Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 21

Yesu Jie “Nilee ni Jɛ Nyɔŋmɔ Ŋɔɔ” lɛ Kpo

Yesu Jie “Nilee ni Jɛ Nyɔŋmɔ Ŋɔɔ” lɛ Kpo

1-3. Te mɛi ni be ko lɛ amɛkɛ Yesu yɔɔ he kome lɛ here enitsɔɔmɔ lɛ nɔ amɛha tɛŋŋ, ni mɛni ji nɔ ni amɛyɔseee yɛ ehe?

 TOIBOLƆI lɛ anaa ekpɛ amɛhe waa. Oblanyo Yesu damɔ amɛhiɛ yɛ kpeehe lɛ ni eetsɔɔ nii. Ejeee gbɔ yɛ amɛhiɛ—eda yɛ amɛmaŋtiase lɛ mli, ni ekɛ afii babaoo etsu nii yɛ amɛteŋ akɛ kapintɛfonyo. Ekolɛ amɛteŋ mɛi komɛi hiɔ shiai ní Yesu fata he ni amamɔ lɛ amli, aloo ekolɛ amɛkɛ tsina kɔi kɛ kɔŋtsei ní ekɛ lɛ diɛŋtsɛ eniji fee lɛ ekomɛi tsuɔ nii yɛ amɛŋmɔji amli. a Shi te amɛbaahere gbɔmɔ ni tsutsu ko lɛ, eji kapintɛfonyo nɛɛ nitsɔɔmɔ lɛ nɔ amɛha tɛŋŋ?

2 Mɛi ni nu Yesu wiemɔi lɛ anaa kpɛ amɛhe fe nine, ni amɛbi akɛ: “Nɛgbɛ mɔnɛ yaná nilee . . . nɛɛ kɛjɛ?” Shi amɛwie hu akɛ: “Ani jeee ŋaalɔ lɛ nɛ, Maria bi lɛ?” (Mateo 13:54-58; Marko 6:1-3) Shi dɔlɛ sane ji akɛ, mɛi ni be ko lɛ amɛkɛ Yesu yɔɔ akutso kome mli lɛ hu susu akɛ, ‘Nɛkɛ kapintɛfonyo nɛɛ tamɔ wɔ nɔŋŋ pɛpɛɛpɛ.’ Yɛ nilee ni yɔɔ ewiemɔi amli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛkpoo lɛ. Amɛleee akɛ nilee ni ekɛhaa amɛ lɛ jeee lɛ diɛŋtsɛ enɔ̃.

3 Nɛgbɛ Yesu ná nilee nɛɛ kɛjɛ? Ewie akɛ: “Minitsɔɔmɔ lɛ, jeee minɔ̃ŋ, shi moŋ mɔ ni tsu mi lɛ nɔ̃ŋ.” (Yohane 7:16) Bɔfo Paulo tsɔɔ mli akɛ Yesu ‘ebatsɔ nilee ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ eha wɔ.’ (1 Korintobii 1:30) Yehowa jie lɛ diɛŋtsɛ enilee lɛ kpo kɛtsɔ e-Bi, Yesu nɔ. Lɛɛlɛŋ, enɛ fee anɔkwale, aahu akɛ Yesu nyɛ ewie akɛ: “Mi kɛ tsɛ lɛ fɛɛ lɛ, ekomeŋ.” (Yohane 10:30) Nyɛhaa wɔsusua hei etɛ ni Yesu jie “nilee ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ” lɛ kpo yɛ lɛ ahe wɔkwɛa.

Nɔ ni Etsɔɔ

4. (a) Mɛni ji Yesu shɛɛ sane lɛ yitso, ni mɛni hewɔ no he hiaa waa diɛŋtsɛ lɛ? (b) Mɛni hewɔ anyɛɔ akɛ Yesu ŋaawoo lɛ tsuɔ nii be fɛɛ be, ni ekɛ sɛɛnamɔ ni hi fe fɛɛ bahaa etoibolɔi lɛ?

