Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 25

“Wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ Mɔbɔnalɛ ní Hãa Emusuŋ Tsɔɔ lɛ Lɛ”

“Wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ Mɔbɔnalɛ ní Hãa Emusuŋ Tsɔɔ lɛ Lɛ”

1, 2. (a) Te yoofɔyoo feɔ enii ehaa tɛŋŋ kɛji ebi abifao miifó lɛ? (b) Mɛɛ henumɔ ko yɔɔ ni mli wa po fe yoofɔyoo musuŋtsɔlɛ?

 ABIFAO ko bɔi yaafo waa yɛ nyɔɔŋ teŋ. Amrɔ nɔŋŋ pɛ kɛkɛ ni enyɛ hiɛ tsɛ̃. Enyɛ lɛ wɔɔɔ jogbaŋŋ dɔŋŋ tamɔ bɔ ni ewɔɔ daa lɛ—kɛ hoo lɛ, kɛjɛ beni efɔ́ ebi lɛ kɛbaa nɛɛ. Ekase ni ele srɔtofeemɔ ní yɔɔ ebi abifao lɛ yaafoi srɔtoi lɛ amli lɛ mli. Enɛ hewɔ lɛ, enyɛɔ eleɔ kɛji abifao lɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ eha lɛ fufɔ, aloo ewó lɛ fioo, loo efee nɔ kroko ní he hiaa lɛ lɛ eha lɛ. Shi bɔ fɛɛ bɔ ni yiŋtoo hewɔ ní abifao lɛ fóɔ lɛ ji lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, nyɛ lɛ foɔ edaaŋ. Etsui nyɛŋ eha eku ehiɛ efɔ̃ ebi lɛ hiamɔ nii anɔ.

2 Musuŋtsɔlɛ ní yoofɔyoo nuɔ he ehaa emusuŋ bi lɛ fata henumɔi ní mli wa fe fɛɛ ní adesai le jogbaŋŋ lɛ ahe. Shi kɛlɛ, henumɔ ko yɛ ní mli wa kwraa fe nakai shii abɔ—no ji Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ mɔbɔnalɛ ní haa emusuŋ tsɔɔ lɛ lɛ. Nɛkɛ su ní asumɔɔ waa nɛɛ hesusumɔ baanyɛ aye abua wɔ ní wɔtsi wɔbɛŋkɛ Yehowa. Belɛ, nyɛhaa wɔsusua nɔ ni musuŋtsɔlɛ ji, kɛ bɔ ni wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ jieɔ lɛ kpo ehaa lɛ he.

Mɛni Ji Musuŋtsɔlɛ?

3. Mɛni ji Hebri feemɔ-wiemɔ ní atsɔɔ shishi akɛ “ajie mɔbɔnalɛ kpo” loo “ana mɔbɔ” lɛ shishinumɔ?

3 Tsakpãa ní bɛŋkɛ kpaakpa yɛ musuŋtsɔlɛ kɛ mɔbɔnalɛ teŋ, yɛ Biblia lɛ mli. Hebri kɛ Hela wiemɔi babaoo hiɛ shishinumɔ ní tsɔɔ mlihilɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ Hebri feemɔ-wiemɔ ni ji ra·chamʹ, ní bei pii lɛ atsɔɔ shishi akɛ “ajie mɔbɔnalɛ kpo” loo “ana mɔbɔ” lɛ he okwɛ. Wolo ko tsɔɔ mli akɛ feemɔ-wiemɔ ni ji ra·chamʹ lɛ “tsɔɔ musuŋtsɔlɛ henumɔ ko ní mli wa waa, tamɔ nɔ ni wɔnuɔ he yɛ wɔmli kɛ́ wɔna mɔ ko ní wɔsumɔɔ lɛ waa, ní egbɔjɔ loo eena amanehulu, loo wɔyelikɛbuamɔ he miihia lɛ lɛ.” Nɛkɛ Hebri wiemɔ nɛɛ, ní Yehowa kɛtsuɔ nii kɛkɔɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ, kɛ wiemɔ ní akɛtsuɔ nii kɛha “fɔmɔ kotoku” lɛ yɛ tsakpãa, ni abaanyɛ awie he akɛ “yoofɔyoo musuŋtsɔlɛ.” a2 Mose 33:19; Yeremia 33:26.

‘Ani yoofɔyoo hiɛ baanyɛ akpa emusuŋ bi nɔ?’

