Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 19

“Nyɔŋmɔ Nilee ní Aŋɔtee yɛ Teemɔŋ Sane Mli”

“Nyɔŋmɔ Nilee ní Aŋɔtee yɛ Teemɔŋ Sane Mli”

1, 2. Mɛɛ “teemɔŋ sane” ko esa akɛ wɔná he miishɛɛ, ni mɛni hewɔ?

 TEEMƆŊ SAJI! Akɛni amɛteeɔ miishɛɛ shi, amɛmɔɔ mɔ tsui, ni amɛhàa mɔ hiɛ hewɔ lɛ, bei pii lɛ ewa kɛha adesai akɛ amɛkɛaato ní akale. Shi kɛlɛ, Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ anunyam ji sane teemɔ.” (Abɛi 25:2) Hɛɛ, ákɛ Maŋtsɛ Nɔyelɔ kɛ Bɔlɔ lɛ, Yehowa kɛ nibii komɛi teeɔ adesai yɛ gbɛ ní ja nɔ akɛ teemɔŋ saji, kɛyashi lɛ diɛŋtsɛ ebe ní sa mli ni ejieɔ amɛ kpo.

2 Shi kɛlɛ, teemɔŋ sane ko yɛ ní mɔɔ mɔ tsui, ní teeɔ miishɛɛ shi, ní Yehowa ejie lɛ kpo yɛ e-Wiemɔ lɛ mli. Atsɛɔ lɛ “nɔ ni [Nyɔŋmɔ sumɔɔ] lɛ mli teemɔŋ sane lɛ.” (Efesobii 1:9) Ehe nikasemɔ baanyɛ afee babaoo fe nibii amli ní eeeha ole kɛkɛ. Nɛkɛ teemɔŋ sane nɛɛ he nilee baanyɛ eha oná yiwalaheremɔ, ni ebaanyɛ eha oná Yehowa nilee ní mli kwɔ waa lɛ he sɛɛyoomɔ ni ja.

Atee Nɔ Ajie lɛ Kpo Fiofio

3, 4. Gbalɛ ní aŋma yɛ 1 Mose 3:15 lɛ kɛ hiɛnɔkamɔ ha yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛɛ “teemɔŋ sane” yɔɔ mli?

3 Beni Adam kɛ Hawa fee esha lɛ, ekolɛ ebafee tamɔ nɔ ni Yehowa yiŋ ní eto akɛ ebaaha adesai ní eye emuu ahi shikpɔŋ nɔ paradeiso shihilɛ mli lɛ efee efolo. Shi Nyɔŋmɔ tsu naagba lɛ he nii amrɔ nɔŋŋ. Ekɛɛ akɛ: “Mikɛ nyɛ̃ɛ aaaŋmɛ [bo onufu lɛ,] okɛ yoo lɛ teŋ, kɛ oseshi kɛ eseshi teŋ; eeetswa oyitso nɔ̃, ni bo hu oootswa enanetsitsi nɔ̃.”—1 Mose 3:15.

4 Wiemɔ ní futuɔ mɔ jwɛŋmɔ, ní amɛshishinumɔ wa nɛ. Namɔ ji yoo nɛɛ? Namɔ ji onufu lɛ? Namɔ ji ‘seshi’ ní baatswa onufu lɛ yitso nɔ̃ lɛ? Adam kɛ Hawa baanyɛ aka amɛyiŋ yɛ he kɛkɛ. Shi kɛlɛ, Nyɔŋmɔ wiemɔi lɛ kɛ hiɛnɔkamɔ ha nakai mɛi enyɔ ní yeee anɔkwa lɛ ashwiei lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ ní baaye anɔkwa. Jalɛ nifeemɔ baaye kunim. Yehowa yiŋtoo lɛ baaba mli. Shi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Hɛɛ, no ji teemɔŋ sane lɛ! Biblia lɛ tsɛɔ lɛ ‘Nyɔŋmɔ nilee ní aŋɔtee yɛ teemɔŋ sane mli lɛ.’—1 Korintobii 2:7.

