Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 17

“Oo, Bɔ ni Nyɔŋmɔ . . . Nilee Mli Kwɔ Ha Nɛ!”

“Oo, Bɔ ni Nyɔŋmɔ . . . Nilee Mli Kwɔ Ha Nɛ!”

1, 2. Mɛni ji Yehowa yiŋtoo kɛha gbi ni ji gbi kpawo lɛ, ni aka ŋwɛi nilee akwɛ yɛ gbi nɛɛ shishijee mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

 EFITE! Trukaa kɛkɛ ni adesa, ni ji anunyam ní akɛgbe adebɔɔ gbi ni ji ekpaa lɛ naa lɛ, gbee shi kɛjɛ shihilɛ ní nɔ kwɔ mli kɛba shihilɛ ní baa shi kwraa mli. No mli lɛ Yehowa ewie akɛ “nibii fɛɛ ni efee,” ní adesai fata he lɛ, ‘hi naakpa.’ (1 Mose 1:31) Shi gbi ni ji gbi kpawo lɛ shishijee pɛ, kɛkɛ ni Adam kɛ Hawa hala akɛ amɛbaanyiɛ Satan sɛɛ kɛya atuatsemɔ mli. Amɛgbee shi trukaa kɛbote esha, emuu ní ayeee, kɛ gbele mli.

2 Ekolɛ efee tamɔ nɔ ni atswa Yehowa yiŋtoo kɛha gbi ni ji kpawo lɛ afɔ̃ afã kwraa yɛ gbɛ ní hiɛnɔkamɔ ko bɛ mli nɔ. Taakɛ gbii ekpaa ní etsɔ hiɛ lɛ ji lɛ, nakai gbi lɛ hu sɛɛkɛlɛ baafee afii akpei abɔ. Yehowa etsɛ́ lɛ akɛ gbi ní yɔɔ krɔŋkrɔŋ, ni yɛ naagbee lɛ, nakai gbi lɛ mli ni shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ baatsɔ paradeiso ní eyi obɔ kɛ adesai aweku ní eye emuu lɛ. (1 Mose 1:28; 2:3) Shi yɛ atuatsemɔ ní kɛ oshara eba nɛɛ sɛɛ lɛ, te aaafee tɛŋŋ ní nɔ ko ní tamɔ nakai anyɛ aba mli hu? Mɛni Nyɔŋmɔ baafee? Biɛ ji he ni Yehowa nilee lɛ he kaa—ekolɛ kaa kpele fe fɛɛ ní sa kadimɔ waa lɛ ba yɛ.

3, 4. (a) Mɛni hewɔ bɔ ni Yehowa tsu Eden atuatsemɔ lɛ he nii eha lɛ ji enilee lɛ he nɔkwɛmɔnɔ ní yɔɔ naakpɛɛ waa lɛ? (b) Esa akɛ heshibaa akanya wɔ ní wɔha mɛɛ anɔkwale ko ahi wɔjwɛŋmɔ mli yɛ be mli ní wɔkaseɔ Yehowa nilee lɛ he nii lɛ?

3 Yehowa tsu he nii amrɔ nɔŋŋ. Ejaje fɔbuu kojomɔ eshwie atuatselɔi lɛ anɔ yɛ Eden, ni yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, ekɛ nɔ ko ní yɔɔ naakpɛɛ waa he okadi ko ha: no ji eyiŋ ní eto akɛ ebaasaa nibii fɔji ní amɛha eje shishi lɛ. (1 Mose 3:15) Yehowa kpã eyiŋtoo ní kwɛɔ nii kɛyaa shɔŋŋ lɛ mli kɛjɛ Eden kɛtsɔ adesai ayinɔsane be ní ji afii akpei abɔ lɛ fɛɛ mli, ni etsá nɔ aahu kɛtee wɔsɛɛ be mli tɔ̃ɔ. Eyɛ mlɛo yɛ gbɛ ní nɔ kwɔ nɔ, ni kɛlɛ emli kwɔ aahu akɛ Biblia kanelɔ baanyɛ ekɛ ewala be ní he yɔɔ sɛɛnamɔ atsu nii ní ekɛkase ní ekɛsusu he jogbaŋŋ. Kɛfata he lɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, Yehowa yiŋtoo lɛ baaye omanye. Ekɛ efɔŋfeemɔ, esha, kɛ gbele fɛɛ baaba naagbee. Ekɛ adesai anɔkwafoi lɛ baaba emuuyeli mli ekoŋŋ. Enɛɛmɛi fɛɛ baaba mli dani gbi ni ji gbi kpawo lɛ baaba naagbee, ní tsɔɔ akɛ, yɛ nɔ fɛɛ nɔ ní ba lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, no mli lɛ Yehowa eha eyiŋtoo kɛha shikpɔŋ lɛ kɛ adesai lɛ eba mli yɛ be ní eto lɛ mli pɛpɛɛpɛ!