4, 5. Biblia lɛ kɛ henumɔi ní yoofɔyoo yɔɔ kɛha ebi abifao lɛ tsuɔ nii ni ekɛtsɔɔ wɔ Yehowa musuŋtsɔlɛ lɛ he nii yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

4 Biblia lɛ kɛ henumɔi ní yoofɔyoo yɔɔ kɛha ebii lɛ tsuɔ nii ni ekɛtsɔɔ wɔ bɔ ni Yehowa musuŋtsɔlɛ lɛ shishinumɔ ji. Wɔkaneɔ yɛ Yesaia 49:15 akɛ: “Ani yoo hiɛ baanyɛ akpa ebi fufɔoo nɔ, aloo emusuŋ etsɔŋ lɛ [ra·chamʹ] yɛ emusuŋ bi hewɔ? Hɛɛ, amɛhiɛ baanyɛ akpa onɔ, ni kɛlɛ, mi lɛ mihiɛ kpaŋ onɔ.” (The Amplified Bible) Nakai sane mlitsɔɔmɔ ní kanyaa mɔ henumɔi lɛ maa bɔ ni musuŋtsɔlɛ ní Yehowa yɔɔ kɛha ewebii lɛ mli wa ha lɛ nɔ mi. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

5 Ewa waa akɛ aaasusu he akɛ yoofɔyoo ko hiɛ aaakpa ebi fufɔoo nɔ ní ehaaa lɛ nii loo ekwɛɛɛ lɛ. Ejaakɛ kɛ hoo lɛ, abifao nyɛɛɛ ehe nɔ ko kwraa efee; nyɔɔŋ kɛ shwane fɛɛ lɛ, nyɛ lɛ suɔmɔ kwɛmɔ kɛ hedɔɔ he hiaa abifao lɛ. Shi kɛlɛ, dɔlɛ sane ji akɛ, yeifɔyei ní joɔ foi amɛshiɔ amɛbii lɛ ji nɔ ni fɔɔ kaa, titri lɛ yɛ nɛkɛ “jaramɔ bei” ní anaa “mɛi ní edɔɔɔ mɔ he” yɛ mli nɛɛ mli. (2 Timoteo 3:1, 3) “Ni kɛlɛ,” Yehowa jajeɔ akɛ, “mi lɛ mihiɛ kpaŋ onɔ.” Musuŋtsɔlɛ henumɔ ní Yehowa yɔɔ kɛha etsuji lɛ sɛɛ efooo. Emli wa kwraa fe adebɔɔ naa mlitsɔlɛ henumɔ ní wɔbaanyɛ wɔsusu he—ni ji musuŋtsɔlɛ ní yoofɔyoo nuɔ he ehaa ebi abifao lɛ, ni anyɛŋ atsɔɔ bɔ ni emliwalɛ lɛ ji lɛ hu mli. Ebɛ naakpɛɛ akɛ ŋmalɛ mli saji ahe wielɔ ko wie Yesaia 49:15 lɛ he akɛ: “Kɛ́ jeee enɛ ji Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ he wiemɔ ní mli wa fe fɛɛ yɛ Kpaŋmɔ Momo lɛ mli lɛ, no lɛ eji ehe wiemɔi ní mli wa fe fɛɛ lɛ ateŋ ekome.”

6. Adesai ní yeee emuu lɛ ateŋ mɛi babaoo esusu musuŋtsɔlɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, shi Yehowa maa mɛni nɔ mi kɛhaa wɔ?

