HӦL SE TĒ ‘E ‘ON LALOGA

Skip to table of contents

‘ONASOA

As Ha‘ ‘on ‘Ạitu—‘on A‘es‘ao‘ạkiga ma ‘on Fuạga

As Ha‘ ‘on ‘Ạitu—‘on A‘es‘ao‘ạkiga ma ‘on Fuạga

‘E ‘OU Puk Ha‘ heta, Salamo 83:18 ta höl‘ȧk tapen? The New World Translation of the Holy Scriptures höl‘ȧk tape‘ ut hete‘: “La famori la ‘inea‘ia ne ‘äe ne he‘ ‘ou asa Jihova, ‘äe ‘esea het tä Purer se‘ ‘e rȧnte‘ ‘atakoa.” Puk Ha‘ tutu ma‘oi höl‘ạkia ma te ‘eseat. Ka, Puk Ha‘ ma‘oi ‘e ‘on rerege kat a‘es‘ao‘ạkia ra as te‘ Jihova, ka togia ‘e kạinag fūạg fakse “Gagaja” ne “Setoka.” Ka tes ta tạu la a‘es‘ao‘ȧk ‘e ut ne puk te‘is? Fūạg heta ne as ta Jihova?

As ‘on ‘Ạitu ‘e maf ne puk ne fäeag Hiperiu ta

As ‘on ‘Ạitu ‘e maf ne puk ne fäeag Hiperiu ta

Ut ne puk hete‘is fäeag‘ạkia asat. ‘E fäeag Hiperiu ta ne ti‘ ne Puk Ha‘a fạ‘i e, kạinag as ‘esea hete‘ ne mou ma se iạ ‘esea het, ta kel‘ạkim ‘e te‘. Iạ jipear tape‘ הרהכ (YHWH) ‘e fäeag Hiperiu ta. ‘E faeag Rotuạm ta, Puk Ha‘a a‘es‘aoȧk “Jihova” se as te‘. Tei ka as ta‘ag no‘ȧk ‘e ut ne puk ‘eseat ‘e Puk Ha‘a? ‘Igke‘. ‘On kel‘ạkiạg ‘e Puk Ha‘ Hiperiu ta iạ la ‘el se ma se 7,000!

Ka tapen ‘on ‘es‘ao ne as ‘on ‘Ạitu? ‘Is la sạkior se ro‘ạitut ne Jisu na la foh het. Iạ kamat tape‘: “‘Otomis Ö‘fāat täe ‘e lạgi! ‘Ou asa la ȧf‘ȧk la ma‘ma‘.” (Mataio 6:9) Ma väh‘ia te te‘is, ma Jisu ro‘ạit se ‘Ạitu: “Ko Ö‘fā, ‘äe la a‘kölör‘ạkia ‘ou asa!” ‘Ạitu tög, ma fäegam ‘e lạgi, ma ‘eag: “Gou a‘köIör‘ȧk vạhia ‘otou asa, ma gou täla a‘kölör‘ȧk hoi‘ạkia ia.” (Jone 12:28) Te te‘ taf pạu, ne as ‘on ‘Ạitu iạ te ‘es‘ao ti‘ pumue. Ma po ‘e teset tä iris ‘e ‘on rerege ne höl‘ȧk te, ‘ut‘ạkia as te‘isi ‘e ‘oris höl‘ạkiạg ne Puk Ha‘a ma a‘es‘ao‘ạkia fūạg ma‘oi la togia?

