Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 9

“Nyɛjoa Ajwamaŋbɔɔ Naa Foi!”

“Nyɛjoa Ajwamaŋbɔɔ Naa Foi!”

“No hewɔ lɛ nyɛgbea nyɛhe nii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ: ajwamaŋbɔɔ, nyaŋemɔ nitsumɔ, mlila, akɔnɔ fɔŋ, kɛ hiɛjoomɔ ni ji wɔŋjamɔ lɛ.”—KOLOSEBII 3:5.

1, 2. Mɛni Bileam kɛtsɔ Yehowa webii lɛ tsɔne koni ekɛye amɛ awui?

WOLƐƐNYO ko tee koni eyasha loo yɛ he ni efɔɔ looshámɔ yɛ lɛ. Eetao eshá loo pɔtɛɛ ko. Ekɛ wuoloo ko wo kpoŋ lɛ naa, ni efɔ̃ kɛwo nu lɛ mli. Beni be shwie mli lɛ, loo lɛ shi kpãa lɛ ni kpãa lɛ mli bawa, ni nuu lɛ gbala loo ní esha lɛ kɛjɛ nu lɛ mli. Ebɔi ŋmɔlɔ, ejaakɛ eyoo akɛ wuoloo ni ekɛtsu nii lɛ sa.

2 Yɛ afi 1473 D. Ŋ. B. lɛ, nuu ko ni atsɛɔ lɛ Bileam lɛ susu nɔ ni ekɛbaatsɔ tsɔne he. Jeee kooloo ko etaoɔ etsɔ, shi moŋ eetao etsɔ Nyɔŋmɔ webii ni no mli lɛ amɛbɔ ŋsara yɛ Moab Ŋã kplenee ní kɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ jeɔ husu lɛ nɔ lɛ tsɔne. Bileam kɛɛ eji Yehowa gbalɔ, shi yɛ anɔkwale mli lɛ eji hiɛjoolɔ ni abɔ lɛ apaa koni elomɔ Israel. Shi Yehowa kɛ ehe wo sane lɛ mli, ni nɔ̃ pɛ ni Bileam nyɛ efee ji akɛ ejɔɔ Israel. Shi akɛni Bileam miitao ni enine ashɛ apaa ni abɔ lɛ lɛ he nyɔmɔwoo lɛ nɔ hewɔ lɛ, esusu eyiŋ akɛ kɛ́ enyɛ elaka Nyɔŋmɔ webii lɛ ni amɛfee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ, ekolɛ no baaha Nyɔŋmɔ alomɔ amɛ. Enɛ hewɔ lɛ, Bileam kɛ Moab oblayei ni he yɔɔ akɔnɔ lɛ tsɔ Israel tsɔne.—4 Mose 22:1-7; 31:15, 16; Kpojiemɔ 2:14.

3. Mɛɛ gbɛ nɔ Bileam ŋaatsɔi lɛ ye omanye yɛ?

3 Ani eŋaatsɔɔ nɛɛ ye omanye? Hɛɛ, eye omanye yɛ gbɛ ko nɔ. Tsɔne lɛ du Israel hii akpei nyɔŋmai abɔ kɛtsɔ ‘Moab biyei lɛ ní amɛkɛ amɛ bɔ ajwamaŋ’ lɛ nɔ. Amɛbɔi Moabbii lɛ anyɔŋmɔi lɛ ní Baal-Peor, ni ji fɔmɔ loo bɔlɛnamɔ he nyɔŋmɔ ní he yɔɔ nyaŋemɔ lɛ fata he lɛ po ajamɔ. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, Israelbii 24,000 gboi yɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ husui lɛ anaa. Mɛɛ osharai asane po nɛ!—4 Mose 25:1-9.