6 Ani musuŋtsɔlɛ henumɔ lɛ ji gbɔjɔmɔ he okadi? Adesai ní yeee emuu lɛ ateŋ mɛi pii ená nakai susumɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Romanyo jeŋ nilelɔ Seneca, ní kɛ Yesu hi shi yɛ be kome mli, ní eji woloŋlelɔ ní abuɔ lɛ waa yɛ Roma lɛ, tsɔɔ akɛ “musuŋtsɔlɛ lɛ, jwɛŋmɔŋ gbɔjɔmɔ ni.” Seneca ji mɔ ko ní fĩɔ Stoabii atsɔɔmɔi, ni ji jeŋ nilee ní woɔ hewalɛ ní ajie kpoofeemɔ ní henumɔ ko kwraa bɛ mli kpo lɛ sɛɛ waa. Ekolɛ nilelɔ baanyɛ aye abua mɛi ní yɔɔ haomɔ mli lɛ, taakɛ Seneca kɛɛ lɛ, shi esaaa akɛ no haa ejieɔ mɔbɔnalɛ kpo, ejaakɛ henumɔ ní tamɔ nakai baaha elaaje kpoofeemɔ kwraa. Nakai pɛsɛmkunya shihilɛ gbɛ lɛ eŋmɛɛɛ gbɛ ní ajie musuŋtsɔlɛ ní jɛ tsui mli kpo. Shi kɛlɛ, jeee nakai kwraa ji bɔ ni Yehowa yɔɔ! Yehowa maa nɔ mi kɛhaa wɔ yɛ e-Wiemɔ lɛ mli akɛ “[emli] tsɔ̃ɔ lɛ babaoo, ni emli jɔ [yɛ faŋŋ mli lɛ, “enaa mɔbɔ”] hu.” (Yakobo 5:11) Taakɛ wɔbaana lɛ, musuŋtsɔlɛ jeee gbɔjɔmɔ, shi moŋ eji su ko ní mli wa, ní he hiaa waa. Nyɛhaa wɔpɛia bɔ ni Yehowa jieɔ lɛ kpo ehaa, taakɛ fɔlɔ ní yɔɔ suɔmɔ feɔ lɛ, mli wɔkwɛa.

Beni Yehowa Jie Musuŋtsɔlɛ Kpo Etsɔɔ Jeŋmaŋ Ko

7, 8. Israelbii lɛ na amanehulu yɛ blema Mizraim yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni te Yehowa tsu amɛmanehulu lɛ he nii eha tɛŋŋ?

7 Anaa Yehowa musuŋtsɔlɛ lɛ faŋŋ yɛ gbɛ ní etsɔ nɔ ekɛ Israel maŋ lɛ ye ha lɛ mli. Beni shɛɔ afii ohai 16 D.Ŋ.B. lɛ naagbee gbɛ lɛ, no mli lɛ aaye Israelbii akpekpei abɔ anɔ nyɔji yɛ blema Mizraim, ni aanyɛ amɛnɔ waa diɛŋtsɛ yɛ jɛmɛ. Mizraimbii lɛ tee nɔ yɛ “nyɔji ahiɛmɔ shɛii ni amɛkɛhiɛ amɛ yɛ sũ kɛ ntayaa feemɔ [mli]” lɛ mli. (2 Mose 1:11, 14) Ni Israelbii lɛ bolɔ amɛtsɛ́ Yehowa kɛha yelikɛbuamɔ yɛ amɛ haomɔ lɛ mli. Te Nyɔŋmɔ ní yɔɔ musuŋtsɔlɛ lɛ here nɔ eha tɛŋŋ?

8 Yehowa musuŋ tsɔ lɛ yɛ amɛhe. Ekɛɛ akɛ: “Naa mina amanehulu ni mimaŋ ni yɔɔ Mizraim lɛ naa lɛ, ni amɛbolɔmɔ ni amɛbolɔɔ yɛ amɛkpalalɔi lɛ ahiɛ lɛ minu, ejaakɛ mile amɛ nidɔɔnii lɛ.” (2 Mose 3:7) Yehowa nyɛŋ ana amanehulu ní ewebii naa lɛ loo enu amɛbolɔmɔi lɛ ní enuuu he ehaaa amɛ. Taakɛ wɔna yɛ wolo nɛɛ Yitso 24 lɛ mli lɛ, Yehowa ji Nyɔŋmɔ ní yɔɔ mlitsɔlɛ. Ni mlitsɔlɛ—ni ji nyɛ ní anyɛɔ anuɔ mɛi krokomɛi apiŋmɔi ahe lɛ—kɛ musuŋtsɔlɛ yɛ tsakpãa ní bɛŋkɛ kpaakpa. Shi jeee akɛ Yehowa nu he eha ewebii lɛ kɛkɛ; nɔ ko tsirɛ lɛ ni efee nii yɛ amɛgbɛfaŋ. Yesaia 63:9 lɛ kɛɔ akɛ: “Ekpɔ̃ amɛ yɛ esuɔmɔ kɛ emɔbɔnalɛ hewɔ.” Yehowa kɛ “nineshiwalɛ” jie Israelbii lɛ kɛjɛ Mizraim. (5 Mose 4:34) Yɛ no sɛɛ lɛ, ekɛ niyenii ko ní yɔɔ naakpɛɛ lɛ̀ amɛ ni ekɛ amɛ tee shikpɔŋ kpakpa ní ji amɛ diɛŋtsɛ amɛshikpɔŋ nɔ.

