1—3. a) Mit tanulhatunk az emberi természetről, ha megfigyeljük a szülők és a kisbabájuk kapcsolatát? b) Milyen folyamat bontakozik ki magától, amikor valaki szeretetet mutat irántunk, és melyik fontos kérdést tehetjük fel magunknak?

A SZÜLŐKET örömmel tölti el, ha mosolyogni látják újszülött gyermeküket. Gyakran egészen közel hajolnak a csecsemőhöz, úgy beszélnek kedvesen hozzá, és közben sokatmondóan mosolyognak. Alig várják, hogy a pici reagáljon. Nem is kell sokáig várniuk: a baba arcán gödröcskék jelennek meg, és a kicsi boldog mosolyra húzza el a száját. A maga sajátos kis módján vonzalmat fejez ki mosolyával — a csecsemő bimbódzó szeretete ez, mellyel szülei szeretetét viszonozza.

² A kisbaba mosolya fontos tényre emlékeztet minket az emberi természetet illetően. Ha szeretetet kapunk, önkéntelenül is szeretettel viszonozzuk. Egyszerűen így lettünk megalkotva (Zsoltárok 22:10). Ahogy felnövekszünk, egyre érettebben tudjuk viszonozni a szeretetet. Talán vannak emlékeid arról, hogy gyermekkorodban a szüleid, rokonaid vagy barátaid hogyan fejezték ki, hogy szeretnek. Szívedben hálás érzés vert gyökeret, aztán ez az érzés kiteljesedett, és tettekre indított. Te is szeretetet mutattál viszonzásul. Hasonló folyamat bontakozik ki a Jehova Istennel ápolt kapcsolatodban is?

³ A Biblia kijelenti: „Ami minket illet, mi azért szeretünk, mert először ő szeretett minket” (1János 4:19). Ennek a könyvnek az első három részében azt eleveníthetted fel, hogy Jehova Isten a hatalmát, igazságosságát és bölcsességét szeretettel, a te javadra gyakorolja. A 4. részben pedig láthattad, hogy Jehova közvetlenül is kifejezésre juttatja a szeretetét az emberiség iránt — és személy szerint irántad is —, méghozzá figyelemre méltó módokon.  És most felmerül egy kérdés. Bizonyos szempontból ez a legfontosabb kérdés, amelyet az ember feltehet magának: „Hogyan viszonozzam Jehova szeretetét?”

4. Mi mutatja, hogy az emberek nem látnak tisztán abban a kérdésben, hogy mit jelent Istent szeretni?

⁴ Jehova, a szeretet Forrása, tisztában van azzal, hogy a szeretet hatalmas erő, mely képes a legjobbat kihozni másokból. Ezért annak ellenére, hogy a hűtlen emberiség állandóan lázadozott, Jehova végig biztos volt abban, hogy néhányan viszonozni fogják a szeretetét. És igaza lett: milliók viszonozták. Ám sajnos ennek a lealjasodott világnak a vallásai összezavarják az embereket abban a kérdésben, hogy mit jelent Istent szeretni. Rengetegen állítják, hogy szeretik Istent, de úgy tűnik, hogy szerintük elég, ha ezt a szeretetet szavakba öntik. Igen, talán ez lenne az első lépés Isten szeretetében, ahogy a csecsemőnek a szülei iránti szeretete is egy mosolyban nyilvánul meg eleinte. A felnőttek esetében azonban többet jelent a szeretet.

5. Hogyan határozza meg a Biblia az Isten iránti szeretetet, és miért érezzük vonzónak ezt a meghatározást?

⁵ Jehova meghatározza, hogy mit jelent szeretni őt. Szavában ezt olvassuk: „Isten szeretete azt jelenti, hogy megtartjuk a parancsolatait.” Az Isten iránti szeretetnek tehát tettekben kell megnyilvánulnia. Igaz, sokan nem találják vonzónak az engedelmesség gondolatát. De ugyanez a vers kedvesen hozzáteszi még, hogy Isten „parancsolatai . . . nem megterhelőek” (1János 5:3). Jehova törvényei és alapelvei a javunkat szolgálják, nem azért vannak, hogy elnyomjanak bennünket (Ézsaiás 48:17, 18). Isten Szava jó néhány olyan alapelvet tartalmaz, melyek segítenek közelednünk Jehovához. Hogyan? Tekintsük most át az Istennel ápolt kapcsolatunkat három különböző szempontból: a Jehovával folytatott beszélgetésről, valamint az imádatáról és az utánzásáról lesz szó.

