Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

8. FEJEZET

Helyreállító hatalom — Jehova ’mindent újjátesz’

Helyreállító hatalom — Jehova ’mindent újjátesz’

1—2. Milyen veszteségek érik az embereket napjainkban, és milyen hatással vannak ezek a veszteségek ránk?

AMIKOR egy kisgyermek elveszíti vagy eltöri kedvenc játékát, keservesen sír. A sírás hangja szívbe markoló! De megfigyelted már, mennyire felcsillan a szeme, amikor az apukája vagy az anyukája megtalálja, ami elveszett? A szülőnek talán egyáltalán nem nehéz megkeresnie vagy éppen megragasztania gyermeke játékát. A gyermeknek viszont fülig ér a szája a gyönyörűségtől, és csak ámul-bámul. Ami végleg elveszettnek tűnt, most újból itt van!

2 Jehovának, mindnyájunk Atyjának megvan hozzá a hatalma, hogy helyreállítsa azt, ami földi gyermekeinek reménytelenül elveszettnek tűnhet. Természetesen most nem játékokról beszélünk. Ezekben a ’válságos időkben, amelyekkel nehéz megküzdeni’, sokkal komolyabb veszteségek érhetnek bennünket (2Timóteus 3:1–5). Úgy tűnik, hogy sokakat állandóan fenyegeti féltve őrzött kincseik elvesztése, például az otthonuké, az anyagi javaiké, az állásuké, sőt még az egészségüké is. Talán akkor is félelem fog el minket, amikor a környezet pusztítására és annak következményére, a sok növény- és állatfaj kipusztulására gondolunk. De semmi sem annyira lesújtó, mint átélni egy szeretett hozzátartozónk halálát. A veszteség és a tehetetlenség érzése elviselhetetlen lehet (2Sámuel 18:33).

3. Milyen vigasztaló ígéretről ír a Cselekedetek 3:21, és mi által váltja valóra ezt Jehova?

3 Mennyire vigasztaló ezért Jehova helyreállító hatalmáról tanulni! Amint látni fogjuk, Isten bámulatos mértékben tudja és fogja is felhasználni helyreállító hatalmát földi gyermekei érdekében. A Biblia csakugyan rámutat, hogy Jehova szándékában áll ’minden dolog helyreállítása’ (Cselekedetek 3:21). Evégett Jehova felhasználja majd a messiási Királyságot, amelynek az ő Fia, Jézus Krisztus az uralkodója. A bizonyítékok azt mutatják, hogy ez a Királyság 1914-ben megkezdte uralmát az égben (Máté 24:3–14). * Mi lesz helyreállítva? Vizsgáljuk meg Jehova néhány nagyszerű tettét, amely a helyreállítással kapcsolatos. Az egyiket ezek közül már most láthatjuk és tapasztalhatjuk. Vannak olyanok, amelyeket még a jövőben fogunk látni világméretekben.

A tiszta imádat helyreállítása

4—5. Mi történt Isten népével i. e. 607-ben, és milyen reményről gondoskodott Jehova számukra?

4 A tiszta imádat az egyik, amit Jehova már helyreállított. Ahhoz, hogy megértsük, hogy ez mit jelent, vizsgáljuk meg röviden Júda királyságának történelmét. Ezáltal izgalmas betekintést nyerünk abba, hogyan él Jehova a helyreállító hatalmával (Róma 15:4).

5 Képzeld csak el, hogyan éreztek a hűséges zsidók i. e. 607-ben, amikor Jeruzsálem elpusztult. Szeretett városuk romokban hevert, falait ledöntötték. Ami még ennél is rosszabb, hogy a dicsőséges templom, amelyet Salamon épített, és amely Jehova tiszta imádatának egyedüli központja volt a földön, romba dőlt (Zsoltárok 79:1). Az életben maradtak fogságba kerültek Babilonba, hazájuk pedig vadállatok elhagyatott tanyájává vált (Jeremiás 9:11). Emberi nézőpontból tekintve minden elveszettnek tűnt (Zsoltárok 137:1). De Jehova, aki már régóta megjövendölte ezt a pusztulást, reményről is gondoskodott, hiszen kijelentette, hogy eljön a helyreállítás ideje.

6—8. a) Milyen visszatérő téma olvasható a héber próféták írásaiban, és hogyan teljesedtek be először ezek a próféciák? b) Hogyan élte át napjainkban Isten népe sok helyreállításról szóló prófécia beteljesedését?