4 Klɛŋklɛŋ lɛ, susumɔ nɔ ni Yesu tsɔɔ lɛ he okwɛ. Eshɛɛ sane lɛ yitso ji “maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ.” (Luka 4:43) Enɛ he miihia waa diɛŋtsɛ, yɛ gbɛfaŋnɔ ni Maŋtsɛyeli lɛ baatsu yɛ maŋtsɛ ni Yehowa ji lɛ bembuu mli kɛ naanɔ jɔɔmɔi ni ekɛbaaha adesai lɛ hewɔ. Yesu kɛ daa gbi shihilɛ he ŋaawoo ni nilee yɔɔ mli hu ha yɛ enitsɔɔmɔ lɛ mli. Ejie ehe kpo akɛ lɛ ji ‘Naakpɛɛ Ŋaawolɔ’ ní agba yɛ ehe afɔ̃ shi lɛ. (Yesaia 9:5) Yɛ anɔkwale mli lɛ, te aaafee tɛŋŋ ni eŋaawoo lɛ efeeŋ nɔ ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ? Eyɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ esuɔmɔnaa nii ahe nilee ni mli kwɔ, kɛ adesai asu lɛ he shishinumɔ diɛŋtsɛ, kɛ suɔmɔ ni mli kwɔ kɛha adesai. No hewɔ lɛ, anyɛɔ akɛ eŋaawoo lɛ tsuɔ nii be fɛɛ be, ni ekɛ sɛɛnamɔi ni hi fe fɛɛ bahaa etoibolɔi lɛ. Yesu wie “naanɔ wala wiemɔi.” Hɛɛ, kɛ́ anyiɛ eŋaawoo sɛɛ lɛ, ekɛ mɔ yaa yiwalaheremɔ mli.—Yohane 6:68.

5. Mɛni ji saneyitsei ni Yesu wie he yɛ Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli lɛ ekomɛi?

5 Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ ji nilee ni eko kwraa kɛ lɛ yeee egbɔ, ní anaa yɛ Yesu tsɔɔmɔi lɛ amli lɛ he nɔkwɛmɔnɔ ni sa kadimɔ waa. Ekolɛ nɛkɛ shiɛmɔ nɛɛ, ni aŋma yɛ Mateo 5:3–7:27 lɛ, kanemɔ baahe minitii 20 pɛ. Shi kɛlɛ, eŋaawoo lɛ sa jogbaŋŋ yɛ bei fɛɛ mli—ehe yɛ sɛɛnamɔ waa ŋmɛnɛ tamɔ bɔ ni eji beni akɛha klɛŋklɛŋ lɛ. Yesu wie saneyitsei babaoo he, ni ekomɛi tamɔ, bɔ ni aaafee ni aha akɛ mɛi krokomɛi ateŋ wekukpaa aya hiɛ (5:23-26, 38-42; 7:1-5, 12), bɔ ni aaafee ni ahiɛ jeŋba hetsemɔ mli (5:27-32), kɛ bɔ ni aaafee ni aná yiŋtoo kpakpa yɛ shihilɛ mli (6:19-24; 7:24-27). Shi Yesu fee babaoo fe ní eeekɛɛ etoibolɔi lɛ nɔ ni ji nilee gbɛ kɛkɛ; etsɔɔ amɛ gbɛ lɛ hu kɛtsɔ saji amlitsɔɔmɔ, ehesusumɔ, kɛ ehe odaseyeli ni ekɛha lɛ nɔ.

6-8. (a) Mɛɛ yiŋtoi ni kanyaa mɔ Yesu kɛhaa, yɛ nɔ hewɔ ni esaaa akɛ wɔfeɔ yeyeeye lɛ he? (b) Mɛni tsɔɔ akɛ Yesu ŋaawoo lɛ jieɔ nilee ni jɛ ŋwɛi lɛ kpo?

6 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ Yesu ŋaawoo ni nilee yɔɔ mli, ni tsɔɔ bɔ ni afeɔ atsuɔ heloonaa nibii ahe yeyeeyefeemɔi ahe nii, taakɛ aŋma yɛ Mateo yitso 6 lɛ mli lɛ he okwɛ. Yesu woɔ wɔ ŋaa akɛ: “Nyɛkafea yeyeeye yɛ nyɛwala hewɔ, nɔ ni nyɛaaye kɛ nɔ ni nyɛaanu, aloo nyɛgbɔmɔtso lɛ hewɔ, nɔ ni nyɛaawo.” (Kuku 25) Niyenii kɛ hehaanɔ ji daa gbi shihilɛ mli hiamɔ nii, ni eji adebɔɔ su akɛ aaasusu bɔ ni aaafee ni aná nɛkɛ nibii nɛɛ he. Shi Yesu kɛɔ akɛ “nyɛkafea yeyeeye” yɛ nɛkɛ nii nɛɛ ahe. b Mɛni hewɔ?

