Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 28

“Bo, Okome Too Ji Anɔkwafo”

“Bo, Okome Too Ji Anɔkwafo”

1, 2. Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ Maŋtsɛ David le nɔ ni ji anɔkwa ni ayeee lɛ?

 MAŊTSƐ DAVID le nɔ ni ji anɔkwa ni ayeee. Be ko lɛ, ŋaatsɔɔ bayi enɔyeli be ni yɔɔ gidigidi lɛ mli obɔ ni lɛ diɛŋtsɛ emaŋbii lɛ kpaŋ amɛshi lɛ. Kɛfata he lɛ, mɛi komɛi ni kulɛ wɔbaakpa gbɛ akɛ amɛbaafee David nanemɛi ni bɛŋkɛ lɛ kpaakpa lɛ kpa yɛ esɛɛ. Susumɔ Mikal, David klɛŋklɛŋ ŋa lɛ he okwɛ. Shishijee mli lɛ, ‘esumɔɔ David,’ ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ efi esɛɛ yɛ enitsumɔ ákɛ maŋtsɛ lɛ mli. Shi kɛlɛ, sɛɛ mli lɛ, “egbe ehe guɔ yɛ etsui mli,” ni ebu David po akɛ “yakagbɔmɛi lɛ eko.”—1 Samuel 18:20; 2 Samuel 6:16, 20.

2 Agbɛnɛ David diɛŋtsɛ ŋaawolɔ, ni ji Ahitofel hu yɛ. Abuɔ eŋaawoo lɛ tamɔ nɔ ni jɛ Yehowa ŋɔɔ tɛ̃ɛ. (2 Samuel 16:23) Shi, yɛ naagbee mli lɛ, nɛkɛ mɔ ni ekɛ lɛ yeɔ yitsoŋ sane nɛɛ batsɔ sɛɛgbɛtsɔɔlɔ ni eyafata kuu ko ni tse atua amɛshi David lɛ he. Ni namɔ ji mɔ ni wo yinɔkpaŋmɔ nɛɛ he hewalɛ? Absalom, David diɛŋtsɛ binuu! Nakai hiɛnyam taolɔ ŋaatsɔlɔ lɛ ‘ju Israel hii lɛ atsui,’ ni efee ehe maŋtsɛ bienyɛyelɔ. Absalom atuatsemɔ lɛ mli bawa aahu akɛ eha Maŋtsɛ David jo foi yɛ ewala hewɔ.—2 Samuel 15:1-6, 12-17.

3. Mɛɛ hekɛnɔfɔɔ David yɔɔ?

3 Ani mɔ ko bɛ ni tee nɔ eye David anɔkwa? Yɛ David haomɔi lɛ fɛɛ mli lɛ, no mli lɛ ele akɛ mɔ ko yɛ diɛŋtsɛ. Namɔ ni? Jeee mɔ ko mɔ ko fe Yehowa Nyɔŋmɔ. David wie yɛ Yehowa he akɛ: “Mɔ ni yeɔ anɔkwa lɛ, okɛ lɛ baaye yɛ anɔkwayeli mli.” (2 Samuel 22:26, NW) Mɛni ji anɔkwayeli, ni Yehowa feɔ su nɛɛ he nɔkwɛmɔnɔ ni fe fɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

Mɛni Ji Anɔkwayeli?

4, 5. (a) Mɛni ji “anɔkwayeli”? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ anɔkwayeli yɔɔ srɔto yɛ anɔkwa he?