6 A helyreállítás valójában visszatérő téma a héber próféták írásaiban. * Jehova általuk megígérte, hogy helyreállítja és újból benépesíti az országot, termékennyé teszi a földet, és megvédi a lakosokat a vadállatoktól és az ellenséges támadásoktól. Úgy beszélt helyreállított országukról, mint egy igazi paradicsomról! (Ézsaiás 65:25; Ezékiel 34:25; 36:35). Mindenekelőtt azonban a tiszta imádat lesz helyreállítva, és újjáépül a templom (Mikeás 4:1–5). Ezek a próféciák reményt adtak a zsidó foglyoknak, és segítettek nekik kitartani a hetven évig tartó babiloni fogság alatt.

7 Végül eljött a helyreállítás ideje. A zsidók kiszabadultak Babilonból, visszatértek Jeruzsálembe, és újjáépítették Jehova templomát (Ezsdrás 1:1, 2). Ameddig ragaszkodtak a tiszta imádathoz, Jehova megáldotta őket, és termékennyé, gyümölcsözővé tette földjüket. Megvédte őket ellenségeiktől és a vadállatoktól, amelyek évtizedeken át uralták a földjüket. Mennyire örülhettek Jehova helyreállító hatalmának! De ezek az események a helyreállítási próféciáknak csak kezdeti, korlátozott beteljesedését jelentették. „Az utolsó időkben”, a mi időnkben nagyobb beteljesedés következett be, amikor Dávid király régóta megígért Utódja trónra került (Ézsaiás 2:2–4; 9:6, 7).

8 Jézus nem sokkal azután, hogy 1914-ben az égi Királyság trónjára ült, Isten földön levő hűséges népe szellemi szükségleteinek kielégítésére összpontosított. Éppen úgy, ahogy Kürosz (Czírus) perzsa hódító kiszabadította a zsidók maradékát Babilonból i. e. 537-ben, Jézus megszabadította a szellemi zsidók, vagyis az ő lábnyomkövetőinek maradékát a modern kori Babilon, azaz a hamis vallás világbirodalmának befolyásától (Róma 2:29; Jelenések 18:1–5). 1919-től kezdve a tiszta imádat újból az őt megillető helyre került az igaz keresztények életében (Malakiás 3:1–5). Azóta Jehovát a népe a megtisztított szellemi templomában — Istennek a tiszta imádattal kapcsolatos elrendezésével összhangban — imádja. Miért fontos ez napjainkban?

Szellemi helyreállítás — Miért fontos?

9. Az apostolok kora után mit tettek a kereszténység egyházai Isten imádatával, de mit tett Jehova napjainkban?

9 Vizsgáljuk meg ezt történelmi szemszögből! A keresztények még az első században sok szellemi áldásnak örvendtek. De Jézus és az apostolok megjövendölték, hogy az igaz imádat romlottá válik, és eltűnik a színtérről (Máté 13:24–30; Cselekedetek 20:29, 30). Az apostolok kora után létrejött a kereszténység. Papjai pogány tanításokat fogadtak el, és pogány szokásokat kezdtek követni. Ezenkívül szinte lehetetlenné tették, hogy bárki is közeledhessen Istenhez, mivel úgy ábrázolták őt, mint egy felfoghatatlan Háromságot, és azt tanították az embereknek, hogy Jehova helyett a papoknak vallják meg a bűneiket, és Máriához meg különböző „szentekhez” imádkozzanak. Most, az ilyen, évszázadokon át tartó romlottság után mit tett Jehova? Napjainkban — amikor mindent átitat a vallási hazugság, és bemocskolnak az istentelen szokások — Jehova beavatkozott a dolgok menetébe, és helyreállította a tiszta imádatot! Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ez a helyreállítás az egyik legfontosabb esemény korunkban.

10—11. a) Milyen két jellegzetessége van a szellemi paradicsomnak, és hogyan érint ez téged? b) Milyen embereket gyűjtött be Jehova a szellemi paradicsomba, és minek lehetnek majd a tanúi ezek az emberek?