5. Okɛ nɔ hewɔ ní Yehowa jie eteemɔŋ sane lɛ kpo fiofio lɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha.

5 Ákɛ mɔ ní “jieɔ teemɔŋ saji ashi” lɛ, yɛ naagbee lɛ, Yehowa baajie saji otii ní he hiaa, ní kɔɔ teemɔŋ sane nɛɛ mlibaa he lɛ kpo. (Daniel 2:28) Shi ebaafee nakai fiofio kɛtsara nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ wɔbaasusu bɔ ni tsɛ ko ní yɔɔ suɔmɔ lɛ baajie naa eha kɛji ebi nuu bibioo ko bi lɛ akɛ, “Dada, te fee tɛŋŋ ní afɔ́ mi?” lɛ he. Tsɛ ní yɔɔ nilee lɛ kɛ saji ní gbekɛ nuu bibioo nɛɛ baanyɛ anu shishi lɛ pɛ baaha lɛ. Beni gbekɛ lɛ daa kɛyaa hiɛ lɛ, tsɛ lɛ baakɛɛ lɛ nibii babaoo. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, Yehowa tsɔɔ be ní ewebii efee klalo kɛha esuɔmɔnaa nii kɛ eyiŋtoo lɛ he saji akpojiemɔi.—Abɛi 4:18; Daniel 12:4.

6. (a) Mɛɛ yiŋtoo he nii kpaŋmɔ, loo yelikɛfuamɔ tsuɔ? (b) Mɛni hewɔ esa kadimɔ waa akɛ Yehowa je ekɛ adesai ateŋ kpaŋmɔi ashishi lɛ?

6 Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ ekɛ kpojiemɔi nɛɛ ha? Ekɛ kpaŋmɔi ní tsara nɔ tsu nii, ni ekɛjie nibii babaoo kpo. Ekolɛ okɛ mɔ ko efee kpaŋmɔ loo yelikɛfuamɔ yɛ be kome loo be kroko ko mli dã—ekolɛ ní ohe shia loo ní efa bo shika loo ní ofa lɛ shika. Yelikɛfuamɔ ní tamɔ nɛkɛ kɛ mla naa nɔmimaa ha akɛ abaatsu saji ní nyɛba gbeekpãmɔ yɛ he lɛ ahe nii pɛpɛɛpɛ. Shi mɛni hewɔ ehe baahia akɛ Yehowa kɛ adesai afee kpaŋmɔi, loo yelikɛfuamɔi diɛŋtsɛ lɛ? Eka shi faŋŋ akɛ, ewiemɔ lɛ ji eshiwoi lɛ ahe nɔmimaa ní fa bɔ ni sa. Eji anɔkwale, ni kɛlɛ, Nyɔŋmɔ ejɛ mlihilɛ mli ekɛ mla naa yelikɛfuamɔi efĩ ewiemɔ sɛɛ, yɛ bei babaoo mli. Nɛkɛ gbeekpãmɔi ní fimɔɔ mɔ nɛɛ haa wɔ adesai ní yeee emuu lɛ náa nɔdaamɔ nɔ ní yɔɔ shiŋŋ kɛha hekɛnɔfɔɔ yɛ Yehowa shiwoi lɛ amli.—Hebribii 6:16-18.

Kpaŋmɔ ní Ekɛ Abraham Fee Lɛ

7, 8. (a) Mɛɛ kpaŋmɔ Yehowa kɛ Abraham fee, ni mɛɛ saji ejie lɛ kpo yɛ teemɔŋ sane krɔŋkrɔŋ lɛ he? (b) Yehowa tee nɔ eba wekukpaa ní shiwoo Seshi lɛ baajɛ mli lɛ shi fiofio yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

7 Nɔ ni fe afii akpei enyɔ yɛ adesai ashwiemɔ kɛjɛ Paradeiso lɛ mli lɛ sɛɛ lɛ, Yehowa kɛɛ etsulɔ anɔkwafo Abraham akɛ: “Fá maha oseshi afá tamɔ ŋwɛi ŋulamii . . . ni oseshi lɛ mli aaajɛ ajɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ jeŋmaji fɛɛ, ejaakɛ obo migbee toi.” (1 Mose 22:17, 18) Enɛ fe shiwoo folo ko kɛkɛ; Yehowa kɛ shiwoo lɛ ha yɛ mla naa kpaŋmɔ shishinumɔ naa ni ekɛ ekitakamɔ ní ekuuu mli lɛ fi sɛɛ. (1 Mose 17:1, 2; Hebribii 6:13-15) Kwɛ bɔ ni esa kadimɔ waa akɛ Nuntsɔ Maŋtsɛ lɛ kpaŋ diɛŋtsɛ akɛ ebaajɔɔ adesai!