6—8. a) Hogyan figyelhetünk oda Jehovára? b) Hogyan tehetjük élővé, amit a Szentírásból olvasunk?

⁶ Az első fejezet elején a következő kérdéssel találkoztunk: „El tudod képzelni, milyen lenne, ha Istennel beszélgetnél?” Megértettük, hogy ez nem puszta képzelődés. Mózes tényleg beszélgetett Istennel. És mi a helyzet velünk? Most nem olyan időket élünk, amikor Jehova angyalokat küld el, hogy beszéljenek az emberekkel. Jehovának mégis kitűnő módszere van napjainkban arra, hogy gondolatokat közöljön velünk. Hogyan figyelhetünk oda rá?

⁷ Mivel „a teljes Írás Istentől ihletett”, Jehovára figyelünk akkor, amikor Szavát, a Bibliát olvassuk (2Timóteus 3:16). A zsoltáríró ezért arra sürgette Jehova szolgáit, hogy „éjjel és nappal” olvassák a Szentírást (Zsoltárok 1:1, 2). Ez komoly erőfeszítést kíván meg tőlünk, de minden ilyen irányú fáradozás megéri. Ahogyan a 18. fejezetben láttuk, a Biblia olyan, mint egy értékes levél, melyet égi Atyánktól kaptunk. Az olvasása tehát nem válhat terhes feladattá. Élővé kell tennünk, amit olvasunk a Szentírásból. Hogyan lehet ezt megvalósítani?

⁸ Képzeld magad elé azt a bibliai történetet, amelyiket éppen olvasod. Valóságos emberekként lásd a szereplőket. Próbáld megérteni a múltjukat, a körülményeiket, az indítékaikat. Aztán gondolkodj el mélyen az olvasottakon, és közben tegyél fel magadnak ilyen kérdéseket: „Mit tanulhatok ebből a beszámolóból Jehováról? Mely tulajdonságai tűnnek ki belőle? Milyen alapelvet akar Jehova tanítani nekem, és hogyan tudnám alkalmazni azt az életemben?” Olvass, elmélkedj, és alkalmazd a tanultakat! Eközben Isten Szava élővé válik számodra (Zsoltárok 77:13; Jakab 1:23–25).

9. Ki „a hű és értelmes rabszolga”, és miért fontos, hogy figyelmesen hallgassuk ezt a „rabszolgát”?

⁹ Jehova „a hű és értelmes rabszolga” által is beszél hozzánk. Jézus a jövendölésének megfelelően kinevezte a felkent keresztény férfiak egy kis csoportját, hogy szellemi ’eledelről’ gondoskodjon  „a kellő időben” ezekben a nehéz, utolsó napokban (Máté 24:45–47). Amikor olyan irodalmat olvasunk, mely azért készült, hogy pontos ismeretet szerezhessünk a Bibliából, és amikor keresztény összejöveteleken vagy kongresszusokon veszünk részt, olyankor a rabszolga szellemileg táplál bennünket. Krisztus rabszolgájáról lévén szó, bölcsen tesszük, ha megszívleljük Jézus szavait: „Ügyeljetek . . . arra, hogy miként figyeltek” (Lukács 8:18). Figyelmesen hallgatunk, mert elismerjük, hogy Jehova többek között a hű rabszolgát használja fel arra, hogy gondolatokat közöljön velünk.

10—12. a) Miért csodálatos ajándék Jehovától az ima? b) Milyen imákban leli örömét Jehova, és miért lehetünk biztosak abban, hogy értékeli az imáinkat?

¹⁰ De mit mondhatunk az Istennel folytatott beszélgetésről? Tudunk-e Jehovával beszélni? Ez lenyűgöző gondolat! Ha megpróbálnál országod leghatalmasabb vezetője elé járulni, hogy valamilyen személyes ügyedről beszélj vele, mennyi esélyed lenne rá, hogy sikerül találkoznod vele? Egyes esetekben már maga a próbálkozás is veszélyes lenne! Eszter és Márdokeus napjaiban úgy volt, hogy ha valaki anélkül járult a perzsa uralkodó elé, hogy az hívatta volna, akkor az életével játszott (Eszter 4:10, 11). Most képzeld el, hogy a világegyetem Szuverén Ura elé járulsz, akihez képest a leghatalmasabb emberek is csak olyanok, „mint sáskák” (Ézsaiás 40:22). Akkor hát félnünk kell közeledni hozzá? Egyáltalán nem!