4 Nilee ní tamɔ nɛkɛ teeɔ bulɛ ní mli kwɔ waa shi, aloo jeee nakai? Enɛ tsirɛ bɔfo Paulo ni eŋma akɛ: “Oo, bɔ ni Nyɔŋmɔ . . . nilee mli kwɔ ha nɛ!” (Romabii 11:33) Yɛ be mli ní wɔkaseɔ nɛkɛ Nyɔŋmɔ su nɛɛ fãi srɔtoi babaoo ahe nii lɛ, esa akɛ heshibaa akanya wɔ ní wɔha anɔkwale ko ní he hiaa waa ahi wɔjwɛŋmɔ mli—no ji akɛ, kɛ́ wɔbɔ he mɔdɛŋ aahu lɛ, wɔbaanyɛ wɔnu Yehowa nilee ní mli kwɔ waa lɛ fã bibioo ko pɛ shishi. (Hiob 26:14) Klɛŋklɛŋ lɛ, nyɛhaa wɔtsɔɔa su ní yɔɔ naakpɛɛ waa nɛɛ mli wɔkwɛa.

Mɛni Ji Ŋwɛi Nilee?

5, 6. Mɛɛ tsakpaa yɔɔ nilee kɛ ŋaalee teŋ, ni te Yehowa nilee lɛ mli lɛɛ ha tɛŋŋ?

5 Ŋaalee kɛ nilee jeee nɔ̃ kome too lɛ nɔŋŋ. Kɔmpiutai baanyɛ amɛkɛ nilee babaoo diɛŋtsɛ ato, shi ewa waa akɛ aaasusu he akɛ mɔ ko baawie nɛkɛ tsɔnei nɛɛ ahe akɛ amɛle ŋaa. Shi kɛlɛ, nilee kɛ ŋaalee yɛ tsakpaa. (Abɛi 10:14) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ ootao ŋaawoo ní nilee yɔɔ mli, yɛ bɔ ni ooofee otsu hewalɛnamɔ mli naagba ní yɔɔ hiɛdɔɔ ko he nii lɛ, ani obaaya mɔ ko ní yɔɔ tsofafeemɔ he nilee bibioo pɛ, loo ebɛ he nilee ko kwraa po lɛ ŋɔɔ? Dabi kwraa! No hewɔ lɛ anɔkwa nilee he miihia waa kɛha anɔkwa ŋaalee.

6 Yehowa yɛ nilee ní fá babaoo diɛŋtsɛ. Ákɛ ‘naanɔ Maŋtsɛ’ lɛ, lɛ ekome pɛ ji mɔ ni ehi shi aahu kɛjɛ naanɔ. (Kpojiemɔ 15:3) Ni ele nibii fɛɛ ní etee nɔ, yɛ nakai yinɔi babaoo ní aleee lɛ fɛɛ mli. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Ateee bɔɔ nɔ ko yɛ ehiɛ, shi nibii fɛɛ yɛ faŋŋ ni agbele nɔ yɛ lɛ mɔ ni wɔkɛyɔɔ sane lɛ hiŋmɛiiaŋ.” (Hebribii 4:13; Abɛi 15:3) Ákɛ Bɔlɔ lɛ, Yehowa yɛ nibii ní ebɔ lɛ ahe shishinumɔ ní eye emuu kɛmɔ shi, ni ekwɛ adesai anifeemɔi fɛɛ aahu kɛjɛ shishijee tɔ̃ɔ. Epɛiɔ adesai atsuii fɛɛ mli, ni nɔ ko nɔ ko bɛ ni enaaa lɛ. (1 Kronika 28:9) Akɛni ebɔ wɔ akɛ mɛi ní yɔɔ heyeli ní amɛkɛaahala nɔ ni amɛsumɔɔ hewɔ lɛ, kɛ́ ena akɛ wɔmiihala nibii ní nilee yɔɔ mli yɛ shihilɛ mli lɛ, enáa miishɛɛ. Ákɛ ‘sɔlemɔ Toibolɔ’ lɛ, eboɔ sɔlemɔi babaoo atoi yɛ be kome too lɛ nɔŋŋ mli! (Lala 65:3) Ni eyɛ faŋŋ akɛ, Yehowa nyɛɔ ekaiɔ nii yɛ gbɛ ní eye emuu nɔ.