“Maha oseshi afa tamɔ ŋwɛi ŋulamii”

8 Abraham kpaŋmɔ lɛ jie lɛ kpo akɛ shiwoo Seshi lɛ baaba akɛ adesa, ejaakɛ ebaafee Abraham seshinyo. Shi namɔ ebaafee? Yɛ be ní sa mli lɛ, Yehowa jie lɛ kpo akɛ yɛ Abraham bihii lɛ ateŋ lɛ, Isak baafee Seshi lɛ blematsɛ. Yɛ Isak bihii enyɔ lɛ ateŋ lɛ, ahala Yakob. (1 Mose 21:12; 28:13, 14) Yɛ sɛɛ mli lɛ, Yakob jaje nɛkɛ gbalɛ wiemɔi nɛɛ etsɔɔ ebihii 12 lɛ ateŋ mɔ kome, akɛ: “Maŋtsɛ tso ejeŋ Yuda dɛŋ, ni nɔyeli tso hu ejeŋ enaji ateŋ, kɛyashi beyinɔ ní [Shilo] mɔ nɔ̃ ni ji lɛ aaaba, ni lɛ toi majimaji lɛ aaabo.” (1 Mose 49:10) Aná ale agbɛnɛ akɛ Seshi lɛ baafee maŋtsɛ, mɔ ko ní ji Yuda seshinyo!

Kpaŋmɔ ní Ekɛ Israel Fee Lɛ

9, 10. (a) Mɛɛ kpaŋmɔ Yehowa kɛ Israel maŋ lɛ fee, ni mɛɛ hebuu nakai kpaŋmɔ lɛ kɛha amɛ? (b) Mla lɛ jie bɔ ni kpɔmɔ nɔ he hiaa adesai lɛ kpo faŋŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

9 Yɛ afi 1513 D.Ŋ.B. lɛ, Yehowa to gbɛjianɔ ko ní saa gbɛ kɛha teemɔŋ sane krɔŋkrɔŋ lɛ he saji krokomɛi akpojiemɔi. Ekɛ Abraham seshibii, ni ji Israel maŋ lɛ fee kpaŋmɔ ko. Eyɛ mli akɛ amrɔ nɛɛ nakai kpaŋmɔ lɛ tsuuu nii dɔŋŋ moŋ, shi nɛkɛ Mose Mla kpaŋmɔ nɛɛ ji Yehowa yiŋtoo akɛ ekɛ shiwoo Seshi lɛ baaba lɛ fã ko ní he hiaa waa. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Susumɔ gbɛ̀i etɛ komɛi ahe okwɛ. Klɛŋklɛŋ lɛ, Mla lɛ tamɔ hebuu afabaŋ ko. (Efesobii 2:14) Ejalɛ akpɔi lɛ tsu nii akɛ husu ní kã Yudanyo kɛ Jeŋmajiaŋnyo teŋ. Enɛ hewɔ lɛ, Mla lɛ ye ebua ni akɛbaa shiwoo Seshi lɛ wekukpaa lɛ yi. Yɛ hebuu nɛɛ hewɔ titri lɛ, eha maŋ lɛ kã he ehi shi beni Nyɔŋmɔ be ní eto, ní sa akɛ afɔ́ Mesia lɛ yɛ Yuda akutso lɛ mli lɛ shɛ lɛ.

10 Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Mla lɛ jie bɔ ni kpɔmɔ nɔ he hiaa adesai lɛ kpo faŋŋ. Akɛni eji Mla ní eye emuu hewɔ lɛ, ejie bɔ ni adesai ní esha yɔɔ amɛhe lɛ nyɛŋ aye nɔ pɛpɛɛpɛ kɛmɔ shi lɛ kpo faŋŋ. Enɛ hewɔ lɛ ebafee akɛ “nɔtɔmɔi lɛ ahewɔ aŋɔfata he, kɛbashi beyinɔ ní seshi ní awo shi aha lɛ aaaba.” (Galatabii 3:19) Mla lɛ kɛ eshai ahe kpatamɔ ní sɛɛ etsɛɛɛ ha, kɛtsɔ kooloi afɔleshaai anɔ. Shi taakɛ Paulo ŋma lɛ, akɛni “anyɛŋ akɛ tsinai kɛ too kpakpoi alá ajie eshai” hewɔ lɛ, nɛkɛ afɔleshaai nɛɛ fee Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ he mfoniri kɛkɛ. (Hebribii 10:1-4) Belɛ, nakai kpaŋmɔ lɛ batsɔ Yudafoi anɔkwafoi lɛ ‘atsɔselɔ kɛmiiya Kristo ŋɔɔ.’—Galatabii 3:24.

