sara hu eye afii 90 lɛ, Yehowa tsĩɛ amɛ fɔmɔ hewalɛ ní egbo lɛ hiɛ ekoŋŋ, ni eha Sara nyɛ efɔ́ binuu yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ. (1 Mose 17:17; 21:2, 3) Yɛ sɛɛ mli, beni gbekɛ nuu lɛ eda kwraa lɛ, Yehowa kɛɛ Abraham akɛ ekɛ ebinuu lɛ ayashã afɔle. Abraham jie hemɔkɛyeli kpo, ejaakɛ ekpɛlɛ nɔ akɛ Yehowa baanyɛ ekɛ Isak ní esumɔɔ esane waa lɛ aku sɛɛ aba wala mli ekoŋŋ. (Hebribii 11:17-19) Ekolɛ hemɔkɛyeli ní mli wa tamɔ nɛkɛ lɛ tsɔɔ nɔ hewɔ ní dani Abraham baakwɔ kɛya gɔŋ lɛ nɔ ní ekɛ ebinuu lɛ ayashã afɔle lɛ, ema nɔ mi eha etsuji lɛ akɛ ekɛ Isak fɛɛ baaku amɛsɛɛ kɛba ekoŋŋ lɛ.—1 Mose 22:5.

“Kwɛ, obi lɛ yi ená wala”!

20 Yehowa here Isak yiwala, no hewɔ lɛ gbohiiashitee ko he ebahiaaa yɛ nakai beaŋ. Shi, yɛ Elia sane lɛ mli lɛ, no mli lɛ yoo okulafo lɛ binuu lɛ egbo momo—shi no mli lɛ egbo etsɛko. Yehowa tée gbekɛ lɛ shi ni ekɛwo gbalɔ lɛ hemɔkɛyeli lɛ he nyɔmɔ! Kɛkɛ ni Elia kɛ gbekɛ nuu lɛ ku sɛɛ eha enyɛ lɛ, kɛ nɛkɛ wiemɔi ní hiɛ kpaŋ nɔ kɔkɔɔkɔ nɛɛ, akɛ: “Kwɛ, obi lɛ yi ená wala”!—1 Maŋtsɛmɛi 17:22-24.

21, 22. (a) Mɛni ji yiŋtoo ní yɔɔ gbohiiashiteei ní aŋmala ashwie shi yɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ sɛɛ? (b) Nɛgbɛ gbohiiashitee lɛ baaya shɔŋŋ kɛyashɛ, yɛ Paradeiso lɛ mli, ni namɔ baatsu he nii?

21 Enɛ hewɔ lɛ, enɛ ji klɛŋklɛŋ ní wɔnaa yɛ Biblia lɛ mli saji amli ní Yehowa kɛ ehewalɛ tsu nii ni ekɛha adesa wala ku sɛɛ kɛba emli ekoŋŋ. Sɛɛ mli lɛ, Yehowa kɛ hewalɛ ha Elisha, Yesu, Paulo, kɛ Petro hu ni amɛha gbohii ba wala mli ekoŋŋ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, yɛ naagbee lɛ mɛi ní atee amɛ shi lɛ gboi ekoŋŋ. Shi kɛlɛ, Biblia mli saji nɛɛ haa wɔnaa nibii ní baaba wɔsɛɛ lɛ ahe mfoniri ní yɔɔ naakpɛɛ.

22 Yesu baatsu egbɛhe akɛ “shitee lɛ kɛ wala lɛ” he nii yɛ Paradeiso lɛ mli. (Yohane 11:25) Ebaatee gbɔmɛi akpekpei abɔ shi, ni ebaaha amɛ hegbɛ ní amɛhi shi kɛya naanɔ yɛ Paradeiso yɛ shikpɔŋ nɔ. (Yohane 5:28, 29) Feemɔ ekomefeemɔ ní baaba beni nanemɛi kɛ wekumɛi ní sumɔɔ amɛhe, ní gbele egbala amɛteŋ bei babaoo lɛ fuaa amɛhe atuu, ní amɛmli filiɔ amɛ kɛ miishɛɛ diɛŋtsɛ lɛ he mfoniri okwɛ! Adesai fɛɛ baajie Yehowa yi yɛ ehewalɛ ní ekɛfeɔ nibii ehee ekoŋŋ lɛ hewɔ.

