Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 26

Nyɔŋmɔ ní ‘Ŋɔɔ Wɔhe Eshai Efaa Mra’

Nyɔŋmɔ ní ‘Ŋɔɔ Wɔhe Eshai Efaa Mra’

1-3. (a) Mɛɛ jatsu ko ní tsii waa lalatsɛ David tere, ni ená miishɛjemɔ eha etsui ní ehao lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Kɛ́ wɔfee esha lɛ, mɛɛ jatsu ebaaha wɔtere yɛ no hewɔ, shi Yehowa maa mɛni nɔ mi kɛhaa wɔ?

 LALATSƐ David ŋma akɛ: “Minishaianii lɛ esu mi; amɛtamɔ jatsu tsiŋmoo ni tsii fe mi. Migbɔjɔ ni mikumɔ kwraa.” (Lala 38:5, 9) David le bɔ ni jatsu ní ji henilee ní nuɔ fɔyeli he lɛ baanyɛ atsii aha. Shi ená miishɛjemɔ kɛha etsui ní ehao lɛ. Enu shishi akɛ eyɛ mli akɛ Yehowa nyɛ̃ɔ esha moŋ, shi E-nyɛ̃ɛɛ eshafeelɔ lɛ kɛji nakai mɔ lɛ shwa ehe lɛɛlɛŋ ní ekwa eshafeemɔ gbɛ ní ekɔ lɛ. David jɛ bɔ ni Yehowa sumɔɔ ní ekpã mɔbɔnalɛ mli eha mɛi ní shwaa amɛhe lɛ mli ekɛ hekɛnɔfɔɔ kwraa wie akɛ: “Bo, Oo Yehowa, . . . oŋɔfaa mra.”—Lala 86:5, NW.

2 Kɛ́ wɔfee esha lɛ, wɔ hu ekolɛ wɔtereɔ jatsu ní kumɔɔ mɔ, ni ji henilee ní piŋɔ mɔ lɛ. Nɛkɛ fɔbuu kɛ heshwamɔ henumɔ nɛɛ he yɛ sɛɛnamɔ. Ebaanyɛ etsirɛ wɔ ní wɔfee nibii ní he hiaa ní wɔkɛjaje wɔtɔmɔi lɛ. Shi kɛlɛ, oshara yɛ akɛ fɔyeli henumɔ ní wɔnáa lɛ baanyɛ aye wɔnɔ kwraa. Ekolɛ wɔtsui ní buɔ wɔ fɔ́ lɛ baama nɔ mi doo akɛ Yehowa kɛ wɔhe ekeŋ wɔ kɔkɔɔkɔ, ni bɔ ni wɔɔshwa wɔhe wɔha lɛ kɔɔɔ he eko. Kɛ́ wɔha fɔyeli henumɔ ní wɔná lɛ ‘su wɔtsui’ lɛ, ekolɛ Satan baabɔ mɔdɛŋ ní eha wɔnijiaŋ aje wui, ní wɔnu he akɛ Yehowa buɔ wɔ akɛ wɔhe bɛ sɛɛnamɔ, ni wɔjeee mɛi ní sa akɛ wɔsɔmɔ lɛ.—2 Korintobii 2:5-11.

3 Ani nakai ji bɔ ni Yehowa naa wɔ ehaa lɛɛlɛŋ? Dabi kwraa! Eshaifaa ji Yehowa suɔmɔ kpele lɛ fã kome. Emaa nɔ mi kɛhaa wɔ yɛ e-Wiemɔ lɛ mli akɛ kɛ́ wɔjie anɔkwa heshwamɔ ní jɛ wɔtsui mli diɛŋtsɛ kpo lɛ, no lɛ efee klalo akɛ ekɛ wɔhe baake wɔ. (Abɛi 28:13) Bɔni afee ní wɔkanu he akɛ wɔtamɔ mɛi ní nine nyɛŋ ashɛ Yehowa dɛŋ eshaifaa nɔ lɛ, nyɛhaa wɔpɛia nɔ hewɔ, kɛ gbɛ ní etsɔɔ nɔ ekɛ eshai faa lɛ mli wɔkwɛa.

