Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 27

Namɔ Ji O-Nyɔŋmɔ?

Namɔ Ji O-Nyɔŋmɔ?

MƐNI hewɔ sanebimɔ nɛɛ, ni ji, Namɔ ji o-Nyɔŋmɔ? lɛ he hiaa lɛ?— Ejaakɛ mɛi jáa nyɔŋmɔi pii. (1 Korintobii 8:5) Beni Yehowa kɛ hewalɛ ha bɔfo Paulo koni etsá nuu ko ni enyiɛko dã lɛ, gbɔmɛi lɛ bolɔ akɛ: “Nyɔŋmɔi lɛ etsɔmɔ amɛhe tamɔ gbɔmɛi kɛyimɔ shi kɛba wɔŋɔɔ.” Gbɔmɛi lɛ miisumɔ ni amɛjá Paulo kɛ enaanyo Barnaba. Amɛtsɛ́ Paulo akɛ Herme kɛ Barnaba akɛ Dio, ni ji amɛ apasa nyɔŋmɔi lɛ agbɛi lɛ.

Shi Paulo kɛ Barnaba eŋmɛɛɛ gbɛ koni gbɔmɛi lɛ ajá amɛ. Amɛsha foi kɛbote gbɔmɛi ni amɛbua amɛhe naa lɛ ateŋ ni amɛkɛɛ akɛ: ‘Nyɛkua nyɛsɛɛ kɛjɛa nɛkɛ yakayakanii nɛɛ ahe kɛbaa Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ lɛ ŋɔɔ.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 14:8-15) Namɔ ji “Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ lɛ” ní bɔ nibii fɛɛ lɛ?— Hɛɛ, lɛ ji Yehowa, “mɔ ni kwɔ fe fɛɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ” lɛ. Yesu tsɛ́ Yehowa akɛ “anɔkwa Nyɔŋmɔ kome lɛ.” No hewɔ lɛ, namɔ pɛ esa akɛ ajá lɛ?— Yehowa pɛ!—Lala 83:19; Yohane 17:3; Kpojiemɔ 4:11.

Mɛni hewɔ Paulo kɛ Barnaba eŋmɛɛɛ gbɛ koni gbɔmɛi lɛ akula shi aha amɛ lɛ?

Mɛi pii jáa nyɔŋmɔi shi jeee “anɔkwa Nyɔŋmɔ kome lɛ.” Bei pii lɛ amɛjáa nibii ni amɛkɛ tso, tɛ, loo dade fee lɛ. (2 Mose 32:4-7; 3 Mose 26:1; Yesaia 44:14-17) Yɛ bei komɛi amli lɛ atsɛɔ hii kɛ yei ni heɔ gbɛi lɛ akɛ nyɔŋmɔi, ŋulamii, loo amagai. Ani eja ákɛ, akɛ anunyam aha amɛ?—

Beni Saulo batsɔ bɔfo Paulo lɛ, eŋma akɛ: “Je nɛŋ nyɔŋmɔ lɛ eshwila mɛi ní heee yeee lɛ ajwɛŋmɔi lɛ.” (2 Korintobii 4:4) Namɔ ji nɛkɛ nyɔŋmɔ nɛɛ?— Hɛɛ, lɛ ji Satan Abonsam! Satan enyɛ eha mɛi ejá gbɔmɛi kɛ nibii pii.

Beni Satan bɔ mɔdɛŋ ni eha Yesu akula shi ni ejá lɛ lɛ, mɛni Yesu kɛɛ Satan?— “[Yehowa, NW], o-Nyɔŋmɔ lɛ, ojá, ni lɛ kɛkɛ osɔmɔ!” (Mateo 4:10, wɔma efã ko nɔ mi.) No hewɔ lɛ, Yesu fee lɛ faŋŋ akɛ Yehowa pɛ esa akɛ ajá. Nyɛhaa wɔkanea oblahii komɛi ni le enɛ lɛ ahe sane. Amɛgbɛi ji Shadrak, Meshak, kɛ Abednego.

