Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 27

‘Oo Kwɛ Bɔ ni Emlihilɛ lɛ Fa Ha!’

‘Oo Kwɛ Bɔ ni Emlihilɛ lɛ Fa Ha!’

1, 2. Te Nyɔŋmɔ mlihilɛ lɛ mli lɛɛ ha tɛŋŋ, ni te Biblia lɛ maa nɛkɛ su nɛɛ nɔ mi ehaa tɛŋŋ?

 NANEMƐI fioo ko ni kɛ bei kakadaŋŋ ebɔ naanyo ní ta agbonaa beni hulu miihe anyɔ shi lɛ efee ekome kɛmiiye nii kutuu, amɛmiiŋmɔ ni amɛmiigba sane yɛ be mli ni amɛkwɛɔ hulu lɛ shinyɔɔ lɛ. Shɔŋŋ gbɛ he ko lɛ, okwaafonyo ko miikwɛ eŋmɔ lɛ mli, ni eeŋmɔ kɛ miishɛɛ ejaakɛ nugbɔ ewo ni eje shishi eeshwã dumɔnii ni taoɔ nu lɛ nɔ. Yɛ he kroko lɛ, wu kɛ ŋa ko ená miishɛɛ, amɛmiina ni amɛbi lɛ eje shishi ebɔi enaji faamɔi klɛŋklɛŋ kwraa kɛ hekpokpomɔ.

2 Kɛ́ amɛle loo amɛleee jio, nakai gbɔmɛi lɛ fɛɛ miiná nɔ kome too lɛ nɔŋŋ he sɛɛ—Yehowa Nyɔŋmɔ mlihilɛ lɛ. Jamɔi amli bii komɛi yaa nɔ amɛtĩɔ wiemɔ kuku nɛɛ mli akɛ, “Nyɔŋmɔ hi.” Biblia lɛ kɛ wiemɔ ni akɛmaa sane nɔ mi babaoo tsu nii. Ekɛɛ akɛ: ‘Oo kwɛ bɔ ni emlihilɛ lɛ fa ha!’ (Zakaria 9:17) Shi etamɔ nɔ ni mɛi fioo pɛ le nɔ ni nakai wiemɔi lɛ tsɔɔ diɛŋtsɛ. Mɛni Yehowa Nyɔŋmɔ mlihilɛ lɛ ji diɛŋtsɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ su nɛɛ náa wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ nɔ hewalɛ yɛ?

Nyɔŋmɔ Suɔmɔ Gbɛ̀i ni Sa Kadimɔ Waa

3, 4. Mɛni ji mlihilɛ, ni mɛni hewɔ abaanyɛ awie Yehowa mlihilɛ lɛ he akɛ eji ŋwɛi suɔmɔ kpojiemɔ lɛ?

3 Yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ wiemɔi pii amli lɛ, “mlihilɛ” ji wiemɔ ko kɛkɛ. Shi, taakɛ ajie lɛ kpo yɛ Biblia lɛ mli lɛ, mlihilɛ jeee nɔ ni sɛɛnamɔ bɛ he. Titri lɛ, ekɔɔ jeŋba kpakpa kɛ subaŋ kpakpa he. Belɛ, yɛ shishinumɔ ko naa lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ mlihilɛ jieɔ ehe kpo yɛ Yehowa nifeemɔi fɛɛ mli. Esui lɛ fɛɛ—ní ehewalɛ, ejalɛsaneyeli, kɛ enilee fata he lɛ—hi jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Shi, abaanyɛ awie mlihilɛ he jogbaŋŋ akɛ Yehowa suɔmɔ kpojiemɔ. Mɛni hewɔ?

