Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 14

Yehowa kɛ ‘Kpɔmɔnɔ ko Ha Koni Akɛhere Mɛi Pii Ayiwala’

Yehowa kɛ ‘Kpɔmɔnɔ ko Ha Koni Akɛhere Mɛi Pii Ayiwala’

1, 2. Te Biblia lɛ wieɔ shihilɛ ní adesai yɔɔ mli lɛ he ehaa tɛŋŋ, ni mɛni ji enaa tsabaa pɛ ní yɔɔ?

 “BƆƆNII lɛ fɛɛ kɛ wɔ dɔmɔɔ ŋtsɔi ni amɛkɛ wɔ kɔ̃mɔɔ.” (Romabii 8:22) Paulo kɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ tsɔɔ shihilɛ ní yɔɔ mɔbɔ ní wɔyɔɔ mli bianɛ lɛ mli. Yɛ adesai ashishinumɔ naa lɛ, etamɔ nɔ ni tsabaa ko kwraa bɛ kɛha amanehulu, esha, kɛ gbele. Shi nibii ní tsĩɔ adesai anaa lɛ etsĩii Yehowa naa. (4 Mose 23:19) Nyɔŋmɔ ní yeɔ jalɛ sane lɛ eha wɔ wɔmanehului lɛ anaa tsabaa. Atsɛɔ no akɛ kpɔmɔ nɔ̃ lɛ.

2 Kpɔmɔ nɔ̃ lɛ ji Yehowa nikeenii kpele fe fɛɛ ní ekɛha adesai. Ehaa wɔnyɛɔ wɔnáa kpɔmɔ kɛjɛɔ esha kɛ gbele mli. (Efesobii 1:7) No ji shishitoo nɔ̃ kɛha naanɔ wala hiɛnɔkamɔ lɛ, kɛji wɔɔná yɛ ŋwɛi loo yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ. (Luka 23:43; Yohane 3:16; 1 Petro 1:4) Shi mɛni tuuntu ji kpɔmɔ nɔ lɛ? Etsɔɔ wɔ Yehowa jalɛsaneyeli ní nɔ bɛ lɛ he saji yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

Bɔ ni Fee ní Kpɔmɔ Nɔ̃ He Bahia

3. (a) Mɛni hewɔ kpɔmɔ nɔ̃ lɛ he bahia lɛ? (b) Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ nyɛŋ etsake gbele toigbalamɔ ní kã Adam shwiei lɛ anɔ lɛ kɛkɛ lɛ?

3 Kpɔmɔ nɔ̃ lɛ he bahia yɛ Adam esha lɛ hewɔ. Yɛ Nyɔŋmɔ nɔ toigbele lɛ hewɔ lɛ, Adam shi gboshinii ni ji hela, awerɛho, piŋmɔ, kɛ gbele eha eshwiei fɛɛ. (1 Mose 2:17; Romabii 8:20) Nyɔŋmɔ nyɛŋ eŋmɛɛ ehe eha henumɔ folo ko kɛkɛ koni no aha etsake gbele toigbalamɔ lɛ. Kɛ́ efee nakai lɛ, etsɔɔ akɛ eku ehiɛ efɔ̃ lɛ diɛŋtsɛ emla nɛɛ nɔ, akɛ: “Esha dɛŋ nyɔmɔwoo lɛ gbele ni.” (Romabii 6:23) Ni eji Yehowa gbɔjɔ jalɛsaneyeli he tɛi ní lɛ diɛŋtsɛ efolɔ eshwie shi lɛ amli kulɛ, no kɛ basabasafeemɔ kɛ mlakwamɔ baaba jeŋ muu fɛɛ!

4, 5. (a) Satan gbe Nyɔŋmɔ he guɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni hewɔ esa akɛ Yehowa aha nakai naafolɔmɔi lɛ ahetoo lɛ? (b) Mɛɛ naafolɔmɔ wiemɔ Satan wie yɛ Yehowa tsuji anɔkwafoi lɛ ahe?