Kop Iạ ma ‘on hün heti‘ he ruạ. ‘On ta, ma‘oit ‘ea ne as te‘isi kat tạura la a‘es‘ao‘ȧk po ‘e ‘is kat ‘inea‘ia ra ‘on ‘ea‘ea pạu heta ‘e ‘on ‘i‘i. Fäeag Hiperiu ne ‘on tạusa iạ fȧ‘ ka kat ‘es a‘hoi ne maf ne pukut ra. Tä ‘on‘on kat ‘es ra ta le‘et ‘e terạnit ‘e ‘i la pola ‘ea pạu ne te‘is ‘on ‘ea‘ea noj pạu het ne famör ne av ne Puk Ha‘a ‘ea hün se fäeag hete‘ YHWH. Ka tei ka te hete‘is hạitạuạg la fu‘ạkia ‘is ‘e ‘os la a‘es‘ao‘ạkiag ne as ‘on ‘Ạitu? ‘E av ne Puk Ha‘a, as te‘is Jisu kop ma ‘on ‘ea‘ea heta Yeshua ne Yehoshua—kat ‘es le‘et ra ‘inea nonoj pạu. ‘E terạnit ‘e ‘i famör ‘e rȧnte‘ ‘atakoa ma ‘oris kạinag ‘ea‘ea tutu se as ‘on Jisu. Iris tạupir ma se kạinag ‘ea‘ea het ne ‘oris fäeag tūtū garue‘ȧk a‘ti‘u. Ka ‘eake iris roua a‘es‘ao‘ạkiag ne as te‘ ‘e reko iris kat ‘inea ra ne famör ne senjuri mumue ta ‘ea‘ea tapen as te‘. La fakma se, kepoi ka ‘äe la la‘ se ta hanuạ tūut, kop ma ‘äe la räe ne ‘ou as ta la ma ‘on a‘fạiạg tu het ‘e reko fäeag ne hanue ta tū. Ma ‘e reko ‘is kat po nonoj‘iara ‘ea‘ea ne tạuạs ne as ‘on ‘Ạitu, ma te te‘is ‘eake hün lelei het la ‘is la se a‘es‘ao‘ạkia ‘on as ta.

Hün het te ‘on rue ne a‘mou nana ‘e reko ‘oris tekạiag ne as ‘on ‘Ạitu ‘e Puk Ha‘a hün‘ȧk se ag ‘on famör Jiu ne fupuma ‘e ‘oris temamfua. Ma‘oit ‘e irisa mā ne as ‘on ‘Ạitu kal po pạu ra la a‘es‘ao‘ȧk. Mā tape‘ ta fup ‘e reko a‘es‘ao‘ȧk a‘sirsir ne fohot ne täe ‘e Puk Ha‘a ne ‘eag: “‘Äe la se fäeag‘ȧk vävär as ‘on Jihova, ‘ou ‘Ạitu: ko Jihova kal hat ra la nonoj le‘et ne fäeag‘ȧk vävär ‘on asa.”—Sại‘ạkiga 20:7.

Foh te‘is ha‘ȧk la se a‘es‘ao‘ȧk vävärea as ‘on ‘Ạitu. Tei ka iạ ha‘ȧk ‘is la se a‘es‘ao‘ạkia ‘on asa ‘e salat ne la kel‘ạkia fakte‘ạkiga? ‘Igke‘. Iris ne fạ‘ia Puk Ha‘ Hiperiu ta (“Puk Ha‘ Mafua”) iris ‘atakoa famör huạg aier ma iris tạupir se Foh ne ‘Ạitu na se famör ‘Isireli ‘e ‘on mumua. Ka, iris fa‘ a‘es‘ao‘ȧk pạu as ‘on ‘Ạitu. La fakse, ‘iris a‘es‘ao‘ȧk as ta‘ ‘e salam ma‘oit ne so‘ famör agag mak‘ȧk ‘e ta lio ti‘u. Jihova ‘Ạitu fas‘ȧk se ‘on famör agaga la he‘he‘ se ‘on asa ma iris ne huạg aire tạupir sin. (Joeli 2:32; Garue 2:21) Ma täe ‘on‘on famör rot fakKaristo ‘e terạnit ‘e ‘i kat hehne‘ ra ‘e la a‘es‘ao‘ȧk ne as ‘on ‘Ạitu ‘e salat ne kel‘ạkia fakte‘ạkiga la fakse te ne Jisu re.—Jone 17:26.