4 “Anɔkwayeli,” taakɛ akɛtsuɔ nii yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli lɛ ji mlihilɛ kɛ suɔmɔ mli ni ajɛɔ akɛ he kpɛtɛɔ nɔ ko he, ni aŋmɛɛɛ he kɛyashi nine baashɛ yiŋtoo hewɔ ni amɔ mli lɛ nɔ. Mɔ ni yeɔ anɔkwa lɛ sumɔɔ mɔ. Miishɛɛ sane ji akɛ, lalatsɛ lɛ tsɛ nyɔɔŋtsere lɛ akɛ “eye anɔkwa tamɔ odasefonyo ni yɔɔ atatuiaŋ” yɛ bɔ ni ejeɔ daa gbɛkɛnaashi lɛ hewɔ. (Lala 89:38) Shi anyɛŋ awie yɛ nyɔɔŋtsere he akɛ eyeɔ anɔkwa. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ anɔkwayeli ji suɔmɔ kpojiemɔ—nɔ ko ni nibii ni wala bɛ amɛmli lɛ nyɛŋ ajie lɛ kpo.

Abaanyɛ atsɛ nyɔɔŋtsere lɛ akɛ odasefonyo anɔkwafo, shi bɔɔ nii ni yɔɔ nilee pɛ baanyɛ ajie Yehowa anɔkwa nilee kpo

5 Yɛ Ŋmalɛ shishinumɔ naa lɛ, anɔkwayeli tsɔɔ suɔmɔ. Ekpojiemɔ lɛ tsɔɔ wekukpaa ni kã mɔ ni jieɔ su lɛ kpo lɛ kɛ mɔ ni ajieɔ lɛ kpo atsɔɔ lɛ teŋ. Nakai anɔkwayeli lɛ jeee nɔ ni bɛ shiŋŋ. Etamɔɔɔ ŋshɔkei ni kɔɔyɔɔ fɛɛ kɔɔyɔɔ tswaa lɛ kɛyaa lɛ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, anɔkwayeli, loo anɔkwa suɔmɔ yɛ nyɛmɔ kɛ hewalɛ ni ekɛaaye gbɛtsii nii ni wa fe fɛɛ lɛ nɔ.

6. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ adesai efɔɔɔ anɔkwayeli kpojiemɔ yɛ, ni te atsɔɔ enɛ yɛ Biblia lɛ mli aha tɛŋŋ? (b) Mɛni ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔle nɔ ni kɔɔ anɔkwayeli he, ni mɛni hewɔ?

6 Wɔkpɛlɛɔ nɔ akɛ, wɔfɔɔɔ anɔkwayeli ni tamɔ nakai namɔ ŋmɛnɛ. Efɔɔ kaa akɛ, nanemɛi ni bɛŋkɛ kpaakpa lɛ ‘amli gbálaa.’ Gbalashihilɛ mli hefatalɔi ni wɔnuɔ akɛ amɛshi amɛhefatalɔi lɛ miifa. (Abɛi 18:24; Maleaki 2:14-16) Kutumpɔo nifeemɔi ehe shi aahu akɛ wɔkɛ gbalɔ Mika wiemɔi nɛɛ baakpã gbee shii abɔ akɛ: “Anɔkwafo hiɛ ekpata kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.” (Mika 7:2, NW) Eyɛ mli akɛ bei pii lɛ, adesai ejieee mɔbɔnalɛ kpo moŋ, shi anɔkwayeli kadiɔ Yehowa yɛ gbɛ ni ekaaa nɔ. Eji anɔkwale akɛ, gbɛ ni hi fe fɛɛ ni oootsɔ nɔ ole nɔ ni kɔɔ anɔkwayeli he pɛ ji kɛtsɔ pɛimɔ ni ooopɛi bɔ ni Yehowa jieɔ esuɔmɔ lɛ fã ni yɔɔ nyam nɛɛ kpo etsɔɔ lɛ nɔ.

Yehowa Anɔkwayeli ni Anyɛŋ Akɛ Nɔ ko Ato He Lɛ

7, 8. Te aaafee tɛŋŋ akɛɛ akɛ Yehowa pɛ ji anɔkwafo lɛ?