11. Mɛɛ gbɛkpamɔ ní yɔɔ nyam Mla kpaŋmɔ lɛ kɛha Israel, shi mɛni hewɔ enɛ je maŋ muu lɛ fɛɛ dɛŋ lɛ?

11 Nɔ ni ji etɛ lɛ, nakai kpaŋmɔ lɛ kɛ gbɛkpamɔ ko ní yɔɔ nyam ha Israel maŋ lɛ. Yehowa kɛɛ amɛ akɛ kɛ́ amɛye kpaŋmɔ lɛ anɔkwale lɛ, no lɛ amɛbaatsɔmɔ “osɔfoi amaŋtsɛyeli kɛ maŋ krɔŋkrɔŋ.” (2 Mose 19:5, 6) Yɛ naagbee lɛ, heloonaa Israel ji he ni aná osɔfoi amaŋtsɛyeli ní baahi ŋwɛi lɛ mli klɛŋklɛŋ bii lɛ kɛjɛ. Shi kɛlɛ, ákɛ maŋ muu lɛ, Israel tse Mla kpaŋmɔ lɛ hiɛ atua, ni amɛkpoo Seshi ni ji Mesia lɛ, ni nakai gbɛkpamɔ lɛ je amɛdɛŋ. Belɛ, namɛi baaha osɔfoi amaŋtsɛyeli lɛ mli bii lɛ ayibɔ ashɛ mɔ? Ni mɛɛ wekukpaa baakã nakai maŋ ní ajɔɔ amɛ lɛ kɛ shiwoo Seshi lɛ teŋ? Abaajie nakai teemɔŋ sane krɔŋkrɔŋ lɛ fãi lɛ akpo yɛ Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ be ní eto mli.

David Maŋtsɛyeli Kpaŋmɔ Lɛ

12. Mɛɛ kpaŋmɔ Yehowa kɛ David fee, ni mɛɛ saji krokomɛi enɛ jie lɛ kpo yɛ Nyɔŋmɔ teemɔŋ sane krɔŋkrɔŋ lɛ he?

12 Yɛ afii ohai 11 D.Ŋ.B. lɛ mli lɛ, Yehowa jie teemɔŋ sane krɔŋkrɔŋ lɛ he saji krokomɛi akpo beni efee kpaŋmɔ kroko hu lɛ. Ewo Maŋtsɛ David anɔkwafo lɛ shi akɛ: “Matée oseshinyo . . . shi yɛ osɛɛ, ni maha emaŋtsɛyeli lɛ adamɔ shi shiŋŋ. . . . Maha emaŋtsɛyeli sɛ̃i lɛ ama shi shiŋŋ kɛya naanɔ.” (2 Samuel 7:12, 13; Lala 89:4) Agbɛnɛ aba shiwoo Seshi lɛ wekukpaa lɛ shi kwraa kɛba David we lɛ. Shi ani adesa folo ko kɛkɛ baanyɛ aye maŋtsɛ “kɛya naanɔ”? (Lala 89:21, 30, 35-37) Ni ani adesa maŋtsɛ ní tamɔ nɛkɛ baanyɛ akpɔ̃ adesai kɛjɛ esha kɛ gbele mli?

13, 14. (a) Taakɛ Lala 110 tsɔɔ lɛ, mɛɛ shiwoo Yehowa kɛha e-Maŋtsɛ ní efɔ lɛ mu lɛ? (b) Mɛɛ kpojiemɔi krokomɛi ní kɔɔ Seshi ní baa lɛ he Yehowa kɛha kɛtsɔ egbalɔi lɛ anɔ?