Famör ne höl‘ạkia Puk Ha‘a re‘ia ag sar ti‘ut ‘e ‘oris a‘es‘ao‘ạkiag ne fūạg ma‘oi la togia as ‘on ‘Ạitu. Iris re la fakse ‘Ạitu kat pora la ‘el se ‘isa ma iạ kat kokon‘ȧk ra ‘is ka, Puk Ha‘a fas‘ȧk se ‘isa la ‘is la “hại‘eleag ma Jihova.” (Salamo 25:14, NW) A‘häe‘ȧk se kạumane‘agat ne hại‘eleag pạu ma ‘äe. Tei ka ‘äe la pola ‘el se iạ kepoi ka ‘äe kat rak ra la ‘inea ‘on asa? Ma tape‘ma, kepoi ka kat rak‘ȧk ra se famori la ‘inea as ‘on ‘Aitu, Jihova, ma la po tapen la famori la ‘el aier se ‘Ạitu? Te hoi‘ạkit, kepoi ka famori kat a‘es‘ao‘ȧk ra as ‘on ‘Ạitu, ma iris kal ‘inea ra fuạg helav ne as ta‘ag. Tes ta fuạg ne as ‘on ‘Ạitu?

‘Ạitu iạ ‘esea he ta sui‘ạkia fuạg ne ‘on asa ‘e ‘on le‘ ea‘ huạg aier ta Mosese. ‘E avat ne Mosese sai‘oa as ‘on ‘Ạitu, Jihova tög ma ‘eag: “GOU NOH ‘E RĒKO GOU NOH.” (Sại‘ạkiga 3:14) Puk Ha‘ heta Rotherham höl‘ȧk fäeag ta ma ‘ea: “Gou la hele‘ la tēet ma ne gou värvär sin.” Ma Jihova la pola hele‘ la tēet ma ne Iạ pa ‘ese la a‘sokoa ‘on ‘amnạki.

Tapen se, kepoi ka ‘äe ma ne‘ne‘it la pola re‘ia ma tēet ne ‘äe pa ‘ese. Tes ta ‘äe la re se ‘ou kạumane‘aga? Kepoi ka le‘et ‘e irisa ‘af‘af mah, ma ‘äe la pola hele‘ la tạkut ma a‘ne‘ne‘ạkia iạ. Kepoi ka le‘ hoi‘ạkit agtạu ma noanoa fakselene, ma ‘äe la pola hele‘ la famör ‘es koroat la hạiasoagan ‘on pefȧ‘ hete‘. Ka ‘on aire, ‘is kat ‘es ne‘ne‘ ra la re‘ia te‘ ne te ‘atakoa ‘og. Te ne ‘is pola re ma ‘on tohiget. Avat ne ‘äe rakoa Puk Ha‘a, ‘äe la ferehit ne Jihova la pola hele‘ la tēet ma ne iạ pa ‘ese la a‘sokoa ‘on fäeag reutu. Ma ‘on huga la ‘oaf pạu la a‘es‘ao‘ạkia ‘on ne‘ne‘i se iris ne hanis se iag. (2 Puk Asoat Se Puk ‘On Sau 16:9) Iris ne kat ‘inea ra as ‘on Jihova, iris kat pora la ‘inea ne‘ne‘ pumuạ ‘on Jihova.

Taf pạu ne as ta Jihova nonoj la a‘es‘ao‘ȧk ‘e Puk Ha‘a. ‘Os ‘ineag ne fuạg ne as ta ma ‘on a‘es‘ao‘ạkiag ne ‘e ‘os titi‘ạkiga la hạiasoagan ‘is la ‘ut a‘el pạu se ‘os Ö‘fa faklạgi Jihova.*


*  La po aier‘ạkiag ma‘oi hün se as ‘on ‘Ạitu, ‘on fuạga, ma hün het ne ‘is kop la a‘es‘ao‘ȧk as ta ‘e ‘os titi‘ạkiga, ‘io se puk mea‘mea‘ hete‘ The Divine Name That Will Endure Forever, ne Jihova Uetnes ta fạ‘i.

← Kel se ‘on väe ta