10 Ma az igaz keresztények ezért szellemi paradicsomban vannak. Mit foglal magában ez a paradicsom? Két fő jellegzetességét különböztetjük meg. Először is tiszta imádatot mutatunk be az igaz Istennek, Jehovának. Az ő áldása révén az imádatunk mentes a hazugságoktól és az elferdült tanításoktól. Szellemi táplálékkal lát el bennünket. Ezáltal képesek vagyunk tanulni égi Atyánkról, megörvendeztetni őt, és közeledni hozzá (János 4:24). A szellemi paradicsom második jellegzetessége az emberekkel kapcsolatos. Ahogy Ézsaiás megjövendölte, „az utolsó időkben” Jehova megtanítja imádóit a békére. Eltörli közöttünk a háborút. Tökéletlenségeink ellenére segít nekünk, hogy felöltsük „az új egyéniséget”. Megáldja erőfeszítéseinket úgy, hogy kiárasztja ránk szent szellemét, ami tetszetős gyümölcsöt terem bennünk (Efézus 4:22–24; Galácia 5:22, 23). Amikor Isten szellemével összhangban cselekszünk, valóban részét alkotjuk a szellemi paradicsomnak.

11 Jehova olyanokat gyűjtött be ebbe a szellemi paradicsomba, akiket szeret — olyanokat, akik szeretik őt, szeretik a békét, és „tudatában vannak szellemi szükségletüknek” (Máté 5:3). Az ilyen emberek kiváltsága, hogy egy még látványosabb helyreállításnak legyenek a tanúi: ez az emberiséget és az egész földet érinti.

„Íme! Mindent újjáteszek!”

12—13. a) Miért kell a helyreállításról szóló próféciáknak még egy másik módon is beteljesedniük? b) Mi Jehova szándéka a földdel, ahogy azt Édenben kijelentette, és miért nyújt ez reményt a jövőre nézve?

12 A helyreállításról szóló próféciák közül sok a szellemi helyreállításnál többre mutat. Ézsaiás például arról az időről írt, amikor a betegek, a sánták, a vakok és a süketek meggyógyulnak, és még a halál is örökre el lesz távolítva (Ézsaiás 25:8; 35:1–7). Az ilyen ígéretek az ókori Izraelben nem teljesedtek be szó szerint. És bár napjainkban látjuk ezeknek az ígéreteknek a szellemi beteljesedését, minden okunk megvan hinni abban, hogy a jövőben szó szerint, hiánytalanul fognak beteljesedni. Honnan tudjuk ezt?

13 Még Édenben Jehova világossá tette, hogy mi a szándéka a földdel: az emberek boldog, egészséges, egységes családja népesítse be. A férfi és a nő azért lett megalkotva, hogy gondoskodjanak a földről és a rajta élő teremtményekről, valamint hogy az egész bolygót paradicsommá alakítsák (1Mózes 1:28). Össze sem hasonlítható ez a jelenleg uralkodó állapotokkal. Biztosak lehetünk azonban abban, hogy Jehova szándékai sosem hiúsulnak meg (Ézsaiás 55:10, 11). Jézus, akit Jehova nevezett ki Messiássá és Királlyá, elhozza majd ezt az egész világra kiterjedő Paradicsomot (Lukács 23:43).

14—15. a) Hogyan fog Jehova ’mindent újjátenni’? b) Milyen lesz az élet a Paradicsomban, és ennek az életnek melyik vonása vonz téged a leginkább?

14 Képzeld el, amint látod, hogy a föld paradicsommá válik! Jehova ezt mondja arról az időről: „Íme! Mindent újjáteszek!” (Jelenések 21:5). Gondolkodj el azon, hogy mit fog jelenteni ez! Miután Jehova felhasználta pusztító hatalmát e régi gonosz rendszer ellen, csak az „új egek és új föld” maradnak meg. Ez azt jelenti, hogy egy új kormány fog uralkodni az égből egy új földi társadalom felett, amely azokból tevődik össze, akik szeretik Jehovát, és akik akaratát cselekszik (2Péter 3:13). Sátán a démonaival együtt tétlenségre lesz ítélve (Jelenések 20:3). Évezredek óta először lesz az emberiség szabad a romlott, gyűlöletet szító, romboló befolyásuktól. Kétségtelen, hogy leírhatatlanul megkönnyebbülünk majd.