Nɔ̃ Hewɔ ní Yehowa ‘Ŋɔfaa Mra Lɛ’

4. Mɛni Yehowa kaiɔ yɛ wɔsu kɛ wɔbaŋ he, ni enɛ saa bɔ ni ekɛ wɔ yeɔ ehaa lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

4 Yehowa le wɔ fatɔɔi. Lala 103:14 kɛɔ akɛ: “Ele wɔsu kɛ wɔbaŋ, ekaiɔ akɛ sũ kɛkɛ ji wɔ.” Ehiɛ kpaaa nɔ akɛ wɔji bɔɔ nii ní akɛ sũ fee wɔ, ni wɔhe waaa, loo wɔyɛ gbɔjɔmɔi, yɛ emuu ní wɔyeee lɛ hewɔ. Wiemɔ ní awie akɛ ele “wɔsu kɛ wɔbaŋ” lɛ kaiɔ wɔ akɛ Biblia lɛ kɛ Yehowa toɔ gbɛshɔ̃lɔ he, ni ekɛ wɔ toɔ shɔ̃ɔ nii ní efeɔ lɛ he. a (Yeremia 18:2-6) Gbɛshɔ̃lɔ Kpeteŋkpele lɛ baa bɔ ni ekɛ wɔ yeɔ ehaa lɛ shi yɛ wɔgbɔjɔmɔ ni ji wɔ eshafeemɔ su lɛ kɛ bɔ ni wɔboɔ egbɛtsɔɔmɔ toi loo bɔ ni wɔbooo toi lɛ naa.

5. Te Romabii awolo lɛ tsɔɔ bɔ ni hewalɛ ní mli wa ní esha kɛhiɛ wɔmli lɛ mliwalɛ yɔɔ ha tɛŋŋ?

5 Yehowa nuɔ bɔ ni esha yɔɔ hewalɛ lɛ shishi. E-Wiemɔ lɛ wieɔ esha he akɛ hewalɛ ko ní mli wa, ní hiɛ gbɔmɔ mli kpɛŋŋ kɛmiiye lɛ awui. Shi te bɔ ni esha hiɛ wɔmli kpɛŋŋ ha lɛ mli wa eha tɛŋŋ? Bɔfo Paulo tsɔɔ enɛ mli yɛ Romabii awolo lɛ mli akɛ: Wɔyɛ “esha shishi,” tamɔ bɔ ni asraafoi hiɔ amɛ tatsɛ shishi lɛ (Romabii 3:9); esha ‘eye’ adesai ‘anɔ’ tamɔ maŋtsɛ (Romabii 5:21); ‘ehiɔ shi,’ loo ‘eyɛ’ wɔmli (Romabii 7:17, 20); ‘emla’ lɛ miitsu nii daa yɛ wɔmli, ní tsɔɔ akɛ eebɔ mɔdɛŋ ní ekudɔ gbɛ ní wɔnyiɛ nɔ lɛ. (Romabii 7:23, 25) Kwɛ hewalɛ kpele diɛŋtsɛ ní esha kɛhiɛ wɔheloo ní egbee shi lɛ mli!—Romabii 7:21, 24.

6, 7. (a) Te Yehowa buɔ mɛi ni taoɔ emɔbɔnalɛ lɛ sɛɛgbɛ kɛ tsui ni werɛ eho ehe kɛ dɔlɛ lɛ ehaa tɛŋŋ? (b) Mɛni hewɔ esaaa ní wɔbuɔ Nyɔŋmɔ mɔbɔnalɛ lɛ yakatswaa lɛ?

6 No hewɔ lɛ, Yehowa le akɛ wɔnyɛŋ wɔfee toiboo ní yeɔ emuu, ni enɛ kɔɔɔ bɔ ni ekolɛ wɔshweɔ waa ní wɔfee nakai lɛ he eko. Ejɛɔ suɔmɔ mli emaa nɔ mi ehaa wɔ akɛ kɛ́ wɔkɛ tsui ní ekumɔ tao emɔbɔnalɛ lɛ sɛɛgbɛ lɛ, no lɛ ekɛ wɔhe eshai lɛ baake wɔ. Lala 51:19 lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ afɔlei lɛ ji mumɔ ni werɛ eho ehe; tsui ní werɛ eho ehe ní tswiaa shi kɛ dɔlɛ lɛ, Nyɔŋmɔ, okpooŋ!” Yehowa kpooŋ, loo eshwieŋ tsui ní “werɛ eho ehe ní tswiaa shi kɛ dɔlɛ” yɛ jatsu ni ji fɔyeli henumɔ hewɔ lɛ kɔkɔɔkɔ.

7 Shi, ani enɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ wɔbu Nyɔŋmɔ mɔbɔnalɛ lɛ yakatswaa, ní wɔkɛ wɔ eshafeemɔ su lɛ afee naajiemɔ ní wɔkɛfee esha? Eka shi faŋŋ akɛ dabi! Yehowa jeee mɔ ni henumɔ folo ko kɛkɛ kudɔɔ lɛ. Emɔbɔnalɛ lɛ yɛ husui. Ekɛ mɛi ni kɛ tsuiwalɛ feɔ efɔŋ, ní amɛjeɔ gbɛ amɛfeɔ esha ní amɛshwaaa amɛhe lɛ ahe ekeŋ amɛ kɔkɔɔkɔ. (Hebribii 10:26) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, kɛ́ ena tsui ní werɛ eho ehe lɛ, eŋɔfaa mra. Agbɛnɛ nyɛhaa wɔsusua wiemɔi ní mli kã shi faŋŋ ní akɛtsu nii yɛ Biblia lɛ mli, ní akɛtsɔɔ Yehowa suɔmɔ lɛ fã ní yɔɔ naakpɛɛ nɛɛ mli lɛ ekomɛi ahe wɔkwɛa.