7 Bó Yesu toi beni ekɛ yiŋkɔnemɔ tsɔɔ mli lɛ. Akɛni Yehowa eha wɔ wala kɛ gbɔmɔtso hewɔ lɛ, ani enyɛŋ eha wɔ niyenii ni baawaje nakai wala lɛ kɛ atadei ni nakai gbɔmɔtso lɛ baawo? (Kuku 25) Kɛ́ Nyɔŋmɔ haa loofɔji lɛ niyenii ní ekɛ hefɛo wulaa fɔfɔii lɛ, kwɛ bɔ ni ebaakwɛ adesai ni jáa lɛ lɛ anɔ aahu po kɛteke nɔ! (Kukuji 26, 28-30) Lɛɛlɛŋ, sɛɛnamɔ ko kwraa bɛ yeyeeyefeemɔ ni he ehiaaa lɛ he. Enyɛŋ etsá wɔwala nɔ bibioo po. c (Kuku 27) Te wɔɔfee tɛŋŋ ni wɔkwa yeyeeyefeemɔ? Yesu woɔ wɔ ŋaa akɛ: Nyɛyaa nɔ nyɛhaa Nyɔŋmɔ jamɔ ayea klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ shihilɛ mli. Mɛi ni feɔ nakai lɛ baanyɛ aná hekɛnɔfɔɔ akɛ amɛ ŋwɛi Tsɛ lɛ kɛ amɛ daa gbi hiamɔ nii lɛ “aaafata he” aha amɛ. (Kuku 33) Yɛ naagbee lɛ, Yesu kɛ ŋaawoo ni fe fɛɛ ni anyɛɔ akɛtsuɔ nii lɛ haa wɔ—no ji akɛ, wɔtsu gbi kome mli haomɔ he nii dã. Mɛni hewɔ esa akɛ okɛ wɔ́ yeyeeyefeemɔi afata ŋmɛnɛ nɔ̃ lɛ he? (Kuku 34) Kɛfata he lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ wɔhao wɔhe fe nine, yɛ nibii ni ekolɛ ebaŋ kɔkɔɔkɔ lɛ ahe? Ŋaawoo ni nilee yɔɔ mli tamɔ nɛkɛ ni wɔkɛaatsu nii lɛ baanyɛ aha wɔye wɔhe kɛjɛ tsuiyeli babaoo he, yɛ jeŋ ni eyi obɔ̃ kɛ haomɔ nɛɛ mli.

8 Eyɛ faŋŋ akɛ, anyɛɔ akɛ ŋaawoo ni Yesu kɛha lɛ tsuɔ nii ŋmɛnɛ tamɔ bɔ ni eji beni ekɛha aaafee afii 2,000 sɔŋŋ ni eho nɛ lɛ. Ani jeee nilee ni jɛ ŋwɛi lɛ he odaseyeli nɛ? Bei pii lɛ, ŋaawoo ni hi fe fɛɛ ni jɛ adesai ŋaawolɔi aŋɔɔ lɛ feɔ nɔ ni be eho, ni etsɛɛɛ ni aŋmaa lɛ ehee loo akɛ ekroko yeɔ najiaŋ. Shi Yesu tsɔɔmɔi lɛ efee nɔ ni he yɔɔ sɛɛnamɔ yɛ afii abɔ ni eho lɛ fɛɛ mli. Shi esaaa akɛ no feɔ wɔ naakpɛɛ, ejaakɛ nɛkɛ Naakpɛɛ Ŋaawolɔ nɛɛ wie “Nyɔŋmɔ wiemɔi.”—Yohane 3:34.

Gbɛ ni Etsɔɔ nɔ Etsɔɔ Nii

9. Mɛni asraafoi komɛi wie yɛ Yesu nitsɔɔmɔ lɛ he, ni mɛni hewɔ enɛ jeee sane hewoo lɛ?

9 He kroko ni ji enyɔ ni Yesu jie Nyɔŋmɔ nilee lɛ kpo yɛ mli ji gbɛ ni etsɔɔ nɔ etsɔɔ nii lɛ. Be ko lɛ, asraafoi komɛi ni atsu amɛ akɛ amɛyamɔ lɛ kɛba lɛ ku amɛsɛɛ kɛ amɛdɛ folo, ni amɛbakɛɛ akɛ: “Bɔ ni gbɔmɔ nɛɛ wieɔ lɛ, mɔ ko ewieko nakai dã.” (Yohane 7:45, 46) Wiemɔ nɛɛ jeee sane hewoo. Yɛ adesai fɛɛ ni ehi shi pɛŋ lɛ ateŋ lɛ, Yesu, mɔ ni ‘jɛ ŋwɛi’ lɛ, yɛ nilee fiase kpele kɛ niiashikpamɔ ni fe fɛɛ ni ebaanyɛ ekɛtsu nii. (Yohane 8:23) Lɛɛlɛŋ, adesa ko kwraa nyɛŋ atsɔɔ nii tamɔ lɛ. Susumɔ gbɛ̀i ni Tsɔɔlɔ nilelɔ nɛɛ kɛtsu nii lɛ ateŋ enyɔ pɛ he okwɛ.