4 Mlihilɛ ji su ko ni ajieɔ lɛ kpo. Bɔfo Paulo tsɔɔ mli akɛ eji su ni adesai jieɔ lɛ kpo ni asumɔɔ waa fe jalɛ nifeemɔ. (Romabii 5:7) Anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ jalɔ lɛ nɔ akɛ ekɛ anɔkwayeli baakpɛtɛ mla lɛ mli taomɔnii lɛ fɛɛ he, shi gbɔmɔ kpakpa lɛ feɔ nɔ ni fe nakai. Lɛ klɛŋklɛŋ eŋɔɔ hegbɛ lɛ ni ekɛtaoɔ gbɛ̀i ni eeetsɔ nɔ eye ebua mɛi krokomɛi. Taakɛ wɔbaana lɛ, Yehowa hi yɛ nakai gbɛ nɔ. Eka shi faŋŋ akɛ, nakai mlihilɛ lɛ jɛɔ Yehowa suɔmɔ ni bɛ naagbee lɛ mli.

5-7. Mɛni hewɔ Yesu kpoo akɛ aaatsɛ lɛ “Tsɔɔlɔ Kpakpa” lɛ, ni mɛɛ anɔkwa sane ji nɔ ni ema nɔ mi yɛ biɛ?

5 Yehowa ji mɔ ko ni ekaaa yɛ emlihilɛ lɛ mli. Beni eshwɛ fioo ni Yesu baagbo lɛ, nuu ko tee eŋɔɔ ni eyabi lɛ sane, ni etsɛ lɛ “Tsɔɔlɔ Kpakpa.” Yesu here nɔ akɛ: “Mɛɛba otsɛɔ mi mɔ kpakpa? Mɔ kpakpa ko bɛ akɛ ja Nyɔŋmɔ kome kɛkɛ.” (Marko 10:17, 18) Ekolɛ, nakai hetoo lɛ baanyɛ aha onaa akpɛ ohe. Mɛni hewɔ esa akɛ Yesu ajaje nuu lɛ? Ani Yesu jeee “Tsɔɔlɔ Kpakpa”?

6 Eka shi faŋŋ akɛ, nuu lɛ kɛ wiemɔ “Tsɔɔlɔ Kpakpa” lɛ miitsu nii ekɛmiiwo eyiteŋ mulu. Yesu jɛ heshibaa mli ekɛ nakai anunyam lɛ ha eŋwɛi Tsɛ, ní mli hi fe mɔ fɛɛ mɔ lɛ. (Abɛi 11:2) Shi Yesu miima anɔkwa sane ko ni yaa shɔŋŋ lɛ nɔ mi. Yehowa pɛ ji ekpakpa he nɔkwɛmɔnɔ. Lɛ pɛ ji mɔ ni yɔɔ hegbɛ kwraa ni ekɛaatsɔɔ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa. Adam kɛ Hawa tsɔ nakai ekpakpa kɛ efɔŋ lee tso lɛ ni amɛjɛ atuatsemɔ mli amɛye lɛ nɔ amɛtao akɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛná nakai hegbɛ lɛ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai yɛ amɛhe lɛ, Yesu jɛ heshibaa mli eshi mlai ahe shishitoo lɛ eha e-Tsɛ lɛ.

7 Kɛfata he lɛ, Yesu le akɛ Yehowa ji nɔ fɛɛ nɔ ni hi jogbaŋŋ lɛ jɛɛhe. Lɛ ji “duromɔ nii kpakpai fɛɛ kɛ nikeenii ni hi kɛwula shi fɛɛ lɛ” Halɔ. (Yakobo 1:17) Nyɛhaa wɔsusua bɔ ni Yehowa mlihilɛ lɛ jeɔ kpo yɛ ejurɔ ni efeɔ lɛ mli lɛ he wɔkwɛa.