9, 10. (a) Mɛni hewɔ Yehowa tee nɔ ejie Israelbii lɛ kɛjɛ haomɔi amli shii abɔ beni amɛyahi Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ sɛɛ lɛ? (b) Yehowa jie Israelbii lɛ kɛjɛ mɛɛ nɔnyɛɛ shishi yɛ Yefta gbii lɛ amli, ni mɛni tsirɛ lɛ ni efee nakai lɛ?

9 Yehowa musuŋtsɔlɛ lɛ waaa jɛmɛ. Beni Israel yahi Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, amɛgbee shihilɛ ní tsɔɔ anɔkwa ní amɛyeee lɛ mli shii abɔ ni amɛna amanehulu yɛ no hewɔ. Shi kɛlɛ, gbɔmɛi lɛ ahiɛ tserɛɔ amɛ ni amɛbolɔɔ amɛtsɛɔ Yehowa. Etee nɔ ejie amɛ kɛjɛ haomɔi lɛ amli aahu shii abɔ. Mɛni hewɔ? “Ejaakɛ emusuŋ tsɔɔ lɛ yɛ emaŋ lɛ . . . hewɔ.”—2 Kronika 36:15; Kojolɔi 2:11-16.

10 Susumɔ nɔ ni ba yɛ Yefta gbii lɛ amli lɛ he okwɛ. Akɛni Israelbii lɛ ekpale kɛtee apasa nyɔŋmɔi asɔɔmɔ mli hewɔ lɛ, Yehowa ŋmɛ gbɛ ni Amonbii lɛ hao amɛ aahu afii 18 sɔŋŋ. Yɛ naagbee lɛ, Israelbii lɛ tsake amɛtsui. Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Amɛjie nyɔŋmɔi krokomɛi lɛ kɛjɛ amɛteŋ ni amɛsɔmɔ Yehowa; ni Israelbii lɛ anii fee lɛ mɔbɔ yɛ amɛmanehulu lɛ hewɔ.” b (Kojolɔi 10:6-16) Akɛni Yehowa webii lɛ jie anɔkwa tsuitsakemɔ kpo hewɔ lɛ, enyɛɛɛ ekwɛ ní amɛya nɔ amɛna amanehulu lolo. No hewɔ lɛ Nyɔŋmɔ ní yɔɔ musuŋtsɔlɛ lɛ kɛ hewalɛ ha Yefta koni ekpɔ̃ Israelbii lɛ kɛjɛ amɛhenyɛlɔi lɛ adɛŋ.—Kojolɔi 11:30-33.

11. Mɛni wɔkaseɔ yɛ musuŋtsɔlɛ he, yɛ bɔ ni Yehowa kɛ Israelbii lɛ ye ha lɛ mli?

11 Bɔ ni Yehowa kɛ Israel maŋ lɛ ye ha lɛ tsɔɔ wɔ mɛni yɛ musuŋtsɔlɛ he? Nɔ̃ kome ji akɛ, wɔnaa akɛ eyaa shɔŋŋ kwraa fe mlitsɔlɛ mli ní ajɛɔ anaa amanehului ní mɛi krokomɛi náa mli niiashikpamɔ lɛ kɛkɛ. Kaimɔ nɔkwɛmɔnɔ ní tsɔɔ bɔ ni musuŋtsɔlɛ ní yoofɔyoo yɔɔ lɛ tsirɛɔ lɛ ní haa eyakwɛɔ nɔ ni feɔ ebi abifao ní miifo lɛ. Nakai nɔŋŋ Yehowa hu ekuuu ehiɛ efɔ̃ɔɔ ewebii lɛ abolɔmɔi anɔ. Emusuŋtsɔlɛ lɛ tsirɛɔ lɛ ni ejieɔ amɛ kɛjɛɔ amɛmanehulu lɛ mli. Kɛfata he lɛ, bɔ ni Yehowa kɛ Israelbii lɛ ye eha lɛ tsɔɔ wɔ akɛ musuŋtsɔlɛ jeee gbɔjɔmɔ kwraa, ejaakɛ nɛkɛ mlihilɛ su nɛɛ tsirɛ lɛ ni ekɛ hewalɛ kɛ yiŋkpɛɛ diɛŋtsɛ fee nii yɛ ewebii lɛ agbɛfaŋ. Shi ani Yehowa jieɔ musuŋtsɔlɛ kpo etsɔɔ ewebii lɛ akɛ kuu pɛ?