7 Biblia lɛ kɛɔ yɛ Yehowa he akɛ: “Bo, okome too ji anɔkwafo.” (Kpojiemɔ 15:4, NW) Te aaafee tɛŋŋ ni enɛ aaaba lɛ nakai lɛ? Ani bei komɛi lɛ, adesai kɛ bɔfoi fɛɛ ejieee anɔkwayeli ni sa kadimɔ waa kpo? (Hiob 1:1; Kpojiemɔ 4:8) Ni Yesu Kristo hu? Ani ejeee Nyɔŋmɔ ‘anɔkwafo’ nukpa? (Lala 16:10) Belɛ, te aaafee tɛŋŋ aaanyɛ akɛɛ akɛ Yehowa ji anɔkwafo lɛ?

8 Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, kaimɔ akɛ anɔkwayeli ji suɔmɔ sui lɛ eko. Akɛni “Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ”—ni lɛ diɛŋtsɛ lɛ, eji nakai su lɛ ni ejie ehe kpo yɛ gbɔmɔ su mli—hewɔ lɛ, namɔ baanyɛ ajie anɔkwayeli kpo kɛmɔ shi fe Yehowa? (1 Yohane 4:8, wɔma efã ko nɔ mi.) Eji anɔkwale akɛ, bɔfoi kɛ adesai baanyɛ ajie Nyɔŋmɔ sui akpo, shi Yehowa pɛ ji anɔkwafo kɛyashi he ni kwɔ fe fɛɛ. Ákɛ “mɔ ni eye gbii pii lɛ,” ekɛ be kakadaŋŋ ejie mɔbɔnalɛ kpo fe bɔɔ nɔ fɛɛ bɔɔ nɔ ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ loo ŋwɛi. (Daniel 7:9) No hewɔ lɛ, Yehowa bafeɔ anɔkwayeli he nɔkwɛmɔnɔ ni fe fɛɛ. Ejieɔ su nɛɛ kpo yɛ gbɛ ni bɔɔ nɔ ko kwraa nyɛŋ ekɛ lɛ aye egbɔ lɛ nɔ. Susumɔ nɔkwɛmɔnii komɛi ahe okwɛ.

9. Yehowa ji ‘anɔkwafo yɛ enitsumɔi fɛɛ mli’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

9 Yehowa ji ‘anɔkwafo yɛ enitsumɔi fɛɛ mli.’ (Lala 145:17) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Lala 136 kɛ hetoo lɛ haa. Atsĩ Yehowa yiwalaheremɔ nifeemɔi babaoo tã yɛ mli, ni gbɛ ni yɔɔ naakpɛɛ ni etsɔ nɔ ekɛhere Israelbii lɛ ayiwala kɛtsɔ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli lɛ fata he yɛ jɛmɛ. Nɔ ni sa kadimɔ waa ji akɛ, yɛ lala nɛɛ mli kuku fɛɛ kuku mli lɛ, akɛ wiemɔ kuku nɛɛ maa nɔ mi akɛ: “Ejaakɛ naanɔ emɔbɔnalɛ hiɔ shi kɛyaa.” Nɛkɛ lala nɛɛ fata Sanebimɔi Kɛha Sane Nɔjwɛŋmɔ ni yɔɔ baafa 289 lɛ he. Yɛ be mli ni okaneɔ nakai kukuji lɛ, onyɛŋ ofee nɔ ko akɛ ja onaa baakpɛ ohe yɛ gbɛ̀i babaoo ni Yehowa tsɔɔ nɔ ejieɔ mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ ewebii lɛ nɔ. Hɛɛ, Yehowa yeɔ etsuji anɔkwafoi lɛ anɔkwa kɛtsɔ amɛbolɔmɔi kɛha yelikɛbuamɔ lɛ atoi ni eboɔ kɛ nii ni efeɔ yɛ be ni eto lɛ mli lɛ nɔ. (Lala 34:7) Anɔkwa suɔmɔ ni Yehowa yɔɔ kɛha etsuji lɛ gbugbãaa, bei abɔ ni amɛyeɔ lɛ anɔkwa lɛ.