Te Yehowa kɛ Eshai Keɔ Kwraa Ehaa Tɛŋŋ?

8. Kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, mɛni Yehowa feɔ kɛ́ ekɛ wɔhe eshai lɛ ke wɔ, ni mɛɛ hekɛnɔfɔɔ enɛ haa wɔnáa?

8 David ní shwa ehe lɛ kɛɛ akɛ: “Mijaje mihe esha lɛ mitsɔɔo, ni minɔsha lɛ mikɛteee. . . . Ni bo lɛ okɛ mihe esha nɔsha lɛ fa mi.” (Lala 32:5, wɔma efã ko nɔ mi.) Wiemɔ ni ji ‘okɛfa mi’ lɛ ji Hebri wiemɔ ní shishitsɔɔmɔ diɛŋtsɛ ji “awo nɔ” loo “atere” lɛ shishinumɔ. Bɔ ni akɛtsu nii yɛ biɛ lɛ tsɔɔ “fɔyeli, nɔ̃ sha, nɔtɔmɔ” ní aaajie kɛya kwraa. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, Yehowa wó David he eshai lɛ anɔ ni etere kɛtee kwraa. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ enɛ ha fɔyeli henumɔi ní David tere lɛ ba shi kwraa. (Lala 32:3) Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔná Nyɔŋmɔ ní kɛ mɛi ní taoɔ edɛŋ eshaifaa kɛtsɔ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli hemɔkɛyeli ní amɛyɔɔ lɛ nɔ lɛ ahe eshai keɔ amɛ lɛ mli hekɛnɔfɔɔ kɛmɔ shi.—Mateo 20:28.

9. Te Yehowa haa wɔkɛ wɔhe eshai lɛ ateŋ jɛkɛɔ ehaa tɛŋŋ?

9 David kɛ wiemɔ kroko hu ní mli kã shi faŋŋ tsu nii ni ekɛtsɔɔ Yehowa eshaifaa lɛ mli: “Bɔ ni boka kɛ anai teŋ jɛkɛ lɛ, nakai E-jieɔ wɔnɔtɔmɔi lɛ kɛjɛɔ wɔhe kwraa.” (Lala 103:12, The Amplified Bible) Te boka kɛ anai teŋ jɛkɛ ha tɛŋŋ? Yɛ shishinumɔ ko naa lɛ, be fɛɛ be lɛ, boka kɛ anai teŋ jɛkɛɔ fe bɔ fɛɛ bɔ ní abaanyɛ asusu he; naagbeehei enyɔ lɛ nyɛŋ akpe kɔkɔɔkɔ. Woloŋlelɔ ko wie akɛ nɛkɛ wiemɔ nɛɛ tsɔɔ “he ni jɛkɛ fe fɛɛ ní abaanyɛ ashɛ; he ni yɔɔ shɔŋŋ fe fɛɛ ní wɔbaanyɛ wɔsusu he.” David wiemɔi ní jɛ mumɔŋ lɛ kɛɔ wɔ akɛ kɛ́ Yehowa kɛ eshai ke wɔ lɛ, ehaa wɔkɛ wɔhe eshai lɛ ateŋ jɛkɛɔ aahu fe bɔ ni wɔbaanyɛ wɔsusu he.

“Nyɛhe eshai lɛ . . . amɛaayɛ tamɔ snoo”

10. Kɛ́ Yehowa kɛ wɔhe eshai lɛ ke wɔ lɛ, mɛni hewɔ esaaa ní wɔnuɔ he akɛ muji ní nakai eshai lɛ kɛwo wɔhe lɛ yɛ wɔhe lolo yɛ wɔwala be ní eshwɛ lɛ mli fɛɛ lɛ?