13 David ŋma yɛ mumɔ naa akɛ: “Yehowa kɛɛ minuntsɔ lɛ akɛ: ‘Tá mininejurɔ nɔ kɛyashi beyinɔ ní maŋɔ ohenyɛlɔi lɛ mafee onajiashi maaŋoo.’ Yehowa ekã kitã ni eshwaŋ ehe: ‘Bo ji osɔfo kɛyashi naanɔ yɛ Melkizedek gbɛjianɔ lɛ naa.’” (Lala 110:1, 4) David wiemɔi lɛ kɔ́ shiwoo Seshi lɛ, loo Mesia lɛ he tɛ̃ɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:35, 36) Nɛkɛ Maŋtsɛ nɛɛ baaye nɔ, jeee kɛjɛ Yerusalem, shi moŋ kɛjɛ ŋwɛi, yɛ Yehowa ‘ninejurɔ nɔ.’ No baaha lɛ nɔyeli hegbɛ, jeee yɛ Israel shikpɔŋ lɛ pɛ nɔ, shi moŋ yɛ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ. (Lala 2:6-8) Ajie nɔ kroko hu kpo afata he yɛ biɛ. Kadimɔ akɛ Yehowa kã kitã ko ní hiɛdɔɔ yɔɔ mli akɛ Mesia lɛ baaye “osɔfo . . . yɛ Melkizedek gbɛjianɔ lɛ naa.” Taakɛ Melkizedek, mɔ ní sɔmɔ akɛ maŋtsɛ kɛ osɔfo yɛ Abraham gbii lɛ amli lɛ ji lɛ, Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ baahala Seshi ní baa lɛ tɛ̃ɛ koni esɔmɔ akɛ Maŋtsɛ Osɔfo fɛɛ!—1 Mose 14:17-20.

14 Yɛ afii abɔ ní nyiɛ sɛɛ lɛ amli lɛ, Yehowa kɛ egbalɔi lɛ tsu nii ni ekɛjie eteemɔŋ sane krɔŋkrɔŋ lɛ he saji babaoo kpo. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yesaia jie lɛ kpo akɛ Seshi lɛ baagbo afɔleshaa gbele. (Yesaia 53:3-12) Mika gba he ni abaafɔ́ Mesia lɛ yɛ lɛ efɔ̃ shi. (Mika 5:1) Daniel gba be pɔtɛɛ kɛha Seshi lɛ puemɔ kɛ egbele lɛ po efɔ̃ shi.—Daniel 9:24-27.

Ajie Teemɔŋ Sane Krɔŋkrɔŋ lɛ Kpo!

15, 16. (a) Te eba lɛ tɛŋŋ ni “yoo ko bafɔ́” Yehowa Bi lɛ? (b) Mɛni Yesu ná kɛjɛ efɔlɔi ni ji adesai lɛ aŋɔɔ yɛ efɔmɔ mli, ni mɛɛ be ebashɛ shi ákɛ shiwoo Seshi lɛ?

15 Gbɛ ní gbalɛi nɛɛ baatsɔ nɔ aba mli lɛ tee nɔ ehi shi ákɛ teemɔŋ sane aahu kɛyashi be mli ní Seshi lɛ pue diɛŋtsɛ. Galatabii 4:4 kɛɔ akɛ: “Beni be fálɛ lɛ shɛ lɛ, Nyɔŋmɔ tsu lɛ diɛŋtsɛ ebi lɛ kɛba, yoo ko bafɔ́ lɛ.” Yɛ afi 2 D.Ŋ.B. lɛ, ŋwɛibɔfo ko kɛɛ Yudayoo oblayoo fro Maria akɛ: “Naa, obaaná musu ni ooofɔ́ binuu, ni ooowo lɛ gbɛi akɛ Yesu. Eeetsɔ agbo, ni aaatsɛ́ lɛ Ŋwɛinyo lɛ bi, ni [Yehowa, NW] Nyɔŋmɔ aaaŋɔ etsɛ David maŋtsɛsɛi lɛ aha lɛ . . . Mumɔ krɔŋkrɔŋ aaaba onɔ, ni Ŋwɛinyo lɛ hewalɛ aaabaha onɔ, no hewɔ lɛ nakai bi krɔŋkrɔŋ lɛ hu ní ooofɔ́ lɛ, aaatsɛ́ lɛ Nyɔŋmɔ bi.”—Luka 1:31, 32, 35.