23. Te Yehowa hewalɛ kpojiemɔi lɛ ateŋ nɔ ni ji ewulu fe fɛɛ, ni enɛ maa hiɛnɔkamɔ ní wɔyɔɔ kɛha wɔsɛɛ lɛ nɔ mi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

23 Yehowa eha wɔ nɔmimaa ní ma shi shiŋŋ ní tsɔɔ akɛ hiɛnɔkamɔi nɛɛ baaba mli kɛ̃. Yɛ Yehowa hewalɛ lɛ kpojiemɔi lɛ ateŋ ewulu fe fɛɛ lɛ mli lɛ, etée e-Bi, Yesu shi ákɛ mumɔŋ bɔɔ nɔ ní he wa waa, ni efee lɛ mɔ ni ji enyɔ yɛ lɛ Yehowa diɛŋtsɛ pɛ sɛɛ. Yesu ní atee lɛ shi lɛ jie ehe kpo etsɔɔ mɛi ohai abɔ ni amɛkɛ amɛhiŋmɛi na lɛ. (1 Korintobii 15:5, 6) Nakai odaseyeli lɛ fá kɛha mɛi ní yiŋ feɔ amɛ kɔshikɔshi lɛ po. Yehowa yɛ hewalɛ ní ekɛhaa mɔ kuɔ sɛɛ kɛbaa wala mli ekoŋŋ.

24. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa baatee gbohii lɛ ashi lɛ, ni mɛɛ hiɛnɔkamɔ esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ abu akɛ ejara wa waa?

24 Jeee akɛ Yehowa yɛ hewalɛ ní ekɛaaha gbohii lɛ aba wala mli ekoŋŋ kɛkɛ, shi moŋ eesumɔ ní efee nakai hu. Akɛ mumɔ tsirɛ nuu anɔkwafo Hiob ni ewie akɛ Yehowa shweɔ diɛŋtsɛ akɛ ekɛ gbohii lɛ aaaba wala mli ekoŋŋ. (Hiob 14:15) Ani enɛ gbalaaa bo kɛbɛŋkɛɛɛ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, ní shweɔ ní ekɛ ehewalɛ ní ekɛfeɔ nii ehee ekoŋŋ lɛ atsu nii yɛ gbɛ ní suɔmɔ yɔɔ mli tamɔ nɛkɛ nɔ lɛ? Shi kɛlɛ, kaimɔ akɛ, gbohiiashitee lɛ ji Yehowa nibii asaamɔ nitsumɔ kpeteŋkpele ní ebaatsu wɔsɛɛ lɛ fã kome pɛ. Beni otsiɔ obɛŋkɛɔ lɛ kpaakpa lɛ, ha hiɛnɔkamɔ nɛɛ afee nɔ ni jara wa waa diɛŋtsɛ kɛha bo, ákɛ obaanyɛ ohi jɛmɛ ní ona ní Yehowa “miifee nii fɛɛ ehee.”—Kpojiemɔ 21:5.

a “Nibii fɛɛ agbɛjianɔtoo be lɛ” je shishi beni ato Mesia Maŋtsɛyeli lɛ ama shi ní akɛ Maŋtsɛ David anɔkwafo lɛ seshinyo tá maŋtsɛsɛi lɛ nɔ lɛ. Yehowa ewo David shi akɛ eseshinyo baaye maŋtsɛ kɛya naanɔ. (Lala 89:36-38) Shi beni Babilon kpata Yerusalem hiɛ yɛ afi 607 D.Ŋ.B. sɛɛ lɛ, adesa ko ni ji David seshinyo taaa Nyɔŋmɔ maŋtsɛsɛi lɛ nɔ. Yesu, ní afɔ́ lɛ yɛ shikpɔŋ nɔ akɛ David seshinyo lɛ, batsɔ Maŋtsɛ ní awo shi yɛ ehe jeeŋmɔ lɛ beni akɛ lɛ tá maŋtsɛsɛi nɔ yɛ ŋwɛi lɛ.

b Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Mose, Yesaia, Yeremia, Ezekiel, Hoshea, Yoel, Amos, Obadia, Mika, kɛ Zefania fɛɛ wie saneyitso nɛɛ he saŋŋ.