4. Mɛni hewɔ jeŋba shara he tsɔne lɛ du Israelbii akpei abɔ lɛ?

4 Mɛni ha oshara kpele nɛɛ ba? Israelbii lɛ ateŋ mɛi babaoo ná tsui fɔŋ kɛtsɔ amɛhe ni amɛtsi kɛjɛ Yehowa ni ji Nyɔŋmɔ ní jie amɛ kɛjɛ Mizraim, ni lɛ̀ amɛ yɛ ŋã lɛ nɔ, ni bu amɛhe kɛtee shikpɔŋ ni ewo he shi lɛ husu lɛ naa lɛ. (Hebribii 3:12) Beni bɔfo Paulo susuɔ sane nɛɛ he lɛ, eŋma akɛ: “Ni wɔsaa wɔkabɔ ajwamaŋ, tamɔ bɔ ni amɛteŋ mɛi komɛi bɔ, ní gbi kome nɔ lɛ mɛi akpei nyɔŋmai enyɔ kɛ etɛ nyɔnyɔi lɛ.” *1 Korintobii 10:8.

5, 6. Mɛni hewɔ amaniɛbɔɔ ni kɔɔ esha ni Israelbii lɛ fee yɛ Moab Ŋã lɛ nɔ lɛ he lɛ he yɔɔ sɛɛnamɔ kɛha wɔ ŋmɛnɛ lɛ?

5 Nyɔŋmɔ webii ni yɔɔ ŋmɛnɛ ni eshwɛ fioo ni amɛbaabote shiwoo shikpɔŋ ni hi kwraa fe nɔ ni akɛha Israelbii lɛ mli lɛ baanyɛ akase nibii babaoo ni he hiaa yɛ Mose Wolo ni Ji Ejwɛ lɛ mli amaniɛbɔɔ nɛɛ mli. (1 Korintobii 10:11) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bɔ ni anyaa bɔlɛnamɔ he waa yɛ je lɛŋ ŋmɛnɛ lɛ tamɔ bɔ ni blema Moabbii lɛ fee amɛnii lɛ nɔŋŋ, shi ŋmɛnɛ nɔ lɛ naa wa kwraa fe amɛnɔ lɛ. Kɛfata he lɛ, daa afi lɛ bɔlɛnamɔ he tsɔne ní du Israelbii lɛ nɔŋŋ duɔ Kristofoi akpei abɔ. (2 Korintobii 2:11) Ŋmɛnɛ lɛ, Nyɔŋmɔ webii lɛ ateŋ mɛi komɛi feɔ amɛnii tamɔ Zimri, mɔ ni yakpala Midian yoo ko ekãa naa kɛtee lɛ diɛŋtsɛ ebuu mli yɛ Israelbii lɛ aŋsara lɛ mli lɛ, ni amɛnáa mɛi anɔ hewalɛ gbonyo yɛ Kristofoi asafo lɛ mli.—4 Mose 25:6, 14; Yuda 4.

6 Ŋmɛnɛ lɛ, ani onaa ohe akɛ oyɛ shihilɛ ni tamɔ nɔ ni blema Israelbii lɛ kɛkpe yɛ Moab Ŋã lɛ nɔ lɛ mli? Ani onaa akɛ etsɛŋ ni onine baashɛ ojweremɔ nɔ̃ ni ji jeŋ hee ni wɔkɛ be kpalaŋŋ ekpa lɛ gbɛ lɛ nɔ? Kɛ́ nakai ni lɛ, no lɛ feemɔ bɔ fɛɛ bɔ ni ooonyɛ kɛye kita ni ji “nyɛjoa ajwamaŋbɔɔ naa foi” lɛ nɔ, koni no aha oya nɔ ohi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli.—1 Korintobii 6:18.

Moab Ŋã lɛ nɔ

MƐNI JI AJWAMAŊBƆƆ?

7, 8. Mɛni ji “ajwamaŋbɔɔ,” ni mɛɛ gbɛ̀i anɔ mɛi ni yaa nɔ amɛkɛ amɛhe woɔ mli lɛ kpaa nɔ ni amɛduɔ lɛ?

7 Yɛ Biblia lɛ mli lɛ, “ajwamaŋbɔɔ” (Hela wiemɔ mli lɛ, por·neiʹa) kɔɔ bɔlɛnamɔ ní yaa nɔ yɛ mɛi ní boteko gbalashihilɛ mli yɛ Ŋmalɛ naa lɛ ateŋ lɛ he. Gbalafitemɔ, tuutuufeemɔ, bɔlɛnamɔ ni yaa nɔ yɛ aŋkroaŋkroi ní boteko gbalashihilɛ mli ateŋ, kɛ agbɛnɛ hu nuu loo yoo fɔmɔ nii ní akɛwoɔ daaŋ loo akɛwoɔ wamɔ he, mɔ ko ni akɛ lɛ boteko gbalashihilɛ mli ni ashwɛɔ efɔmɔ nii he lɛ fɛɛ ji ajwamaŋbɔɔ. Kɛfata he lɛ, bɔlɛnamɔ ni yaa nɔ yɛ mɛi ni hiɛ bɔɔsu kome loo mɔ ko kɛ kooloo teŋ lɛ hu ji ajwamaŋbɔɔ. *