16 Yɛ sɛɛ mli lɛ, Yehowa jie e-Bi lɛ wala kɛjɛ ŋwɛi kɛbawo Maria fɔmɔ kotoku mli, no hewɔ lɛ yoo ko bafɔ́ lɛ. Maria ji yoo ní yeee emuu. Ni kɛlɛ, Yesu naaa emuu ní ayeee lɛ eko kɛjɛɛɛ eŋɔɔ, ejaakɛ eji “Nyɔŋmɔ bi.” Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, ákɛ David seshibii lɛ, Yesu fɔlɔi ni ji adesai lɛ kɛ adebɔɔ kɛ mla naa hegbɛi fɛɛ ha Lɛ akɛ David gboshiniyelɔ. (Bɔfoi lɛ Asaji 13:22, 23) Beni abaptisi Yesu yɛ afi 29 Ŋ.B. lɛ, Yehowa kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ fɔ lɛ mu ni ekɛɛ: “Mɔnɛ ji misuɔmɔ bi . . . lɛ.” (Mateo 3:16, 17) Yɛ naagbee lɛ, Seshi lɛ ebashɛ shi! (Galatabii 3:16) Be eshɛ ní esa akɛ ajie teemɔŋ sane krɔŋkrɔŋ lɛ he saji babaoo kpo.—2 Timoteo 1:10.

17. Aha 1 Mose 3:15 lɛ shishinumɔ je kpo faŋŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

17 Yɛ Yesu sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, eha ale onufu ní awie ehe yɛ 1 Mose 3:15 lɛ akɛ Satan, kɛ onufu lɛ seshi lɛ hu akɛ Satan sɛɛnyiɛlɔi lɛ. (Mateo 23:33; Yohane 8:44) Yɛ sɛɛ mli lɛ, ajie bɔ ni abaakpata mɛnɛɛmɛi fɛɛ ahiɛ kwraa kɛya naanɔ lɛ kpo. (Kpojiemɔ 20:1-3, 10, 15) Ni aha ale akɛ yoo lɛ ji “ŋwɛi Yerusalem,” ni ji Yehowa ŋwɛi gbɛjianɔtoo ni ji mumɔŋ bɔɔ nii, ní tamɔ eŋa lɛ. aGalatabii 4:26; Kpojiemɔ 12:1-6.

Kpaŋmɔ Hee Lɛ

18. Mɛni ji yiŋtoo ní yɔɔ “kpaŋmɔ hee lɛ” sɛɛ?

18 Ekolɛ kpojiemɔ ní sa kadimɔ fe fɛɛ lɛ ba yɛ gbi ní tsɔ Yesu gbele lɛ hiɛ lɛ gbɛkɛnaashi beni egba ekaselɔi anɔkwafoi lɛ “kpaŋmɔ hee lɛ” he sane lɛ. (Luka 22:20) Taakɛ Mose Mla kpaŋmɔ ní tsɔ hiɛ lɛ ji lɛ, nɛkɛ kpaŋmɔ hee nɛɛ hu baaha aná “osɔfoi amaŋtsɛyeli.” (2 Mose 19:6; 1 Petro 2:9) Shi kɛlɛ, nɛkɛ kpaŋmɔ nɛɛ etoŋ heloonaa maŋ ko shishi, shi moŋ ebaato mumɔŋ maŋ, ni ji “Nyɔŋmɔ Israel,” ní mli bii ji Kristo sɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi ní afɔ amɛ mu lɛ pɛ lɛ shishi. (Galatabii 6:16) Kpaŋmɔ hee lɛ mli bii nɛɛ kɛ Yesu baaná gbɛfaŋnɔ ní akɛjɔɔ adesai aweku lɛ!

19. (a) Mɛni hewɔ kpaŋmɔ hee lɛ ye omanye ni eha aná “osɔfoi amaŋtsɛyeli” lɛ? (b) Mɛni hewɔ atsɛɔ Kristofoi ní afɔ amɛ mu lɛ akɛ “bɔɔ nɔ hee” lɛ, ni mɛi enyiɛ kɛ Kristo baasɔmɔ yɛ ŋwɛi lɛ?