Yehowa Mlihilɛ ni Fa lɛ He Odaseyeli

8. Yehowa ejie mlihilɛ kpo etsɔɔ adesai fɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 Mɔ fɛɛ mɔ ni ehi shi pɛŋ lɛ ená Yehowa mlihilɛ lɛ he sɛɛ. Lala 145:9 kɛɔ akɛ: “Yehowa hi ha mɛi fɛɛ.” (Wɔma efã ko nɔ mi.) Mɛni ji ekpakpa ni fa ni efeɔ lɛ he nɔkwɛmɔnii komɛi? Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Efɔ̃ɔɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe odaseyeli, shi moŋ efeɔ ejurɔ ni ehaa nyɔŋmɔ jɛɔ ŋwɛi nɛɔ haa nyɛ, kɛ afii ni baa nii pii hu, ekɛ ŋmãa kɛ miishɛɛ woɔ nyɛtsuiiaŋ obɔ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 14:17) Ani oye niyenii ko ni ŋɔɔ ni omii eshɛ ohe dã? Eji jeee Yehowa mlihilɛ lɛ ni ekɛto shikpɔŋ nɛɛ shishi kɛ enɔ nu ni bɔleɔ shi be fɛɛ be kɛ “afii ni baa nii pii” ni wɔná niyenii babaoo kulɛ, niyenii ko ehiŋ shi. Jeee mɛi ni sumɔɔ Yehowa pɛ efee amɛ ekpakpa nɛkɛ, shi moŋ kɛha mɔ fɛɛ mɔ. Yesu kɛɛ akɛ: “Ehaa ehulu teɔ shi yɛ mɛi fɔji kɛ mɛi kpakpai anɔ, ni ehaa nugbɔ nɛɔ yɛ jalɔi kɛ mɛi ni bɛ jalɛ lɛ anɔ.”—Mateo 5:45.

Yehowa ‘haa nugbɔ jɛɔ ŋwɛi nɛɔ haa nyɛ, kɛ afii ni baa nii pii hu’

9. Blɔfo gowa feɔ Yehowa mlihilɛ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

9 Mɛi babaoo kuɔ amɛhiɛ amɛshwieɔ mlihilɛ ni ajieɔ lɛ kpo atsɔɔ adesai lɛ nɔ, akɛni hulu lɛ yaa nɔ etsoɔ, nugbɔ yaa nɔ enɛɔ, kɛ be ni aduawai yaa nɔ ebaa nii be fɛɛ be lɛ hewɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ blɔfo gowa he okwɛ. Eji aduawa ni ebu yɛ shikpɔji ni kɔɔyɔŋ edɔko tsɔ yɛ mli lɛ anɔ. Ni kɛlɛ, eyɛ fɛo, eyeli ŋɔɔ, ni nu kpakpa kɛ hewalɛ yɛ mli. Ani ole akɛ yɛ je lɛŋ fɛɛ lɛ, blɔfo gowai srɔtoisrɔtoi aaafee 7,500 yɔɔ, ni ekomɛi asu tamɔ etsuru, shika tsuru, wuɔfɔ, kɛ baa ŋmɔŋ su ni edalɛ miihe afee tamɔ akutu? Kɛ́ ohiɛ blɔfo gowa wu bibioo yɛ odɛŋ lɛ, etamɔ nɔ ni ehe ehiaaa kwraa. Shi edaa ni efeɔ tso ni asumɔɔ fe nɔ fɛɛ nɔ. (Salomo Lalai 2:3) Yɛ agbiɛnaa be fɛɛ mli lɛ, blɔfo gowa tso lɛ gbaa afofro fɛfɛo; gbo be fɛɛ gbo be mli lɛ, ewoɔ yibii. Daa afi—kɛyashi afii 75—lɛ, kɛ́ aja mli lɛ, blɔfo gowa tso woɔ yibii ni baayi wolo adekai 20 obɔ ni eko fɛɛ eko mlitsiimɔ baafee kilogram 19!

Wu bibioo nɛɛ daa ni ebatsɔɔ tso agbo ni baanyɛ alɛ gbɔmɛi afii nyɔŋmai abɔ ni amɛná miishɛɛ

10, 11. Mɛɛ gbɛ nɔ henumɔi jieɔ Nyɔŋmɔ ejurɔfeemɔ lɛ kpo yɛ?

