Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

1. FEJEZET

„Az Isten szeretete azt jelenti”

„Az Isten szeretete azt jelenti”

„Az Isten szeretete azt jelenti, hogy megtartjuk a parancsolatait; a parancsolatai pedig nem megterhelőek” (1JÁNOS 5:3)

1–2. Mi indít téged arra, hogy szeresd Jehova Istent?

SZERETED Istent? Ha már átadtad az életedet Jehova Istennek, akkor minden bizonnyal határozott igennel válaszolsz, és ez így helyes. Teljesen természetes, hogy szeretjük Jehovát. Az Isten iránt érzett szeretetünkkel valójában az ő, irántunk érzett szeretetét viszonozzuk. A Biblia ezt így fogalmazza meg: „Ami minket illet, mi azért szeretünk, mert először ő [Jehova] szeretett minket” (1János 4:19).

2 Jehova tette meg az első lépést, hogy kifejezze a szeretetét irántunk. Egy gyönyörű földi otthonról gondoskodott számunkra. Kielégíti a fizikai és anyagi szükségleteinket (Máté 5:43–48). Ami még ennél is fontosabb, törődik a szellemi szükségleteinkkel. Nekünk adta a Szavát, a Bibliát. Sőt, arra ösztönöz, hogy imádkozzunk Hozzá, és azt ígéri, hogy meghallgat minket, és hogy a szent szelleme által segít nekünk (Zsoltárok 65:2; Lukács 11:13). Mindenekfelett pedig elküldte a legdrágább Fiát, hogy a Megváltónk legyen, és így megszabadulhassunk a bűntől és a haláltól. Milyen nagy szeretetet mutat irántunk Jehova! (János 3:16; Róma 5:8).

3. a) Mi követeltetik meg tőlünk, hogy megmaradjunk Isten szeretetében? b) Milyen fontos kérdésen kell elgondolkodnunk, és hol található a válasz?

3 Jehova azt szeretné, hogy a szeretete örökké a javunkat szolgálja. Hogy ez így lesz-e, vagy sem, az igazából rajtunk múlik. Isten Szava így buzdít minket: „tartsátok meg magatokat Isten szeretetében . . . az örök életre” (Júdás 21). A „tartsátok meg magatokat” kifejezés arra utal, hogy tennünk kell azért, hogy Isten szeretetében maradjunk. Kézzelfogható módon kell válaszolnunk az ő szeretetére. Ezért el kell gondolkodnunk a következő fontos kérdésen: „Hogyan tudom kimutatni a szeretetemet Isten iránt?” A válasz János apostol ihletett szavaiban található: „az Isten szeretete azt jelenti, hogy megtartjuk a parancsolatait; a parancsolatai pedig nem megterhelőek” (1János 5:3). Jól tesszük, ha alaposan megvizsgáljuk e szavak jelentését, hiszen szeretnénk kimutatni Istenünk iránt, hogy nagyon szeretjük őt.

„AZ ISTEN SZERETETE AZT JELENTI”

4–5. a) Mire utal „az Isten szeretete” kifejezés? b) Mondd el, hogyan fejlődött ki a Jehova iránti szeretet a szívedben.

4 „Az Isten szeretete” – mire gondolt János apostol, amikor leírta ezeket a szavakat? Ez a kifejezés nem Isten irántunk mutatott szeretetére utal, hanem a mi szeretetünkre, melyet őiránta érzünk. Emlékszel még arra, amikor kifejlődött a Jehova iránti szeretet a szívedben?

Az önátadás és a megkeresztelkedés egy olyan élet kezdete, melyre a Jehova iránti szeretetből fakadó engedelmesség jellemző

5 Idézd fel magadban egy percre azt, amikor megismerted az igazságot Jehováról és a szándékairól, és kezdett kialakulni a hited. Felismerted, hogy bár bűnösként születtél, Istentől elidegenedve, Jehova megnyitotta az utat Krisztuson keresztül, azért hogy eljuss arra a tökéletességre, melyet Ádám elveszített, és azért hogy örök életet örökölj (Máté 20:28; Róma 5:12, 18). Kezdted megérteni, hogy milyen hatalmas áldozatot hozott Jehova azáltal, hogy elküldte a legdrágább Fiát, hogy meghaljon érted. Mindez megérintette a szívedet, és kezdtél szeretetet érezni Isten iránt, aki ilyen nagy szeretetet mutatott feléd (1János 4:9, 10).