¹¹ Jehova olyan módszert választott a hozzá való közeledésre, amely mindenki előtt nyitva áll, mégis egyszerű: ez az ima. Még egy egészen kicsi gyermek is tud Jehovához imádkozni hittel, Jézus nevében (János 14:6; Héberek 11:6). Az ima lehetővé teszi, hogy a legbonyolultabb, titkos gondolatainkat és érzéseinket is közöljük — még azokat is, amelyek annyira fájóak, hogy nehezünkre esik szavakba önteni őket (Róma 8:26). Semmi haszna sincs, ha ékesszólásunkkal, dagályos stílussal vagy hosszú, terjengős imákkal próbálunk hatást gyakorolni Jehovára (Máté 6:7, 8). De Jehova nem korlátozza, hogy milyen  hosszan vagy milyen gyakran szóljunk hozzá. Sőt, Szavában azt a felszólítást olvashatjuk, hogy „szüntelenül imádkozzatok” (1Tesszalonika 5:17).

¹² Ne feledjük, hogy egyedül Jehovát nevezik „könyörgést meghallgatónak”, és ő valódi beleéléssel hallgat (Zsoltárok 65:3). Vajon Jehova csak elviseli hűséges szolgáinak az imáit? Nem, ő igazából örömét leli ezekben az imákban. Szava az ilyen imákat füstölőszerhez hasonlítja, melynek az égetésekor jó illatú, megnyugtató füst száll felfelé (Zsoltárok 141:2; Jelenések 5:8; 8:4). Milyen bátorító arra gondolni, hogy őszinte imáink ugyanígy felszállnak, és gyönyörűségére vannak a Szuverén Úrnak! Ha tehát szeretnél közeledni Jehovához, imádkozz hozzá alázatosan és gyakran, mindennap. Öntsd ki neki a szívedet, semmit se titkolj el előle! (Zsoltárok 62:9). Oszd meg égi Atyáddal az aggodalmaidat és az örömeidet, adj neki hálát, és dicsérd őt! Így egyre szorosabb lesz a közöttetek levő kötelék.

13—14. Mit jelent Jehovát imádni, és miért illő imádnunk őt?

¹³ Amikor Jehova Istennel beszélgetünk, nem csupán hallgatunk és beszélünk, mintha egy barátunkkal vagy rokonunkkal társalognánk. Ilyenkor voltaképpen imádjuk Jehovát, és megadjuk neki azt a hódolatteljes tiszteletet, amelyet teljes mértékben megérdemel. Az igaz imádat az egész életünkre hatással van. Ezáltal mutatjuk ki Jehovának teljes lelkű szeretetünket és odaadásunkat, és ez egyesíti Jehova valamennyi hűséges teremtményét, az égieket és a földieket egyaránt. János apostol látomásban hallotta, amint egy angyal a következő parancsot hirdette ki: „imádjátok . . . Azt, aki az eget, a földet, a tengert és a vizek forrásait alkotta!” (Jelenések 14:7).

¹⁴ Miért kell imádnunk Jehovát? Gondoljunk azokra a tulajdonságokra, amelyeket már elemeztünk, például a szentségre, hatalomra, önuralomra, igazságosságra, bátorságra, irgalomra, bölcsességre, alázatra, szeretetre, könyörületre, lojalitásra és jóságra. Megtanultuk, hogy Jehova minden értékes tulajdonságot  a lehető legmagasabb fokon művel. Ha megpróbáljuk felfogni tulajdonságainak összességét, rájövünk, hogy Jehova sokkal több, mint egy nagy és csodálatra méltó Személyiség. Lenyűgözően dicsőséges, és mérhetetlenül nagyobb nálunk (Ézsaiás 55:9). Jehova kétségtelenül jogos Szuverénünk, és okvetlenül megérdemli, hogy imádjuk. De hogyan kell imádnunk őt?