10 Yehowa ejɛ emlihilɛ ni bɛ naagbee lɛ mli eha wɔ gbɔmɔtso ni ‘yɔɔ naakpɛɛ;’ kɛ henumɔi ni abɔ bɔni afee ni eye ebua wɔ koni wɔna enitsumɔi lɛ ni wɔná he miishɛɛ. (Lala 139:14) Susumɔ shihilɛ ni wɔsusu he yɛ yitso nɛɛ shishijee mli lɛ he ekoŋŋ. Mɛɛ nikwɛmɔ be ni tamɔ nakai yɔɔ miishɛɛ? Gbekɛ ni miiŋmɔ ni ekpaii ahe miikpɛlɛ. Nugbɔ ni miinɛ yɛ ŋmɔ mli. Hulushinyɔɔ ni esu tamɔ etsuru, shika tsuru, kɛ afaseo. Afee adesa hiŋmɛi lɛ koni ena sui srɔtoi ni fa fe 300,000! Ni wɔnyɛɔ wɔnuɔ gbɛɛmɔi ni ŋɔɔ, kɔɔyɔɔ ni tswaa kɛtsɔɔ tsei ateŋ, kɛ gbekɛ ko ŋmɔlɔ. Mɛni hewɔ wɔnyɛɔ wɔnáa nikwɛmɔi kɛ ninumɔi nɛɛ ahe miishɛɛ lɛ? Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Toi ni nuɔ nii kɛ hiŋmɛi ni naa nii lɛ, Yehowa ji mɔ ni fee enyɔ lɛ fɛɛ.” (Abɛi 20:12) Shi, enɛ ji henumɔi lɛ ateŋ enyɔ pɛ.

11 Yehowa mlihilɛ kroko kpojiemɔ ji nifuu. Adesa gugɔ nyɛɔ enuɔ ŋmai aaafee 10,000 he. Bo lɛ, susumɔ fioo komɛi ahe okwɛ: niyenii ni osumɔɔ waa ni oohoo, fɔfɔii, baai ni ekpala eshwie shi, la ni lasu miifa kɛmiijɛ mli. Ni hetaa henumɔ ni oyɔɔ lɛ haa onyɛɔ onuɔ kɔɔyɔɔ ni tswaa kɛtsɔɔ ohiɛ lɛ, fuamɔ ni suɔlɔ ko fuaa bo ni ekɛshɛjeɔ omii, aduawa ko ni yɔɔ odɛŋ lɛ he trotro lɛ he. Kɛ́ okɔ̃ eko lɛ, onuɔ eŋɔɔmɔ lɛ he. Onuɔ eŋma lɛ beni olilɛi nuɔ aduawa lɛ mli ŋɔɔmɔ lɛ he lɛ. Hɛɛ, wɔyɛ yiŋtoo ni wɔɔdamɔ nɔ wɔjaje yɛ Yehowa he akɛ: “Kwɛ bɔ ni omlihilɛ ni okɛto oha mɛi ni sheɔo gbeyei lɛ da ha!” (Lala 31:20) Ni kɛlɛ, mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa kɛ mlihilɛ ‘eto eha’ mɛi ni yɔɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ lɛ?

Mlihilɛ ni Hiɛ Naanɔ Sɛɛnamɔi

12. Mɛɛ gbɛjianɔtoo ni jɛ Yehowa ŋɔɔ ji nɔ ni he hiaa fe fɛɛ, ni mɛni hewɔ?

12 Yesu kɛɛ akɛ: “Aŋma akɛ: ‘Jeee aboloo kɛkɛ haa gbɔmɔ yi naa wala; shi moŋ wiemɔ fɛɛ wiemɔ ni jɛɔ Nyɔŋmɔ daaŋ lɛ.’” (Mateo 4:4) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa mumɔŋ gbɛjianɔtoi lɛ baanyɛ ekɛ nibii babaoo aha wɔ fe bɔ ni heloonaa nibii baanyɛ ekɛha, ejaakɛ amɛnyiɛɔ mɔ hiɛ kɛyaa naanɔ wala mli. Wɔna yɛ wolo nɛɛ Yitso 8 lɛ mli akɛ, Yehowa kɛ enyɛmɔ ni ekɛsaa nii yɛ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ etsu nii ni ekɛ mumɔŋ paradeiso eba. Nɔ titri ni yɔɔ nakai paradeiso lɛ mli lɛ ji mumɔŋ niyenii babaoo.