7, 8. Yehowa jieɔ sane shishinumɔ, sɛɛyoomɔ, kɛ ŋaalee kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

7 Yehowa yɛ nɔ ni fe nilee kɛkɛ. Enaa bɔ ni anɔkwa saji kɛ amɛhe kpãa gbee ha, ni eyooɔ nɔ̃ diɛŋtsɛ ní saji amlitsɔɔmɔ fitsofitso babaoo lɛ jieɔ lɛ kpo faŋŋ. Eŋmɛɔ nibii ekwɛɔ ni ekojoɔ, ni ehaa srɔto ní yɔɔ ekpakpa kɛ efɔŋ, kɛ nɔ ni he hiaa kɛ nɔ ni he ehiaaa teŋ lɛ jeɔ kpo faŋŋ. Kɛfata he lɛ, ekwɛɔ nii kɛtekeɔ hiɛaŋhiɛaŋ, ni epɛiɔ tsui lɛ mli tɔ̃ɔ. (1 Samuel 16:7) Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa yɛ sane shishinumɔ kɛ sɛɛyoomɔ, ni ji sui ní nɔ kwɔlɔ kwraa fe nilee. Shi ŋaalee nɔ kwɔ fe nakai.

8 Ŋaalee buaa nilee, sɛɛyoomɔ, kɛ sane shishinumɔ fɛɛ naa ni efeɔ amɛ ekome kɛtsuɔ nii. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Biblia shishijee wiemɔi ní atsɔɔ shishi akɛ “ŋaalee” lɛ ekomɛi ashishinumɔ diɛŋtsɛ ji “nitsumɔ ní mɔɔ shi” loo “nilee ní anyɛɔ atsuɔ he nii.” No hewɔ lɛ Yehowa ŋaalee lɛ jeee nɔ ni akaa hiɛ yɛ he kɛkɛ. Anyɛɔ atsuɔ he nii, ni eyeɔ omanye hu. Akɛni Yehowa kɛ nilee ní eyɔɔ lɛ mlilɛɛmɔ kɛ shishinumɔ ní eyɔɔ lɛ mlikwɔlɛ lɛ tsuɔ nii hewɔ lɛ, efeɔ yiŋkpɛi ní hi fe fɛɛ be fɛɛ be, ni etsuɔ he nii hu kɛtsɔɔ nifeemɔ gbɛ ní hi fe fɛɛ ní abaanyɛ asusu he lɛ nɔ. No ji anɔkwa ŋaalee lɛ! Yehowa haa bɔ ni Yesu wiemɔ nɛɛ ji anɔkwale diɛŋtsɛ lɛ feɔ faŋŋ, akɛ: “Abu nilee jalɔ kɛtsɔ enitsumɔi anɔ.” (Mateo 11:19, NW) Yehowa nitsumɔi ní anaa yɛ jeŋ muu fɛɛ lɛ kɛ enilee lɛ he odaseyeli ní mli wa waa haa.

Ŋwɛi Nilee He Odaseyelii

9, 10. (a) Mɛɛ nilee nɛkɛ Yehowa jieɔ lɛ kpo, ni ejie lɛ kpo faŋŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Wala yibii yeɔ Yehowa nilee lɛ he odase yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

9 Ani bɔ ni ŋaalɔ ko ní feɔ nibii fɛfɛji, ní tsuɔ nii jogbaŋŋ lɛ hiɛ kã shi waa lɛ eha onaa ekpɛ ohe pɛŋ? No ji nilee ní anáa he miishɛɛ lɛ. (2 Mose 31:1-3) Yehowa diɛŋtsɛ ji nilee ní tamɔ nɛkɛ lɛ jɛɛhe kɛ nɔtsɛ kpeteŋkpele fe fɛɛ. Maŋtsɛ David kɛɛ yɛ Yehowa he akɛ: “Miidao shi, ejaakɛ bɔ ni atsɔ afee mi lɛ yɛ gbeyei kɛ naakpɛɛ; onitsumɔi lɛ yɛ naakpɛɛ, ni misusuma le enɛ krɛdɛɛ.” (Lala 139:14) Lɛɛlɛŋ, babaoo ní wɔkaseɔ adesa gbɔmɔtso lɛ he nii lɛ, babaoo ní wɔnaa bɔ ni Yehowa nilee lɛ haa wɔnaa kpɛɔ wɔhe waa ji no.