10 Ani oka akɛ obaajie muji ko ní eka atade ní yɛɔ fioo ko mli lɛ dã? Ekolɛ yɛ omɔdɛŋbɔɔ ní fe fɛɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, aana muji lɛ yɛ mli lolo. Kadimɔ bɔ ni Yehowa tsɔɔ hewalɛ ní eyɔɔ kɛha eshai ni ekɛfaa lɛ mli lɛ, akɛ: “Kɛ́ nyɛhe eshai lɛ tsuɔ tamɔ lá po, amɛaayɛ tamɔ snoo; kɛ amɛtsuɔ tamɔ muneele lɛ, amɛaatsɔmɔ tamɔ too he tsɔi yɛŋ.” (Yesaia 1:18, wɔma efã ko nɔ mi.) Wiemɔ ni ji “lá” lɛ miitsɔɔ nɔ ko ní tsuɔ faa. b “Muneele” ji sui ní akɛwoɔ mamai lɛ ateŋ ekome ní mli wa. (Nahum 2:3) Wɔ diɛŋtsɛ wɔnyɛŋ wɔtsɔ wɔmɔdɛŋbɔi anɔ wɔjie muji ni ji esha lɛ kɛjɛ wɔhe kɔkɔɔkɔ. Shi Yehowa baanyɛ ajie eshai ní tamɔ lá kɛ muneele lɛ kwraa ní eha amɛyɛ́ futaa tamɔ snoo loo too he tsɔi yɛŋ ní awoko lɛ tsofa. Kɛ́ Yehowa kɛ wɔhe eshai lɛ ke wɔ lɛ, ehe ehiaaa ní wɔnu he akɛ muji ní nakai eshai lɛ kɛwo wɔhe lɛ yɛ wɔhe lolo yɛ wɔwala be ní eshwɛ lɛ mli fɛɛ.

11. Yehowa shɛrɛɔ wɔhe eshai eshwieɔ esɛɛ yɛ mɛɛ shishinumɔ naa?

11 Hezekia kɛɛ Yehowa, yɛ shidaa lala ko ní kanyaa mɔ henumɔ ní efo beni aha eye ehe kɛjɛ hela ko ní gbeɔ mɔ lɛ mli lɛ akɛ: “Oshɛrɛ mihe eshai lɛ fɛɛ oshwie osɛɛ!” (Yesaia 38:17, wɔma efã ko nɔ mi.) Afee Yehowa he mfoniri yɛ biɛ akɛ ejieɔ eshafeelɔ ní tsakeɔ etsui lɛ he eshai lɛ ni eshɛrɛɔ eshwieɔ E-sɛɛ, he ni E-naaa ní ekadiii nakai eshai lɛ hu dɔŋŋ lɛ. Taakɛ wolo ko tsɔɔ mli lɛ, abaanyɛ atsɔɔ susumɔ lɛ mli akɛ: “Ófee [mihe eshai lɛ] tamɔ nɔ ni amɛbako mli dã.” Ani jeee hewalɛwoo wiemɔ diɛŋtsɛ nɛ?

12. Gbalɔ Mika tsɔɔ akɛ kɛ́ Yehowa kɛ wɔhe eshai lɛ ke wɔ lɛ, E-jieɔ kɛjɛɔ wɔhe kɛyaa naanɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Gbalɔ Mika jie hekɛnɔfɔɔ ní eyɔɔ lɛ kpo yɛ sɛɛkuu he shiwoo ko ní akɛha lɛ mli akɛ Yehowa kɛ emaŋ ní eshwa amɛhe lɛ ahe baake amɛ, ni ekɛɛ: “Namɔ ji Mawu tamɔ bo . . . ní ekuɔ ehiɛ efɔ̃ɔ egbɛfaŋnɔ lɛ mli mɛi ní eshwɛ lɛ amlatɔ̃mɔ nɔ? . . . Ni oooshɛrɛ wɔhe eshai lɛ fɛɛ oshwie ŋshɔ bu kwɔŋkwɔŋ lɛ mli.” (Mika 7:18, 19, wɔma efã ko nɔ mi.) Bo diɛŋtsɛ feemɔ nɔ ni nakai wiemɔi lɛ tsɔɔ kɛha mɛi ní hi shi yɛ Biblia beaŋ lɛ he mfoniri okwɛ. Ani hegbɛ ko yɛ akɛ kɛ́ ashɛ́ nɔ ko afɔ̃ “ŋshɔ bu kwɔŋkwɔŋ lɛ mli” lɛ, nine baanyɛ ashɛ nɔ ekoŋŋ? Enɛ hewɔ lɛ Mika wiemɔi lɛ tsɔɔ akɛ kɛ́ Yehowa kɛ wɔhe eshai lɛ ke wɔ lɛ, ejieɔ kwraa kɛjɛɔ wɔhe kɛyaa naanɔ.