8 Nɔ ni Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ lɛ yɛ faŋŋ: Mɛi ni yaa nɔ amɛbɔɔ ajwamaŋ lɛ nyɛŋ aya nɔ ahi Kristofoi asafo lɛ mli, ni amɛnine shɛŋ naanɔ wala nɔ. (1 Korintobii 6:9; Kpojiemɔ 22:15) Kɛfata he lɛ, amrɔ nɛɛ po lɛ amɛyeɔ amɛhe awui waa ejaakɛ amɛlaajeɔ hekɛnɔfɔɔ ni mɛi yɔɔ yɛ amɛmli lɛ kɛ bulɛ ni amɛyɔɔ kɛha amɛhe lɛ, agbɛnɛ hu ekɛ béi baa amɛgbalashihilɛ mli, amɛhenilee gbaa amɛnaa, amɛŋɔɔ hɔ loo amɛwoɔ hɔ beni amɛsako amɛhe, amɛnáa hela, ni amɛgboiɔ po. (Kanemɔ Galatabii 6:7, 8) Aso esa akɛ okɔ gbɛ ni naagbai babaoo eyi nɔ nɛɛ? Dɔlɛ sane ji akɛ, mɛi pii kwɛɛɛ nii kɛyaaa shɔŋŋ dani amɛkɛ amɛhe woɔ nifeemɔ ni haa abɔɔ ajwamaŋ, ní bei pii lɛ eji bɔlɛnamɔ he mfonirii akwɛmɔ lɛ mli.

BƆLƐNAMƆ HE MFONIRI KWƐMƆ HAA AKƐ HE WOƆ MLI

9. Ani bɔlɛnamɔ he mfoniri kwɛmɔ yeee awui taakɛ mɛi komɛi kɛɔ lɛ? Tsɔɔmɔ mli.

9 Yɛ maji pii amli lɛ, anaa bɔlɛnamɔ he mfoniri yɛ hei ni ahɔɔ adafitswaa woji yɛ, yɛ lalai kɛ tɛlivishiŋ nɔ nifeemɔi amli, ni eehe eyi Internet lɛ nɔ obɔ. * Ani eyeee mɔ awui taakɛ mɛi komɛi kɛɔ lɛ? Eyeɔ mɔ awui waa! Mɛi ni kwɛɔ bɔlɛnamɔ he mfonirii lɛ tsɔmɔɔ mɛi ni kɛ amɛfɔmɔ nii shwɛɔ kɛyashiɔ amɛhe baa, kɛ mɛi ni ŋmɛɔ amɛhe amɛhaa “hiɛgbejianii [loo bɔlɛnamɔ he akɔnɔi] ahe hiɛdɔɔi,” ni ebaanyɛ eha amɛnya bɔlɛnamɔ he fe nine, amɛná akɔnɔi ni bɛ hiŋmɛi nɔ, ebaanyɛ ekɛ gbalashihilɛ mli naagbai ni yɔɔ hiɛdɔɔ kɛ gbalamlitsemɔ po aba. * (Romabii 1:24-27; Efesobii 4:19) Niiamlipɛilɔ ko kɛ bɔlɛnamɔ ní anyaa he fe nine lɛ to kansa he. Ekɛɛ akɛ: “Emli waa be fɛɛ be, ni enáa mɔ nɔ hewalɛ waa. Bei pii lɛ, enaawalɛ lɛ naa baaa shi, ni etsamɔ hu wa.”

Nilee yɛ mli akɛ aaaha akɛ Internet lɛ atsu nii yɛ he ni mɔ fɛɛ mɔ baana yɛ shĩa lɛ mli

10. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔkɛ shishitoo mla ní yɔɔ Yakobo 1:14, 15 lɛ atsu nii? (Kwɛmɔ akrabatsa ni yitso ji “ Bɔ Ni Fee Ní Miná Hewalɛ Kɛba Mijeŋ Yɛ Hetsemɔ Mli” lɛ hu.)