10 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ: Owala je shishi akɛ wala yibii kome pɛ—wɔlɔ wala yibii ní jɛ onyɛ ŋɔɔ, ní nuu henu mli wala yibii ní jɛ otsɛ ŋɔɔ lɛ kɛ lɛ efee ekome. Etsɛɛɛ, kɛkɛ ni nakai wala yibii lɛ bɔi emli jaramɔ. Bo, ní ojɛ mli kɛba yɛ naagbee lɛ, yɛ wala yibii akpekpei akpekpei 100 yɛ omli. Amɛyɛ nyɛkɛsiɔɔ kwraa. Abaanyɛ abua wala yibii ní dara bɔ ni sa aaashɛ 10,000 naa ashwie akontia yiteŋ. Ni kɛlɛ, amɛteŋ eko fɛɛ eko ji adebɔɔ mli nii ní yɔɔ haŋtsii ní adesa jwɛŋmɔ shɛɛɛ he. Wala yibii lɛ yɛ hwanyaŋŋ kwraa fe tsɔne fɛɛ tsɔne loo ŋaa nitsumɔhe fɛɛ ŋaa nitsumɔhe ní adesa fee. Jeŋ nilelɔi kɛɔ akɛ wala yibii lɛ tamɔ maŋtiase ní atswa gbogbo awo he—eyɛ emlibotemɔ kɛ kpojee agbói ní abuɔ he, gbɛfaa gbɛ̀i ahe gbɛjianɔtoo, adafitswaa gbɛ̀i ahe gbɛjianɔtoo, sarawa hewalɛ tsɔnei, nibii afeemɔ nitsumɔhei, nitsumɔhei ní jieɔ nibii ní efite ní etsakeɔ lɛ ekoŋŋ, hefamɔ gbɛjianɔtoi, kɛ nɔ ko ní tamɔ nɔyeli gbɛjianɔtoo yɛ eteŋ tuuntu. Kɛfata he lɛ, wala yibii lɛ baanyɛ afee ehenɔ pɛpɛɛpɛ yɛ ŋmɛlɛtswai fioo pɛ mli!

11, 12. (a) Mɛni haa wala yibii ní yɔɔ lá kukuli ní daa lɛ mli lɛ feɔ srɔtoi pii lɛ, ni enɛ kɛ Lala 139:16 lɛ kpãa gbee yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Adesa aŋsɔ lɛ tsɔɔ akɛ ‘bɔ ni atsɔ afee wɔ lɛ yɛ naakpɛɛ’ yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ?

11 Shi kɛlɛ, wala yibii lɛ fɛɛ ehiɛɛɛ henɔ kome. Beni lá kukuli mli wala yibii lɛ yaa nɔ amɛjaraa amɛmli lɛ, amɛjeɔ nitsumɔi srɔtoi ashishi. Ekomɛi baafee henumɔŋ fãi amli wala yibii; ekrokomɛi hu wui, hewojiaŋ fã, lá kɛ hiŋmɛi wala yibii. Ato nɛkɛ srɔtofeemɔi nɛɛ fɛɛ ahe gbɛjianɔ awo wala yibii lɛ henɔ kadimɔ nii lɛ “wojiatoohe,” ni ji DNA lɛ mli. Miishɛɛ sane ji akɛ, akɛ mumɔ tsirɛ David ni ekɛɛ Yehowa akɛ: “Beni miji lá kukuli kɛkɛ lɛ, ohiŋmɛii na; ni . . . aŋma fɛɛ yɛ owolo lɛ mli.”—Lala 139:16.

12 Gbɔmɔtso lɛ fãi komɛi yɛ hwanyaŋŋ diɛŋtsɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ adesa aŋsɔ lɛ he okwɛ. Mɛi komɛi tsɛɔ lɛ akɛ nii ní yɔɔ hwanyaŋŋ fe fɛɛ ní akpá shi ana yɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ mli. Ehiɛ henumɔŋ fãi amli wala yibii aaashɛ akpekpei akpei 100—aaashɛ ŋulamii abɔ ní yɔɔ wɔ ŋulamii kusha lɛ mli lɛ ayifalɛ. Nakai wala yibii lɛ eko fɛɛ eko gbálaa niji akpei abɔ ni etsɔɔ nɔ ekɛ wala yibii krokomɛi náa tsakpaa. Jeŋ nilelɔi kɛɔ akɛ saji ní yɔɔ je lɛŋ wojiatoohei fɛɛ amli woji fɛɛ amli lɛ baanyɛ aho adesa aŋsɔ lɛ mli, ni ákɛ yɛ anɔkwale mli lɛ, anyɛŋ atsɔɔ bɔ ni hewalɛ ní eyɔɔ ní ekɛ saji toɔ lɛ fálɛ ji. Yɛ afii nyɔŋmai abɔ ní jeŋ nilelɔi kɛkase gbɔmɔtso lɛ he nii ní ‘afee yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ’ nɛɛ he nibii fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛkpɛlɛɔ nɔ akɛ ekolɛ amɛnyɛŋ amɛnu bɔ ni etsuɔ nii ehaa lɛ shishi jogbaŋŋ kɛmɔ shi.