10. Yehowa yeɔ anɔkwa yɛ eshishitoo mlai lɛ ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

10 Kɛfata he lɛ, Yehowa yeɔ etsuji lɛ anɔkwa kɛtsɔ hiɛmɔ ni ehiɛɔ eshishitoo mlai lɛ amli lɛ nɔ. Ákɛ mɔ ni tamɔɔɔ adesai komɛi yɛ bɔ ni amɛhaoɔ amɛhe yɛ shihilɛ mli, ni amɛjɛɔ henumɔ mli amɛfeɔ nii kɛkɛ lɛ, Yehowa yiŋ efeee lɛ kɔshikɔshi yɛ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa he. Yɛ afii akpei abɔ lɛ fɛɛ mli lɛ, esusumɔ yɛ nibii tamɔ mumɔi atsɛmɔ, wɔŋjamɔ, kɛ gbɔmɔgbee he lɛ tsakeko. Ewie kɛtsɔ egbalɔ Yesaia nɔ akɛ: “Ni kɛyashi gbɔlɛ mli lɛ, mi nɔŋŋ ni.” (Yesaia 46:4) No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔna hekɛnɔfɔɔ akɛ, kɛ́ wɔnyiɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli jeŋba he gbɛtsɔɔmɔ ni mli ka shi faŋŋ lɛ sɛɛ lɛ, wɔbaaná he sɛɛ.—Yesaia 48:17-19.

11. Okɛ nɔkwɛmɔnii aha ni okɛtsɔɔ akɛ Yehowa yeɔ eshiwoo nɔ.

11 Yehowa jieɔ anɔkwayeli kpo hu kɛtsɔ eshiwoo ni eyeɔ nɔ lɛ nɔ. Kɛ́ ewie nɔ ko lɛ, ebaa mli. No hewɔ lɛ, Yehowa jaje akɛ: “Nakai miwiemɔi ni jɛɔ midaaŋ lɛ . . . ekuŋ esɛɛ kɛbaŋ miŋɔɔ efolo, shi moŋ eeefee nɔ ni sa mihiɛ lɛ, ni eeeha nɔ ni mitsu lɛ yɛ hewɔ lɛ aya nɔ!” (Yesaia 55:11) Akɛni eyeɔ ewiemɔ nɔ hewɔ lɛ, etsɔɔ akɛ Yehowa yeɔ ewebii lɛ anɔkwa. Ehaaa ni amɛkɛ hehiamɔ amɛ nɔ ko ní etoko eyiŋ akɛ ekɛbaaba. Yehowa ehe gbɛi yɛ enɛ mli yɛ gbɛ ni tɔmɔ ko kwraa bɛ mli nɔ aahu akɛ, etsulɔ Yoshua baanyɛ akɛɛ akɛ: “Nibii kpakpai fɛɛ ni Yehowa wo Israel we lɛ shi yɛ he lɛ, emli ekomefolo ekaaa shi; fɛɛ kwa ba mli.” (Yoshua 21:45) Belɛ, wɔbaanyɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ akɛ wɔnine enyɛŋ shi kɔkɔɔkɔ akɛni ekolɛ Yehowa yeee eshiwoo ko nɔ lɛ hewɔ.—Yesaia 49:23; Romabii 5:5.

12, 13. Yehowa mlihilɛ lɛ ‘hiɔ shi kɛyaa naanɔ’ yɛ mɛɛ gbɛi anɔ?

12 Taakɛ wɔtsĩ tã kɛtsɔ hiɛ lɛ, Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ Yehowa mlihilɛ lɛ, ‘naanɔ ehiɔ shi kɛyaa.’ (Lala 136:1) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ nakai enɛ eji? Nɔ kome ji akɛ, Yehowa eshaifaa lɛ hiɔ shi daa. Taakɛ asusu he yɛ Yitso 26 lɛ, Yehowa kɛ esha ni mɔ ko efee ni ekɛke lɛ yɛ be ko ni eho mli lɛ ebuuu lɛ fɔ. Akɛni “mɛi fɛɛ efee esha, ni Nyɔŋmɔ anunyam lɛ ebɔ amɛ” hewɔ lɛ, esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ ada shi akɛ Yehowa mɔbɔnalɛ lɛ hiɔ shi kɛyaa naanɔ.—Romabii 3:23.