Yehowa Yɛ Musuŋtsɔlɛ Kɛha Aŋkroaŋkroi

12. Mla lɛ jie musuŋtsɔlɛ ní Yehowa kɛha aŋkroaŋkroi lɛ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Mla ní Nyɔŋmɔ kɛha Israel maŋ lɛ tsɔɔ musuŋtsɔlɛ ní eyɔɔ kɛha aŋkroaŋkroi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ bɔ ni ejwɛŋɔ ohiafoi ahe lɛ he okwɛ. Yehowa le akɛ shihilɛi komɛi ní atsɔɔɔ hiɛ aleee baanyɛ ate shi ní ekɛ Israelnyo awo ohia shihilɛ diɛŋtsɛ mli. Te esa akɛ akɛ ohiafoi lɛ aye aha tɛŋŋ? Yehowa je gbɛ ewo Israelbii lɛ kita akɛ: “Kaawaje otsui, ni kaamia odɛŋ yɛ onyɛmi ohiafo lɛ nɔ. Moŋ ha lɛ, ni kaaha edɔo yɛ otsui mli akɛ oha lɛ; ejaakɛ nɛkɛ nii nɛɛ hewɔ lɛ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, aaajɔɔo yɛ onitsumɔi fɛɛ [mli].” (5 Mose 15:7, 10) Yehowa tee nɔ ewo Israelbii lɛ kita hu akɛ amɛkakpá amɛŋmɔji lɛ anaabu naabui lɛ fɛɛ kɛmɔ shi, ní amɛkayaloo nibii ní shwɛɔ yɛ sɛɛ lɛ hu. Ashĩɔ nɛkɛ kpɛkpɛbii nɛɛ ahaa ohiafoi kɛ mɛi ní yɔɔ jaramɔ shihilɛi amli lɛ. (3 Mose 23:22; Rut 2:2-7) Kɛ́ maŋ lɛ ye mla ní jieɔ mlihilɛ kpo, ní awo yɛ ohiafoi ahewɔ nɛɛ nɔ lɛ, no lɛ ehaŋ aŋkroaŋkroi ni ji ohiafoi ní yɔɔ amɛteŋ yɛ Israel lɛ aba niyenii. Ani enɛ jeee Yehowa musuŋtsɔlɛ lɛ kpojiemɔ?

13, 14. (a) David wiemɔi lɛ maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ Yehowa susuɔ wɔhe waa akɛ aŋkroaŋkroi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Abaanyɛ afee bɔ ni Yehowa bɛŋkɛɔ mɛi ní “tsuii ekumɔ” loo ‘amɛmumɔ tswiaa shi kɛ dɔlɛ’ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

13 Ŋmɛnɛ hu, wɔ-Nyɔŋmɔ ní yɔɔ suɔmɔ lɛ susuɔ wɔhe waa akɛ aŋkroaŋkroi. Wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ ele amanehulu shihilɛ ní ekolɛ wɔyɔɔ mli lɛ jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. Lalatsɛ David ŋma akɛ: “Yehowa hiŋmɛi kã jalɔi ahe, ni efeɔ toi ehaa amɛbolɔmɔi lɛ. Yehowa bɛŋkɛɔ mɛi ni tsuii ekumɔ lɛ, ni ehereɔ mɛi ni mumɔ tswiaa shi kɛ dɔlɛ lɛ.” (Lala 34:16, 19) Biblia mli saji ahe wielɔ ko kɛɛ yɛ mɛi ní nɛkɛ wiemɔi nɛɛ kɔɔ amɛhe lɛ ahe akɛ: “Amɛtsuii ekumɔ ni amɛmumɔ tswiaa shi kɛ dɔlɛ, ní tsɔɔ akɛ, aba amɛ shi yɛ esha hewɔ, ni amɛbɛ bulɛ kɛha amɛ diɛŋtsɛ amɛhe; amɛbaa shi yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛhiɛ, ni amɛbɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ bɔ ni amɛji gbɔmɛi ní sa lɛ mli.” Ekolɛ gbɔmɛi ní tamɔ nɛkɛ baanu he akɛ Yehowa kɛ amɛ teŋ jɛkɛ ni amɛhe bɛ sɛɛnamɔ ko kwraa bɔ ni no aaaha esusu amɛhe. Shi jeee nakai ji sane lɛ. David wiemɔi lɛ maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ, Yehowa kwaaa mɛi ní “baa shi yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛhiɛ” lɛ. Wɔ-Nyɔŋmɔ ní yɔɔ musuŋtsɔlɛ lɛ le akɛ ehe hiaa wɔ yɛ bei ní tamɔ nɛkɛ mli fe bei krokomɛi fɛɛ, ni ebɛŋkɛɔ wɔ.