10 Susumɔ wiemɔi ni aŋma yɛ Yakobo 1:14, 15 lɛ he okwɛ, ekaneɔ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ lɛ, lɛ diɛŋtsɛ ekɔnɔ ni gbalaa lɛ ni lakaa lɛ lɛ kaa lɛ. No sɛɛ lɛ akɔnɔ lɛ, kɛ́ eŋɔ hɔ lɛ, efɔɔ esha, ni esha lɛ hu, kɛ́ afee agbe naa lɛ efɔɔ gbele.” No hewɔ lɛ, kɛ́ akɔnɔ fɔŋ ba ojwɛŋmɔ mli lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ ni ojie kɛjɛ ojwɛŋmɔ mli amrɔ nɔŋŋ! Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ oleee ohe be ni ona mfonirii ni teɔ bɔlɛnamɔ he akɔnɔ shi lɛ, jiemɔ ohiŋmɛi yɛ nɔ amrɔ nɔŋŋ, kɛ́ kɔmpiuta nɔ ona yɛ lɛ gbee, ni kɛ́ TV nɔ ona yɛ lɛ tsakemɔ kɛya he kroko. Feemɔ nɔ fɛɛ nɔ ni obaanyɛ ofee ni okɛye bɔlɛnamɔ he akɔnɔ fɔŋ nɔ dani eshɛ he ni onyɛŋ ofee he nɔ ko!—Kanemɔ Mateo 5:29, 30.

11. Kɛ́ wɔmiibɔ mɔdɛŋ ni wɔye akɔnɔi ni he tseee anɔ lɛ, te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔɔ akɛ wɔyɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ Yehowa mli?

11 Yiŋtoo kpakpa hewɔ Nyɔŋmɔ ni le wɔ jogbaŋŋ fe bɔ ni wɔle wɔhe lɛ woɔ wɔ ŋaa akɛ: “No hewɔ lɛ nyɛgbea nyɛhe nii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ: ajwamaŋbɔɔ, nyaŋemɔ nitsumɔ, mlila, akɔnɔ fɔŋ [loo bɔlɛnamɔ he akɔnɔ], kɛ hiɛjoomɔ ni ji wɔŋjamɔ lɛ.” (Kolosebii 3:5) Hɛɛ, enɛ feemɔ baanyɛ afee nɔ ni bɛ mlɛo. Shi kaimɔ akɛ, wɔyɛ ŋwɛi Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ ni toɔ etsui shi ni wɔbaanyɛ wɔbo wɔtsɛ lɛ. (Lala 68:20) No hewɔ lɛ, tsi obɛŋkɛ lɛ amrɔ nɔŋŋ kɛ́ susumɔi ni he tseee ba ojwɛŋmɔ mli. Sɔlemɔ koni eha bo “hewalɛ ní fá kɛteke nɔ,” ni obɔ mɔdɛŋ ni ogbala ojwɛŋmɔ kɛya nibii krokomɛi anɔ.—2 Korintobii 4:7; 1 Korintobii 9:27; kwɛmɔ akrabatsa ni yitso ji “ Te Mafee Tɛŋŋ Maye Su Gbonyo ko Nɔ Lɛ?” lɛ.

12. Mɛni akɛ ‘wɔtsui’ lɛ feɔ he mfoniri, ni mɛni hewɔ esa akɛ wɔhiɛ akã he lɛ?

12 Nilelɔ Salomo ŋma akɛ: “Ohiɛ akã otsui he fe nii fɛɛ; ejaakɛ no mli wala jɛɔ.” (Abɛi 4:23) Akɛ ‘tsui’ lɛ feɔ bɔ ni wɔji diɛŋtsɛ yɛ wɔmligbɛ, bɔ ni Nyɔŋmɔ naa wɔ ehaa lɛ he mfoniri. Kɛfata he lɛ, bɔ ni Nyɔŋmɔ naa ‘wɔtsui’ ehaa lɛ baatsɔɔ akɛ wɔbaaná naanɔ wala loo wɔnáŋ, shi jeee bɔ ni mɛi krokomɛi naa wɔ amɛhaa. Enɛ yɛ faŋŋ. Agbɛnɛ hu, eji wala kɛ gbele sane. Anɔkwafo Hiob kɛ ehiŋmɛi kpaŋ koni ekakwɛ yoo yɛ gbɛ ni esaaa nɔ. (Hiob 31:1) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa enɛ ji kɛha wɔ nɛkɛ! Lalatsɛ lɛ hu ná nakai susumɔ lɛ nɔŋŋ beni esɔle akɛ: “Jiemɔ mihiɛ kɛjɛ yaka nii akwɛmɔ nɔ.”—Lala 119:37.