6. Hogyan nyilvánul meg az őszinte szeretet, és mire indított az Isten iránti szeretet?

6 Ez az érzés azonban csak a kezdete volt a Jehova iránti őszinte szeretetnek. A szeretet több a puszta érzéseknél és szavaknál. Az Isten iránti igazi szeretet többet foglal magában annál, hogy egyszerűen kijelentjük: „Szeretem Jehovát.” A hithez hasonlóan az őszinte szeretet is azokban a tettekben válik nyilvánvalóvá, amelyekre indít (Jakab 2:26). Pontosabban, a szeretetünk olyan tettekben nyilvánul meg, amelyekkel örömet szerzünk annak, akit szeretünk. Ezért amikor a Jehova iránti szeretet gyökeret vert a szívedben, kifejlődött benned a vágy, hogy úgy élj, hogy örömet szerezz égi Atyádnak. Megkeresztelt Tanú vagy? Ha igen, akkor a Jehova iránti mély szeretet és odaadás arra indított, hogy meghozd életed legfontosabb döntését. Átadtad magadat Jehovának, hogy az akaratát tedd, és ezt a megkeresztelkedésed jelképezte (Róma 14:7, 8). A Jehovának tett ünnepélyes fogadalom teljesítése magában foglalja azt, amit János apostol ezután említ.

„MEGTARTJUK A PARANCSOLATAIT”

7. Többek között mik Isten parancsolatai, és mit foglal magában ezek megtartása?

7 János kifejti, hogy mit jelent az Isten szeretete: „megtartjuk a parancsolatait”. Mik is valójában Isten parancsolatai? Jehova számos, pontosan meghatározott parancsot közöl velünk a Szavában, a Bibliában. Például tiltja az olyan tetteket, mint a részegeskedés, paráznaság, bálványimádás, lopás és hazugság (1Korintusz 5:11; 6:18; 10:14; Efézus 4:28; Kolosszé 3:9). Isten parancsolatainak megtartása magában foglalja, hogy összhangban élünk a Biblia világos erkölcsi irányadó mértékeivel.

8–9. Honnan tudhatjuk, hogy mi szerez örömet Jehovának még az olyan helyzetekben is, melyekre nincs konkrét bibliai törvény? Mondj egy példát!

8 Ahhoz azonban, hogy örömet szerezzünk Jehovának, többet kell tennünk annál, mint hogy csupán a konkrét parancsainak engedelmeskedünk. Jehova nem köt minket gúzsba törvényekkel, nem szabályozza a mindennapi életünk összes területét. Ezért a hétköznapokban sokszor kerülhetünk olyan helyzetbe, melyre nincs pontosan meghatározott bibliai parancs. Honnan tudhatjuk, hogy ilyen esetekben mi szerez örömet Jehovának? A Biblia egyértelműen feltárja Isten gondolkodásmódját. Miközben tanulmányozzuk a Szentírást, megtudjuk, hogy mit szeret és mit gyűlöl Jehova (Zsoltárok 97:10; Példabeszédek 6:16–19). Megismerjük azokat a magatartásformákat és cselekedeteket, amelyeket nagyra becsül. Minél többet tanulunk Jehova személyiségéről és tetteiről, annál inkább engedni fogjuk, hogy a gondolkodása hatással legyen a döntéseinkre és a tetteinkre. Ezért gyakran még az olyan helyzetekben is tudjuk érzékelni, hogy „mi Jehova akarata”, amelyekre nincs konkrét bibliai törvény (Efézus 5:17).

9 Például a Bibliában nincs konkrét parancs, mely azt mondaná, hogy ne nézzünk olyan filmeket vagy tv-műsorokat, melyek durva erőszakot vagy szexuális erkölcstelenséget mutatnak be. De tényleg szükségünk van konkrét törvényre, hogy ne nézzünk ilyesmit? Tudjuk, hogyan tekinti Jehova ezeket a dolgokat. Szava nyíltan közli: „gyűlöli [Jehova] lelke mindazt, aki az erőszakot szereti” (Zsoltárok 11:5). Ezt is mondja: „Isten meg fogja ítélni a paráznákat és a házasságtörőket” (Héberek 13:4). Ha elgondolkodunk ezeken az ihletett szavakon, világosan érzékelhetjük, hogy mi Jehova akarata. Ezért nem úgy kapcsolódunk ki, hogy olyan jeleneteket nézünk, melyek élethűen mutatják be azt, amit Istenünk gyűlöl. Tudjuk, hogy örömet szerez Jehovának, ha kerüljük azt az erkölcsi szennyet, melyet e világ ártalmatlan szórakozásként próbál feltüntetni. *

10–11. Miért választjuk a Jehova iránti engedelmesség életútját, és hogyan engedelmeskedünk?