19 Shi mɛni hewɔ kpaŋmɔ hee lɛ ye omanye ni eha aná “osɔfoi amaŋtsɛyeli” ní baajɔɔ adesai lɛ? Ejaakɛ yɛ nɔ̃ najiaŋ ní eeebu Kristo kaselɔi lɛ fɔ́ akɛ eshafeelɔi lɛ, ehaa amɛnyɛɔ amɛnáa eshaifaa kɛtsɔ efɔleshaa lɛ nɔ. (Yeremia 31:31-34) Kɛ́ amɛná shidaamɔ ní he tse yɛ Yehowa hiɛ lɛ, eŋɔɔ amɛ ewoɔ eŋwɛi weku lɛ mli ni ekɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ fɔɔ amɛ mu. (Romabii 8:15-17; 2 Korintobii 1:21) No haa amɛnáa niiashikpamɔ ni ji ‘fɔmɔ hee kɛha wala hiɛnɔkamɔ . . . ní aŋɔto yɛ ŋwɛi.’ (1 Petro 1:3, 4) Akɛni shihilɛ ní nɔ kwɔ tamɔ nɛkɛ lɛ ji nɔ̃ hee kwraa kɛha adesai hewɔ lɛ, atsɛɔ Kristofoi ní afɔ amɛ mu, ní akɛ mumɔ efɔ́ amɛ lɛ akɛ “bɔɔ nɔ hee.” (2 Korintobii 5:17) Biblia lɛ jieɔ lɛ kpo akɛ yɛ naagbee lɛ, mɛi 144,000 baaná gbɛfaŋnɔ kɛye adesai ní akpɔ̃ amɛ lɛ anɔ kɛjɛ ŋwɛi.—Kpojiemɔ 5:9, 10; 14:1-4.

20. (a) Mɛɛ kpojiemɔ ní kɔɔ teemɔŋ sane krɔŋkrɔŋ lɛ he akɛha yɛ afi 36 Ŋ.B.? (b) Namɛi baaná jɔɔmɔi ní awo Abraham shi yɛ he lɛ mli ŋɔɔmɔ?

20 Mɛi ní afɔ amɛ mu nɛɛ fataa Yesu he ni amɛbatsɔmɔɔ “Abraham seshibii.” b (Galatabii 3:29) Mɛi ní ahala klɛŋklɛŋ ji heloonaa Yudafoi lɛ. Shi yɛ afi 36 Ŋ.B. lɛ ajie teemɔŋ sane krɔŋkrɔŋ lɛ fã kroko ko hu kpo: Jeŋmajiaŋbii, loo mɛi ní jeee Yudafoi lɛ hu baaná ŋwɛi hiɛnɔkamɔ lɛ eko. (Romabii 9:6-8; 11:25, 26; Efesobii 3:5, 6) Ani Kristofoi ní afɔ amɛ mu lɛ pɛ baaná jɔɔmɔi ní awo Abraham shi yɛ he lɛ mli ŋɔɔmɔ? Dabi, ejaakɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ náa Yesu afɔleshaa lɛ he sɛɛ. (1 Yohane 2:2) Yɛ be ní sa mli lɛ, Yehowa jie lɛ kpo akɛ “asafo babaoo” ko ní aleee amɛyibɔ baaná yibaamɔ kɛfo Satan nibii agbɛjianɔtoo lɛ naagbee lɛ. (Kpojiemɔ 7:9, 14) Abaatee mɛi babaoo hu shi kɛba wala mli kɛ gbɛkpamɔ akɛ amɛbaahi shi kɛya naanɔ yɛ Paradeiso!—Luka 23:43; Yohane 5:28, 29; Kpojiemɔ 20:11-15; 21:3, 4.

Nyɔŋmɔ Nilee lɛ kɛ Teemɔŋ Sane Krɔŋkrɔŋ Lɛ

21, 22. Yehowa teemɔŋ sane krɔŋkrɔŋ lɛ jieɔ enilee lɛ kpo yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ?

