1—2. Milyen szenvedést élnek át ma az emberek, és milyen kérdések merülnek fel ezért sokakban?

EGY háború sújtotta országban azt a több ezer nőt és gyermeket, akik egy borzalmas támadás polgári áldozatai lettek, tömegsírba temették, és a sír köré kis táblákat helyeztek. Mindegyiken ott volt a következő felirat: „Miért?” Talán ez a legfájdalmasabb kérdés, amelyet ember feltehet. Az emberek szomorúan várnak rá választ, amikor háború, katasztrófa, betegség vagy valamilyen bűncselekmény elszakítja tőlük ártatlan szeretteiket, lerombolja az otthonukat, vagy más módon okoz nekik leírhatatlan szenvedést. Tudni akarják, hogy miért történnek velük ilyen tragédiák.

² Miért engedi meg Isten a szenvedést? Ha Jehova Isten korlátlan hatalmú, szerető, bölcs és igazságos, akkor miért itatja át a világot a gyűlölet és az igazságtalanság? Gondolkodtál már ezen?

3—4. a) Miből tudjuk, hogy semmi rossz sincs abban, ha megkérdezzük, hogy miért engedi meg Isten a szenvedést? b) Mit érez Jehova a gonoszság és a szenvedés láttán?

³ Van valami rossz abban, ha megkérdezzük, hogy miért engedi meg Isten a szenvedést? Némelyek amiatt nyugtalankodnak, hogy ezzel azt fejezik ki, hogy nincs elég hitük, vagy tiszteletlenséget tanúsítanak Istennel szemben. De a Bibliát olvasva azt látjuk, hogy hűséges, istenfélő emberekben is megfogalmazódtak hasonló kérdések. Habakuk próféta például ezt kérdezte Jehovától: „Miért láttatsz velem olyat, ami ártalmas, és miért nézed a bajt? Miért van fosztogatás és erőszak szemem előtt, és miért van perlekedés és viszálykodás?” (Habakuk 1:3).

⁴ Vajon Jehova megszidta a hűséges Habakuk prófétát, amiért ilyeneket kérdezett? Nem, sőt, megengedte, hogy Habakuk őszinte szavai bekerüljenek az ihletett bibliai feljegyzésbe. Ezenkívül kiszélesítette a látókörét, és segített neki, hogy erősödjön a hite. Jehova neked is szeretné ezt megadni. Hiszen tudod, a Biblia azt tanítja, hogy ’ő törődik veled’ (1Péter 5:7). Isten minden embernél sokkal jobban gyűlöli a gonoszságot és annak következményét, a szenvedést (Ézsaiás 55:8, 9). De akkor miért van annyi szenvedés a világon?

5. Mivel szokták indokolni az emberi szenvedést, de mit tanít a Biblia?

⁵ Amikor különböző vallású emberek a vallási vezetőikhez és tanítóikhoz fordulnak azzal a kérdéssel, hogy miért van annyi szenvedés, gyakran azt a választ kapják, hogy a szenvedés Isten akaratából van, és hogy ő már régen mindent előre megszabott, még a tragikus eseményeket is. Sokaknak azt mondják, hogy Isten útjai kifürkészhetetlenek, vagy azt, hogy azért veszi el az emberek — sőt akár gyermekek — életét, hogy vele legyenek az égben. Pedig ahogy már megtanultad, Jehova Isten soha nem okoz semmi rosszat. A Biblia ezt írja: „Távol legyen az igaz Istentől, hogy gonoszul cselekedjen, és a Mindenhatótól, hogy igazságtalanul járjon el!” (Jób 34:10).

6. Miért követik el sokan azt a hibát, hogy a világon tapasztalható szenvedésért Istent okolják?

⁶ Tudod, miért követik el az emberek azt a hibát, hogy a világon tapasztalható minden szenvedésért Istent okolják? Sokszor azért hibáztatják a mindenható Istent, mert azt hiszik, hogy ő a világ igazi uralkodója. Nincsenek tisztában egy egyszerű, ám fontos igazsággal, melyet a Biblia tanít. A könyvünk 3. fejezetében tanultál arról, hogy a világ igazi uralkodója Sátán, az Ördög.