13 Shi Yehowa mɔbɔnalɛ lɛ hiɔ shi kɛyaa naanɔ yɛ shishinumɔ kroko hu naa. E-Wiemɔ lɛ kɛɔ akɛ jalɔ ‘tamɔ tso ni atɛo yɛ faai atoi, ni woɔ eyibii yɛ ebe lɛ mli, ni eyibaai kpɔŋ, ni nɔ fɛɛ nɔ ni efeɔ lɛ shwereɔ.’ (Lala 1:3) Susumɔ tso ko ni yɔɔ frɔfrɔ ni eyibaai kpɔɔɔ lɛ he okwɛ! Nakai nɔŋŋ hu, kɛ́ wɔná Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ, wɔwala sɛɛ baakɛ, toiŋjɔlɛ baahi mli, ni ebaawo yibii. Jɔɔmɔi ni Yehowa kpãa mli ehaa etsuji anɔkwafoi lɛ hiɔ shi kɛyaa naanɔ. Eji anɔkwale akɛ, yɛ jalɛ jeŋ hee ní Yehowa kɛaaba lɛ mli lɛ, adesai toibolɔi lɛ baaná emlihilɛ lɛ mli niiashikpamɔ kɛya naanɔ.—Kpojiemɔ 21:3, 4.

Yehowa “Emɛi Krɔŋkrɔŋi Lɛ”

14. Yehowa tsɔɔ akɛ ehiɛ sɔɔ etsuji lɛ anɔkwayeli lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

14 Yehowa ejie anɔkwa ni eyeɔ lɛ kpo etsɔɔ yɛ bei babaoo mli. Akɛni Yehowa yeɔ emuu be fɛɛ be hewɔ lɛ, anɔkwa ni eyeɔ etsuji anɔkwafoi lɛ naa baaa shi. Lalatsɛ lɛ ŋma akɛ: “Sá lɛ gbekɛ ji mi ni agbɛnɛ mitsɔ nuumo, shi minako jalɔ ko ni akwa lɛ loo ni eseshibii miisisɛ̃ aboloo pɛŋ. Ejaakɛ Yehowa sumɔɔ jalɛsaneyeli, ni ekwaaa emɛi krɔŋkrɔŋi lɛ.” (Lala 37:25, 28) Eji anɔkwale akɛ, ákɛ Bɔlɔ lɛ, esa akɛ wɔja Yehowa. (Kpojiemɔ 4:11) Ni kɛlɛ, akɛni Yehowa ji anɔkwafo hewɔ lɛ, ebuɔ wɔ anɔkwayeli nifeemɔi lɛ akɛ ejara wa waa.—Maleaki 3:16, 17.