4 Taakɛ wɔna yɛ Yitso 12 lɛ, Eden atuatsemɔ lɛ tée saji wuji diɛŋtsɛ shi. Satan kɛ heguɔgbee kpele ba Nyɔŋmɔ gbɛi kpakpa lɛ nɔ. Ekɛ nakai feemɔ folɔ Yehowa naa akɛ eji amalelɔ kɛ nɔyelɔ yiwalɔ ní kɛ́ ekɛɛ lɛ, akɛɛɛ eko, mɔ ni haaa ebɔɔ nii aná heyeli. (1 Mose 3:1-5) Akɛni efee tamɔ nɔ ni Satan efite Nyɔŋmɔ yiŋtoo akɛ shikpɔŋ lɛ nɔ ayi obɔ̃ kɛ adesai ni ji jalɔi lɛ hewɔ lɛ, Satan folɔ Nyɔŋmɔ naa hu akɛ enine enyɛ shi. (1 Mose 1:28; Yesaia 55:10, 11) Eji Yehowa shi mpoatswaa nɛɛ efolo ní ehaaa hetoo kulɛ, ebaanyɛ eba akɛ ebɔɔ nii ní yɔɔ nilee lɛ amli babaoo ahekɛnɔfɔɔ ní amɛyɔɔ yɛ enɔyeli lɛ mli lɛ nɔ baagbɔ kwraa.

5 Satan gbe Yehowa tsuji anɔkwafoi lɛ hu ahe guɔ, ni efolɔ amɛnaa akɛ amɛsɔmɔɔ Lɛ yɛ pɛsɛmkunya henumɔi ahewɔ, ni ákɛ kɛ́ amɛyaje nɔnyɛɛ shishi lɛ, amɛteŋ mɔ ko kwraa yeŋ Nyɔŋmɔ anɔkwa. (Hiob 1:9-11) Nɛkɛ saji nɛɛ ahe hiaa kwraa fe jaramɔ shihilɛ ní adesai yɔɔ mli lɛ. Yehowa nu he yɛ gbɛ ní ja nɔ akɛ esa akɛ eha Satan naafolɔmɔ wiemɔi ní ekɛgbeɔ ehe guɔ lɛ ahetoo. Shi mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ baatsɔ eha saji nɛɛ ahetoo, ní ehere adesai ayiwala hu?

Kpɔmɔ Nɔ̃—Nɔ ni Yeɔ Egbɔ

6. Mɛni ji wiemɔi ní akɛtsuɔ nii yɛ Biblia lɛ mli ní akɛtsɔɔ gbɛ ní Nyɔŋmɔ tsɔ nɔ ehere adesai ayiwala lɛ mli lɛ ekomɛi?

6 Tsabaa ní Yehowa kɛha lɛ tsɔɔ mɔbɔnalɛ ní nɔ kwɔ fe fɛɛ kɛ jalɛsaneyeli kpele diɛŋtsɛ—nɔ ni adesa ko nyɛŋ ato he ŋaa kɔkɔɔkɔ. Ni kɛlɛ, eyɛ mlɛo yɛ gbɛ ní yɔɔ fɛo nɔ. Awieɔ he yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ akɛ kpɔmɔ, mɛi ateŋ kpatamɔ, kpatamɔ nii, kpatamɔ nɔ̃, kɛ akpata aha. (Lala 49:9; Daniel 9:24; Galatabii 3:13; Kolosebii 1:20; Hebribii 2:17) Shi ekolɛ wiemɔ ní tsɔɔ saji amli jogbaŋŋ ji nɔ ni Yesu diɛŋtsɛ kɛtsu nii lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Gbɔmɔ bi lɛ baaa ni asɔmɔ lɛ, shi eba sɔɔmɔ moŋ, ni eŋɔ esusuma lɛ eha yɛ mɛi pii akpɔmɔ [Hela, lyʹtron] hewɔ.”—Mateo 20:28.

7, 8. (a) Mɛni wiemɔ ni ji “kpɔmɔ nɔ̃” lɛ tsɔɔ yɛ Ŋmalɛi lɛ amli? (b) Kpɔmɔ nɔ̃ kɔɔ egbɔyeli he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

7 Mɛni ji kpɔmɔ nɔ̃? Hela wiemɔ ní akɛtsu nii yɛ biɛ lɛ jɛ feemɔ-wiemɔ ko ní shishinumɔ ji “ní aŋmɛɛ he, ní aha aye he” mli. Akɛ wiemɔ nɛɛ tsuɔ nii ni akɛtsɔɔ shika ní awoɔ koni aŋmɛɛ ta mli gboklɛfoi ahe lɛ mli. Belɛ, abaanyɛ atsɔɔ kpɔmɔ nɔ̃ shishi klɛŋklɛŋ kwraa akɛ nyɔmɔ ní awoɔ koni aku sɛɛ ahé nɔ ko kɛba ekoŋŋ. Yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli lɛ, wiemɔ kɛha “kpɔmɔ nɔ̃” (koʹpher) lɛ jɛ feemɔ-wiemɔ ní shishinumɔ ji “ní ahà nɔ” lɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Nyɔŋmɔ kɛɛ Noa akɛ ekɛ amã ‘ahà’ adeka lɛ ‘he’ (ni ji nakai wiemɔ lɛ nɔŋŋ su kroko). (1 Mose 6:14) Enɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnuɔ shishi akɛ ní aaakpɔ̃ mɔ lɛ shishinumɔ hu ji ní atsimɔ eshai anɔ.Lala 65:4.