Nɛkɛ Hebri oblahii nɛɛ ji Nyɔŋmɔ maŋ ni ji Israel maŋ lɛŋ bii lɛ ateŋ mɛi komɛi, ni aŋɔ amɛ nom kɛtee Babilon shikpɔŋ lɛ nɔ. Beni amɛyɔɔ jɛmɛ lɛ, maŋtsɛ ko ni atsɛɔ lɛ Nebukadnezar fee shika amaga kpeteŋkpele ko. Gbi ko lɛ efã akɛ, kɛ́ atswa saŋku lala ko lɛ, esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ akula shi aha amaga lɛ. Ebɔ kɔkɔ akɛ: ‘Mɔ fɛɛ mɔ ni kulaaa shi ni ejá lɛ, abaashɛ lɛ afɔ̃ flɔnɔɔ ni tsoɔ grigri mli.’ Kulɛ mɛni obaafee?—

Mɛni hewɔ nɛkɛ hii nɛɛ kulaaa shi amɛhaaa amaga lɛ?

Bei pii lɛ, Shadrak, Meshak, kɛ Abednego feɔ nɔ fɛɛ nɔ ni maŋtsɛ lɛ fãa akɛ afee lɛ. Shi amɛkpɛlɛɛɛ akɛ amɛaafee enɛ. Ani ole nɔ hewɔ?— Ejaakɛ Nyɔŋmɔ mla lɛ kɛɔ akɛ: ‘Kaafee amaga ko yɛ misɛɛ. Kaashɔ̃ amaga ko oha ohe ni kaakula shi oha lɛ.’ (2 Mose 20:3-5) No hewɔ lɛ, Shadrak, Meshak, kɛ Abednego bo Yehowa mla lɛ toi moŋ fe nɔ ni amɛaabo maŋtsɛ lɛ famɔ lɛ toi.

Maŋtsɛ lɛ mli fu waa, no hewɔ lɛ, amrɔ nɔŋŋ ni eha akɛ Hebri oblahii etɛ lɛ badamɔ ehiɛ. Ebi akɛ: ‘Ani eji anɔkwale akɛ nyɛkɛɛ nyɛsɔmɔɔɔ mi diɛŋtsɛ minyɔŋmɔi lɛ? Maŋmɛ nyɛ gbɛ shikome ekoŋŋ. Agbɛnɛ, kɛ́ nyɛnu saŋku lala lɛ, nyɛkulaa shi ni nyɛjáa amaga ni mifee lɛ. Kɛ́ nyɛfeee nakai lɛ, abaashɛrɛ nyɛ awo flɔnɔɔ ni la tsoɔ grigri yɛ mli lɛ mli. Ni namɔ ji nakai nyɔŋmɔ lɛ ni baanyɛ ajie nyɛ kɛjɛ midɛŋ?’

Mɛni oblahii lɛ baafee agbɛnɛ? Kulɛ mɛni obaafee?— Amɛkɛɛ maŋtsɛ lɛ akɛ: ‘Wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ ni wɔjáa lɛ lɛ baanyɛ ajie wɔ. Shi kɛji ejieee wɔ po lɛ, jeee o-nyɔŋmɔi lɛ wɔbaasɔmɔ. Wɔkulaŋ shi wɔhaŋ oshika amaga lɛ.’

Maŋtsɛ lɛ mli wo la fe nine. Efã akɛ: ‘Nyɛhaa flɔnɔɔ lɛ adɔa tói kpawo fe bɔ ni eyɔɔ daa lɛ!’ Kɛkɛ ni efã ehii ni he wa lɛ akɛ amɛfimɔ Shadrak, Meshak, kɛ Abednego ni amɛshɛrɛ amɛ amɛwo la flɔnɔɔ lɛ mli! Bɔ ni flɔnɔɔ lɛ edɔ eha sɔŋŋ hewɔ lɛ, la lilɛi lɛ gbe maŋtsɛ lɛ diɛŋtsɛ hii lɛ! Ni Hebribii etɛ lɛ hu?