15. Hogyan imádhatjuk Jehovát „szellemmel és igazsággal”, és mire nyílik lehetőségünk a keresztény összejöveteleken?

¹⁵ Jézus azt mondta, hogy „az Isten Szellem, és akik imádják, azoknak szellemmel és igazsággal kell imádatot bemutatniuk” (János 4:24). Ahhoz, hogy „szellemmel” imádjuk Istent, fontos, hogy velünk legyen a szelleme, és hagyjuk, hogy az vezessen minket. Ezenkívül az igazsággal összhangban kell imádatot bemutatnunk, az Isten Szavában található pontos ismeretnek megfelelően. Minden alkalommal, amikor összegyűlünk hívőtársainkkal, értékes lehetőségünk nyílik arra, hogy „szellemmel  és igazsággal” imádjuk Jehovát (Héberek 10:24, 25). Amikor dicséreteket énekelünk Jehovának, együtt imádkozunk hozzá, valamint figyelünk a Szaván alapuló megbeszélésekre, és részt veszünk azokban, akkor szeretetet tanúsítunk iránta, tiszta imádatot mutatva be neki.

16. Melyik az igaz keresztényeknek szóló egyik legnagyobb parancsolat, és miért érzünk késztetést arra, hogy engedelmeskedjünk neki?

¹⁶ Olyankor is imádjuk Jehovát, amikor beszélünk róla másoknak, azaz nyilvánosan dicsérjük (Héberek 13:15). Azt mondhatjuk, hogy az igaz keresztényeknek szóló egyik legnagyobb parancsolat az, hogy prédikálják a Jehova Királyságáról szóló jó hírt (Máté 24:14). Lelkesen engedelmeskedünk, mert szeretjük Jehovát. Amikor arra gondolunk, hogy „a dolgok ezen rendszerének istene”, Sátán, az Ördög hogyan ’vakította meg a nem hívők elméjét’, azáltal hogy rosszindulatú hazugságokat kezdett terjeszteni Jehováról, ugye égünk a vágytól, hogy Tanúk lehessünk Istenünk mellett, és tisztázhassuk őt az ilyen rágalmak alól? (2Korintus 4:4; Ézsaiás 43:10–12). És mikor Jehova csodálatos tulajdonságain tűnődünk, ugye előtör belőlünk az a vágy, hogy beszéljünk róla másoknak? Nincs is nagyobb kiváltság annál, mint hogy segíthetünk másoknak, hogy ők is úgy ismerhessék és szerethessék égi Atyánkat, ahogy mi.

17. Mit foglal magában Jehova imádata, és miért kell feddhetetlenül imádnunk őt?

¹⁷ Jehova imádata még ennél is többet foglal magában. Az életünk minden területét érinti (Kolosszé 3:23). Ha valóban elfogadjuk Jehovát mint Szuverén Urunkat, akkor igyekszünk mindenben az ő akarata szerint eljárni: a családi életünkben, a munkahelyünkön, a másokkal való bánásmódunkban és szabad időnkben. Arra törekszünk, hogy „teljes szívvel”, feddhetetlenül szolgáljuk Jehovát (1Krónika 28:9, Úf.). Az ilyen imádat kizárja, hogy szívünk megosztott legyen, vagy hogy kettős életet éljünk. Ez azt jelentené, hogy képmutatóan olyan látszatot igyekszünk fenntartani, hogy szolgáljuk Jehovát, de közben titokban súlyos bűnöket gyakorolunk. A feddhetetlenséggel  nem fér össze az ilyen képmutatás; a szeretet miatt visszataszítónak érezzük a kétszínűséget. Az istenfélelem is segítség. A Biblia ezt a mélységes tiszteletet azzal köti össze, hogy megőrizhetjük Jehova meghitt közelségét (Zsoltárok 25:14).

18—19. Miért nem túl merész gondolat az, hogy egyszerű, tökéletlen emberek képesek utánozni Jehova Istent?

¹⁸ Ennek a könyvnek minden egyes része egy olyan fejezettel zárult, amely rámutatott, hogyan ’lehetünk az Isten utánzóivá mint szeretett gyermekek’ (Efézus 5:1). Nagyon fontos észben tartanunk, hogy tökéletlen létünkre képesek vagyunk igazán utánozni Jehovát abban, ahogyan a hatalmával él, igazságosságot gyakorol, bölcsen cselekszik, és szeretetet mutat, s mindezt tökéletesen teszi. Honnan tudjuk, hogy csakugyan lehetséges utánozni a Mindenhatót? Emlékezzünk vissza, hogy Jehova nevének a jelentése azt tanítja nekünk, hogy Isten azzá válik, amivé csak akar, hogy véghezvigye szándékait. Joggal vált ki belőlünk bámulatot ez a képesség, de vajon mi teljesen távol állunk ettől? Nem.