8 Nɔ ni sa kadimɔ ji akɛ, Theological Dictionary of the New Testament lɛ tsɔɔ mli akɛ nɛkɛ wiemɔ (koʹpher) nɛɛ “tsɔɔ egbɔyeli be fɛɛ be,” loo nɔ ni kɛ nɔ ko yeɔ egbɔ. Enɛ hewɔ lɛ, kpaŋmɔ adeka lɛ naa nɔ̃ lɛ su kɛ adeka lɛ diɛŋtsɛ su lɛ yeɔ egbɔ pɛpɛɛpɛ. Nakai nɔŋŋ hu bɔni afee ní akpɔ̃, loo atsĩmɔ esha nɔ lɛ, esa akɛ awo nyɔmɔ ní kɛ nɔ ní esha lɛ efite lɛ yeɔ egbɔ pɛpɛɛpɛ, aloo akɛtsimɔ nɔ kɛmɔ shi. Enɛ hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ Mla ní ekɛha Israel lɛ jaje akɛ: “Akɛ wala ato wala najiaŋ, hiŋmɛi yɛ hiŋmɛi najiaŋ, nyanyɔŋ yɛ nyanyɔŋ najiaŋ, nine yɛ nine najiaŋ, nane yɛ nane najiaŋ.”—5 Mose 19:21.

9. Mɛni hewɔ gbɔmɛi anɔkwafoi lɛ kɛ kooloi shã afɔle lɛ, ni te Yehowa bu nakai afɔleshaai lɛ eha tɛŋŋ?

9 Gbɔmɛi anɔkwafoi ni hi shi kɛjɛ Habel nɔ kɛbaa lɛ kɛ kooloi shã afɔlei amɛha Nyɔŋmɔ. Amɛkɛ nakai feemɔ tsɔɔ akɛ amɛle akɛ esha yɛ, ni ákɛ ehe miihia ní aná kpɔmɔ, ni amɛjie kpɔmɔ he shiwoo ní Nyɔŋmɔ kɛha kɛtsɔ ‘eseshi’ lɛ nɔ lɛ mli hemɔkɛyeli ní amɛyɔɔ lɛ kpo. (1 Mose 3:15; 4:1-4; 3 Mose 17:11; Hebribii 11:4) Yehowa ná nɛkɛ afɔleshaai nɛɛ ahe miishɛɛ, ni eha nɛkɛ ejálɔi nɛɛ ná shidaamɔ kpakpa. Shi yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, kɛ́ ehi aahu lɛ, nɛkɛ kooloi afɔleshaai nɛɛ ji okadi kɛkɛ. Kooloi nyɛŋ atsimɔ adesai ahe eshai anɔ diɛŋtsɛ, ejaakɛ amɛbaa shi fe adesai. (Lala 8:5-9) No hewɔ lɛ, Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Anyɛŋ akɛ tsinai kɛ too kpakpoi alá ajie eshai.” (Hebribii 10:1-4) Nɛkɛ afɔleshaai nɛɛ fee anɔkwa kpɔmɔ afɔleshaa ní baaba yɛ sɛɛ mli lɛ he mfoniri, loo okadi kɛkɛ.

‘Kpɔmɔ Nɔ̃ ní Yeɔ Egbɔ’

10. (a) Esa akɛ kpɔlɔ lɛ kɛ namɔ aye egbɔ, ni mɛni hewɔ? (b) Mɛni hewɔ adesa afɔleshaa kome pɛ he hiaa lɛ?