15. Tsɔɔmɔ bɔ ni gbɛ ni Yehowa tsɔ nɔ ekɛ Israel ye ha lɛ maa E-nɔkwayeli lɛ nɔ mi.

15 Yehowa jɛɔ emɔbɔnalɛ mli eyeɔ ebuaa ewebii lɛ shii abɔ kɛ́ amɛyaje haomɔ mli. Lalatsɛ lɛ kɛɔ wɔ akɛ: ‘Ebáa enɔkwafoi lɛ asusumai ayi; ejieɔ amɛ kɛjɛɔ mɛi fɔji adɛŋ.’ (Lala 97:10) Susumɔ bɔ ni ekɛ Israel maŋ lɛ ye ha lɛ he okwɛ. Beni atsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ akpɔ̃ Israelbii lɛ kɛtsɔ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli lɛ, amɛla lala amɛha Yehowa akɛ: “Omlihilɛ [loo, “onɔkwa suɔmɔ,” NW shishigbɛ niŋmaa] naa okpala nɛkɛ maŋ ni okpɔ̃ nɛɛ.” (2 Mose 15:13) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, kpɔmɔ ni akpɔ̃ amɛ yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli lɛ ji anɔkwa suɔmɔ nifeemɔ yɛ Yehowa gbɛfaŋ. No hewɔ lɛ, Mose kɛɛ Israelbii lɛ akɛ: “Jeee fá ni nyɛyi fá fe maji fɛɛ hewɔ ni Yehowa sumɔ nyɛ ni ehala nyɛ lɛ; shi nyɛ moŋ po ji mɛi ni fáaa yɛ maji fɛɛ ateŋ; shi suɔmɔ Yehowa sumɔɔ nyɛ, ni eesumɔ akɛ eye kita ni ekã nyɛtsɛmɛi lɛ nɔ hewɔ ni Yehowa kɛ nineshiwalɛ jie nyɛ ni ekpɔ̃ nyɛ kɛjɛ nyɔji awe, kɛjɛ Mizraim maŋtsɛ Farao dɛŋ lɛ.”—5 Mose 7:7, 8.

16, 17. (a) Mɛɛ hiɛsɔɔ ni abɛ ni yɔɔ naakpɛɛ Israelbii lɛ jie lɛ kpo, ni kɛlɛ, Yehowa jie musuŋtsɔlɛ kpo etsɔɔ amɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Israelbii babaoo tsɔɔ akɛ “tsabaa ko bɛ dɔŋŋ” kɛha amɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛɛ kɔkɔbɔɔ nɔkwɛmɔnɔ enɛ feɔ kɛhaa wɔ?

16 Eji anɔkwale akɛ, ákɛ maŋ lɛ, Israelbii lɛ hiɛ esɔɔɔ Yehowa mlihilɛ lɛ, ejaakɛ yɛ amɛkpɔmɔ lɛ sɛɛ lɛ, “amɛkã he amɛfee esha amɛshi [Yehowa] kɛ̃, ni amɛtse mɔ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ hiɛ atua yɛ ŋa kpataa lɛ nɔ.” (Lala 78:17) Afii ohai abɔ lɛ amli fɛɛ lɛ, amɛtse atua babaoo, ni amɛshi Yehowa, ni amɛtsɔ amɛhe kɛtee apasa nyɔŋmɔi kɛ wɔŋjamɔ nifeemɔi ni ha amɛhe wo muji lɛ ahe. Ni kɛlɛ, Yehowa ekuuu ekpaŋmɔ lɛ mli. Yɛ no najiaŋ lɛ, Yehowa tsɔ gbalɔ Yeremia nɔ ekpa ewebii lɛ fai akɛ: “Kuu osɛɛ, sɛɛsɛɛyalɔ Israel . . . Mituŋ mihiɛ miwoŋ nyɛ dɔŋŋ; ejaakɛ [anɔkwafo, NW] ji mi.” (Yeremia 3:12) Shi kɛlɛ, taakɛ wɔkadi yɛ Yitso 25 lɛ mli lɛ, no tsirɛɛɛ Israelbii lɛ ateŋ mɛi babaoo ni amɛfee tsakemɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, “amɛ lɛ, Nyɔŋmɔ bɔfoi lɛ ahe fɛo moŋ amɛyeɔ, ni amɛgbeɔ ewiemɔi lɛ ahe guɔ ni amɛliɔ egbalɔi lɛ.” Mɛni jɛ mli ba? Naagbee kwraa lɛ, “Yehowa mlifu te shi wo emaŋ lɛ ní tsabaa ko bɛ dɔŋŋ.”—2 Kronika 36:15, 16.