14 Susumɔ niiashikpamɔ ko he okwɛ. Yoo ko ní yɔɔ United States lɛ kɛ ebinuu ní eye afii enyɔ lɛ shá foi kɛtee helatsamɔhe oyá yɛ sɛ̃ mli hela ko ní eha eewɔlɔ waa kɛ piŋmɔ lɛ hewɔ. Beni datrɛfoi lɛ kwɛ gbekɛ nuu lɛ, amɛkɛɛ nyɛ lɛ akɛ esa akɛ amɛtsĩ gbekɛ lɛ naa yɛ helatsamɔhe lɛ kɛyashi jetsɛremɔ. Nɛgbɛ nyɛ lɛ ye jenamɔ muu lɛ fɛɛ yɛ? Yɛ sɛi ko mli yɛ helatsamɔhe tsũ lɛ mli, yɛ ebinuu lɛ saatso lɛ masɛi tuuntu! Ebinuu fioo lɛ bɛ hewalɛ kwraa, ni esa akɛ ehi emasɛi be fɛɛ be. Eka shi faŋŋ akɛ wɔbaanyɛ wɔkpa babaoo po gbɛ kɛjɛ wɔŋwɛi Tsɛ ní yɔɔ suɔmɔ lɛ dɛŋ fe nɛkɛ! Ejaakɛ, kɛ hoo lɛ, ebɔ wɔ yɛ esubaŋ nɔ. (1 Mose 1:26) Lala 34:19 lɛ mli wiemɔi ní kanyaa mɔ henumɔi lɛ kɛɔ wɔ akɛ, kɛ́ ‘wɔtsuii ekumɔ’ loo ‘wɔmumɔ miitswia shi kɛ dɔlɛ lɛ,’ Yehowa “bɛŋkɛɔ” wɔ, taakɛ fɔlɔ ní yɔɔ suɔmɔ lɛ feɔ lɛ—ní emusuŋ tsɔɔ lɛ be fɛɛ be ní efee klalo akɛ eeeye ebua.

15. Yehowa yeɔ ebuaa wɔ aŋkroaŋkro yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ?

15 Belɛ, mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ eyeɔ ebuaa wɔ aŋkroaŋkro? Jeee doo akɛ ejieɔ nɔ ni haa wɔnaa amanehulu lɛ kɛjɛɔ jɛmɛ. Shi Yehowa eto gbɛjianɔ babaoo diɛŋtsɛ kɛha mɛi ní bolɔɔ amɛtsɛɔ lɛ kɛha yelikɛbuamɔ lɛ. E-Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ kɛ ŋaawoo ní anyɛɔ akɛtsuɔ nii ní baanyɛ ekɛ srɔtofeemɔ diɛŋtsɛ aba haa wɔ. Yehowa kɛ nɔkwɛlɔi ní he esa yɛ mumɔŋ, ní bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaajie emusuŋtsɔlɛ su lɛ kpo beni amɛyeɔ amɛbuaa nanemɛi jálɔi lɛ, eha yɛ asafo lɛ mli. (Yakobo 5:14, 15) Akɛni eji ‘sɔlemɔ Toibolɔ’ hewɔ lɛ, ekɛ ‘mumɔ krɔŋkrɔŋ haa mɛi ní biɔ lɛ lɛ.’ (Lala 65:3; Luka 11:13) Nakai mumɔ lɛ baanyɛ aha wɔná “hewalɛ ní fá kɛteke nɔ” bɔni afee ní wɔnyɛ wɔŋmɛ wɔtsui shi aahu kɛyashi be mli ní Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ baajie naagbai ní kɛ nɔnyɛɛ baa lɛ fɛɛ kɛjɛ jɛmɛ. (2 Korintobii 4:7) Ani wɔdaaa shi babaoo yɛ gbɛjianɔtoi nɛɛ fɛɛ he? Nyɛkahaa wɔhiɛ kpaa nɔ akɛ amɛji Yehowa musuŋtsɔlɛ lɛ kpojiemɔi.