21 Teemɔŋ sane krɔŋkrɔŋ lɛ ji “Nyɔŋmɔ nilee ní fá babaoo lɛ” kpojiemɔ ní yɔɔ naakpɛɛ diɛŋtsɛ. (Efesobii 3:8-10) Kwɛ nilee ní Yehowa jie lɛ kpo ní ekɛto teemɔŋ sane nɛɛ he ŋaa, ní no sɛɛ lɛ ejie lɛ kpo fiofio hu lɛ! Ejɛ nilee mli esusu adesai afatɔɔi lɛ ahe, ni eŋmɛ amɛ gbɛ koni amɛjie amɛtsui mli shihilɛ diɛŋtsɛ kpo.—Lala 103:14.

22 Yehowa jie nilee ní eko kwraa kɛ lɛ yeee egbɔ hu kpo yɛ Yesu ní ehala lɛ akɛ Maŋtsɛ lɛ mli. Anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ Yehowa Bi lɛ nɔ babaoo fe bɔɔ nɔ fɛɛ bɔɔ nɔ kroko yɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ mli. Beni Yesu bahi shi akɛ adesa ni ji heloo kɛ lá lɛ, ená amanehului srɔtoi amli niiashikpamɔ. Enuɔ adesai anaagbai ashishi jogbaŋŋ kɛmɔɔ shi. (Hebribii 5:7-9) Ni Yesu hefatalɔi nɔyelɔi lɛ hu? Yɛ afii ohai abɔ ní eho lɛ amli fɛɛ lɛ, afɔ hii kɛ yei fɛɛ—ní ahala amɛ kɛjɛ hewolonɔ sui, wiemɔi, kɛ shihilɛi srɔtoi fɛɛ amli lɛ—mu. Naagba ko kwraa bɛ ní aŋkroaŋkroi ní yɔɔ amɛteŋ lɛ kɛ eko ekpeko ní amɛyeko nɔ kunim dã. (Efesobii 4:22-24) Nɛkɛ maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi ní yɔɔ mɔbɔnalɛ nɛɛ ashishi ní aaahi lɛ baafee miishɛɛ diɛŋtsɛ!

23. Mɛɛ hegbɛ Kristofoi yɔɔ yɛ Yehowa teemɔŋ sane krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛfaŋ?

23 Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Nɔ ni ji teemɔŋ sane ni aŋɔtee kɛjɛ teteete kɛ yinɔi lɛ anɔ lɛ, . . . ájie kpo atsɔɔ emɛi krɔŋkrɔŋi lɛ.” (Kolosebii 1:26) Hɛɛ, Yehowa mɛi krɔŋkrɔŋi ní afɔ amɛ mu lɛ ebanu teemɔŋ sane krɔŋkrɔŋ lɛ he saji babaoo ashishi, ni amɛkɛ gbɔmɛi akpekpei abɔ egba nakai nilee lɛ he sane. Kwɛ hegbɛ kpele ní wɔ fɛɛ wɔná! Yehowa “eha wɔle nɔ ni esumɔɔ lɛ mli teemɔŋ sane lɛ.” (Efesobii 1:9) Nyɛhaa wɔgbaa mɛi krokomɛi teemɔŋ sane ní yɔɔ nyam nɛɛ he sane, ní wɔye wɔbua amɛ hu ní amɛpɛi Yehowa Nyɔŋmɔ nilee ní mli kwɔ waa lɛ mli!

a Ajie “Nyɔŋmɔ jamɔ hetuu-kɛhamɔ teemɔŋ sane” lɛ hu kpo yɛ Yesu mli. (1 Timoteo 3:16, NW) Ákɛ mɔ ko baanyɛ ahiɛ emuuyeli ní yeɔ emuu mli eha Yehowa lɛ, etee nɔ ehi shi aahu be kakadaŋŋ akɛ teemɔŋ sane. Yesu jie hetoo lɛ kpo. Ehiɛ emuuyeli mli yɛ kaai fɛɛ ní Satan kɛba enɔ lɛ shishi.—Mateo 4:1-11; 27:26-50.

b Yesu kɛ nakai kuu lɛ nɔŋŋ fee ‘maŋtsɛyeli he kpaŋmɔ’ hu. (Luka 22:29, 30) Enɛ tsɔɔ akɛ, Yesu kɛ nɛkɛ “asafoku bibioo” nɛɛ fee kpaŋmɔ koni amɛkɛ lɛ aye nɔ yɛ ŋwɛi ákɛ Abraham seshi lɛ fã ni ji enyɔ.Luka 12:32.