“Mɛi lɛ ahe jɔ̃ amɛhe yɛ enitsɔɔmɔ lɛ hewɔ”

10, 11. (a) Mɛni hewɔ wɔnáa bɔ ni Yesu kɛ abɛbuai tsuɔ nii ehaa lɛ he miishɛɛ amrɔ nɔŋŋ lɛ? (b) Mɛni ji abɛbuai, ni mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ tsɔɔ nɔ hewɔ ni Yesu abɛbuai lɛ mɔɔ shi jogbaŋŋ kɛha nitsɔɔmɔ lɛ?

10 Abɛbuai ni ekɛtsu nii yɛ gbɛ ni mɔɔ shi nɔ. Akɛɔ wɔ akɛ ‘Yesu wie etsɔɔ asafoi lɛ yɛ abɛbuai amli.’ “Abɛbuai amli sɔŋŋ kɛkɛ ekɛ amɛ wieɔ.” (Mateo 13:34) Enɛ haa wɔnáa nyɛmɔ ni eyɔɔ ni mɔ ko kɛ lɛ yeee egbɔ, ni ekɛtsɔɔ mɛi anɔkwalei ni mli kwɔlɔ kɛtsɔ daa gbi nibii anɔ lɛ he miishɛɛ amrɔ nɔŋŋ. Okwaafoi ni miidũ dumɔwui, yei ni miikpɔtɔ mã ní amɛkɛbaashã aboloo, gbekɛbii ni miishwɛ yɛ jara nɔ, wolɛi ni miigbala amɛ yaa, tookwɛlɔi ni miitao amɛtooi ní elaaje—enɛɛmɛi ji nibii ni etoibolɔi lɛ ena aahu shii abɔ. Kɛ́ akɛ anɔkwalei ni he hiaa lɛ to nibii ni ale jogbaŋŋ lɛ ahe lɛ, ehaa anɔkwalei nɛɛ kaa jwɛŋmɔ lɛ kɛ tsui lɛ mli oyá ni emɔɔ shi jogbaŋŋ.—Mateo 11:16-19; 13:3-8, 33, 47-50; 18:12-14.

11 Bei pii lɛ Yesu kɛ abɛbuai, ni ji saji kukuji ni anyɛɔ anáa jeŋba loo mumɔŋ anɔkwalei kɛjɛɔ mli lɛ tsuɔ nii. Akɛni saji ashishinumɔ yɛ mlɛo ni amɛkaimɔ hu waaa tamɔ susumɔi komɛi ni shishinumɔ wa hewɔ lɛ, abɛbuai lɛ ye bua kɛbáa Yesu nitsɔɔmɔ lɛ yi. Yesu wie e-Tsɛ lɛ he yɛ abɛbuai pii amli kɛ mfonirifeemɔŋ wiemɔi ní akɛtsɔɔ saji amli jogbaŋŋ, ní hiɛ nyɛŋ nɔ akpa oya. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, namɔ yɔɔ ni enyɛɛɛ enu oti ni yɔɔ bi nyenyeŋtswi lɛ he abɛbua lɛ mli—ákɛ, kɛ́ mɔ ko ni ekɔ gbɛ fɔŋ ko lɛ jie anɔkwa tsuitsakemɔ kpo lɛ, Yehowa baajie mɔbɔnalɛ kpo ni ekɛ musuŋtsɔlɛ baahe nakai mɔ lɛ ekoŋŋ lɛ?—Luka 15:11-32.

12. (a) Yesu kɛ sanebimɔi tsu nii yɛ enitsɔɔmɔ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔ eha mɛi ni biɔ lɛ hegbɛ ni eyɔɔ lɛ he saji lɛ fee dioo?

12 Sanebimɔi ni ekɛtsuɔ nii yɛ ŋaa mli. Yesu kɛ sanebimɔi tsu nii koni ekɛha etoibolɔi lɛ diɛŋtsɛ amu saji anaa amɛha amɛhe, ni amɛpɛi amɛkanyamɔi amli, loo amɛkpɛ amɛyiŋ. (Mateo 12:24-30; 17:24-27; 22:41-46) Beni jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ bi Yesu kɛji Nyɔŋmɔ ji mɔ ni ha lɛ hewalɛ ní ekɛtsuɔ nii lɛ, eto he eha amɛ akɛ: “Yohane baptisimɔ lɛ, ŋwɛi ejɛ, loo gbɔmɛi adɛŋ ejɛ?” Akɛni sanebimɔ lɛ ha amɛhiɛ fee amɛ yaa hewɔ lɛ, amɛkɛ amɛhe yiyii akɛ: “Kɛji wɔkɛɛ ‘ejɛ ŋwɛi’ lɛ, eeekɛɛ wɔ akɛ: Mɛɛ hewɔ nyɛheee lɛ nyɛyeee mɔ? Ni kɛji wɔkɛɛ ‘ejɛ gbɔmɛi adɛŋ’ lɛ, no hu wɔmiishe asafo lɛ gbeyei; ejaakɛ mɛi fɛɛ buɔ Yohane gbalɔ.” Yɛ naagbee lɛ, amɛha lɛ hetoo akɛ: “Wɔleee.” (Marko 11:27-33; Mateo 21:23-27) Yesu tsɔ sanebimɔ ni yɔɔ mlɛo ni ebi amɛ nɛɛ nɔ eha amɛfee diŋŋ, ni ejie kutumpɔo ni yɔɔ amɛtsuii amli lɛ kpo.