16. Mɛni ji Yehowa musuŋtsɔlɛ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ kpele fe fɛɛ, ni te esaa wɔhe aŋkroaŋkro ehaa tɛŋŋ?

16 Shi kɛlɛ, Yehowa musuŋtsɔlɛ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ kpele fe fɛɛ ji Mɔ ni esumɔɔ esane fe fɛɛ, ní ekɛ lɛ ha akɛ kpɔmɔ nɔ kɛha wɔ lɛ. Eji afɔleshaa ní suɔmɔ yɔɔ mli ní Yehowa kɛha, ni egbele gbɛ kɛha wɔ yiwalaheremɔ. Kaimɔ akɛ, nakai kpɔmɔ nɔ gbɛjianɔtoo lɛ kɔɔ wɔhe aŋkroaŋkro. Belɛ, eja gbɛ jogbaŋŋ akɛ Zakaria, ni ji Yohane Baptisilɔ lɛ tsɛ lɛ, gba efɔ̃ shi akɛ nɛkɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ kafoɔ “wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ mɔbɔnalɛ ní haa emusuŋ tsɔɔ lɛ lɛ.”—Luka 1:78.

Be Mli ní Yehowa Ejieee Musuŋtsɔlɛ Kpo

17-19. (a) Biblia lɛ tsɔɔ akɛ husui yɛ Yehowa musuŋtsɔlɛ lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni ha musuŋtsɔlɛ ní Yehowa yɔɔ kɛha emaŋ lɛ ba enaagbee lɛ?

17 Ani esa akɛ wɔsusu akɛ husui bɛ Yehowa musuŋtsɔlɛ kpojiemɔ lɛ he? Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Biblia lɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ yɛ aŋkroaŋkroi ní jeɔ gbɛ amɛteɔ shi amɛwoɔ ejalɛ gbɛ̀i lɛ agbɛfaŋ lɛ, eja gbɛ akɛ Yehowa ejieee musuŋtsɔlɛ kpo etsɔɔɔ amɛ. (Hebribii 10:28) Kɛ́ ootao ní ona nɔ̃ hewɔ ní efeɔ nakai lɛ, kaimɔ nɔkwɛmɔnɔ ní kɔɔ Israel maŋ lɛ he lɛ.

18 Eyɛ mli akɛ Yehowa jie Israelbii lɛ kɛjɛ amɛhenyɛlɔi adɛŋ shii abɔ moŋ, shi naagbee lɛ emusuŋtsɔlɛ lɛ ba enaagbee. Gbɔmɛi ni ji kuɛŋtilɔi nɛɛ kɛ amɛhe wo wɔŋjamɔ mli, ni amɛkɛ amɛmagai ní yɔɔ nyaŋemɔ lɛ po ba Yehowa sɔlemɔwe lɛ tɔ̃ɔ! (Ezekiel 5:11; 8:17, 18) Kɛfata he lɛ, akɛɔ wɔ akɛ: “Amɛ lɛ, Nyɔŋmɔ bɔfoi lɛ ahe fɛo moŋ amɛyeɔ, ni amɛgbeɔ ewiemɔi lɛ ahe guɔ ni amɛliɔ egbalɔi lɛ aahu kɛyashi beyinɔ ní Yehowa mlifu te shi wo emaŋ lɛ ní tsabaa ko bɛ dɔŋŋ.” (2 Kronika 36:16) Israelbii lɛ yashɛ he ko ní agbɛnɛ lɛ, nɔdaamɔ nɔ kpakpa ko bɛ dɔŋŋ kɛha musuŋtsɔlɛ kpojiemɔ, ni amɛtée Yehowa jalɛ mlifu shi. Ni mɛni jɛ mli ba?

19 Yehowa nyɛɛɛ ajie musuŋtsɔlɛ kpo etsɔɔ emaŋ lɛ dɔŋŋ. Ejaje akɛ: “Minaŋ mɔbɔ, ni mikɔ̃ŋ mifiliŋ, ni mimusuŋ etsɔŋ mi yɛ amɛfitemɔ lɛ hewɔ.” (Yeremia 13:14) Enɛ hewɔ lɛ, akpata Yerusalem kɛ esɔlemɔtsu lɛ hiɛ, ni aŋɔ Israelbii lɛ nom kɛtee Babilon. Kwɛ bɔ ni eyɔɔ oshara kɛji adesai eshafeelɔi fee amɛhe atuatselɔi aahu kɛyashi be mli ní amɛaaha Nyɔŋmɔ musuŋtsɔlɛ lɛ sɛɛ afo kwraa lɛ!—Yaafo 2:21.