13. Mɛni ji wiemɔi ní Yesu wie akɛ “Okɛ wɔ nyɔji lɛ ake wɔ” lɛ shishinumɔ?

13 Yesu kɛ tsakpaa ní yɔɔ nifalɔi kɛ nyɔmɔtsɛmɛi ateŋ lɛ tsu nii ni ekɛfee bɔ ni Yehowa kɛ eshai faa lɛ he mfoniri. Yesu wo wɔ hewalɛ ní wɔsɔle akɛ: “Okɛ wɔ nyɔji lɛ ake wɔ.” (Mateo 6:12, wɔma efã ko nɔ mi.) Enɛ hewɔ lɛ, Yesu kɛ eshai to nyɔji ahe. (Luka 11:4) Kɛ́ wɔfee esha lɛ, wɔtsɔmɔɔ ‘nyɔmɔtsɛmɛi’ kɛhaa Yehowa. Wolo ko wie yɛ Hela feemɔ-wiemɔ ní atsɔɔ shishi akɛ ‘akɛke’ lɛ he akɛ: “Ní aha nyɔmɔ ahi shi, aŋmɛɛ he, kɛtsɔ bimɔ ní abiŋ nɔ.” Yɛ shishinumɔ ko naa lɛ, kɛ́ Yehowa kɛ eshai ke lɛ, efoɔ nyɔmɔ ní kulɛ akɛbaafata wɔ akɔntaabuu he lɛ mli kwraa. Enɛ hewɔ lɛ eshafeelɔi ní tsakeɔ amɛtsui lɛ baanyɛ aná miishɛjemɔ. Yehowa biŋ ní amɛwo nyɔmɔ ní efo mli lɛ dɔŋŋ kɔkɔɔkɔ!—Lala 32:1, 2.

14. Mɛɛ mfoniri ko wiemɔ kuku ni ji “agbe nyɛhe eshai lɛ” haa ebaa wɔjwɛŋmɔ mli?

14 Awie bɔ ni Yehowa kɛ eshai keɔ lɛ he lolo yɛ Bɔfoi lɛ Asaji 3:19 lɛ, akɛ: “No hewɔ lɛ nyɛtsakea nyɛtsuiiaŋ, ni nyɛkua nyɛsɛɛ, koni agbe nyɛhe eshai lɛ.” (Wɔma efã ko nɔ mi.) Nakai naagbee wiemɔ kuku lɛ ji Hela feemɔ-wiemɔ ní shishinumɔ baanyɛ afee “atsumɔ, . . . afo mli loo akpata hiɛ” lɛ shishitsɔɔmɔ. Taakɛ woloŋlelɔi komɛi tsɔɔ lɛ, jwɛŋmɔ ní atsɔɔ lɛ miitsɔɔ ninenaa niŋmaa tsũumɔ. Te feɔ tɛŋŋ ní enɛ baa lɛ nakai hu? Nibii ní afutuɔ ní akɛfeɔ inki ní akɛfɔɔ nitsumɔ yɛ blema beaŋ lɛ ji lashinyanyera, ohɛ́, kɛ nu ní akɛfutu. Kɛ́ mɔ ko kɛ inki nɛɛ ŋma nii nɔŋŋ pɛ lɛ, ebaanyɛ ekɛ kotsa ní efɔ atsumɔ niŋmaa lɛ fɛɛ kwraa. Wɔnaa Yehowa mɔbɔnalɛ lɛ he mfoniri fɛfɛo ko yɛ enɛ mli. Kɛ́ ekɛ wɔhe eshai lɛ ke wɔ lɛ, etamɔ nɔ ni ekɔ kotsa ní ekɛtsumɔ kɛjɛ jɛmɛ kwraa.

Yehowa miisumɔ ni wɔle akɛ ‘eŋɔfaa mra’

15. Mɛni Yehowa taoɔ ni wɔle yɛ ehe?

15 Kɛ́ wɔsusu mlitsɔɔmɔi srɔtoi nɛɛ ahe lɛ, ani ejeee nɔ ni mli kã shi faŋŋ akɛ Yehowa miisumɔ ni wɔle akɛ efee klalo akɛ ekɛ wɔhe eshai lɛ aaake wɔ bei abɔ ni enaa akɛ wɔtsake wɔtsui yɛ anɔkwale mli lɛ? Ehe ehiaaa ni wɔshe gbeyei akɛ ekɛ wɔ baaye yɛ nakai eshai lɛ ahe wɔsɛɛ ko. Enɛ jieɔ nɔ kroko hu ni sa kadimɔ waa ní Biblia lɛ jieɔ lɛ kpo yɛ Yehowa mɔbɔnalɛ kpeteŋkpele lɛ he: Kɛ́ ekɛ eshai ke lɛ, ehiɛ kpaa nɔ.

“Amɛhe Eshai lɛ Mikaiŋ Dɔŋŋ”

16, 17. Kɛ́ Biblia lɛ kɛɛ akɛ Yehowa kaiii wɔhe eshai lɛ, mɛni etsɔɔ lɛ, ni mɛni hewɔ ohaa hetoo nakai?