13, 14. (a) Mɛni gbalɔ Ezekiel na yɛ ninaa mli, ni mɛɛ shishinumɔ eyɔɔ kɛha wɔ ŋmɛnɛ? (b) Mɛɛ mumɔŋ nikeenii ni haa wala Yehowa kɛhaa etsuji anɔkwafoi lɛ?

13 Yɛ Biblia mli nibii asaamɔ ekoŋŋ he gbalɛi wuji lɛ ateŋ ekome mli lɛ, aha gbalɔ Ezekiel na sɔlemɔwe ni asaa lɛ ekoŋŋ kɛ nyam lɛ he ninaa. Faa bibioo ko jɛ nakai sɔlemɔwe lɛ mli, ni beni eyaa hiɛ lɛ, emli lɛɛɔ ni emli kwɔɔ jogbaŋŋ aahu kɛyashi ebatsɔ “faai.” He fɛɛ he ni faa lɛ aaaya lɛ, efeɔ jɔɔmɔ. Tsei ni woɔ niyenii ni tsaa hela kwɛ̃ yɛ faa lɛ toi. Ni faa lɛ po ha Ŋshɔ ni Egbo ni ŋoo yɔɔ mli lɛ ba wala mli ekoŋŋ! (Ezekiel 47:1-12) Shi mɛni enɛɛmɛi fɛɛ tsɔɔ?

14 Ninaa lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa baasaa ekɛ ejamɔ krɔŋŋ he gbɛjianɔtoo lɛ aba ekoŋŋ, taakɛ sɔlemɔwe ni Ezekiel na lɛ fee he mfoniri lɛ. Taakɛ faa lɛ he ninaa lɛ ji lɛ, Nyɔŋmɔ nikeenii kɛha wala lɛ baaho kɛya ewebii lɛ ateŋ ni ebaafa kɛteke nɔ. Kɛjɛ be mli ni ato jamɔ krɔŋŋ shishi ama shi ekoŋŋ yɛ afi 1919 kɛbaa nɛɛ, Yehowa kɛ gbɛjianɔtoi ni baaha ewebii aná naanɔ wala lɛ ejɔɔ amɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Ojogbaŋŋ, Bibliai, Biblia kasemɔ woji, kpeei, kɛ kpeei wuji fɛɛ eye ebua ni akɛ anɔkwalei ni he hiaa ebaha gbɔmɛi akpekpei abɔ. Yehowa etsɔ nakai gbɛ lɛ nɔ etsɔɔ gbɔmɛi lɛ egbɛjianɔtoo ni he hiaa fe fɛɛ kɛha wala—Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ he nii, nɔ ni haa anyɛɔ anáa shidaamɔ ni ja yɛ Yehowa hiɛ kɛ naanɔ wala he hiɛnɔkamɔ kɛha mɛi fɛɛ ni sumɔɔ Nyɔŋmɔ ni sheɔ lɛ gbeyei yɛ anɔkwale mli lɛ. a No hewɔ lɛ, yɛ be mli ni mumɔŋ hɔmɔ yeɔ je lɛ yɛ naagbee gbii nɛɛ amli fɛɛ lɛ, Yehowa webii ená mumɔŋ niyenii babaoo mli ŋɔɔmɔ.—Yesaia 65:13.

15. Mɛɛ shishinumɔ naa Yehowa mlihilɛ lɛ baaho kɛya adesai anɔkwafoi lɛ aŋɔɔ yɛ Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ mli?

15 Shi Ezekiel faa ni ana yɛ ninaa mli lɛ sɛɛ efooo beni nibii agbɛjianɔtoo momo nɛɛ baa enaagbee lɛ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, ebaaho babaoo yɛ Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ mli. Kɛkɛ lɛ, Yehowa baatsɔ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ nɔ ni ekɛ Yesu afɔleshaa lɛ jara lɛ fɛɛ atsu adesai anɔkwafoi lɛ ahe nii fiofio kɛyashɛ emuuyeli mli. Kwɛ bɔ ni wɔbaanya yɛ Yehowa mlihilɛ lɛ he wɔha!