¹⁹ Isten képére lettünk megteremtve (1Mózes 1:26). Az ember ennélfogva semelyik földi teremtményhez sem hasonlít. Minket nem pusztán az ösztönök, a génjeink vagy a környezeti tényezők irányítanak. Jehovától értékes ajándékot kaptunk: a szabad akaratot. Korlátaink és tökéletlenségeink ellenére magunk dönthetjük el, hogy mivé válunk. Vágysz rá, hogy szerető, bölcs, igazságos ember legyél, aki helyesen él a hatalmával? Jehova szelleme segítségével pontosan ilyenné válhatsz! Gondolj bele, mennyi jót tehetsz így!

20. Miért mondhatjuk, hogy jót teszünk azzal, ha utánozzuk Jehovát?

²⁰ Kedvére lehetsz égi Atyádnak, és megvidámíthatod a szívét (Példabeszédek 27:11). Sőt, „teljesen kedvére” lehetsz Jehovának, mert ő megérti a korlátaidat (Kolosszé 1:9, 10). És amint jó tulajdonságok kifejlesztésén dolgozol szerető Atyádat  utánozva, nagy kiváltságban lesz részed. Fényhordozó lehetsz egy sötét és Istentől elidegenedett világban (Máté 5:1, 2, 14). Némileg visszatükrözheted a földön Jehova dicsőséges személyiségét. Micsoda megtiszteltetés!

21—22. Milyen végtelen utazásnak néz elébe mindenki, aki szereti Jehovát?

²¹ A Jakab 4:8-ban feljegyzett, egyszerű buzdítás nem csupán cél. Inkább útnak nevezhetnénk. Ha hűségesek maradunk, az utazásunk soha nem ér véget, hanem folyton egyre közelebb fogunk kerülni Jehovához. Elvégre mindig lesz mit tanulnunk róla. Ne gondoljuk, hogy ebből a könyvből már mindent megtudtunk Jehováról, amit csak tudni lehet róla. Hiszen még csak elkezdtünk beszélni mindarról, amit a Biblia feltár Istenünkről! És még a Bibliából sem tudhatunk meg mindent Jehováról. János apostol azt állította, hogy ha mindent írásba foglalnának, amit Jézus a földi szolgálata alatt tett, „maga a világ sem tudná  befogadni a megírt tekercseket” (János 21:25). Ha ilyet mondhatnak a Fiúról, mennyivel inkább igaz ez az Atyára!

²² Még az örök élet során sem fejeződik be az a folyamat, hogy Jehováról tanulunk (Prédikátor 3:11, Úf.). Akkor gondolj bele, milyen kilátásaink vannak! Évszázadokkal, évezredekkel, évmilliókkal, sőt évmilliárdokkal a hátunk mögött már sokkal többet fogunk tudni Jehova Istenről, mint most. De akkor is azt fogjuk érezni, hogy még számtalan csodás dolgot tanulhatunk. Szívesen tanulunk többet, mert mindig lesz okunk, hogy a zsoltáríróhoz hasonlóan érezzünk, aki így énekelt: „oly jó közelednem Istenhez” (Zsoltárok 73:28, NW). Az örök élet elképzelhetetlenül tartalmas és változatos lesz, és a Jehovához való közeledés mindig is a legszebb része lesz az életnek.

23. Mire kaptál most buzdítást?

²³ Bárcsak már most viszonoznád Jehova szeretetét, azáltal hogy teljes szíveddel, lelkeddel, elméddel és erőddel szereted őt! (Márk 12:29, 30). Legyen lojális és állhatatos a szereteted! A nap nap után meghozott kisebb-nagyobb döntéseid mögött mindig ugyanaz legyen az ösztönzőerő — látszódjon, hogy mindig azt az ösvényt szeretnéd választani, amely az égi Atyáddal ápolt szorosabb kapcsolathoz vezet. Mindenekfelett kívánjuk, hogy kerülj egyre közelebb Jehovához, ő pedig kerüljön egyre közelebb hozzád, egy örökkévalóságon át!