10 Bɔfo Paulo kɛɛ akɛ: “Adam mli ni mɛi fɛɛ gboiɔ yɛ.” (1 Korintobii 15:22) Enɛ hewɔ lɛ esa akɛ mɔ ko ní kɛ Adam yeɔ egbɔ pɛpɛɛpɛ—gbɔmɔ ní eye emuu gbele afata kpɔmɔ nɔ̃ lɛ he. (Romabii 5:14) Bɔɔ nɔ kroko ko nyɛŋ aha jalɛsaneyeli nsɛnii lɛ aŋmɛ pɛpɛɛpɛ. Adesa ní eye emuu, mɔ ko ní bɛ Adam gbele toigbalamɔ lɛ shishi pɛ baanyɛ ekɛ ‘kpɔmɔ nɔ̃ ní yeɔ egbɔ’—nɔ ni kɛ Adam yeɔ egbɔ pɛpɛɛpɛ lɛ aha. (1 Timoteo 2:6) Ehe ebahiaŋ ní akɛ adesai aŋkroaŋkroi akpekpei abɔ ashã afɔle bɔni afee ní ekɛ Adam shwiei lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ aye egbɔ. Bɔfo Paulo tsɔɔ mli akɛ: “Gbɔmɔ kome [Adam] nɔ esha tsɔ kɛba je lɛŋ, ni gbele tsɔ esha nɔ kɛba.” (Romabii 5:12, wɔma efã ko nɔ mi.) Ni akɛni “gbele tsɔ gbɔmɔ nɔ kɛba” hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ to gbɛjianɔ kɛha adesai akpɔmɔ ‘kɛtsɔ gbɔmɔ nɔ.’ (1 Korintobii 15:21) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

“Kpɔmɔnɔ ní yeɔ egbɔ kɛha mɛi fɛɛ”

11. (a) Kpɔlɔ lɛ ‘baasa enaa gbele eha mɔ fɛɛ mɔ’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni hewɔ Adam kɛ Hawa nyɛŋ aná kpɔmɔ nɔ̃ lɛ he sɛɛ lɛ? (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ.)

11 Yehowa to gbɛjianɔ koni gbɔmɔ ko ní eye emuu ajɛ esuɔmɔ mli ekɛ ewala abashã afɔle. Taakɛ Romabii 6:23 lɛ tsɔɔ lɛ, “esha dɛŋ nyɔmɔwoo lɛ gbele ni.” Yɛ kpɔlɔ lɛ wala ní ekɛbaashã afɔle lɛ hewɔ lɛ, ‘ebaasa enaa gbele eha mɔ fɛɛ mɔ.’ Kɛ́ wɔɔwie yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, ebaawo Adam esha lɛ he nyɔmɔ. (Hebribii 2:9; 2 Korintobii 5:21; 1 Petro 2:24) Nibii ní he hiaa waa yɛ mla naa baajɛ enɛ mli aba. Akɛni ebaafo gbele toigbalamɔ ní kã Adam shwiei toibolɔi lɛ anɔ lɛ mli hewɔ lɛ, kpɔmɔ nɔ̃ lɛ baajie nii ahiɛkpatamɔ hewalɛ ní esha yɔɔ lɛ kwraa kɛjɛ ejɛɛhe lɛ tɔ̃ɔ. aRomabii 5:16.

12. Okɛ bɔ ni nyɔmɔ kome woo baanyɛ ekɛ sɛɛnamɔ abaha mɛi babaoo lɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha.

12 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ: Ŋɔɔ lɛ akɛ oyɛ maŋ ko mli, ni ahé maŋbii lɛ ateŋ mɛi pii ni amɛmiitsu nii yɛ guɔyeli nitsumɔhe agbo ko mli. Okɛ nyɛ akutso lɛ mli bii lɛ ji nitsulɔi ní awoɔ nyɛ nyɔmɔ jogbaŋŋ, ni nyɛyɛ hejɔlɛ shihilɛ mli. Nakai nyɛshihilɛ yɔɔ aahu, kɛyashi gbi ko lɛ aŋa nitsumɔhe lɛ kwraa. Mɛni hewɔ? Nitsumɔhe lɛ mli onukpa lɛ yeee anɔkwa, no hewɔ lɛ eha nitsumɔ lɛ ebɔ nyɔmɔ babaoo. Nyɛnitsumɔ efite trukaa, ni okɛ nyɛ akutso lɛ mli bii lɛ nyɛɛɛ nyɛ nyɔji nyɛwo dɔŋŋ. Gbalashihilɛ mli hefatalɔi, gbekɛbii, kɛ mɛi ní nyɛhiɛ amɛ nyɔmɔ lɛ fɛɛ miina amanehulu, yɛ anɔkwa ní nakai gbɔmɔ kome lɛ yeee lɛ hewɔ. Ani abaanyɛ afee nɔ ko yɛ he? Hɛɛ! Niiatsɛ ejurɔfeelɔ ko kpɛ eyiŋ akɛ ekɛ ehe baawo sane lɛ mli. Ele bɔ ni guɔyeli nitsumɔhe lɛ he hiaa waa ha. Enuɔ he waa ehaa enitsulɔi babaoo kɛ amɛwekui lɛ hu. No hewɔ lɛ eto gbɛjianɔ ni ebawo nitsumɔhe lɛ nyɔmɔ lɛ fɛɛ ni egbele nitsumɔhe lɛ naa ekoŋŋ. Nakai nyɔmɔ kome ní afo mli lɛ kɛ hejɔlɛ baha nitsulɔi babaoo lɛ kɛ amɛwekui kɛ mɛi ní amɛhiɛ amɛ nyɔmɔ lɛ fɛɛ. Nakai nɔŋŋ hu Adam nyɔmɔ ní ehiɛ ní afo mli lɛ kɛ sɛɛnamɔi bahaa gbɔmɛi akpekpei abɔ.