13-15. Samarianyo naanyo kpakpa lɛ he abɛbua lɛ jieɔ Yesu nilee lɛ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

13 Bei komɛi lɛ, Yesu kɛ gbɛ̀i ni fe ekome tsuɔ nii, ni ekɛ sanebimɔi ní teeɔ niiahesusumɔ shi woɔ ebɛbuai lɛ amli. Beni Yudafoi amlalelɔ ko babi Yesu nɔ ni ataoɔ dani mɔ ko anyɛ aná naanɔ wala lɛ, Yesu tsɛ ejwɛŋmɔ yisɛɛ kɛtee Mose Mla lɛ, ní woɔ kita akɛ asumɔ Nyɔŋmɔ kɛ naanyo gbɔmɔ lɛ nɔ. Akɛni nuu lɛ miitao ni ebu ehe jalɔ hewɔ lɛ, ebi akɛ: “Namɔ ji minaanyo?” Yesu ha lɛ hetoo kɛtsɔ sane ko ni egba lɛ lɛ nɔ. Nuu ko ni ji Yudanyo miifã gbɛ ekome too, kɛkɛ ni ojotswalɔi yatutua lɛ, ni amɛyi lɛ ni amɛshi lɛ ní nɔ̃ enyɔ̃ enɔ. Yudafoi enyɔ komɛi baho, klɛŋklɛŋ mɔ lɛ osɔfo ni, ni mɔ ni ji enyɔ lɛ, Levinyo ni. Mɛi enyɔ lɛ fɛɛ shi lɛ ní amɛfooo edaaŋ. Shi Samarianyo ko ní miiho yɛ jɛmɛ lɛ banina lɛ. Emusuŋ tsɔ lɛ waa, ni eŋmɛ etsui shi ni eto nuu lɛ pilamɔi lɛ anɔ eha lɛ ni ejɛ suɔmɔ mli ewó lɛ kɛtee he ni yɔɔ shweshweeshwe, ni ji gbɔiatoohe ko, he ni ehe baanyɛ awa lɛ yɛ. Beni Yesu muɔ sane lɛ naa lɛ, ebi mɔ ni bi lɛ sane lɛ akɛ: “Agbɛnɛ lɛ, mɛi etɛ nɛɛ ateŋ namɔ osusuɔ akɛ etsɔ̃ mɔ ni gbee ojotswalɔi ateŋ nɛɛ naanyo?” Ehe bahia ni nuu lɛ aha hetoo akɛ: “Mɔ ni na lɛ mɔbɔ lɛ.”—Luka 10:25-37.

14 Mɛɛ gbɛ nɔ abɛbua lɛ jieɔ Yesu nilee lɛ kpo yɛ? Yɛ Yesu gbii lɛ amli lɛ, no mli lɛ Yudafoi lɛ kɛ wiemɔ ni ji “naanyo” lɛ tsuɔ nii kɛhaa mɛi ni yeɔ amɛ blema saji lɛ anɔ lɛ pɛ—eka shi faŋŋ akɛ, jeee kɛha Samariabii. (Yohane 4:9) Eji Yesu gba sane lɛ ní Samarianyo lɛ yafee mɔ ni atswa lɛ ojo lɛ, ni Yudanyo lɛ yafee mɔ ni yaye ebua lɛ lɛ kulɛ, ani no baaha mɔ ni bi lɛ sane lɛ atsake jwɛŋmɔ fɔŋ ni ehiɛ lɛ? Yesu jɛ nilee mli egba sane lɛ, ni eha Samarianyo lɛ kɛ musuŋtsɔlɛ ye ebua Yudanyo lɛ. Agbɛnɛ hu, kadimɔ sane ni Yesu bi beni egba nuu lɛ sane lɛ egbe naa lɛ. Egbala jwɛŋmɔ kɛtee wiemɔ ni ji “naanyo” lɛ nɔ. Mlalelɔ lɛ sane lɛ tsɔɔ akɛ, eebi akɛ: ‘Namɔ esa akɛ majie naanyo suɔmɔ kpo matsɔɔ?’ Shi Yesu bi lɛ akɛ: “Mɛi etɛ nɛɛ ateŋ namɔ osusuɔ akɛ ejie ehe kpo akɛ eji naanyo?” Yesu gbalaaa jwɛŋmɔ kɛyaaa mɔ ni nine shɛ mlihilɛ nifeemɔ lɛ nɔ, ni ji mɔ ni atswa lɛ ojo lɛ nɔ, shi moŋ egbala jwɛŋmɔ kɛtee mɔ ni jie musuŋtsɔlɛ lɛ kpo, ni ji Samarianyo lɛ nɔ. Mɔ ko ni ji anɔkwa naanyo lɛ ŋɔɔ hegbɛ ni ekɛjieɔ suɔmɔ kpo etsɔɔ mɛi krokomɛi, ní maŋ nɔ ni amɛjɛ lɛ kɔɔɔ he eko. Gbɛ kroko bɛ ni Yesu baanyɛ atsɔ nɔ ni eha oti ni etsɔɔ lɛ amɔ shi jogbaŋŋ tamɔ nɛkɛ.