16 Yehowa ewo shi yɛ mɛi ni yɔɔ kpaŋmɔ hee lɛ mli lɛ ahe akɛ: “Maŋɔ amɛ nishaianii lɛ mafa, ni amɛhe eshai lɛ mikaiŋ dɔŋŋ.” (Yeremia 31:34) Ani enɛ tsɔɔ akɛ, kɛ́ Yehowa kɛ eshai ke lɛ, enyɛɛɛ ekai dɔŋŋ? Enyɛŋ eba lɛ nakai kɔkɔɔkɔ. Biblia lɛ gbaa wɔ aŋkroaŋkroi babaoo ni Yehowa kɛ amɛhe eshai ke amɛ, ní David fata he lɛ ahe saji. (2 Samuel 11:1-17; 12:13) Eka shi faŋŋ akɛ Yehowa kã he ele tɔmɔi ni amɛtɔ̃ lɛ lolo. Akɛ amɛhe eshai lɛ, kɛ amɛ tsuitsakemɔ kɛ bɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ amɛhe eshai lɛ ke amɛ lɛ ahe saji ni aŋmala ashwie shi eto kɛha wɔ sɛɛnamɔ. (Romabii 15:4) Belɛ, kɛ Biblia lɛ kɛɛ akɛ Yehowa ‘kaiii’ mɛi ni ekɛ amɛhe eke amɛ lɛ ahe eshai lɛ, mɛni etsɔɔ lɛ mɔ?

17 Hebri feemɔ-wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ ‘makai’ lɛ tsɔɔ babaoo fe nɔ ko ni eho ni akaiɔ kɛkɛ. Taakɛ Theological Wordbook of the Old Testament lɛ tsɔɔ lɛ, nɔ ni fata he hu ji “nɔ ni etsɔɔ kɛfata he, ni ji nɔ ni sa akɛ atsu yɛ he lɛ tsumɔ.” No hewɔ lɛ yɛ shishinumɔ nɛɛ naa lɛ, esha ni ‘aaakai’ lɛ kɔɔ nii ni aaafee ashi eshafeelɔi lɛ hu he. (Hoshea 9:9) Shi kɛ Nyɔŋmɔ kɛɛ akɛ, “amɛhe eshai lɛ mikaiŋ dɔŋŋ” lɛ, eema nɔ mi eeha wɔ akɛ kɛ ekɛ eshafeelɔi ni eshwa amɛhe lɛ ahe ke amɛ lɛ, efeŋ nɔ ko yɛ he eshiŋ amɛ yɛ nakai eshai lɛ ahewɔ yɛ wɔsɛɛ be ko mli. (Ezekiel 18:21, 22) Enɛ hewɔ lɛ Yehowa hiɛ kpaa nɔ kɛ shishinumɔ akɛ ekaiii wɔhe eshai lɛ yɛ be kɛ bei amli bɔni afee ni ekɛfolɔ wɔnaa loo ni egbala wɔtoi yɛ he shii abɔ. Ani enɛ jeee nɔ ni shɛjeɔ wɔmii akɛ wɔɔle akɛ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ kɛ eshai faa ni ekaiii?

Shi Nibii ni Jɛɔ Mli Kɛbaa lɛ Hu?

18. Mɛni hewɔ eshaifaa etsɔɔɔ akɛ eshafeelɔ ni eshwa ehe lɛ yeɔ ehe kɛjɛɔ nibii fɛɛ ni jɛɔ egbɛ fɔŋ lɛ mli baa lɛ ahe lɛ?

18 Ani bɔ ni Yehowa ŋɔɔ eshai ekeɔ mra lɛ tsɔɔ akɛ eshafeelɔ ni eshwa ehe lɛ baaye ehe kɛjɛ nibii fɛɛ ni jɛɔ egbɛ fɔŋ lɛ mli kɛbaa lɛ ahe? Dabi kwraa. Wɔnyɛŋ wɔfee esha ní wɔnaaa ehe toigbalamɔ. Paulo ŋma akɛ: “Nɔ pɛ ni gbɔmɔ duɔ lɛ, no nɔŋŋ ebaakpa hu.” (Galatabii 6:7) Ekolɛ wɔkɛ nibii ni jɛɔ wɔnifeemɔ loo naagbai komɛi amli baa lɛ baakpe. Enɛ etsɔɔɔ akɛ yɛ be mli ni ekpã eshaifaa mli eha wɔ sɛɛ lɛ, Yehowa haa amanehulu baa wɔnɔ. Kɛ naagbai te shi lɛ, esaaa akɛ Kristofonyo nuɔ he akɛ ‘Ekolɛ Yehowa miigbala mitoi yɛ tsutsu eshai komɛi ahewɔ.’ (Yakobo 1:13) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, Yehowa efooo wɔhe afabaŋ kɛjɛɛɛ nibii ni jɛɔ wɔnifeemɔi ni ejaaa lɛ amli kɛbaa lɛ fɛɛ he. Gbalamlitsemɔ, hɔŋɔɔ ni ataooo, bɔlɛnamɔ mli helai, hekɛnɔfɔɔ loo bulɛ ni mɛi krokomɛi naaa kɛhaaa wɔ—enɛɛmɛi fɛɛ baanyɛ afee nibii ni yɔɔ dɔlɛ ni jɛɔ eshafeemɔ mli baa, ni Yehowa ebuŋ wɔhe kɛjɛŋ nibii nɛɛ ahe. Kaimɔ akɛ eyɛ mli akɛ Yehowa kɛ eshai ni David fee yɛ Batsheba kɛ Uria gbɛfaŋ lɛ ke lɛ moŋ, shi ebuuu David he kɛjɛɛɛ amanehului ni nyiɛ sɛɛ kɛba lɛ ahe.—2 Samuel 12:9-12.