20, 21. (a) Kɛ́ Nyɔŋmɔ musuŋtsɔlɛ lɛ shɛ enaagbee yɛ wɔgbii nɛɛ amli lɛ, mɛni baaba? (b) Mɛɛ Yehowa gbɛjianɔtoo ní tsɔɔ musuŋtsɔlɛ abaasusu he yɛ yitso ní nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

20 Ni ŋmɛnɛ hu? Yehowa tsakeko. Yɛ musuŋtsɔlɛ ní eyɔɔ lɛ hewɔ lɛ, ekɛ nitsumɔ ewo e-Dasefoi lɛ adɛŋ koni amɛshiɛ “maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa” lɛ yɛ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ. (Mateo 24:14) Kɛ́ gbɔmɛi ní yɔɔ jalɛ tsuii lɛ bo toi lɛ, Yehowa yeɔ ebuaa amɛ ni amɛnuɔ Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ shishi. (Bɔfoi lɛ Asaji 16:14) Shi nitsumɔ nɛɛ eyaŋ nɔ kɛyaŋ naanɔ. Efeeŋ musuŋtsɔlɛ kpojiemɔ yɛ Yehowa gbɛfaŋ akɛ eeeŋmɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ, kɛ emli amanehului kɛ piŋmɔi nɛɛ fɛɛ gbɛ, ní ekã he ehi shi aahu nakai. Kɛ́ Nyɔŋmɔ musuŋtsɔlɛ lɛ yashɛ enaagbee lɛ, Yehowa baaba ebatsu kojomɔ he nii yɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ nɔ. Yɛ nakai beaŋ po lɛ, ebaafee enɛ yɛ musuŋtsɔlɛ mli—musuŋtsɔlɛ kɛha ‘egbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ’ kɛ etsuji ní etu amɛhe amɛha lɛ lɛ. (Ezekiel 36:20-23) Yehowa baabɛɛ efɔŋfeemɔ kɛya kwraa ni ekɛ jalɛ jeŋ hee baaba. Yehowa jaje yɛ mɛi fɔji lɛ ahe akɛ: “Mihiŋmɛi enaŋ mɔbɔ, ni mibaaŋ yi, shi maha amɛgbɛ lɛ abua amɛyiteaŋ!”—Ezekiel 9:10.

21 Kɛyashi nakai be lɛ aaashɛ lɛ, Yehowa nuɔ musuŋtsɔlɛ he ehaa gbɔmɛi, mɛi ní hiɛkpatamɔ kã amɛhiɛ lɛ po. Adesai eshafeelɔi ní kɛ anɔkwayeli tsakeɔ amɛtsui lɛ baanyɛ aná Yehowa gbɛjianɔtoi ní musuŋtsɔlɛ yɔɔ mli fe fɛɛ—ni ji eshaifaa lɛ he sɛɛ. Yɛ yitso ní nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaasusu mfonirifeemɔŋ wiemɔi fɛfɛji ní yɔɔ Biblia lɛ mli, ní haa wɔnaa bɔ ni Yehowa eshaifaa lɛ yeɔ emuu kɛmɔɔ shi lɛ ahe.

a Shi, nɔ ni yɔɔ miishɛɛ ji akɛ, yɛ Lala 103:13 lɛ, Hebri feemɔ-wiemɔ ni ji ra·chamʹ lɛ tsɔɔ mɔbɔnalɛ, loo musuŋtsɔlɛ ní tsɛ jieɔ lɛ kpo etsɔɔ ebii.

b Wiemɔ ni ji “esusuma naaa tsuishitoo dɔŋŋ” ní New World Translation lɛ kɛtsu nii lɛ shishinumɔ diɛŋtsɛ ji “esusuma sɛɛ fo kuku; etsuishitoo lɛ tã kwraa.” The New English Bible lɛ kaneɔ akɛ: “Enyɛɛɛ eŋmɛ etsui shi ní ekwɛ Israel haomɔ lɛ dɔŋŋ.” Tanakh—A New Translation of the Holy Scriptures lɛ tsɔɔ shishi akɛ: “Enyɛɛɛ ekwɛ Israel amanehului lɛ dɔŋŋ.”