7—8. a) Hogyan tükrözi vissza a világ az uralkodója egyéniségét? b) Hogyan szaporítja a szenvedést az emberi tökéletlenség, valamint ’a bajokkal teljes idő és az előre nem látható események’?

⁷ A Biblia félreérthetetlenül kijelenti: „az egész világ a gonosz hatalmában van” (1János 5:19). Ez logikus is, nem? Ez a világ annak a láthatatlan szellemteremtménynek az egyéniségét tükrözi vissza, aki „az egész lakott földet félrevezeti” (Jelenések 12:9). Sátán gyűlölködő, álnok és kegyetlen. Ezért a befolyása alatt álló világ tele van gyűlölettel, megtévesztéssel és kegyetlenséggel. Ez az egyik oka a tömérdek szenvedésnek.

⁸ Egy másik ok — amelyről már a 3. fejezetben beszéltünk — az, hogy az emberek az éden-kerti lázadás óta tökéletlenek és bűnösök. A bűnös emberek hajlanak arra, hogy harcoljanak az uralkodásért, ami háborúkhoz, elnyomáshoz és szenvedéshez vezet (Prédikátor 4:1; 8:9). A szenvedés harmadik oka ’a bajokkal teljes idő és az előre nem látható események’ bekövetkezése (Prédikátor 9:11). Egy olyan világban, amelyet nem véd meg Jehova mint Uralkodó, az emberek szenvedésnek lehetnek kitéve, mivel éppen rosszkor vannak rossz helyen.

9. Miért lehetünk biztosak abban, hogy Jehovának jó oka van rá, hogy még ne vessen véget a szenvedésnek?

⁹ Vigasztaló az a gondolat, hogy nem Isten okozza a szenvedést. Nem ő felelős a háborúkért, a bűncselekményekért, az elnyomásért, de még a természeti katasztrófákért sem, amelyek miatt az emberek szenvednek. Azt azonban még mindig nem tudjuk, hogy miért engedi meg Jehova ezt a sok szenvedést. Ha ő a Mindenható, megvan hozzá a hatalma, hogy véget vessen a szenvedésnek. Akkor miért nem teszi meg? A szerető Istennek, akit megismertünk, biztosan jó oka van erre (1János 4:8).

10. Mit vont kétségbe Sátán, és hogyan?

¹⁰ Ahhoz, hogy megtudjuk, miért engedi meg Isten a szenvedést, gondolatban vissza kell mennünk addig a pontig, amikor elkezdődött a szenvedés. Amikor Sátán rávette Ádámot és Évát, hogy szegüljenek szembe Jehovával, felmerült egy fontos kérdés. Sátán nem Jehova hatalmát vonta kétségbe, hiszen azt ő is tudja, hogy Jehova korlátlan hatalmú. Inkább azt vitatta, hogy van-e joga uralkodni. Azáltal, hogy hazugnak állította be Istent, olyannak, aki visszatart valami jót az alattvalóitól, lényegében azzal vádolta Jehovát, hogy rossz uralkodó (1Mózes 3:2–5). Sátán azt sugallta, hogy az embereknek jobb dolguk lenne Isten uralma nélkül. Megtámadta Jehova szuverenitását, azaz uralkodási jogát.

11. Miért nem pusztította el nyomban Jehova az édeni lázadókat?

¹¹ Ádám és Éva fellázadt Jehova ellen. Voltaképpen ezt mondták: „Nincs szükségünk Jehova uralmára. Magunk is el tudjuk dönteni, hogy mi helyes, és mi helytelen.” Hogyan tudta rendezni Jehova ezt a vitakérdést? Hogyan adhatta az összes értelmes teremtmény értésére, hogy a lázadóknak nincs igazuk, és hogy valóban az ő eljárásmódja a legjobb? Valaki talán felvethetné, hogy Istennek egyszerűen el kellett volna pusztítania a lázadókat, és elölről kellett volna kezdenie az egészet. De Jehova már kijelentette, hogy az a szándéka, hogy Ádám és Éva leszármazottai töltsék be a földet, és azt akarta, hogy földi paradicsomban éljenek (1Mózes 1:28). Jehova mindig valóra váltja a szándékait (Ézsaiás 55:10, 11). És ha megölte volna az édeni lázadókat, nem született volna válasz az uralkodási jogát érintő kérdésre.

