Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 47

Bɔ Ni Wɔfeɔ Wɔleɔ Akɛ Harmagedon Ebɛŋkɛ

Bɔ Ni Wɔfeɔ Wɔleɔ Akɛ Harmagedon Ebɛŋkɛ

BƐ OLE nɔ ni okadi ji, aloo jeee nakai?— Wɔkane nɔ ko ni kɔɔ okadi ko ni Nyɔŋmɔ kɛha ni tsɔɔ akɛ ekɛ nu afua kpataŋ je lɛ hiɛ dɔŋŋ lɛ he lɛ he sane yɛ Yitso 46 lɛ mli. Agbɛnɛ hu, kaselɔi lɛ bi koni eha amɛ okadi ko bɔni afee ni amɛnyɛ ni amɛkɛle beni Yesu eku esɛɛ eba lɛ, kɛ be mli ni je lɛ, aloo nibii agbɛjianɔtoo lɛ naagbee ebɛŋkɛ lɛ.—Mateo 24:3.

Akɛni Yesu baahi ŋwɛi ni anaŋ lɛ hewɔ lɛ, ehe bahia ni aná okadi ko ni mɛi baanyɛ ana ni baatsɔɔ akɛ ebɔi nɔyeli. No hewɔ lɛ, Yesu gba nibii ni esa akɛ ekaselɔi lɛ akpa gbɛ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ. Kɛji akɛ nibii nɛɛ ba mli lɛ, no baatsɔɔ akɛ eku esɛɛ eba ni ebɔi nɔyeli yɛ ŋwɛi akɛ Maŋtsɛ.

Bɔni afee ni Yesu atsɔɔ ekaselɔi lɛ hiamɔ ni yɔɔ saramɔ ni aaaya nɔ asara lɛ he lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛkwɛa agbamitso lɛ kɛ tsei fɛɛ; be mli beebe ni amɛfũɔ baai lɛ, kɛ́ nyɛna lɛ, nyɛ diɛŋtsɛ nyɛle akɛ latsa be eshɛ etã.” (Wɔma efã ko nɔ mi.) Ole bɔ ni ooofee ole akɛ latsa be eshɛ. Ni obaanyɛ ole beni Harmagedon ebɛŋkɛ kɛ́ ona nibii ni Yesu wie he lɛ akɛ amɛmiiya nɔ lɛ.—Luka 21:29, 30.

Mɛɛ nikasemɔ Yesu tsɔɔ lɛ be ni ewie agbamitso lɛ he lɛ?

Wɔbaakwɛ mfonirii komɛi ni kɔɔ nibii ni Yesu wie he akɛ nomɛi baafee okadii ni baatsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ebɛŋkɛ lɛ ahe lɛ ateŋ ekomɛi yɛ baafa nɛɛ kɛ nɔ ni baanyiɛ sɛɛ lɛ mli. Kɛji akɛ nɛkɛ nibii nɛɛ fɛɛ ba mli lɛ, Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli ni Kristo ji e-Nɔyelɔ lɛ baajwara maŋtsɛyelii krokomɛi lɛ fɛɛ wɔtsɔwɔtsɔ, taakɛ wɔkane yɛ Yitso 46 lɛ mli lɛ.

No hewɔ lɛ, kwɛmɔ mfonirii ni yɔɔ baafai enyɔ ni tsɔ̃ enɛ hiɛ lɛ amli lɛ jogbaŋŋ, ni wɔbaawie he. Obaanyɛ okane nibii ni kɔɔ nɔ ni onaa yɛ mfonirii nɛɛ amli lɛ ahe yɛ Mateo 24:6-14 kɛ Luka 21:9-11. Agbɛnɛ hu, kadimɔ nɔmba bibioo ni yɔɔ mfoniri fɛɛ mfoniri yiteŋgbɛ lɛ. Anaa nakai nɔmba lɛ nɔŋŋ yɛ kuku ni wieɔ nakai mfoniri lɛ he lɛ shishijee gbɛ. Agbɛnɛ ha wɔkwɛ kɛji akɛ okadi ni Yesu kɛha lɛ ateŋ nɔ ni fa miiba mli ŋmɛnɛ.