15 Végre képesek leszünk, hogy gondoskodjunk erről a gyönyörű bolygóról, amint azt már eredetileg kellett volna tennünk. A földnek megvan a természetes regenerálódó képessége. A szennyezett tavak és folyók meg tudnak tisztulni, ha leáll a szennyezésük; a háborúk által megtépázott táj visszanyerheti szépségét, ha megszűnnek a háborúk. Milyen lélegzetelállító lesz összhangban dolgozni a természeti törvényekkel és a földön uralkodó rendszerekkel, miközben segítünk, hogy a föld a végtelenül változatos növényi és állati élet parkjává, világméretű Éden-kertjévé váljon! Az ember nem pusztítja féktelenül az állat- és növényfajokat, hanem inkább békében él az összes teremtménnyel a földön. Még a gyermekeknek sem kell félniük a vadállatoktól (Ézsaiás 9:6, 7; 11:1–9).

16. Milyen helyreállítás következik be a Paradicsomban, amely minden hűségest személy szerint érint majd?

16 Személy szerint is tapasztalni fogjuk a helyreállítást. Armageddon után az életben maradottak az egész világon láthatják majd a csodálatos gyógyulást. Jézus, éppen úgy, ahogy a földönlétekor tette, Istentől kapott hatalmát arra használja majd, hogy visszaadja a vakok látását, a süketek hallását, valamint a sánták és a rokkantak testi egészségét (Máté 15:30). Az idősek örülni fognak annak, hogy visszanyerik fiatalos erejüket, egészségüket és frissességüket (Jób 33:25). A ráncok eltűnnek, a végtagok megerősödnek, az izmokat pedig megújult erő mozgatja majd. Minden hűséges ember érezni fogja, hogy a bűn és tökéletlenség hatásai fokozatosan mérséklődnek, míg meg nem szűnnek. Mennyire hálásak leszünk Jehova Istennek csodálatos helyreállító hatalmáért! Most összpontosítsunk ennek az izgalmas helyreállításnak egy különösen megható vonására!

A halottak életre keltése

17—18. a) Miért feddte meg Jézus a szadduceusokat? b) Milyen körülmények vezettek ahhoz, hogy Illés azt kérte Jehovától, hogy támasszon fel valakit?

17 Az i. sz. első században a szadduceusoknak hívott vallási vezetők nem hittek a feltámadásban. Jézus ezekkel a szavakkal feddte meg őket: „Tévedtek, mivel nem ismeritek sem az Írásokat, sem az Isten hatalmát” (Máté 22:29). Igen, a Szentírás feltárja, hogy Jehova ilyen helyreállító hatalom birtokosa. Mit jelent ez?

18 Képzeld magad elé, mi történt Illés napjaiban. Egy özvegy tartja karjában egyetlen gyermekének elernyedt testét. A fiú meghalt. Illés próféta, aki már egy ideje az özvegy vendégszeretetét élvezte, döbbenten néz rájuk. Korábban már megmentette ezt a gyermeket az éhenhalástól. Illés biztosan nagyon megkedvelte a fiút. Az anyának összetört a szíve. Ez a fiú volt az egyetlen élő hozzátartozója, aki elhunyt férjére emlékeztette. Talán abban reménykedett, hogy a fia fog róla gondoskodni idős korában. Ebben a zaklatott lelkiállapotban az özvegy attól fél, hogy valamilyen múltban elkövetett vétek büntetése ez. Illés képtelen tétlenül nézni ezt a hatalmas tragédiát. Gyengéden elveszi az élettelen testet anyja karjaiból, felviszi a szobájába, és Jehova Istent kéri, hogy állítsa helyre a gyermek lelkét, vagyis az életét (1Királyok 17:8–21).

19—20. a) Hogyan mutatta ki Ábrahám, hogy hisz Jehova helyreállító hatalmában, és min alapult ez a hite? b) Hogyan jutalmazta meg Jehova Illést a hitéért?

19 Illés nem az első olyan ember volt, aki hitt a feltámadásban. Évszázadokkal azelőtt Ábrahám hitt benne, hogy Jehovának van ilyen helyreállító hatalma — és bizony jó okkal hihette ezt. Amikor Ábrahám száz-, Sára pedig kilencvenéves volt, Jehova helyreállította elhalt szaporodóképességüket, és így csodálatos módon lehetővé tette, hogy Sára fiút szüljön (1Mózes 17:17; 21:2, 3). Később, amikor a fiú felnőtt, Jehova arra kérte Ábrahámot, hogy áldozza fel a fiát. Ábrahám kimutatta hitét, és úgy vélekedett, hogy Jehova képes a szeretett Izsákot visszahozni az életbe (Héberek 11:17–19). Az ilyen nagyfokú hit adhat magyarázatot arra, hogy Ábrahám — mielőtt felment volna a hegyre, hogy feláldozza fiát — azt mondta a szolgáinak, hogy ő és Izsák együtt fognak visszatérni (1Mózes 22:5).