12—13. Szemléltesd, hogy miért engedte meg Jehova, hogy Sátán e világ uralkodója legyen, és az emberek önmagukat kormányozzák!

¹² Nézzünk egy szemléltetést! Tegyük fel, hogy egy tanár elmondja a tanulóknak, hogy hogyan kell megoldani egy bonyolult feladatot. Egy okos, de lázadó tanuló azt állítja, hogy a tanár megoldása téves. Bizonygatja, hogy ő tud egy sokkal jobb megoldást, arra célozva ezzel, hogy a tanár nincs a helyzet magaslatán. Néhányan az osztályból igazat adnak neki, és ugyancsak fellázadnak. Mit tegyen a tanár? Milyen hatással lenne a többi tanulóra, ha kiküldené az óráról a lázadókat? Nem az lenne a benyomásuk, hogy az osztálytársuknak és a hozzá csatlakozóknak igazuk van? Lehetséges, hogy mindnyájuk tisztelete megrendülne a tanár iránt, mert úgy tűnne, fél attól, hogy rábizonyítják a tévedését. De most tételezzük fel, hogy a tanár megengedi a lázadónak, hogy mutassa be az osztály előtt, ő hogyan oldaná meg a feladatot.

¹³ Jehova valami ehhez hasonlót tett. Ne feledkezz meg arról, hogy nemcsak az édeni lázadókra hatottak ki a történtek. Angyalok milliói figyelték az eseményeket (Jób 38:7; Dániel 7:10). Az, ahogyan Jehova a lázadásra reagált, nagyon is érintette őket, és végső soron minden értelmes teremtményt. Nos, mit tett Jehova? Megengedte Sátánnak, hogy mutassa meg, hogyan uralkodna ő az emberiség fölött. Azt is hagyta, hogy az emberek önmagukat kormányozzák Sátán irányításával.

14. Mi lesz a haszna annak, hogy Jehova megengedte az embereknek, hogy önmagukat kormányozzák?

¹⁴ A példánkban említett tanár tudja, hogy a lázadó tanuló és a támogatói tévednek. De azt is tudja, hogy ha lehetőséget ad nekik a bizonyításra, az az egész osztálynak a javára válik. Ha kudarcot vallanak, minden becsületes tanuló látni fogja, hogy egyedül a tanár alkalmas az osztály vezetésére. Megértik majd, hogy később miért küldi ki az óráról az esetleges lázadókat. Jehova ugyanígy tudja, hogy minden tiszta szívű embernek és angyalnak jó lesz az, ha láthatják, hogy Sátán és lázadó társai kudarcot vallanak, és hogy az emberek képtelenek önmagukat kormányozni. A régen élt Jeremiáshoz hasonlóan ők is megtanulják a következő fontos igazságot: „Jól tudom, ó, Jehova, hogy a földi embernek nincs hatalmában az ő útja. Még csak lépteit sem irányíthatja a járókelő ember” (Jeremiás 10:23).

15—16. a) Miért engedte meg Jehova, hogy ilyen sokáig tartson a szenvedés? b) Miért nem állja útját Jehova például a rettenetes bűntényeknek?

¹⁵ De miért engedte meg Jehova, hogy ilyen sokáig tartson a szenvedés? És miért nem akadályozza meg a tragédiákat? Gondoljunk arra, hogy milyen két dolgot nem tenne a szemléltetésünkben szereplő tanár. Először is, nem akadályozná a lázadó tanulót abban, hogy bizonyítson. Másodszor, nem segítene neki abban, hogy kifejtse az érveit. Most vizsgáljuk meg, milyen két dologról határozta el Jehova, hogy nem fogja megtenni. Először is, nem akadályozza meg, hogy Sátán és a támogatói megpróbálják bebizonyítani az igazukat. Ehhez hagynia kellett, hogy teljen az idő. Az emberi történelem évezredei során az emberiség az önkormányzás mindenféle formáját kipróbálhatta. Ért el némi fejlődést a tudományban és más területeken, de az igazságtalanság, a szegénység, a bűnözés és a háború egyre súlyosabb gondot jelent. Mára bebizonyosodott az emberi uralom kudarca.