Yehowa Mlihilɛ lɛ Fãi Krokomɛi ni Fata He

16. Biblia lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa mlihilɛ lɛ kɔɔ sui krokomɛi ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni ji enɛɛmɛi ekomɛi?

16 Yehowa mlihilɛ lɛ tsɔɔ babaoo fe mlitsɔlɛ kɛkɛ. Nyɔŋmɔ kɛɛ Mose akɛ: “Mi lɛ maha minikpakpai anii lɛ fɛɛ abaho yɛ ohiɛ, ni mapae Yehowa gbɛi lɛ yɛ ohiɛ.” Sɛɛ mli lɛ, nɔ ni aŋma afɔ̃ shi lɛ kɛɛ akɛ: “Yehowa bafoŋ yɛ ehiɛ ni epae ekɛɛ: Yehowa, Yehowa, Nyɔŋmɔ musuŋtsɔlɔ kɛ durolɔ ní toɔ tsui, ní mɔbɔnalɛ kɛ anɔkwale fá pii.” (2 Mose 33:19; 34:6) No hewɔ lɛ, Yehowa mlihilɛ lɛ kɔɔ sui kpakpai babaoo he. Nyɛhaa wɔsusua amɛteŋ enyɔ pɛ he wɔkwɛa.

17. Mɛni ji duromɔ, ni Yehowa ejie enɛ kpo etsɔɔ adesai ni yeee emuu lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

17 “Durolɔ.” Nɛkɛ su nɛɛ gbaa wɔ bɔ ni Yehowa kɛ ebɔɔ nii lɛ yeɔ haa lɛ he nii pii. Yɛ nɔ najiaŋ ni Yehowa aaafee mɔ ni wieɔ kpeŋkpeŋ, ni esumɔɔɔ gbɔmɔ, loo eyi wa, taakɛ eji anɔkwale yɛ mɛi ni hiɛ nɔyeli hegbɛi lɛ ahe lɛ, emli jɔ ni eyɛ mlitsɔlɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yehowa kɛɛ Abram akɛ: “Agbɛnɛ [ofainɛ, NW] holemɔ ohiŋmɛii anɔ, ni ojɛ he ni oyɔɔ lɛ okwɛ kooyigbɛ kɛ wuoyigbɛ kɛ bokagbɛ kɛ anaigbɛ.” (1 Mose 13:14) Shishitsɔɔmɔi babaoo jieɔ wiemɔ “ofainɛ” lɛ yɛ mli. Biblia he nilelɔi ekɛɛ akɛ wiemɔ ko fata shishijee Hebri wiemɔ lɛ he ní haaa wiemɔ lɛ afee famɔ shi moŋ bulɛ mli ni ajɛɔ abiɔ nɔ ko. Shihilɛi krokomɛi ni tamɔ nakai yɛ. (1 Mose 31:12; Ezekiel 8:5) Susumɔ he okwɛ, ní jeŋ muu fɛɛ Maŋtsɛ lɛ miikɛɛ adesai akɛ “ofainɛ”! Yɛ jeŋ ni keketeefeemɔ, basabasafeemɔ, kɛ bulɛ ni bɛ egbɛ eshwã mli nɛɛ mli lɛ, ani ejeee nɔ ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli akɛ wɔɔsusu wɔ-Nyɔŋmɔ, ni ji Yehowa lɛ duromɔ lɛ he?