„Lássad, él a te fiad!”

20 Jehova megkímélte Izsák életét, ezért akkor nem volt szükség feltámasztásra. Illés esetében azonban az özvegy fia már halott volt — de már nem sokáig. Jehova azzal jutalmazta meg a prófétát a hitéért, hogy feltámasztotta a gyermeket! Illés ezután ezekkel a felejthetetlen szavakkal adta át a gyermeket az anyjának: „Lássad, él a te fiad!” (1Királyok 17:22–24).

21—22. a) Mi volt a céljuk a Szentírásban feljegyzett feltámadásoknak? b) Milyen mértékben következik be a feltámadás a Paradicsomban, és ki fogja azt végrehajtani?

21 Ezért a bibliai feljegyzésben először itt láthatjuk, amint Jehova felhasználja hatalmát arra, hogy emberi életet állítson helyre. Később Jehova felhatalmazta Elizeust, Jézust, Pált és Pétert is, hogy életre keltsen halottakat. Természetesen azok, akik feltámadtak, végül újra meghaltak. Az ilyen bibliai beszámolók mégis csodálatos betekintést engednek abba, hogy mit tartogat a jövő.

22 A Paradicsomban Jézus betölti majd szerepét, mint aki „a feltámadás és az élet” (János 11:25). Megszámlálhatatlan milliókat támaszt majd fel, és lehetőséget ad nekik, hogy örökké éljenek a Paradicsomban a földön (János 5:28, 29). Képzeld el, milyen lesz, amikor újra találkoznak majd szeretett barátok és rokonok, akiket régóta elválasztott a halál, de most megölelhetik egymást, és nem is tudják, hova legyenek örömükben! Minden ember dicsőíteni fogja Jehovát helyreállító hatalmáért.

23. Mi Jehova hatalmának legnagyobb megnyilvánulása, és hogyan biztosítja ez a jövőt érintő reménységünket?

23 Jehova szilárdan megalapozta ezt a reménységünket. Hatalmának legnagyobb megnyilvánulása az volt, hogy feltámasztotta Fiát, Jézust hatalmas szellemteremtményként, és a második leghatalmasabb személlyé tette maga után. A feltámasztott Jézus több száz szemtanú előtt megjelent (1Korintus 15:5, 6). Még a kételkedőket is bőven meg kell győznie ilyen bizonyítéknak. Jehovának van hatalma arra, hogy életet állítson helyre.

24. Miért lehetünk biztosak abban, hogy Jehova feltámasztja a halottakat, és milyen reménységet dédelgethetünk magunkban mindannyian?

24 Jehovának nemcsak a hatalma van meg ahhoz, hogy életre keltsen halottakat, hanem ő ezt meg is akarja tenni. A hűséges Jób ihletés alatt azt mondta, hogy Jehova valósággal vágyakozik arra, hogy visszahozza a halottakat (Jób 14:15). Vajon nem vonzódsz Istenünkhöz, aki már alig várja, hogy ilyen szerető módon használja helyreállító hatalmát? Emlékezz azonban arra, hogy a feltámasztás csak az egyik vonása Jehova jövőbeli nagy helyreállító munkájának. Amint egyre közelebb kerülsz hozzá, mindig dédelgesd magadban azt a drága reménységet, hogy ott lehetsz majd, és láthatod, amint Jehova ’mindent újjátesz’ (Jelenések 21:5).

^ 3. bek. „Minden . . . dolog helyreállításának ideje” akkor kezdődött meg, amikor a messiási Királyság megalakult, és a hűséges Dávid király egyik utódja trónra került. Jehova azt ígérte Dávidnak, hogy egyik utódja örökké fog uralkodni (Zsoltárok 89:36–38). De miután Babilon lerombolta Jeruzsálemet i. e. 607-ben, nem volt olyan leszármazottja Dávidnak, aki Isten trónjára ült volna. Jézus Dávid utódjaként született meg a földön, és amikor az égben trónra került, ő lett az a Király, akiről a régóta tett ígéret szólt.

^ 6. bek. Például Mózes, Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel, Hóseás, Jóel, Ámosz, Abdiás, Mikeás és Sofóniás mind kifejtették ezt a témát.