17 Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ enɛ mli? No ji akɛ, anɔkwafo ni Yehowa ji lɛ etsɔɔɔ akɛ ekuɔ ehiɛ eshwieɔ nii anɔ, ni nakai nɔŋŋ anyɛŋ lɛ alaka. Eji anɔkwale akɛ, Yehowa “mlihilɛ lɛ fá pii” ni eyɛ he miishɛɛ akɛ eeejie mɔbɔnalɛ kpo kɛ́ esa akɛ efee nakai. Shi kɛ́ efɔŋfeelɔ ko jie ehe kpo akɛ eji mɔ ni tsakeee lɛ, no hu? Yɛ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, Yehowa kpɛtɛɔ lɛ diɛŋtsɛ eshishitoo mlai ahe ni ebuɔ fɔbuu kojomɔ. Taakɛ akɛɛ Mose lɛ, “[Yehowa] haaa mɔ ko mɔ ko aŋɔ ehe aye kwraa.”—2 Mose 34:6, 7.

18, 19. (a) Toigbalamɔ ni Yehowa kɛba efɔŋfeelɔi lɛ anɔ lɛ diɛŋtsɛ ji anɔkwayeli nifeemɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa baaye etsuji ni awa amɛyi kɛyashi gbele mli lɛ anɔkwa yɛ?

18 Toigbalamɔ ni Nyɔŋmɔ kɛba mɛi fɔji anɔ lɛ diɛŋtsɛ ji anɔkwayeli nifeemɔ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Anaa nɔkwɛmɔnɔ kome yɛ Kpojiemɔ wolo lɛ mli, ni wieɔ famɔi ni Yehowa kɛha bɔfoi kpawo lɛ he, akɛ: “Nyɛyaa ni nyɛyafɔsea Nyɔŋmɔ mlifu tɔi kpawo lɛ nyɛshwiea shikpɔŋ lɛ nɔ!” Beni bɔfo ni ji etɛ lɛ fɔse etɔ lɛ mli nii lɛ “ewo faai kɛ nu bui lɛ amli” lɛ, amɛtsɔ lá. Kɛkɛ ni bɔfo lɛ kɛɛ Yehowa akɛ: ‘Jalɔ jio, Nuntsɔ, mɔ ni yɔɔ kɛ mɔ ni yɛ kɛ mɔ ni ji [Anɔkwafo, “NW”] lɛ, akɛni okojo nɛkɛ nɛɛ; ejaakɛ amɛshwie krɔŋkrɔŋbii lɛ kɛ gbalɔi lɛ alá shi, ni lá nɔŋŋ oha amɛ amɛnu; esa amɛ nakai.”—Kpojiemɔ 16:1-6.

Yehowa baajɛ anɔkwayeli mli ekai mɛi ni eye anɔkwa kɛyashi gbele mli lɛ koni etee amɛ shi

19 Kadimɔ akɛ beni bɔfo lɛ kɛ kojomɔ shɛɛ sane lɛ haa lɛ, etsɛ Yehowa akɛ “Anɔkwafo lɛ.” Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Yehowa miitsɔ efɔŋfeelɔi ni ekpataa amɛhiɛ lɛ nɔ eeye etsuji, ní awa amɛteŋ mɛi babaoo yi kɛtee gbele mli po lɛ anɔkwa. Yehowa jɛɔ anɔkwayeli mli ekaiɔ nakai gbɔmɛi lɛ tamɔ nɔ ni amɛyɛ shihilɛ mli. Eeshwe ni ena anɔkwafoi ni egboi nɛɛ ekoŋŋ, ni Biblia lɛ maa nɔ mi akɛ, eyiŋtoo ji ni ekɛ gbohiiashitee awo amɛ nyɔmɔ. (Hiob 14:14, 15) Yehowa hiɛ kpaaa etsuji anɔkwafoi lɛ anɔ akɛni amɛbɛ shihilɛ mli dɔŋŋ lɛ hewɔ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, “ehiɛ lɛ mɛi fɛɛ hiɛ kamɔ.” (Luka 20:37, 38) Yehowa yiŋtoo akɛ ekɛ mɛi ni yɔɔ ekaimɔ mli lɛ baaku sɛɛ aba shihilɛ mli ekoŋŋ lɛ ji enɔkwayeli lɛ he odaseyeli ni mli wa.