DINA KPƐ YIŊ GBONYO

13. Namɔ ji Dina, ni mɛni hewɔ mɛi ni ekɛbɔ lɛ tsɔɔ akɛ ekpɛɛɛ eyiŋ jogbaŋŋ lɛ?

13 Taakɛ wɔna yɛ Yitso 3 lɛ, wɔnanemɛi baanyɛ aná wɔ nɔ hewalɛ yɛ gbɛ kpakpa loo gbɛ fɔŋ nɔ. (Abɛi 13:20; Kanemɔ 1 Korintobii 15:33) Susumɔ Dina ni ji blematsɛ Yakob biyoo lɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ he okwɛ. (1 Mose 34:1) Eyɛ mli akɛ enine shɛ tsɔsemɔ kpakpa nɔ beni eji gbekɛ lɛ moŋ, shi eyakpɛɛɛ eyiŋ yɛ nilee mli ni ekɛ Kanaan yei bɔ nanemɛi. Kanaanbii lɛ ajeŋba ehiii kwraa tamɔ Moabbii lɛ. (3 Mose 18:6-25) Yɛ Kanaan hii ní Shekem ni “abuɔ lɛ fe” etsɛ we lɛ mli bii fɛɛ fata he lɛ ahiɛ lɛ, Dina tamɔ yoo ni baanya bɔlɛnamɔ he.—1 Mose 34:18, 19.

14. Mɛɛ gbɛ nɔ nanemɛi ni Dina kɛbɔ lɛ kɛ naagba ba?

14 Eeenyɛ efee akɛ bɔlɛnamɔ bɛ Dina jwɛŋmɔ mli beni ena Shekem lɛ. Shekem fee nɔ ni Kanaanbii ateŋ mɛi pii baafee kɛ́ bɔlɛnamɔ he akɔnɔ te shi yɛ amɛmli lɛ. Mɔdɛŋ fɛɛ ni Dina bɔ koni ekɛtsi Shekem naa lɛ eyayeee omanye, ejaakɛ Shekem ‘mɔ lɛ’ ni “efite lɛ.” Etamɔ nɔ ni sɛɛ mli lɛ, Shekem ‘sumɔ’ Dina “sane” loo etsui mɔ lɛ, shi no tsakeee nɔ ni efee Dina lɛ. (Kanemɔ 1 Mose 34:1-4) Ni jeee Dina pɛ na nɔ̃ yɛ nɔ ni Shekem fee lɛ hewɔ. Nifeemɔi ni ba kɛtsara nɔ ni kɛ heguɔgbee kɛ hiɛgbele ba Dina weku muu lɛ fɛɛ nɔ lɛ jɛ mɛi ni ekɛbɔ nanemɛi lɛ hewɔ.—1 Mose 34:7, 25-31; Galatabii 6:7, 8.

15, 16. Te wɔbaafee tɛŋŋ wɔná anɔkwa nilee? (Kwɛmɔ akrabatsa ni yitso ji “ Ŋmalɛi Kɛha Sanenɔjwɛŋmɔ” lɛ hu.)

15 Kɛ́ Dina kase nɔ ko ni he hiaa lɛ, belɛ amane ni ená lɛ ni ha ekase. Esaaa akɛ mɛi ni sumɔɔ Yehowa ní amɛfeɔ toiboo amɛhaa lɛ lɛ náa amane koni amɛkɛkase nii. Akɛni amɛfeɔ toiboo amɛhaa Nyɔŋmɔ hewɔ lɛ, amɛhalaa akɛ amɛkɛ ‘nilelɔi aaanyiɛ.’ (Abɛi 13:20a) No hewɔ lɛ, amɛtsɔmɔɔ mɛi ni nuɔ “gbɛ kpakpa fɛɛ gbɛ kpakpa” shishi ni no haaa amɛna nɔ̃ ní amɛpiŋ yakatswaa.—Abɛi 2:6-9; Lala 1:1-3.