Namɔ kɛ Kpɔmɔ Nɔ̃ lɛ Ha?

13, 14. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ ekɛ kpɔmɔ nɔ̃ ha adesai? (b) Namɔ awo kpɔmɔ nɔ̃ lɛ aha, ni mɛni hewɔ nakai nyɔmɔwoo lɛ he hiaa lɛ?

13 Yehowa pɛ baanyɛ ekɛ “toobi . . . ni wóɔ je lɛ he esha lɛ kɛyaa lɛ” aha. (Yohane 1:29) Shi Nyɔŋmɔ tsuuu ŋwɛibɔfo ko kɛkɛ koni ebakpɔ̃ adesai. Shi moŋ, etsu Mɔ ni baanyɛ ekɛ nɔ ni he hiaa yɛ naagbee kwraa, ni ji Satan naafolɔmɔ ní ekɛshi Yehowa tsuji lɛ hetoo aha shikome nyɔŋlo. Hɛɛ, Yehowa kɛ afɔleshaa ní nɔ kwɔ fe fɛɛ lɛ ha kɛtsɔ e-Bi koome, ni ji ‘mɔ ni esumɔɔ esane fe fɛɛ’ ní etsu lɛ kɛba lɛ nɔ. (Abɛi 8:30) Nyɔŋmɔ Bi lɛ jɛ esuɔmɔ mli “ejie” ŋwɛi su ní eyɔɔ lɛ “yɛ ehe efɔ̃ shi.” (Filipibii 2:7) Yehowa tsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ etsake eŋwɛi kromɔ Bi lɛ wala kɛ bɔ ni esu kɛ baŋ ji lɛ kɛbawo Yudanyo oblayoo foro ní atsɛɔ lɛ Maria lɛ fɔmɔ kotoku mli. (Luka 1:27, 35) Ákɛ adesa lɛ, abaatsɛ lɛ akɛ Yesu. Shi yɛ mla naa shishinumɔ mli lɛ, abaanyɛ atsɛ lɛ akɛ Adam ni ji enyɔ, ejaakɛ ekɛ Adam yeɔ egbɔ pɛpɛɛpɛ. (1 Korintobii 15:45, 47) Enɛ hewɔ lɛ Yesu baanyɛ ekɛ ehe ashã afɔle ákɛ kpɔmɔ nɔ̃ kɛha adesai eshafeelɔi.

14 Namɔ abaawo nakai kpɔmɔ nɔ̃ lɛ aha? Lala 49:8 lɛ kɛɔ yɛ faŋŋ mli akɛ awo kpɔmɔ nɔ̃ lɛ ‘aha Nyɔŋmɔ.’ Shi ani jeee Yehowa ji mɔ ni to kpɔmɔ nɔ̃ lɛ he gbɛjianɔ kɛjɛ shishijee kwraa? Hɛɛ, shi enɛ haaa kpɔmɔ nɔ̃ lɛ atsɔ tamɔ nɔ ko tsakemɔ ko kɛkɛ ní shishinumɔ bɛ mli—tamɔ ajieɔ shika kɛjɛɔ kotoku kome mli akɛwoɔ kotoku kroko mli lɛ. Esa akɛ wɔnu shishi akɛ kpɔmɔ nɔ̃ lɛ jeee heloonaa nii tsakemɔ, shi moŋ eji mla naa nifeemɔ. Yehowa tsɔ kpɔmɔ nɔ̃ lɛ he nyɔmɔ ní ewo, kɛ jara ní wa waa kɛha lɛ diɛŋtsɛ ehe po lɛ nɔ ema bɔ ni ekɛ ehe kpɛtɛɔ lɛ diɛŋtsɛ ejalɛsaneyeli ní eye emuu lɛ he kpɛŋŋ lɛ nɔ mi.—1 Mose 22:7, 8, 11-13; Hebribii 11:17; Yakobo 1:17.