Nazibii lɛ gbe Bernard Luimes (ŋwɛigbɛ) kɛ Wolfgang Kusserow (teŋgbɛ)

Maŋkwralɔi akuu ko baa Moses Nyamussua yi

Yehowa Anɔkwa Suɔmɔ lɛ Gbeleɔ Gbɛ Kɛha Yiwalaheremɔ

20. Namɛi ji “emɔbɔnalɛ nii” lɛ, ni Yehowa ye amɛ anɔkwa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

20 Yɛ yinɔsane fɛɛ mli lɛ, Yehowa ejie anɔkwayeli ni sa kadimɔ kpo etsɔɔ adesai anɔkwafoi. Yɛ anɔkwale mli lɛ, afii akpei abɔ Yehowa ‘kɛhiɛ mlifu nii ni sa fitemɔ lɛ’ mli. Mɛni hewɔ? ‘Asaŋ bɔni afee ni eha ale enunyam falɛ lɛ hu yɛ emɔbɔnalɛ nii ni asaa ato aha anunyam lɛ anɔ.’ (Romabii 9:22, 23) Nɛkɛ “emɔbɔnalɛ nii” nɛɛ ji mɛi ni sa lɛ, ni akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ efɔ amɛ mu koni amɛkɛ Kristo afee ekome yɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ. (Mateo 19:28) Yehowa tsɔ yiwalaheremɔ gbɛ ni egbele kɛha nɛkɛ mɔbɔnalɛ nii nɛɛ nɔ etee nɔ eye Abraham anɔkwa, mɔ ni ewo kpaŋmɔ he shi eha lɛ akɛ: “Ni oseshi lɛ mli aaajɛ ajɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ jeŋmaji fɛɛ, ejaakɛ obo migbee toi.”—1 Mose 22:18.

Akɛni Yehowa yeɔ anɔkwa hewɔ lɛ, etsuji anɔkwafoi lɛ fɛɛ yɛ hiɛnɔkamɔ ni anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ nɔ kɛha wɔsɛɛ

21. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa jie anɔkwayeli kpo etsɔɔ “asafo babaoo” ni yɔɔ gbɛkpamɔ akɛ amɛbaaje “amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli lɛ”? (b) Mɛni Yehowa anɔkwayeli lɛ tsirɛɔ bo ni ofee?

21 Yehowa jie anɔkwayeli ni tamɔ nakai nɔŋŋ kpo etsɔɔ “asafo babaoo” ni yɔɔ gbɛkpamɔ akɛ amɛbaaje “amanehulu kpeteŋkpele” lɛ mli ni amɛhi shi yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ kɛya naanɔ lɛ. (Kpojiemɔ 7:9, 10, 14) Eyɛ mli akɛ Yehowa tsuji lɛ yeee emuu moŋ, shi ejɛɔ anɔkwayeli mli ehaa amɛnáa hegbɛ koni amɛhi paradeiso shikpɔŋ nɔ kɛya naanɔ. Mɛɛ gbɛ nɔ efeɔ enɛ yɛ? Kɛtsɔ kpɔmɔ nɔ—ni ji Yehowa anɔkwayeli lɛ kpojiemɔ ni fe fɛɛ lɛ nɔ. (Yohane 3:16; Romabii 5:8) Yehowa anɔkwayeli lɛ gbalaa mɛi ni yɛ amɛtsuii amli lɛ, jalɛ hɔmɔ yeɔ amɛ lɛ. (Yeremia 31:3) Ani anɔkwayeli ni mli kwɔ ni Yehowa ejie lɛ kpo kɛ nɔ ni ebaajie lɛ kpo lɛ gbalaaa bo kɛbɛŋkɛɛɛ ehe kpaakpa? Akɛni eji nɔ ni wɔshweɔ akɛ wɔɔtsi wɔbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ hewɔ lɛ, eba akɛ wɔbaahere esuɔmɔ lɛ nɔ kɛtsɔ wɔfai shi ni wɔtswa akɛ wɔbaasɔmɔ lɛ yɛ anɔkwayeli mli lɛ nɔ.