15 Ani eyɛ naakpɛɛ mɔ akɛ gbɔmɛi anaa kpɛ amɛhe waa yɛ Yesu ‘nitsɔɔmɔ lɛ hewɔ’ ni no gbala amɛ kɛbɛŋkɛ lɛ? (Mateo 7:28, 29) Be ko po lɛ, “mɛi pii” hi emasɛi aahu gbii etɛ sɔŋŋ, ní amɛyeee nii po!—Marko 8:1, 2.

Eshihilɛ Gbɛ

16. Yesu ‘ye he odase diɛŋtsɛ’ akɛ ŋwɛi nilee ji nɔ ni kudɔɔ lɛ, yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

16 He kroko ni ji etɛ ni Yesu jie Yehowa nilee lɛ kpo yɛ mli ji bɔ ni ehi shi eha lɛ. Nilee ji nɔ ko ni anyɛɔ atsuɔ he nii; ehiɔ kɛ nitsumɔ. Kaselɔ Yakobo bi akɛ: “Nyɛteŋ namɔ ji nilelɔ?” Kɛkɛ ni eha lɛ diɛŋtsɛ esanebimɔ lɛ hetoo, ni ekɛɛ: “Ha ni ejeŋba ní ja lɛ aye he odase diɛŋtsɛ ní ana.” (Yakobo 3:13, The New English Bible) Bɔ ni Yesu fee enii eha lɛ ‘ye he odase diɛŋtsɛ’ akɛ ŋwɛi nilee ji nɔ ni kudɔɔ lɛ. Nyɛhaa wɔsusua bɔ ni ejie jwɛŋmɔ kpakpa kpo, yɛ eshihilɛ gbɛ kɛ bɔ ni ekɛ mɛi krokomɛi ye eha lɛ fɛɛ mli lɛ he wɔkwɛa.

17. Mɛɛ nibii tsɔɔ akɛ Yesu ŋmɛ pɛpɛɛpɛ kɛmɔ shi yɛ eshihilɛ mli?

17 Ani oyɔse akɛ bei pii lɛ, gbɔmɛi ni kɛ jwɛŋmɔ kpakpa efeee nii lɛ feɔ amɛnii kɛtekeɔ nɔ? Hɛɛ, ebiɔ nilee dani anyɛɔ aŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ. Akɛni Yesu jie Nyɔŋmɔ nilee kpo hewɔ lɛ, enyɛ eŋmɛ pɛpɛɛpɛ kɛmɔ shi. Nɔ ni fe fɛɛ ji akɛ, eha mumɔŋ nibii ye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ eshihilɛ mli. Ekɛ edekã fɛɛ tsu nitsumɔ ni ji sanekpakpa jajemɔ lɛ he nii. Ewie akɛ: “No hewɔ miba.” (Marko 1:38) Taakɛ akpaa gbɛ lɛ, jeee heloonaa nibii ji nɔ ni he hiaa lɛ fe fɛɛ; etamɔ nɔ ni heloonaa nibii fioo ko pɛ eyɔɔ. (Mateo 8:20) Shi kɛlɛ, ejeee mɔ ni waa ehe yi. Taakɛ e-Tsɛ ni ji ‘miishɛɛ Nyɔŋmɔ’ lɛ ji lɛ, Yesu ji gbɔmɔ ni yɔɔ miishɛɛ, ni eha mɛi krokomɛi hu ná miishɛɛ waa. (1 Timoteo 1:11; 6:15) Beni etee yookpeemɔ okpɔlɔŋmɛɛ ko shishi—ni ji nifeemɔ ko ni saŋku lalai, kɛ lalai ni aláa kɛ miishɛɛ kadiɔ lɛ—shishi lɛ, eyaaa jɛmɛ akɛ eeya ni eyafite miishɛɛ be ni tamɔ nɛkɛ. Beni wein lɛ tã lɛ, eha nu tsɔ wein ni ŋɔɔ, wein ni “haa adesa tsui nyɔɔ emli.” (Lala 104:15; Yohane 2:1-11) Yesu kpɛlɛ niyenii okpɔlɔŋmɛɛ he ninefɔɔ babaoo nɔ, ni bei pii lɛ, ekɛ nakai bei lɛ tsuɔ nii ni ekɛtsɔɔ nii.—Luka 10:38-42; 14:1-6.