15. Mɛni hewɔ ehe bahia ní Yesu ana amanehulu ní egbo lɛ?

15 Yɛ afi 33 Ŋ.B. agbiɛnaa be mli lɛ, Yesu Kristo jɛ esuɔmɔ mli ekɛ ehe ha kɛha piŋmɔ ní yagbe naa yɛ kpɔmɔ nɔ̃ lɛ he nyɔmɔwoo mli lɛ. Eŋmɛ gbɛ ni amɔ lɛ yɛ apasa naafolɔmɔi ahewɔ, ni akojo lɛ akɛ eyeɔ fɔ́, ni akala lɛ akpɛtɛ sɛŋmɔtso nɔ. Ani ehe miihia diɛŋtsɛ ní Yesu ana amanehulu babaoo nakai? Hɛɛ, ejaakɛ esa akɛ ana sane ní kɔɔ Nyɔŋmɔ tsuji emuuyeli mlihiɛmɔ he lɛ naa. Nɔ ni sa kadimɔ waa ji akɛ, Nyɔŋmɔ eŋmɛɛɛ gbɛ ní Herode agbe Yesu beni eji abifao lɛ. (Mateo 2:13-18) Shi beni Yesu tsɔ onukpa lɛ, enyɛ edamɔ hewalɛ fɛɛ ní yɔɔ Satan tutuamɔi lɛ amli lɛ anaa kɛ saji ní yɔɔ lɛ ahe shishinumɔ ní yeɔ emuu. b Akɛni Yesu hi shi akɛ “mɔ ni he tse, ni efɔŋ ko bɛ ehe, ni ehe bɛ kpa ko, ni etse ehe kɛjɛ eshafeelɔi ahe,” yɛ yiwalɛ nibii ní yɔɔ gbeyei ní afee lɛ lɛ fɛɛ sɛɛ hewɔ lɛ, ema nɔ mi shikome nyɔŋlo yɛ gbɛ ní sa kadimɔ waa nɔ akɛ Yehowa yɛ tsuji ní yaa nɔ amɛyeɔ lɛ anɔkwa yɛ kaa shishi. (Hebribii 7:26) Belɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ beni eshwɛ fioo ní Yesu baagbo lɛ, ekɛ kunimyeli gbee bo waa akɛ: “Ágbe naa!”—Yohane 19:30.

Ekpɔmɔ Nitsumɔ lɛ Naa ní Eeegbe

16, 17. (a) Yesu tsá ekpɔmɔ nitsumɔ lɛ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni hewɔ ehe bahia ní Yesu ayapue “yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ eha wɔ” lɛ?

16 Yesu egbeko ekpɔmɔ nitsumɔ lɛ naa. Yɛ Yesu gbele lɛ sɛɛ gbi ni ji etɛ lɛ nɔ lɛ, Yehowa tée lɛ shi kɛjɛ gbohii ateŋ. (Bɔfoi lɛ Asaji 3:15; 10:40) Kɛtsɔ nɛkɛ naakpɛɛ nifeemɔ nɛɛ nɔ lɛ, jeee akɛ Yehowa wo e-Bi lɛ nyɔmɔ yɛ enɔkwayeli sɔɔmɔ lɛ hewɔ kɛkɛ, shi moŋ eha lɛ hegbɛ hu koni egbe ekpɔmɔ nitsumɔ lɛ naa ákɛ Nyɔŋmɔ Osɔfo Nukpa. (Romabii 1:4; 1 Korintobii 15:3-8) Bɔfo Paulo tsɔɔ mli akɛ: “Kristo ni ba ebaye . . . osɔfonukpa lɛ, . . . jeee too kpakpoi loo tsinabii alá, shi moŋ lɛ diɛŋtsɛ elá lɛ ekɛbote he krɔŋkrɔŋ lɛ mli shikome nyɔŋlo, ekɛná naanɔ kpɔmɔ lɛ. Ejaakɛ jeee he krɔŋkrɔŋ ni akɛ niji fee ni ji nii lɛ diɛŋtsɛ lɛ ahenɔ kɛkɛ lɛ mli Kristo yabote lɛ; shi moŋ ŋwɛi diɛŋtsɛ eyabote, koni agbɛnɛ eyapue yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ eha wɔ.”—Hebribii 9:11, 12, 24.