13, 14. (a) Tsatsubii kɛ bɔɔ nii krokomɛi tsɔɔ akɛ “amɛle nii pam” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni no tsɔɔ wɔ yɛ amɛ-Bɔlɔ lɛ he? (b) Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ ‘nilee akɛfee’ adebɔɔ mli nibii komɛi tamɔ anaanu ŋtaŋ nɛkɛ lɛ?

13 Shi kɛlɛ, adesai ji Yehowa adebɔɔ ní jieɔ enilee kpo lɛ he nɔkwɛmɔnɔ kome pɛ. Lala 104:24 lɛ kɛɔ akɛ: “Yehowa, kwɛ bɔ ni onitsumɔi lɛ fá ha! Nilee okɛfee fɛɛ; shikpɔŋ lɛ nɔ eyi tɔ́ kɛ onibɔɔ nii lɛ!” Yehowa nilee lɛ jeɔ kpo faŋŋ yɛ adebɔɔ nibii ní ebɔle wɔ kɛkpe lɛ fɛɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, tsatsu ‘le nii pam.’ (Abɛi 30:24) Lɛɛlɛŋ, tsatsubii akui toɔ amɛhe gbɛjianɔ yɛ gbɛ ní yɔɔ fɛo diɛŋtsɛ nɔ. Tsatsubii akui komɛi lɛ̀ɔ kooloi bibii komɛi ní atsɛɔ amɛ aphid, ni amɛbuɔ amɛhe, ni amɛnáa amɛniyenii mli hewalɛ kɛjɛɔ amɛmli, tamɔ nɔ ni amɛji lɛ̀ɛ kooloi pɛpɛɛpɛ. Tsatsubii krokomɛi tsuɔ nii tamɔ okwaafoi, ni amɛdũɔ ni amɛkwraa “ŋmɔshi nii” ni ji mɛlɛ. Ato bɔɔ nii krokomɛi babaoo ahe gbɛjianɔ ni amɛkɛ henumɔ feɔ nibii ní sa kadimɔ waa. Wɔshia teŋ adɔdɔŋ jieɔ filikimɔ mli hesaai komɛi akpo ní adesai akɔɔyɔŋ lɛlɛ ní atee hiɛ yɛ efeemɔ mli fe fɛɛ lɛ nyɛŋ afiliki nakai. Loofɔji ní fãa kɛyahiɔ he kroko lɛ kwɛɔ ŋulamii lɛ, bɔ ni shikpɔŋ lɛ hewalɛ ní gbalaa nii lɛ shikamɔ yɔɔ, loo amɛmligbɛ gbɛtsɔɔmɔ nɔ kroko ni amɛkɛfãa gbɛ lɛ. Wala bɔɔ nii ahe nikaselɔi kɛ afii babaoo kaseɔ nifeemɔ gbɛ̀i ní yɔɔ haŋtsii ní ato he gbɛjianɔ awo nɛkɛ bɔɔ nii nɛɛ amli lɛ. Belɛ, kwɛ bɔ ni Gbɛjianɔtolɔ lɛ baafee nilelɔ diɛŋtsɛ!

14 Jeŋ nilelɔi ekase nii babaoo kɛjɛ Yehowa adebɔɔ ní jieɔ enilee kpo lɛ mli. Ayɛ woloŋlee mli nikasemɔ ko po ní atsɛɔ lɛ biomimetics ní kaa akɛ eeekase ŋaa gbɛ̀i ní anaa yɛ adebɔɔ mli lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ óna bɔ ni anaanu ŋtaŋ yɔɔ fɛo lɛ, ni efee bo naakpɛɛ po. Shi tsɔnei ahe nilelɔ naa lɛ akɛ ŋaa gbɛ ní yɔɔ naakpɛɛ diɛŋtsɛ. Kpãai bibii ní waaa nɛɛ yɛ hewalɛ kwraa fe dade kpãai ní timɔ ní kɛ lɛ yeɔ egbɔ pɛpɛɛpɛ, ni eyɛ hewalɛ hu fe kpãa hwiaa ní akɛloɔ atade ní tuŋtɛ nyɛɛɛ atsɔ mli lɛ. Te eyɔɔ hewalɛ diɛŋtsɛ eha tɛŋŋ? Feemɔ anaanu ŋtaŋ ní aha eda agbo tamɔ yáa ní wuoyaa lɛji kɛyaa wuo lɛ dalɛ pɛpɛɛpɛ lɛ he mfoniri okwɛ. Ŋtaŋ ní tamɔ nakai dalɛ baanyɛ amɔ kɔɔyɔŋ lɛlɛ ní miifiliki kɛ foi edamɔ shi! Hɛɛ, Yehowa fee nɛkɛ nibii nɛɛ fɛɛ yɛ “nilee” mli.