18. Yesu jie kojomɔ ni tɔmɔ ko kwraa bɛ he kpo yɛ bɔ ni ekɛ ekaselɔi lɛ ye ha lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

18 Yesu jie kojomɔ ni tɔmɔ ko bɛ he kpo yɛ bɔ ni ekɛ mɛi krokomɛi ye ha lɛ mli. Sɛɛyoomɔ ni eyɔɔ yɛ adesai asu he lɛ ha ená ekaselɔi lɛ ahe jwɛŋmɔ ni mli kã shi faŋŋ. Ele jogbaŋŋ diɛŋtsɛ akɛ amɛyeee emuu. Ni kɛlɛ, eyoo sui kpakpai ni amɛyɔɔ lɛ. Ena nɔ kpakpa ni yɔɔ hii ni Yehowa egbala amɛ nɛɛ amli lɛ. (Yohane 6:44) Yɛ amɛ fatɔɔi lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yesu tsɔɔ akɛ eesumɔ ni ená amɛmli hekɛnɔfɔɔ. Beni ejieɔ nakai hekɛnɔfɔɔ lɛ kpo lɛ, ekɛ gbɛnaa nii ni tsii fɔ̃ ekaselɔi lɛ anɔ. Efã amɛ akɛ amɛshiɛ sanekpakpa lɛ, ni eyɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ amɛyɛ nyɛmɔ ní amɛkɛaatsu nakai nitsumɔ lɛ jogbaŋŋ kɛgbe naa. (Mateo 28:19, 20) Bɔfoi lɛ Asaji awolo lɛ yeɔ he odase akɛ amɛkɛ anɔkwayeli tsu nitsumɔ ni ekɛwo amɛdɛŋ akɛ amɛtsu nɛɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:41, 42; 4:33; 5:27-32) Belɛ, eyɛ faŋŋ akɛ Yesu kɛ nilee tsu nii waa akɛ ená hekɛnɔfɔɔ yɛ amɛmli.

19. Yesu jie lɛ kpo akɛ ‘ehe jɔ ni ebaa ehe shi kɛjɛɔ etsui mli’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

19 Taakɛ wɔna yɛ Yitso 20 lɛ, Biblia lɛ kɛ heshibaa kɛ mlijɔlɛ toɔ nilee he. Shi yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa ji mɔ ni efee nɔkwɛmɔnɔ ni fe fɛɛ efɔ̃ shi yɛ enɛ gbɛfaŋ. Shi Yesu hu? Eyɛ miishɛɛ waa akɛ wɔɔna heshibaa ni Yesu jie lɛ kpo yɛ bɔ ni ekɛ ekaselɔi lɛ ye ha lɛ mli. Ákɛ nuu ni eye emuu lɛ, enɔ kwɔ kwraa fe amɛ. Ni kɛlɛ, ebuuu ekaselɔi lɛ akɛ mɛi ni baa shi. Ehaaa amɛnu he kɔkɔɔkɔ akɛ amɛbaa shi loo amɛleee nɔ ko nɔ ko. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, esusuɔ amɛgbɔjɔmɔi lɛ ahe ni etoɔ etsui shi yɛ amɛfatɔɔi lɛ ahewɔ. (Marko 14:34-38; Yohane 16:12) Ani ejeee nɔ ni sa kadimɔ akɛ gbekɛbii po ahe jɔɔ amɛ kɛ́ amɛyɛ Yesu masɛi lɛ? Eka shi faŋŋ akɛ amɛnu he akɛ amɛbaanyɛ amɛbɛŋkɛ lɛ ejaakɛ ‘ehe jɔ, ni ebaa ehe shi kɛjɛ etsui mli.’—Mateo 11:29; Marko 10:13-16.