19-21. (a) Te mla ni aŋma yɛ 3 Mose 6:1-7 lɛ he ba sɛɛnamɔ kɛha mɔ ni afee lɛ efɔŋ lɛ kɛ mɔ ni etɔ̃ lɛ fɛɛ eha tɛŋŋ? (b) Kɛ eshai ni wɔfee lɛ eye mɛi krokomɛi awui lɛ, mɛni Yehowa náa he miishɛɛ kɛ́ wɔfee?

19 Nibii krokomɛi hu baanyɛ ajɛ eshai ni wɔfeɔ lɛ amli aba, titri lɛ kɛ́ wɔnifeemɔi lɛ ye mɛi krokomɛi awui. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ sane ni yɔɔ 3 Mose yitso 6 lɛ he okwɛ. Shihilɛ ni Mose Mla lɛ wieɔ he yɛ biɛ lɛ miitsɔɔ esha ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli, ni ji mɔ ko ni eshɔ̃ enaanyo Israelnyo ko nibii kɛtsɔ ojotswaa, amimyeli, loo shishiumɔ nɔ. No sɛɛ lɛ eshafeelɔ lɛ ekpɛlɛɛɛ nɔ akɛ eyeɔ fɔ, aahu po akɛ enáa ekãa ni ekɛkãa amale kita. Shihilɛ nɛɛ bafeɔ mɔ kome wiemɔ ni miite shi kɛmiiwo mɔ kroko. Shi, sɛɛ mli lɛ, mɔ ni etɔ̃ lɛ henilee haoɔ lɛ ni ejajeɔ esha ni efee lɛ etsɔɔ. Kɛji eeená Nyɔŋmɔ dɛŋ eshaifaa lɛ, esa akɛ efee nibii etɛ komɛi hu efata he: ekɛ nɔ ni ekɔ lɛ asaa ayahã ekoŋŋ, ni ewo mɔ ni eshɔ̃ enii lɛ nyɔmɔ ni ji oha mlijaa 20 yɛ nibii ni eju lɛ naa, ni ekɛ too gwantɛŋ nuu abahã akɛ sɔ̃ afɔle. No sɛɛ lɛ, mla lɛ kɛɔ akɛ: “Ni osɔfo lɛ akpata aha lɛ yɛ Yehowa hiɛ, ni aaaŋɔ nɔ fɛɛ nɔ ni efee ni ekɛye sɔ̃ lɛ afa lɛ.”—3 Mose 6:1-7.

20 Nɛkɛ mla nɛɛ ji Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo ni mɔbɔnalɛ yɔɔ mli. Ehe baa sɛɛnamɔ kɛhaa mɔ ni afee lɛ efɔŋ ni akuɔ sɛɛ akɛ enii haa lɛ lɛ, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ enuɔ heyeli he waa kɛji naagbee lɛ mɔ ni etɔ̃ lɛ kpɛlɛɔ esha ni efee lɛ nɔ lɛ. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, mla lɛ he baa sɛɛnamɔ kɛhaa mɔ ni yɛ naagbee lɛ ehenilee tsirɛɔ lɛ ní ekpɛlɛɔ efɔyeli lɛ nɔ ni ejajeɔ etɔmɔ lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, eji ekpɛlɛɛɛ akɛ eeefee nakai kulɛ, enaŋ eshaifaa kɛjɛŋ Nyɔŋmɔ dɛŋ.