17 Kristo nyɛŋ ekɛ elá diɛŋtsɛ aya ŋwɛi. (1 Korintobii 15:50) Shi moŋ, ekɛ nɔ ni nakai lá lɛ feɔ he okadi lɛ tee: no ji bɔ ni adesa wala ní eye emuu ní ekɛshã afɔle lɛ jara wa yɛ mla naa lɛ. Kɛkɛ ni beni eyapue yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ, ekɛ nakai wala lɛ jarawalɛ lɛ ha diɛŋtsɛ ákɛ kpɔmɔ nɔ̃ yɛ adesai eshafeelɔi lɛ anajiaŋ. Ani Yehowa kpɛlɛ nakai afɔleshaa lɛ nɔ? Hɛɛ, ni enɛ baje kpo faŋŋ yɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B., beni afɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ashwie kaselɔi aaafee 120 nɔ yɛ Yerusalem lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:1-4) Eyɛ mli akɛ nakai nifeemɔ lɛ yɛ miishɛɛ moŋ, shi no mli lɛ kpɔmɔ nɔ̃ lɛ eha sɛɛnamɔi ní yɔɔ naakpɛɛ ebɔi baa.

Kpɔmɔ Nɔ̃ lɛ Mli Sɛɛnamɔi

18, 19. (a) Mɛɛ aŋkroaŋkroi akui enyɔ náa kpatamɔ hegbɛ ní Kristo lá lɛ kɛhaa lɛ he sɛɛ? (b) Yɛ “asafo babaoo” lɛ agbɛfaŋ lɛ, mɛni ji amrɔ nɛɛ kɛ wɔsɛɛ be mli sɛɛnamɔi ní kpɔmɔ nɔ̃ lɛ kɛbaa lɛ ekomɛi?

18 Paulo tsɔɔ mli yɛ ewolo ní eŋma eyaha Kolosebii lɛ mli akɛ esa Nyɔŋmɔ hiɛ akɛ eeetsɔ Kristo nɔ ekpata E-kɛ nibii krokomɛi fɛɛ ateŋ kwraa, kɛtsɔ lá ní Yesu fɔse eshwie shi yɛ sɛŋmɔtso lɛ nɔ, ní eeetsɔ nɔ ekɛ toiŋjɔlɛ aba lɛ nɔ. Paulo tsɔɔ mli hu akɛ nɛkɛ kpatamɔ nɛɛ kɔɔ aŋkroaŋkroi akui enyɔ komɛi ní yɔɔ srɔto, ni ji, “nii ni yɔɔ ŋwɛi,” kɛ “nii ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ” lɛ ahe. (Kolosebii 1:19, 20; Efesobii 1:10) Mɛi ní feɔ nakai klɛŋklɛŋ kuu lɛ ji Kristofoi 144,000 ní aha amɛ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛkɛ Kristo Yesu baasɔmɔ akɛ ŋwɛi osɔfoi, ní amɛkɛ lɛ aye maŋtsɛmɛi yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. (Kpojiemɔ 5:9, 10; 7:4; 14:1-3) Abaatsɔ amɛnɔ akɛ kpɔmɔ nɔ̃ lɛ mli sɛɛnamɔi lɛ atsu adesai toibolɔi lɛ ahe nii fiofio yɛ be sɛɛkɛlɛ ni shɛɔ afii akpe mli.—1 Korintobii 15:24-26; Kpojiemɔ 20:6; 21:3, 4.

19 “Nii ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ” lɛ ji aŋkroaŋkroi ní yɔɔ gbɛkpamɔ akɛ amɛaaná wala ní eye emuu mli ŋɔɔmɔ yɛ Paradeiso yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ. Kpojiemɔ 7:9-17 lɛ wieɔ amɛhe akɛ “asafo babaoo” ní yi baaná wala kɛfo “amanehulu kpeteŋkpele” ní baa lɛ. Shi ehe ehiaaa ní amɛmɛ kɛyashi nakai beaŋ dani amɛná kpɔmɔ nɔ̃ lɛ mli sɛɛnamɔi lɛ amli ŋɔɔmɔ. Amrɔ nɛɛ “amɛfɔ́ amɛtadei lɛ ahe, ni amɛha eyɛ futaa yɛ toobi lɛ lá lɛ mli” momo. Akɛni amɛjieɔ kpɔmɔ nɔ̃ lɛ mli hemɔkɛyeli kpo hewɔ lɛ, amɛmiiná mumɔŋ sɛɛnamɔi kɛmiijɛ nakai gbɛjianɔtoo ní suɔmɔ yɔɔ mli lɛ mli amrɔ nɛɛ po. Ábu amɛ jalɔi ákɛ Nyɔŋmɔ shieŋtsɛmɛi! (Yakobo 2:23) Yesu afɔleshaa lɛ hewɔ lɛ, amɛbaanyɛ ‘amɛkɛ ekãa atsi abɛŋkɛ duromɔ sɛi lɛ.’ (Hebribii 4:14-16) Kɛ́ amɛtɔ̃ lɛ, amɛnáa eshaifaa diɛŋtsɛ. (Efesobii 1:7) Yɛ emuu ní amɛyeee lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛnáa henilee ní mli tse mli ŋɔɔmɔ. (Hebribii 9:9; 10:22; 1 Petro 3:21) Enɛ hewɔ lɛ, amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ ní aaakpata lɛ jeee wɔsɛɛ be mli nifeemɔ ko ní amɛhiɛ kã nɔ, shi moŋ nɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ bianɛ! (2 Korintobii 5:19, 20) Yɛ Afii Akpe lɛ mli lɛ, abaaha “[amɛye] amɛhe kɛjɛ fitemɔ nyɔŋyeli lɛ mli” fiofio, ni yɛ naagbee lɛ, amɛbaashɛ “Nyɔŋmɔ bii lɛ anunyam heyeli lɛ mli.”—Romabii 8:21.