Namɔ fee shikpɔŋ nɔ bɔɔ nii ni eha “amɛle nii pam” lɛ?

Nilee ní Yaa Shɔŋŋ Kɛtekeɔ Shikpɔŋ Nɔ Nibii

15, 16. (a) Mɛɛ Yehowa nilee lɛ he odaseyeli ŋwɛi ŋulamii lɛ kɛhaa? (b) Yehowa gbɛhe akɛ ŋwɛibɔfoi babaoo lɛ a-Tatsɛ ní Nɔ Kwɔ Fe Fɛɛ lɛ yeɔ nilee ní Nɔkwɛlɔ nɛɛ yɔɔ lɛ he odase yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

15 Yehowa nilee lɛ jeɔ kpo faŋŋ yɛ enitsumɔi ní yɔɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ mli lɛ amli. Akɛ ŋwɛi ŋulamii, ní wɔsusu amɛhe jogbaŋŋ bɔ ni sa yɛ Yitso 5 lɛ mli lɛ, shwãko ŋwɛiniiaŋ hwanyaŋŋ kɛkɛ ní gbɛjianɔtoo ko bɛ he. Yɛ nilee ní yɔɔ Yehowa “ŋwɛi mlai” lɛ amli lɛ hewɔ lɛ, ato ŋwɛii lɛ ahe gbɛjianɔ fɛfɛo awo ŋulamii kushai ní ato amɛ pɛpɛɛpɛ lɛ amli, ni abua kushai nɛɛ anaa afee amɛ kui bibii, ní abua kui bibii lɛ hu anaa awo kui wuji agboi amli. (Hiob 38:33, The New Jerusalem Bible) Ebɛ naakpɛɛ akɛ Yehowa tsɛ́ɔ ŋwɛi ŋulamii akui nɛɛ akɛ ‘asafo’! (Yesaia 40:26) Shi kɛlɛ, asafo loo ta kroko ko yɛ ní jieɔ Yehowa nilee lɛ kpo jogbaŋŋ po fe nakai.

16 Taakɛ wɔtsɔ hiɛ wɔna yɛ Yitso 4 lɛ mli lɛ, akɛ sabala ni ji “tai a-Yehowa” tsɛɔ Nyɔŋmɔ, yɛ gbɛhe ní eyɔɔ akɛ tai ni ji mumɔŋ bɔɔ nii akpekpei ohai abɔ lɛ a-Tatsɛ ní Nɔ Kwɔ Fe Fɛɛ lɛ hewɔ. Enɛ yeɔ Yehowa hewalɛ lɛ he odase. Shi, mɛɛ gbɛ nɔ ekɔɔ enilee lɛ he yɛ? Susumɔ enɛ he okwɛ: Yehowa kɛ Yesu tsuɔ nii be fɛɛ be. (Yohane 5:17) Belɛ, shishinumɔ yɛ he akɛ Ŋwɛi Flooflonyo lɛ sɔɔlɔi ni ji ŋwɛibɔfoi lɛ hu tsuɔ nii be fɛɛ be. Ni kaimɔ akɛ amɛnɔ kwɔlɔ fe adesai, amɛyɛ nilee fe adesai, ni amɛyɛ hewalɛ hu fe adesai. (Hebribii 1:7; 2:7) Ni kɛlɛ, Yehowa eha ŋwɛibɔfoi nɛɛ fɛɛ etsu nii aahu daa, ni amɛkɛ miishɛɛ etsu nitsumɔ ní haa mɔ tsui nyɔɔ emli—‘amɛye ewiemɔ nɔ’ ni ‘amɛfee esuɔmɔnaa nii’—afii akpekpei akpei abɔ. (Lala 103:20, 21) Kwɛ bɔ ni Nɔkwɛlɔ nɛɛ nilee lɛ mli baakwɔ waa aha!

Yehowa ‘Kome Too Ji Nilelɔ’

17, 18. Mɛni hewɔ Biblia lɛ kɛɔ akɛ Yehowa ‘kome too ji nilelɔ’ lɛ, ni mɛni hewɔ esa akɛ enilee lɛ aha wɔnaa akpɛ wɔhe waa lɛ?

17 Yɛ odaseyeli ní tamɔ nɛkɛ lɛ hewɔ lɛ, ani eyɛ naakpɛɛ akɛ Biblia lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa nilee lɛ nɔ kwɔ fe fɛɛ? Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekɛɔ akɛ Yehowa ‘kome too ji nilelɔ.’ (Romabii 16:27) Yehowa kome pɛ yɔɔ nilee yɛ shishinumɔ ní eye emuu kɛmɔ shi naa. Lɛ ji anɔkwa nilee fɛɛ jɛɛhe. (Abɛi 2:6) No hewɔ ni, eyɛ mli akɛ Yesu ji Yehowa bɔɔ nii lɛ ateŋ nilelɔ fe fɛɛ moŋ, shi ekɛ ehe efɔ̃ɔɔ lɛ diɛŋtsɛ enilee nɔ, shi moŋ ewie nibii ní e-Tsɛ efã lɛ akɛ ewie lɛ.—Yohane 12:48-50.