10 Mi az elsődleges oka annak, hogy megtartjuk Isten parancsolatait? Miért szeretnénk úgy élni a mindennapjainkat, hogy az összhangban legyen Isten gondolkodásmódjával? Nem csupán azért választjuk ezt az életutat, hogy ne kelljen elszenvednünk a büntetést. És nem is csak azért, hogy elkerüljük a káros következményeket, melyek azokat sújtják, akik figyelmen kívül hagyják Isten akaratát (Galácia 6:7). Inkább úgy tekintjük a Jehovának való engedelmességet, mint ami értékes lehetőség arra, hogy kimutassuk az iránta érzett szeretetünket. Ahogy egy gyermek igyekszik elnyerni az édesapja helyeslő mosolyát, úgy mi is szeretnénk elnyerni Jehova helyeslését (Zsoltárok 5:12). Ő az Atyánk, és mi szeretjük őt. Semmi sem szerez nagyobb örömet vagy megelégedést, mint az a tudat, hogy az életmódunk „elnyeri Jehova helyeslését” (Példabeszédek 12:2).

11 Tehát nem úgy engedelmeskedünk, hogy közben vonakodunk, válogatunk vagy feltételeket szabunk. * Nem válogatjuk meg, hogy melyik parancsnak engedelmeskedünk és melyiket hagyjuk figyelmen kívül, csak akkor engedelmeskedve, amikor az kényelmes, illetve amikor az csak kevés vagy semmilyen nehézséggel nem jár. Ellenkezőleg, „szívből engedelmesek” vagyunk (Róma 6:17). Úgy érzünk, mint a zsoltáríró: „Gyönyörködni fogok parancsolataidban, amelyeket szeretek” (Zsoltárok 119:47). Igen, a szeretet indít arra, hogy engedelmeskedjünk Jehovának. Felismerjük, hogy megérdemli – és meg is kívánja –, hogy teljes mértékben és feltétel nélkül engedelmeskedjünk neki (5Mózes 12:32). Szeretnénk, ha Jehova elmondhatná rólunk azt, amit Noéról jelent ki a Szava. Ezt írja a Biblia erről a hűséges patriarcháról, aki sok-sok évtizeden át az engedelmességével mutatta ki az Isten iránti szeretetét: „Noé mindent úgy tett, ahogyan Isten parancsolta neki. Pontosan úgy cselekedett” (1Mózes 6:22).

12. Mikor örvendeztetjük meg Jehova szívét az engedelmességünkkel?

12 Mit érez Jehova, amikor készségesen engedelmeskedünk? Szava azt mondja, hogy ezzel ’megörvendeztetjük a szívét’ (Példabeszédek 27:11). Vajon tényleg örömet szerez az engedelmességünk a világegyetem szuverén Urának? Mindenképpen, mégpedig jó okkal! Jehova szabad akarattal teremtett minket. Ez azt jelenti, hogy szabadon választhatunk, vagyis dönthetünk úgy, hogy engedelmeskedünk Istennek, de dönthetünk úgy is, hogy nem (5Mózes 30:15, 16, 19, 20). Ha készségesen azt választjuk, hogy engedelmeskedünk Jehovának, és ha erre az Isten iránti teljes szívű szeretet indít, akkor nagy örömet szerzünk égi Atyánknak (Példabeszédek 11:20). Ráadásul a legjobb életút mellett döntünk.

„A PARANCSOLATAI . . . NEM MEGTERHELŐEK”

13–14. Miért mondható, hogy Isten „parancsolatai . . . nem megterhelőek”, és hogyan lehetne ezt szemléltetni?

13 Nagyon megnyugtató az, amit János apostol közöl Jehova követelményeiről: „a parancsolatai . . . nem megterhelőek”. Az 1János 5:3-ban a ’megterhelő’ szóval fordított görög kifejezés betű szerinti jelentése ’nehéz’. * Jehova követelményei nem ésszerűtlenek vagy nyomasztóak. A törvényeinek való engedelmesség nem haladja meg a tökéletlen ember képességeit.

14 Ezt így szemléltethetnénk: Egy jó barátod megkér, hogy segíts neki átköltözni egy másik lakásba. Sok dobozt kell átszállítani. Némelyik elég könnyű ahhoz, hogy egy ember kényelmesen el tudja vinni, de vannak köztük nehezek is, melyekhez két ember kell. A barátod kiválaszt néhány dobozt, és szeretné, ha azokat te vinnéd. Vajon megkérne rá, hogy olyan dobozokat cipelj, amelyekről tudja, hogy túl nehezek neked? Nem, nem szeretné, hogy egyedül vidd azokat, mert megsérülnél. Ehhez hasonlóan szerető és kedves Istenünk nem kér minket arra, hogy olyan parancsolatokat tartsunk meg, melyek túl nehezek (5Mózes 30:11–14). Sohasem kérne arra, hogy ilyen nehéz terheket cipeljünk. Jehova megérti a korlátainkat, mert „ő jól ismeri formáltatásunkat, megemlékezik róla, hogy por vagyunk” (Zsoltárok 103:14).