18. Yɛ mɛɛ shishinumɔ naa Yehowa “anɔkwale fa pii,” ni mɛni hewɔ nakai wiemɔi lɛ shɛjeɔ mɔ mii lɛ?

18 “Anɔkwale fa pii.” Anɔkwa ni ayeee ebafee shihilɛ ni yaa nɔ ŋmɛnɛ yɛ je lɛ mli. Shi Biblia lɛ kaiɔ wɔ akɛ: “Jeee gbɔmɔ ji Mawu ní eeemale.” (4 Mose 23:19) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Tito 1:2 kɛɔ akɛ: ‘Nyɔŋmɔ maleee.’ Ehi tsɔ fe mɔ ni baafee nakai. No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔhe afɔ̃ Yehowa shiwoi lɛ anɔ kɛmɔ shi; ni ewiemɔi lɛ baa mli be fɛɛ be. Atsɛ Yehowa po akɛ “Nyɔŋmɔ anɔkwafo!” (Lala 31:6) Jeee malemɔ kɛkɛ etsiɔ ehe kɛjɛɔ he, shi moŋ ewieɔ anɔkwale waa. Ejeee mɔ ni kɛ sane teeɔ, ni tsimɔɔ nibii anɔ, loo ewieee esane; shi moŋ, ejɛɔ emlitsɔlɛ lɛ mli etsɔɔ enilee ni bɛ naagbee lɛ nɔ ehaa etsuji anɔkwafoi lɛ nilee. b Etsɔɔ amɛ bɔ ni amɛkɛ anɔkwalei ni ekɛhaa amɛ lɛ baatsu nii aha bɔni afee ni ‘amɛya nɔ ni amɛnyiɛ anɔkwale lɛ mli.’ (3 Yohane 3) Yɛ fɛɛ mli lɛ, te esa akɛ Yehowa mlihilɛ lɛ aná wɔnɔ hewalɛ eha tɛŋŋ?

“Amɛaaho Kɛaatee Yehowa Nii Juji lɛ Ahe”

19, 20. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Satan tao akɛ efite hekɛnɔfɔɔ ni Hawa yɔɔ kɛha Yehowa mlihilɛ lɛ yɛ, ni mɛni jɛ mli kɛba? (b) Te esa akɛ Yehowa mlihilɛ lɛ aná wɔnɔ hewalɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ eha tɛŋŋ, ni mɛni hewɔ?

19 Beni Satan ka Hawa yɛ Eden abɔɔ lɛ mli lɛ, eje shishi ni ebɔi hekɛnɔfɔɔ ni eyɔɔ yɛ Yehowa mlihilɛ lɛ mli lɛ fitemɔ. Yehowa ekɛɛ Adam akɛ: “Trom lɛ mli tsei lɛ fɛɛ nɔ yibii lɛ ye bɔ ni osumɔɔ.” Yɛ nɔ ni kɔɔ tsei akpei abɔ ni yɔɔ nakai abɔɔ lɛ mli lɛ ahe lɛ, emli ekome pɛ Yehowa kɛɛ akɛ amɛkata he. Ni kɛlɛ, kadimɔ bɔ ni Satan tsɔ̃mɔ klɛŋklɛŋ sanebimɔ ni ebi Hawa lɛ akɛ: “Lɛɛlɛŋ, Nyɔŋmɔ kɛɛ akɛ: Nyɛkaye trom lɛ mli tsei ayibii lɛ fɛɛ eko lɛ?” (1 Mose 2:9, 16; 3:1) Satan tsɔ̃mɔ Yehowa wiemɔi lɛ koni eha Hawa asusu akɛ Yehowa miitsĩ nɔ ko kpakpa ni ebaaná lɛ naa. Mɔbɔ sane ji akɛ, ŋaa ni ekɛtsu nii lɛ ye omanye. Hawa, taakɛ hii kɛ yei babaoo ni ba yɛ esɛɛ lɛ ji lɛ, je shishi eje Nyɔŋmɔ, ní ha lɛ nɔ fɛɛ nɔ ni eyɔɔ lɛ mlihilɛ lɛ he ŋwane.

20 Wɔle awerɛho kɛ haomɔ kpele ni nakai ŋwanejee lɛ kɛba. No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔboa wiemɔi ni yɔɔ Yeremia 31:12 lɛ toi, akɛ: “Amɛaaho kɛaatee Yehowa nii juji lɛ ahe.” Esa akɛ Yehowa mlihilɛ lɛ aha wɔnya kɛ miishɛɛ. Esaaa akɛ wɔhaa wɔyiŋ feɔ wɔ kɔshikɔshi yɛ yiŋtoo ni yɔɔ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ mlihilɛ ni fa lɛ he. Wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔhe afɔ̃ enɔ kwraa, ejaakɛ eesumɔ ni mɛi ni sumɔɔ lɛ lɛ aná nɔ ni hi fe fɛɛ.