¹⁶ Másodszor, Jehova nem segített Sátánnak a világ fölötti uralkodásban. Ha Isten útját állná például a rettenetes bűntényeknek, azzal éppen a lázadók ügyét támogatná, nem? Nemde azt a gondolatot táplálná az emberekben, hogy képesek önmagukat kormányozni, és ennek nem lesznek végzetes következményei? Ha Jehova így tenne, azzal bűnrészessé válna egy hazugságban, holott „lehetetlen, hogy Isten hazudjon” (Héberek 6:18).

17—18. Hogyan teszi jóvá Jehova azt a sok kárt, amelyet az emberi uralom és Sátán befolyása okozott?

¹⁷ De mit mondhatunk arról a sok kárról, amely az Isten elleni lázadás hosszú ideje alatt érte az embereket? Ne felejtsük el, hogy Jehova mindenható, így képes jóvátenni az emberi szenvedés következményeit, és ezt meg is fogja tenni. Amint már tanultuk, a környezet pusztítása úgy lesz helyrehozva, hogy a föld paradicsommá alakul. A bűn hatásai megszűnnek a Jézus váltságáldozatába vetett hit által, és a halál okozta sebeket begyógyítja a feltámadás. Isten így arra használja majd fel Jézust, „hogy lerontsa az Ördög munkáit” (1János 3:8). Jehova mindezt pontosan a megfelelő időben fogja véghezvinni. Boldogok lehetünk, hogy nem cselekedett hamarabb, mivel a türelme lehetővé tette, hogy megismerjük az igazságot, és szolgáljuk őt (2Péter 3:9, 10). Isten mindeközben őszinte imádók után kutat, és segít nekik elviselni minden szenvedést, amely ebben a zűrzavaros világban érheti őket (János 4:23; 1Korintusz 10:13).

¹⁸ Egyesek talán eltűnődnek a következő kérdésen: Megelőzhető lett volna ez a sok szenvedés, ha Isten úgy teremti meg Ádámot és Évát, hogy ne tudjanak fellázadni? Hogy választ kapjunk erre a kérdésre, újból beszélnünk kell egy értékes ajándékról, melyet Jehovától kaptunk.

19. Milyen értékes ajándékot kaptunk Jehovától, és miért kell nagyra becsülnünk?

¹⁹ Az 5. fejezetben említettük már, hogy az emberek szabad akarattal lettek megteremtve. Átérzed, mennyire értékes ajándék ez? Isten számtalan állatot alkotott, és őket főként az ösztöneik irányítják (Példabeszédek 30:24). Az emberek készítenek robotokat, melyeket be lehet programozni parancsok teljesítésére. Örülnénk neki, ha Isten ilyennek alkotott volna meg minket? Nem, mi nagyon is örülünk, hogy szabadon dönthetünk arról, hogy milyen emberek leszünk, milyen életutat követünk, kikkel barátkozunk, és még sok minden másról is. Élvezzük, hogy bizonyos mértékig szabadok vagyunk, és Isten szeretné is, ha élveznénk.

20—21. Hogyan használhatjuk fel a lehető legjobban a szabad akarat ajándékát, és miért jó, ha erre vágyunk?

²⁰ Jehova nem leli kedvét abban, ha valaki kényszerűségből szolgálja őt (2Korintusz 9:7). Gondoljuk át, hogy minek örülne jobban egy szülő. Annak, ha a gyermeke kötelességből mondaná, hogy szereti, vagy ha magától, szívből fejezné ki a szeretetét? A kérdés tehát az, hogy te hogyan élsz a Jehovától kapott szabad akarattal. Sátán, Ádám és Éva a lehető legrosszabb utat választotta. Elutasították Jehova Istent. Te mit teszel?

²¹ Módodban áll a lehető legjobban felhasználni a szabad akarat csodálatos ajándékát. Követheted azoknak a millióknak a példáját, akik Jehova mellett foglaltak állást. Ők megörvendeztetik Istent, mivel tetteikkel bizonyítják, hogy Sátán hazug, és csődöt mond mint uralkodó (Példabeszédek 27:11). Ezt te is megteheted, ha a helyes utat választod. Erről a következő fejezet beszél majd bővebben.