18 Kadimɔ bɔ ni bɔfo Paulo wie bɔ ni Yehowa nilee lɛ yɔɔ srɔto kwraa ha lɛ he eha, akɛ: “Oo, bɔ ni Nyɔŋmɔ nifálɛ kɛ ŋaa kɛ nilee mli kwɔ ha nɛ! Ekojomɔi lɛ anyɛɛɛ shishi ana, ni egbɛ̀i lɛ hu anyɛɛɛ sɛɛ mo aja!” (Romabii 11:33) Sane jajemɔ ní mli wa ni ji “Oo” ní Paulo kɛje ŋmalɛ kuku nɛɛ shishi lɛ tsɔɔ henumɔ ní mli wa—yɛ sane nɛɛ mli lɛ, bulɛ ní mli kwɔ waa. Hela wiemɔ ní ehala kɛha “mli kwɔ” lɛ kɛ wiemɔ kɛha “bu kwɔŋkwɔŋ” yɛ tsakpaa ní bɛŋkɛ kpaakpa. Enɛ hewɔ lɛ, ewiemɔi lɛ haa anyɛɔ afeɔ mfoniri ní yɔɔ faŋŋ yɛ jwɛŋmɔ mli. Kɛ́ wɔmiisusu Yehowa nilee lɛ he lɛ, etamɔ nɔ ni wɔma wɔyi shi wɔmiikwɛ bu kwɔŋkwɔŋ ko ní bɛ naagbee mli, shihilɛhe ko ní mli kwɔ, ní lɛɛ waa aahu akɛ wɔnyɛŋ wɔnu bɔ ni eda ha lɛ shishi kɔkɔɔkɔ, aahu ní wɔɔja sɛɛ mo aloo wɔtsɔɔ mli fitsofitso. (Lala 92:6) Ani jeee susumɔ ní baa mɔ shi nɛ?

19, 20. (a) Mɛni hewɔ okropɔŋ ji ŋwɛi nilee he okadi ní sa jogbaŋŋ lɛ? (b) Yehowa efee bɔ ni enyɛɔ eleɔ wɔsɛɛ be mli saji lɛ he nɔkwɛmɔnɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

19 Yehowa ‘kome too ji nilelɔ’ yɛ shishinumɔ kroko hu naa: Lɛ pɛ enyɛɔ eleɔ wɔsɛɛ be mli saji. Kaimɔ akɛ, Yehowa kɛ okropɔŋ ní naa nii kɛyaa shɔŋŋ tsuɔ nii kɛfeɔ ŋwɛi nilee he mfoniri. Okropɔŋ kɛ esu wuɔfɔ lɛ tsiimɔ nyɛɔ eshɛɔ nsɛnii tɛi nyɔŋma pɛ, shi ehiŋmɛii dara fe nuu ní etsɔ onukpa hiŋmɛii daramɔ. Bɔ ni okropɔŋ naa nii jogbaŋŋ lɛ yɛ naakpɛɛ diɛŋtsɛ, ni ehaa loofɔlɔ lɛ jɛɔ ŋwɛi shɔŋŋ aaashɛ mitai ohai abɔ ni enaa nii bibioo kwraa yɛ shikpɔŋ, yɛ he ni ekolɛ ejɛkɛmɔ feɔ kilomitai abɔ po! Be ko lɛ, Yehowa diɛŋtsɛ wie okropɔŋ he akɛ: “Ehiŋmɛii naa nii yɛ shɔŋŋ.” (Hiob 39:29) Yɛ shishinumɔ ní tamɔ nakai nɔŋŋ naa lɛ, Yehowa baanyɛ ana nii “yɛ shɔŋŋ” yɛ be naa—ni ji wɔsɛɛ be mli saji!

20 Biblia lɛ eyi obɔ̃ kɛ odaseyeli ní tsɔɔ akɛ enɛ ji anɔkwale. Gbalɛi, loo yinɔsane ní atsɔ hiɛ aŋma lɛ, ohai abɔ yɛ mli. Agba nibii ní jɛ tai komɛi amli kɛba, kɛ jeŋ hewalɛi lɛ ashitee kɛ amɛ shigbeemɔ, kɛ tawuu mli ŋaa gbɛ̀i pɔtɛɛ ní asraafoi tatsɛmɛi komɛi kɛbaatsu nii lɛ po fɛɛ ashwie shi yɛ Biblia lɛ mli—yɛ shihilɛi komɛi amli lɛ, afii ohai abɔ kɛtsɔ hiɛ.—Yesaia 44:25–45:4; Daniel 8:2-8, 20-22.