20. Te kpɔmɔ nɔ̃ lɛ nɔjwɛŋmɔ saa bo diɛŋtsɛ ohe ehaa tɛŋŋ?

20 ‘Shidaa aha Nyɔŋmɔ kɛtsɔ Yesu Kristo nɔ,’ yɛ kpɔmɔ nɔ̃ lɛ hewɔ! (Romabii 7:25) Eyɛ mlɛo yɛ shishitoo mla naa moŋ, shi kɛlɛ emli kwɔ waa bɔ ni eeeha wɔhe ajɔ̃ wɔhe kɛ gbeyeishemɔ. (Romabii 11:33) Ni kɛji wɔkɛ hiɛsɔɔ susu kpɔmɔ nɔ̃ lɛ he jogbaŋŋ lɛ, ekanyaa wɔtsuii, ni egbalaa wɔ kɛbɛŋkɛɔ Nyɔŋmɔ ní yeɔ jalɛ sane lɛ he kpaakpa. Taakɛ lalatsɛ lɛ ji lɛ, wɔyɛ yiŋtoo kpakpa ní wɔɔdamɔ nɔ wɔjie Yehowa yi akɛ ‘mɔ ni sumɔɔ jalɛ kɛ jalɛsaneyeli.’—Lala 33:5.

a Adam kɛ Hawa nyɛŋ aná kpɔmɔ nɔ̃ lɛ he sɛɛ. Mose Mla lɛ jaje shishitoo mla nɛɛ kɛkɔ gbɔmɔgbelɔ ní je gbɛ efee nakai lɛ he akɛ: “Gbɔmɔgbelɔ ní eye fɔ́ ní sa gbele lɛ, nyɛkahea eyitso heremɔ nii.” (4 Mose 35:31) Eyɛ faŋŋ akɛ, Adam kɛ Hawa sa gbele ejaakɛ amɛle, ni amɛjɛ amɛsuɔmɔ mli amɛgbo Nyɔŋmɔ nɔ toi lɛ. Enɛ hewɔ lɛ amɛŋmɛɛ naanɔ wala gbɛkpamɔ ní amɛyɔɔ lɛ he.

b Ehe bahia ní Yesu agbo, jeee akɛ gbekɛ ní eye emuu, shi moŋ ákɛ nuu ní eye emuu, koni ekɛku Adam esha lɛ tsiimɔ naa. Kaimɔ akɛ, Adam je gbɛ efee esha lɛ, ni efee enɛ yɛ be mli ni eyɔɔ hiɛdɔɔ ní yɔɔ nifeemɔ lɛ mli kɛ nɔ ni baajɛ mli kɛba lɛ he nilee ní mɔɔ shi lɛ. No hewɔ lɛ, esa akɛ Yesu afee mɔ ni eda, ní nuɔ emuuyeli mli ní eeehiɛ eha Yehowa lɛ shishi, bɔni afee ní ebatsɔ “naagbee Adam” lɛ, ní etsimɔ nakai esha lɛ nɔ. (1 Korintobii 15:45, 47) Enɛ hewɔ lɛ, Yesu anɔkwayeli shihilɛ gbɛ fɛɛ—ní efɔleshaa gbele lɛ fata he lɛ—batsu nii ákɛ “mɔ kome jalɛ” nifeemɔ.—Romabii 5:18, 19.