(1) Yesu kɛɛ akɛ: “Shi nyɛaanu tai kɛ tai atãtsii ahe; . . . maŋ aaate shi awo maŋ, ni maŋtsɛyeli aaate shi awo maŋtsɛyeli.” Ani onu amaniɛbɔi ni kɔɔ tai ahe?— Awu klɛŋklɛŋ jeŋ ta lɛ yɛ afi 1914 kɛyashi afi 1918, kɛkɛ ni awu Jeŋ Ta II lɛ yɛ afi 1939 kɛyashi afi 1945. Dani nakai be lɛ aaashɛ lɛ, no mli lɛ, awuko jeŋ ta ko kwraa dã! Amrɔ nɛɛ, awuuɔ tai yɛ je lɛŋ he fɛɛ he. Etamɔ nɔ ni daa gbi lɛ, wɔnuɔ aloo wɔkaneɔ nibii ni kɔɔ tai ahe kɛjɛɔ TV, redio, kɛ adafitswaa woji amli.

(2) Yesu kɛɛ hu akɛ: ‘Hɔmɔ aaaba hei srɔtoi fɛɛ.’ Taakɛ bɔ ni ekolɛ ole lɛ, jeee mɔ fɛɛ mɔ náa niyenii ni fa bɔ ni sa eyeɔ. Gbɔmɛi akpekpei abɔ gboɔ daa gbi yɛ niyenii ni fa bɔ ni sa ni amɛnáaa amɛye lɛ hewɔ.

(3) Yesu kɛfata he akɛ: ‘Gbele helai aaaba hei srɔtoi fɛɛ.’ Ani ole nɔ ni gbele hela ji?— No ji hela ni gbeɔ mɛi babaoo. Gbele hela ko ni naa wa waa ni gbɛi ji Spanish flu lɛ gbe gbɔmɛi aaafee akpekpei 20 yɛ afi kome pɛ aloo nɔ ni miihe ashɛ nakai mli. Eeenyɛ eba akɛ yɛ wɔbei nɛɛ amli lɛ, AIDS baanyɛ agbe gbɔmɛi ni fa fe nakai. Ni kansa, tsui hela kɛ helai krokomɛi yɛ ni gbeɔ gbɔmɛi akpekpei abɔ daa afi.

(4) Yesu kɛ okadi lɛ fã kroko hu ha, ni ekɛɛ akɛ: “Shikpɔŋhosomɔi aaaba hei srɔtoi fɛɛ.” Ani ole nɔ ni shikpɔŋhosomɔ ji?— Shikpɔŋhosomɔ haa shikpɔŋ lɛ hosoɔ yɛ onane shishi. Tsũi kumɔɔ shwieɔ shi, ni bei babaoo lɛ egbeɔ mɛi. Kɛjɛ afi 1914 kɛbaa nɛɛ, shikpɔŋhosomɔi babaoo eba yɛ afi fɛɛ afi mli. Ani onu shikpɔŋhosomɔi ahe?—

(5) Yesu kɛɛ akɛ, okadii lɛ ateŋ ekroko hu ji ‘efɔŋfeemɔ ni baafa babaoo.’ No hewɔ ni juu kɛ basabasafeemɔ efa babaoo lɛ. Mɛi ni yɔɔ he fɛɛ he miishe gbeyei akɛ ekolɛ mɔ ko baaba amɛshiai amli koni amɛbaju amɛ. Awuiyeli kɛ basabasafeemɔ ni fa babaoo tamɔ nɛkɛ bako je lɛŋ he fɛɛ he dã tamɔ bɔ ni eji amrɔ nɛɛ.

(6) Yesu kɛ okadi lɛ fã kroko hu ni he hiaa waa ha beni ekɛɛ akɛ: “Aaashiɛ maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa nɛɛ atsɔɔ je nɛŋ fɛɛ, ní akɛye jeŋmaji lɛ fɛɛ odase; ni no dani naagbee lɛ aaaba” lɛ. (Mateo 24:14) Kɛji akɛ oheɔ nɛkɛ “sanekpakpa nɛɛ” oyeɔ lɛ, no lɛ esa akɛ owie he otsɔɔ mɛi krokomɛi. Nɛkɛ gbɛ nɔ obaatsɔ koni oná okadi lɛ fã nɛɛ mlibaa mli gbɛfaŋnɔ.