20. Yesu jie hiɛshikamɔ kpo yɛ bɔ ni ekɛ yoo Jeŋmajiaŋnyo ko ni daimonio haoɔ ebiyoo lɛ ye ha lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

20 Yesu jie heshibaa ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli kpo yɛ gbɛ kroko hu ni he hiaa nɔ. Eyɛ hiɛshikamɔ, loo eŋmɛɛɔ sane he, kɛji mɔbɔnalɛ haa enɛ feɔ nɔ ni sa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kaimɔ be mli ni yoo Jeŋmajiaŋnyo ko bakpa lɛ fai ni etsá ebiyoo ko ni daimonio haoɔ lɛ waa lɛ. Yesu tsɔ gbɛ̀i srɔtoi etɛ nɔ etsɔɔ faŋŋ kɛjɛ shishijee akɛ eyeŋ ebuaŋ yoo lɛ—klɛŋklɛŋ lɛ, kɛtsɔ hetoo ni ehaaa lɛ lɛ nɔ; nɔ ni ji enyɔ lɛ, kɛtsɔ kɛɛmɔ ní ekɛɛ yoo lɛ tɛ̃ɛ akɛ atsuuu lɛ Jeŋmajiaŋbii lɛ aŋɔɔ, shi moŋ atsu lɛ Yudafoi lɛ aŋɔɔ lɛ nɔ; kɛ nɔ ni ji etɛ lɛ, kɛtsɔ nɔkwɛmɔnɔ ko ni ekɛha yoo lɛ, ní kɛ mlihilɛ jie nakai oti lɛ nɔŋŋ kpo lɛ nɔ. Shi kɛlɛ, yoo lɛ tee nɔ ekpa lɛ fai lolo, ni ekɛye ehemɔkɛyeli ní yɔɔ srɔto kwraa lɛ he odase. Yɛ shihilɛ ni yɔɔ srɔto kwraa nɛɛ hesusumɔ mli lɛ, te Yesu tsu he nii eha tɛŋŋ? Efee nɔ ni etsɔ hiɛ etsɔɔ faŋŋ akɛ efeeŋ kɔkɔɔkɔ lɛ pɛpɛɛpɛ. Etsá yoo lɛ biyoo lɛ. (Mateo 15:21-28) Heshibaa ni sa kadimɔ waa diɛŋtsɛ nɛ, aloo jeee nakai? Ni kaimɔ akɛ, heshibaa ji anɔkwa nilee nɔdaamɔ nɔ diɛŋtsɛ.

21. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔkase Yesu su kɛ baŋ, ewiemɔ, kɛ gbɛ ni etsɔɔ nɔ efeɔ enii lɛ?

21 Kwɛ bɔ ni wɔbaanyɛ wɔda shi jogbaŋŋ akɛ Sanekpakpai lɛ jieɔ nuu ní le nii fe mɔ fɛɛ mɔ ní ehi shi pɛŋ lɛ wiemɔi kɛ enifeemɔi akpo etsɔɔ wɔ! Nyɛhaa wɔkaia akɛ Yesu jie bɔ ni e-Tsɛ lɛ ji lɛ kpo yɛ gbɛ ni yeɔ emuu nɔ. Kɛ́ wɔkase Yesu su kɛ baŋ, ewiemɔ, kɛ gbɛ ni etsɔɔ nɔ efeɔ nii lɛ, no lɛ wɔmiiná nilee ni jɛ ŋwɛi lɛ eko. Yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaana gbɛ ní wɔɔtsɔ nɔ wɔkɛ nilee ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli aaatsu nii yɛ wɔshihilɛ mli.

a Yɛ Biblia bei amli lɛ, no mli lɛ abɔɔ kapintɛfoi lɛ apaa ni amɛmamɔɔ tsũi, amɛkpɛɔ tsũ mli nibii, ni amɛfeɔ nibii ni akɛhuɔ hu. Justin Martyr, ni hi shi yɛ afii ohai enyɔ Ŋ.B. lɛ mli lɛ ŋma yɛ Yesu he akɛ: “Esumɔɔ akɛ etsu nii akɛ kapintɛfonyo beni eyɔɔ adesai ateŋ lɛ, ni efeɔ tsina kɔi kɛ kɔŋtsei.”

b Hela feemɔ-wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “afee yeyeeye” lɛ shishinumɔ ji “ní mɔ ko aha nɔ ko agbala ejwɛŋmɔ.” Taakɛ akɛtsu nii yɛ Mateo 6:25 lɛ, etsɔɔ gbeyeishemɔ kɛ haomɔ ni gbalaa mɔ jwɛŋmɔ loo ehaa mɔ jwɛŋmɔ yaa nɔ kroko nɔ, ní efiteɔ shihilɛ mli miishɛɛ lɛ.

c Yɛ anɔkwale mli lɛ, jeŋ nilee mli sajiamlitaomɔi etsɔɔ akɛ tsuiyeli kɛ haomɔ ni fe nine baanyɛ aha wɔná tsui kɛ lá fãji amli hela kɛ helai krokomɛi babaoo ní baanyɛ afo mɔ wala sɛɛ lɛ eko.