Shadrak, Meshak, kɛ Abednego yagbee la lɛ teŋ tuuntu. Shi amɛte shi amɛdamɔ shi! La lɛ eshãaa amɛ. Ni amɛjeee mɛi ni afimɔ amɛ hu. Te aaafee tɛŋŋ ni enɛ aaanyɛ aba lɛ nakai hu?— Maŋtsɛ lɛ kwɛ flɔnɔɔ lɛ mli, ni nɔ ni ena lɛ ha eshe gbeyei. Ebi akɛ, ‘Ani jeee mɛi etɛ wɔshɛrɛ amɛ wɔwo la lɛ mli lɛ?’ Etsuji lɛ ha hetoo akɛ: ‘Hɛɛ, Oo maŋtsɛ!’

Te fee tɛŋŋ ni Yehowa here etsuji lɛ ayiwala kɛjɛ flɔnɔɔ ni tsoɔ grigri lɛ mli?

Kɛkɛ ni maŋtsɛ lɛ kɛɛ: ‘Shi naa! Miina gbɔmɛi ejwɛ ni nyiɛ jɛmɛ, ni la lɛ yeee amɛteŋ mɔ ko mɔ ko awui.’ Ani ole mɔ ni nakai mɔ ni ji ejwɛ lɛ ji?— Eji Yehowa ŋwɛibɔfo. Ebu Hebribii etɛ lɛ ahe koni nɔ ko akapila amɛ.

Ojogbaŋŋ, beni maŋtsɛ lɛ na enɛ lɛ, eba flɔnɔɔ lɛ naa, ni ebo etsɛ́ akɛ: “Shadrak kɛ Meshak kɛ Abednego, nyɛ-Nyɔŋmɔ mɔ ni yɔɔ ŋwɛi shɔŋŋ lɛ tsuji, nyɛjea kpo ní nyɛbaa!” Beni amɛje kpo lɛ, mɔ fɛɛ mɔ na akɛ la lɛ eshãko amɛ. Lasu po ejeee fũ yɛ amɛhe. Kɛkɛ ni maŋtsɛ lɛ kɛɛ akɛ: ‘Ajɔɔ Shadrak kɛ Meshak kɛ Abednego Nyɔŋmɔ lɛ, ni tsu ebɔfoi koni amɛbahere etsuji ayiwala akɛni amɛjáaa nyɔŋmɔ ko kwraa akɛ ja amɛ diɛŋtsɛ amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ pɛ lɛ.’—Daniel, yitso 3.

Mɛɛ amagai gbɔmɛi woɔ amɛhiɛ nyam ŋmɛnɛ?

Wɔbaanyɛ wɔkase nii kɛjɛ nɔ ni ba yɛ nakai beaŋ lɛ mli. Ŋmɛnɛ po, mɛi feɔ amagai koni ajá amɛ. The Encyclopedia Americana lɛ kɛɔ akɛ: “Aflaŋaa lɛ yɛ krɔŋkrɔŋ tamɔ krɔɔs lɛ nɔŋŋ.” Abaanyɛ ni akɛ tso, tɛ, dade, loo mama afee amagai. Yesu klɛŋklɛŋ kaselɔi lɛ kɛ amɛhe wooo jamɔ nifeemɔ mli amɛhaaa Roma maŋtsɛ lɛ, ni enɛ ji nifeemɔ ní yinɔsaneŋmalɔ Daniel P. Mannix kɛɛ akɛ, abaanyɛ akɛto “aflaŋaa ni akpɛlɛɛɛ nɔ akɛ abaaŋa kɛ maŋ kita ni akãaa lɛ” he lɛ.

No hewɔ lɛ, ani osusuɔ akɛ, kɛ́ akɛ mama, tso, tɛ, loo dade fee jamɔ mli amaga ko lɛ eji nɔ ko ni yɔɔ srɔto yɛ enɛ he yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ?— Ani ebaafee nɔ ni ja kɛha Yehowa tsulɔ akɛ efee jamɔ nifeemɔ ko yɛ amaga ni tamɔ nɛkɛ hiɛ?— Shadrak kɛ Meshak kɛ Abednego efeee nakai, ni eŋɔɔ Yehowa naa. Mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ okase amɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ?—

Mɛi ni sɔmɔɔ Yehowa lɛ nyɛŋ ajá mɔ kroko loo nɔ kroko. Kanemɔ nɔ ni awie yɛ enɛ he lɛ yɛ Yoshua 24:14, 15, 19-22; Yesaia 42:8; 1 Yohane 5:21; kɛ Kpojiemɔ 19:10.