Ekolɛ mɛi komɛi baakɛɛ akɛ nibii ni Yesu gba efɔ shi lɛ baa be fɛɛ be. Shi nakai nibii lɛ fɛɛ bako shikpɔŋ lɛ nɔ hei babaoo, yɛ be kome too lɛ nɔŋŋ mli tamɔ nɛkɛ dã. No hewɔ lɛ, ani onuɔ nɔ ni okadi lɛ tsɔɔ lɛ shishi?— Etsɔɔ akɛ kɛji wɔmiina akɛ nibii nɛɛ fɛɛ miiya nɔ lɛ, belɛ etsɛŋ ni Nyɔŋmɔ jeŋ hee lɛ baaye nɛkɛ yiwalɛ jeŋ nɛɛ najiaŋ.

Beni Yesu kɛ nɛkɛ okadi nɛɛ ha lɛ, ewie afi lɛ mli be ko ni yɔɔ srɔto kwraa hu he. Ekɛɛ akɛ: “Shi nyɛsɔlea, koni nyɛfoijee lɛ akaba yɛ fɛ̃ibe lɛ mli.” (Mateo 24:20) Mɛni osusuɔ akɛ etsɔɔ lɛ?—

Ojogbaŋŋ, kɛji akɛ esa akɛ mɔ ko aje oshara ko mli shweshweeshwe yɛ fɛ̃ibe mli, beni kɔɔyɔŋ tsakemɔ haa efeɔ nɔ ni wa waa, aloo ehaa efeɔ nɔ ni yɔɔ oshara po akɛ aaafã gbɛ lɛ, mɛni baanyɛ aba?— Kɛji akɛ mɔ lɛ je mli shweshweeshwe diɛŋtsɛ po lɛ, tɔlɛ babaoo ekɛfee enɛ. Ani efeŋ nɔ ni yɔɔ mɔbɔ, akɛ mɔ ko aaagbo yɛ fɛ̃i ahum ko ni tswaa waa mli, akɛni yɛ dekã ni ebɛ kɛ nibii krokomɛi afeemɔ hewɔ lɛ, enyɛɛɛ eje egbɛfaa lɛ shishi mra lɛ hewɔ?—

Be ni Yesu wie mɔdɛŋ ni abɔɔ ni ajo fɛ̃ibe naa foi lɛ he lɛ, no mli lɛ mɛni ji nikasemɔ ni etsɔɔ lɛ?

Ani ooyɔse sane oti ni Yesu wieɔ he lɛ beni ewieɔ bɔ ni esaaa akɛ amɛɔ kɛyashi fɛ̃ibe dani ajo nɔ ko naa foi lɛ?— Eekɛɛ wɔ akɛ, akɛni wɔle akɛ Harmagedon ebɛŋkɛ hewɔ lɛ, wɔsumɔŋ ni wɔshashao shi yɛ nii ni wɔɔfee ni wɔkɛtsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ Nyɔŋmɔ kɛtsɔ sɔɔmɔ ni wɔɔsɔmɔ lɛ lɛ nɔ lɛ mli. Kɛ́ wɔshashao shi lɛ, ekolɛ ebaafee nɔ ni ekpe sɛɛ tsɔ̃. No hewɔ lɛ, wɔbaatamɔ mɛi ni hi shi yɛ Nu Afua kpeteŋkpele lɛ mli, ní amɛnu nɔ ni Noa wie lɛ, shi amɛboteee adeka lɛ mli lɛ pɛpɛɛpɛ.

Enɛ sɛɛ lɛ, ha wɔwie bɔ ni nibii baatamɔ aha beni Harmagedon ta kpeteŋkpele lɛ eba naagbee lɛ he. Wɔbaakase nɔ ni Nyɔŋmɔ esaa eto kɛha wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ ni sumɔɔ lɛ ni sɔmɔɔ lɛ amrɔ nɛɛ lɛ.

Ŋmalɛi krokomɛi ni tsɔɔ akɛ Harmagedon ebɛŋkɛ lɛ ji nɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ: 2 Timoteo 3:1-52 Petro 3:3, 4.