21 Eyɛ mli akɛ wɔbɛ Mose Mla lɛ shishi moŋ, shi nakai Mla lɛ haa wɔnaa jwɛŋmɔ ni Yehowa hiɛ, kɛ esusumɔ yɛ eshaifaa he lɛ he sɛɛyoomɔ diɛŋtsɛ. (Kolosebii 2:13, 14) Kɛji eshai ni wɔfee lɛ eye mɛi krokomɛi awui lɛ, Nyɔŋmɔ náa he miishɛɛ kɛji akɛ wɔfee nɔ ni wɔɔnyɛ koni wɔkɛjaje tɔmɔ lɛ. (Mateo 5:23, 24) Enɛ biɔ ni wɔjaje esha ni wɔfee lɛ, ni wɔkpɛlɛ wɔ fɔyeli lɛ nɔ, ni wɔkpa mɔ ni wɔfee lɛ efɔŋ lɛ fai po. No lɛ wɔbaanyɛ wɔdamɔ Yesu afɔleshaa lɛ nɔ wɔkpa Yehowa fai, koni wɔná nɔmimaa akɛ Nyɔŋmɔ kɛ wɔhe eke wɔ.—Hebribii 10:21, 22.

22. Mɛni ekolɛ eeefata Yehowa dɛŋ eshaifaa he?

22 Taakɛ fɔlɔ fɛɛ fɔlɔ ni yɔɔ suɔmɔ ji lɛ, ekolɛ wɔɔná Yehowa dɛŋ eshaifaa wɔfata tsɔsemɔ falɛ ko he. (Abɛi 3:11, 12) Ekolɛ ebaabi ni Kristofonyo ni eshwa ehe lɛ aŋmɛɛ hegbɛ ni ekɛsɔmɔɔ ákɛ onukpa, asafoŋ sɔɔlɔ, loo be-fɛɛ sanekpakpa jajelɔ lɛ he. Ekolɛ eeefee dɔlɛ kɛha lɛ akɛ hegbɛi ni jara wa waa kɛha lɛ nɛɛ aaaje edɛŋ yɛ be ko mli. Shi kɛlɛ, tsɔsemɔ ni tamɔ nɛkɛ etsɔɔɔ akɛ Yehowa etsĩ eshaifaa ni eeená lɛ naa. Esa akɛ wɔkai akɛ tsɔsemɔ ni Yehowa kɛhaa wɔ lɛ ji suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha wɔ lɛ he odaseyeli. Enɔkpɛlɛmɔ kɛ ekɛ nitsumɔ hi kɛha wɔ waa.—Hebribii 12:5-11.

23. Mɛni hewɔ esaaa ni wɔmuɔ sane naa akɛ wɔnyɛŋ wɔná Yehowa mɔbɔnalɛ lɛ, ni mɛni hewɔ esa akɛ wɔkase eshai ni ekɛfaa lɛ?

23 Kwɛ bɔ ni ehaa wɔ hejɔɔmɔ akɛ wɔɔle akɛ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ ‘ŋɔfaa mra’! Yɛ tɔmɔi ni wɔtɔ̃ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, esaaa akɛ wɔmuɔ sane naa akɛ wɔnyɛŋ wɔná Yehowa mɔbɔnalɛ lɛ kɔkɔɔkɔ. Kɛ́ wɔshwa wɔhe lɛɛlɛŋ, ni wɔfee nibii ni wɔkɛjaje tɔmɔ lɛ, ni wɔkɛ ekãa sɔle wɔbi Yehowa dɛŋ eshaifaa kɛtsɔ Yesu lá ni efɔse eshwie shi lɛ nɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ kɛmɔ shi akɛ Yehowa kɛbaake wɔ. (1 Yohane 1:9) Nyɛhaa wɔkasea nii kɛjɛa eshai ni ekɛfaa lɛ mli yɛ bɔ ni wɔkɛ mɛi krokomɛi yeɔ haa lɛ mli. Ejaakɛ, kɛ́ Yehowa, mɔ ni efeee esha lɛ baanyɛ ejɛ suɔmɔ mli ekɛke wɔ lɛ, ani esaaa akɛ wɔ ni wɔji adesai eshafeelɔi lɛ, wɔfeɔ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔɔnyɛ koni wɔkɛ mɛi krokomɛi ahe ake amɛ?

a Akɛ Hebri wiemɔ ní atsɔɔ shishi akɛ “wɔsu kɛ wɔbaŋ” lɛ hu tsuɔ nii kɛkɔɔ sũ nii ní gbɛshɔ̃lɔ shɔ̃ɔ lɛ he.—Yesaia 29:16.

b Nilelɔ ko wie akɛ su ni ji muneele lɛ “ji su ní kwaaa, aloo su ní kaa. Bɔ́, loo nugbɔnɛmɔ, loo niiahefɔmɔ, loo ekɛ nitsumɔ yɛ be kpalaŋŋ mli, nyɛɛɛ eha ekwá.”