21, 22. (a) Mɛni ji gbɛ̀i komɛi ni obaanyɛ otsɔ nɔ ni otsu Yehowa mlihilɛ lɛ he nii? (b) Mɛɛ su wɔbaasusu he yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli, ni eyɛ srɔto yɛ mlihilɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

21 Kɛfata he lɛ, kɛ́ wɔná hegbɛ akɛ wɔɔgba mɛi krokomɛi Nyɔŋmɔ mlihilɛ lɛ he sane lɛ, wɔnáa miishɛɛ. Yɛ nɔ ni kɔɔ Yehowa webii lɛ ahe lɛ, Lala 145:7 lɛ kɛɔ akɛ: “Amɛaawie omlihilɛ kpeteŋkpele lɛ kaimɔ lɛ he.” Be fɛɛ be ni wɔyɔɔ shihilɛ mli nɛɛ, wɔnáa Yehowa mlihilɛ lɛ he sɛɛ yɛ gbɛ ko nɔ. Mɛni hewɔ wɔhaaa efee wɔsu akɛ wɔɔda Yehowa shi yɛ emlihilɛ lɛ he, ni kɛ eeehi lɛ wɔtsĩ nibii pɔtɛɛi komɛi atã? Kɛ́ wɔsusu nakai su lɛ he, wɔda Yehowa shi be fɛɛ be, ni wɔgba mɛi krokomɛi enɛ he sane lɛ, ebaaye ebua wɔ koni wɔkase wɔ-Nyɔŋmɔ ni hi lɛ. Ni yɛ be mli ni wɔtaoɔ gbɛ̀i anɔ ni wɔɔtsɔ wɔfee ekpakpa, taakɛ Yehowa feɔ lɛ, wɔbaatsi wɔbɛŋkɛ lɛ gbagbalii. Bɔfo Yohane ni egbɔ lɛ ŋma akɛ: “Suɔlɔ, kaakase nɔ ni ji efɔŋ, shi kasemɔ nɔ ni ji ekpakpa moŋ. Mɔ ni feɔ ekpakpa lɛ, ejɛ Nyɔŋmɔ mli.”—3 Yohane 11.

22 Akɛ Yehowa mlihilɛ lɛ toɔ sui krokomɛi hu he. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Nyɔŋmɔ “mɔbɔnalɛ . . . fa pii,” loo eyɛ anɔkwa suɔmɔ. (2 Mose 34:6) Yehowa kɛ nɛkɛ su nɛɛ tsuɔ nii yɛ gbɛ ni yɔɔ pɔtɛɛ nɔ fe mlihilɛ, ejaakɛ ejieɔ lɛ kpo etsɔɔ etsuji anɔkwafoi lɛ titri. Wɔbaakase bɔ ni efeɔ enɛ ehaa lɛ he nii yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

a Yehowa mlihilɛ he nɔkwɛmɔnɔ ko bɛ ni fe kpɔmɔ nɔ lɛ. Yɛ mumɔŋ bɔɔ nii akpekpei abɔ lɛ fɛɛ mli lɛ, Yehowa hala esuɔmɔ Bi koome lɛ koni ebagbo yɛ wɔ hewɔ.

b Esa jogbaŋŋ akɛ, Biblia lɛ kɛ anɔkwale toɔ la he. Lalatsɛ lɛ lá akɛ: “Ha ola kɛ onɔkwale lɛ aba.” (Lala 43:3) Yehowa haa mɛi ni sumɔɔ akɛ etsɔɔ amɛ nii, loo sɛɛyoomɔ lɛ náa mumɔŋ la babaoo.—2 Korintobii 4:6; 1 Yohane 1:5.