15. Miért bízhatunk abban, hogy Jehova parancsolatai a legjobb érdekeinket szolgálják?

15 Jehova parancsolatai egyáltalán nem megterhelőek, a legjobb érdekeinket szolgálják (Ézsaiás 48:17). Ezért mondhatta ezt Mózes az ősi Izraelnek: „Jehova . . . megparancsolta, hogy tegyünk eleget mindezeknek a rendelkezéseknek, és féljük Jehovát, a mi Istenünket, hogy jól menjen sorunk mindig, és életben maradjunk, ahogy ez a mai napon is van” (5Mózes 6:24). Mivel Jehova nekünk adta a törvényeit, mi is bízhatunk abban, hogy a szívén viseli az érdekeinket, vagyis a hosszú távú, örök jólétünket. Hogy is lehetne ez másként? Jehova a végtelen bölcsesség Istene, ezért tudja, hogy mi válik leginkább a javunkra (Róma 11:33). Ezenkívül Jehova a szeretet megtestesítője (1János 4:8). A szeretet, vagyis természetének lényege hatással van mindenre, amit mond és tesz. Ez az alapja minden parancsolatának, amelyet a szolgáinak ad.

16. Miért tudjuk követni az engedelmesség életútját a lealjasult világ befolyása és a tökéletlen testünk hajlamai ellenére?

16 Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy az Isten iránti engedelmesség könnyű életút. Harcolnunk kell „a gonosz hatalmában” lévő, lealjasult világ befolyása ellen (1János 5:19). Küzdenünk kell a tökéletlen testünkkel is, mely hajlamossá tesz minket arra, hogy megszegjük Isten törvényeit (Róma 7:21–25). De az Isten iránti szeretetünk győzelmet arathat. Jehova megáldja azokat, akik az engedelmességükkel szeretnék bizonyítani az iránta érzett szeretetüket. A szent szellemét adja azoknak, „akik engedelmeskednek neki mint uralkodónak” (Cselekedetek 5:32). Ez a szellem kiváló gyümölcsöt terem bennünk, értékes tulajdonságokat, melyek segíthetnek, hogy az engedelmesség életútját kövessük (Galácia 5:22, 23).

17–18. a) Mit vizsgálunk meg ebben a kiadványban, és közben mit tartsunk észben? b) Mit tárgyal a következő fejezet?

17 Ebben a kiadványban megvizsgáljuk Jehova alapelveit, erkölcsi irányadó mértékeit és akaratának sok más kifejeződését. Miközben ezt tesszük, több fontos dolgot is észben kell tartanunk. Emlékezzünk rá, hogy Jehova nem kényszerít minket, hogy engedelmeskedjünk a törvényeinek és az alapelveinek. Ő azt szeretné, hogy készségesen, szívből engedelmeskedjünk. Ne felejtsük el, Jehova arra kér minket, hogy éljünk olyan életet, amely már most gazdag áldásokkal jár, a jövőben pedig örök életet eredményez. A teljes szívű engedelmességünket pedig tekintsük értékes lehetőségnek arra, hogy kimutassuk Jehovának, hogy nagyon szeretjük őt.

18 Jehova szerető módon lelkiismerettel ruházott fel minket, hogy meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól. De ahhoz, hogy a lelkiismeretünk megbízható vezető legyen, szükséges kiiskoláznunk, ahogy ezt a következő fejezet tárgyalja.

^ 11. bek. Még a gonosz szellemek is tudnak vonakodva engedelmeskedni. Amikor Jézus azt parancsolta a démonoknak, hogy menjenek ki a megszállott emberekből, a démonok kényszerítve lettek rá, hogy az akaratuk ellenére elismerjék Jézus hatalmát, és engedelmeskedjenek (Márk 1:27; 5:7–13).

^ 13. bek. A Máté 23:4-ben ezzel a szóval utalnak a ’nehéz terhekre’, vagyis az aprólékos szabályokra és ember alkotta hagyományokra, melyekkel az írástudók és a farizeusok terhelték meg a köznépet. A Cselekedetek 20:29, 30-ban ugyanezt a szót úgy fordítják, hogy „elnyomó”, és a kíméletlen hitehagyottakra utal, akik ’kiforgatott dolgokat beszélnek’, és megpróbálnak félrevezetni másokat.