21, 22. (a) Mɛni hewɔ nɔdaamɔ nɔ ko bɛ ní akɛaamu sane naa akɛ Yehowa etsɔ hiɛ ena nibii fɛɛ ní obaahala yɛ oshihilɛ mli momo lɛ? Okɛ ehe nɔkwɛmɔnɔ aha. (b) Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Yehowa nilee lɛ jeee nɔ ni henumɔ loo musuŋtsɔlɛ bɛ mli?

21 Shi, ani enɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ etsɔ hiɛ ena nibii ní obaahala yɛ oshihilɛ mli lɛ momo? Mɛi ní shiɛɔ tsɔɔmɔ ni ji shɛɛ mli sane ní ato he gbɛjianɔ momo lɛ ateŋ mɛi komɛi baama nɔ mi doo akɛ hetoo lɛ ji hɛɛ. Shi, nakai susumɔ lɛ gbeɔ Yehowa nilee lɛ he guɔ diɛŋtsɛ, ejaakɛ etsɔɔ akɛ enyɛɛɛ ekudɔ nyɛmɔ ní eyɔɔ ní ekɛleɔ nɔ ni baaba wɔsɛɛ lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ: Kɛji oyɛ gbee ní ŋɔɔ waa ní akɛláa, ní mɔ ko mɔ ko gbee eŋɔɔɔ tamɔ onɔ̃ lɛ, ani no tsɔɔ akɛ belɛ nɔ ko bɛ ní obaafee, fe ní olá sɔŋŋ kɛkɛ be fɛɛ be? No efeeŋ susumɔ ní nilee yɔɔ mli! Nakai nɔŋŋ hu Yehowa yɛ nyɛmɔ ní ekɛleɔ wɔsɛɛ be mli saji, shi ekɛtsuuu nii yɛ bei fɛɛ mli. Nakai ní eeefee lɛ baanyɛ akũ wɔ diɛŋtsɛ wɔ heyeli, ni ji nikeenii ko ní jara wa, ní Yehowa heŋ yɛ wɔdɛŋ kɔkɔɔkɔ lɛ mli.—5 Mose 30:19, 20.

22 Nɔ ni ehiii fe fɛɛ ji akɛ, susumɔ ni ji shɛɛ mli sane ní ato he gbɛjianɔ momo lɛ tsɔɔ akɛ henumɔ, kɛ suɔmɔ, musuŋtsɔlɛ, loo mɔbɔnalɛ ko kwraa bɛ Yehowa nilee lɛ mli. Shi eka shi faŋŋ akɛ enɛ jeee anɔkwale kwraa! Biblia lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa lɛ, “nilelɔ ji lɛ yɛ tsui mli.” (Hiob 9:4, wɔma efã ko nɔ mi.) Jeee akɛ eyɛ tsui diɛŋtsɛ, shi moŋ bei pii lɛ, Biblia lɛ kɛ nakai wiemɔ lɛ tsuɔ nii kɛkɔɔ mligbɛ gbɔmɔ lɛ, ní kanyamɔi kɛ henumɔi, tamɔ suɔmɔ fata he lɛ ahe. No hewɔ lɛ taakɛ Yehowa sui krokomɛi lɛ ji lɛ, suɔmɔ ji nɔ ni kudɔɔ enilee lɛ.—1 Yohane 4:8.

23. Esa akɛ bɔ ni Yehowa nilee lɛ nɔ kwɔ fe fɛɛ lɛ atsirɛ wɔ ní wɔfee mɛni?

23 Taakɛ eji lɛ, anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ Yehowa nilee nɔ kwraa kɛmɔɔ shi. Enɔ kwɔ kwraa fe wɔ diɛŋtsɛ wɔnilee aahu akɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jɛɔ suɔmɔ mli ewoɔ wɔ hewalɛ akɛ: “Okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ kɛ otsui fɛɛ, ni okɛ ohe akakpasa bo diɛŋtsɛ ojwɛŋmɔ; kaimɔ lɛ yɛ ogbɛi fɛɛ mli, ni lɛ eeejaje otempɔŋi lɛ!” (Abɛi 3:5, 6) Agbɛnɛ nyɛhaa wɔtaoa Yehowa nilee lɛ mli babaoo koni no agbala wɔ kɛbɛŋkɛ wɔ-Nyɔŋmɔ ní yɔɔ nilee fe fɛɛ lɛ kpaakpa.