16 Mɛi fɛɛ ni shweɔ akɛ amɛná nilee ni jɛ ŋwɛi, ní tsuɔ he nii kɛtsɔ sɔlemɔ ni amɛyaa nɔ amɛsɔleɔ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ woji ni tsulɔ anɔkwafo lɛ feɔ lɛ ní amɛkaseɔ daa lɛ nɔ lɛ baanyɛ aná nilee nɛɛ. (Mateo 24:45; Yakobo 1:5) Agbɛnɛ hu heshibaa, ni ji su ni haa mɛi jɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛfeɔ toiboo amɛhaa Ŋmalɛ mli ŋaawoo lɛ he miihia. (2 Maŋtsɛmɛi 22:18, 19) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ Kristofonyo ko baakpɛlɛ nɔ akɛ etsui baanyɛ ayi kɛ kutumpɔo, ni etsui sane baanyɛ afee nɔ ni ehiii kwraa. (Yeremia 17:9) Shi kɛ́ ekɛ shihilɛ ko kpe ni eyakpɛɛɛ eyiŋ yɛ nilee mli lɛ, aso ebaaba ehe shi, koni ekpɛlɛ ŋaawoo kɛ yelikɛbuamɔ ní kɔɔ eshihilɛ lɛ he ní aaajɛ suɔmɔ mli akɛha lɛ lɛ nɔ?

17. Tsɔɔmɔ shihilɛ ko ní baanyɛ ate shi yɛ weku ko mli, ni tsɔɔmɔ bɔ ni ekolɛ tsɛ ko kɛ ebiyoo baasusu shihilɛ lɛ he.

17 Feemɔ shihilɛ nɛɛ he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔ mli okwɛ. Tsɛ ko eŋmɛɛɛ ebiyoo ko gbɛ ní ekɛ Kristofonyo oblanyo ko aje kpo ni mɔ ko fataaa amɛhe. Ebiyoo lɛ kɛɛ akɛ: “Ataa, oheee mi oyeee? Wɔfeŋ nɔ ko ni esaaa!” Eeenyɛ efee akɛ oblayoo lɛ sumɔɔ Yehowa ni ehiɛɛɛ yiŋtoo fɔŋ ko, shi ani susumɔ ni ehiɛ nɛɛ tsɔɔ akɛ ‘eenyiɛ yɛ Nyɔŋmɔ nilee mli’? Ani ‘eejo ajwamaŋbɔɔ naa foi’? Aloo eeye kwashiai asane kɛtsɔ ‘ehiɛ ní ekɛfɔ̃ɔ lɛ diɛŋtsɛ etsui nɔ lɛ’ nɔ? (Abɛi 28:26) Ekolɛ obaanyɛ ona shishitoo mlai krokomɛi ni baanyɛ aye abua tsɛ lɛ kɛ ebiyoo lɛ koni amɛkɛsusu sane nɛɛ he.—Kwɛmɔ Abɛi 22:3; Mateo 6:13; 26:41.

YOSEF JO AJWAMAŊBƆƆ NAA FOI

18, 19. Mɛɛ kaa Yosef kɛkpe yɛ eshihilɛ mli, ni te etsu he nii eha tɛŋŋ?

18 Yosef ni ji Dina tsɛ bi lɛ ji oblanyo ni baa ejeŋ jogbaŋŋ ni sumɔɔ Nyɔŋmɔ ni jo ajwamaŋbɔɔ naa foi. (1 Mose 30:20-24) Beni Yosef ji gbekɛ lɛ, ena nɔ ni jɛ enyɛmi yoo Dina nifeemɔ ní nilee bɛ mli lɛ mli kɛba lɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ sane nɛɛ ní yɔɔ Yosef jwɛŋmɔ mli kɛ shwelɛ ni eyɔɔ akɛ eya nɔ ehi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli lɛ ha ekpɛ eyiŋ jogbaŋŋ afii komɛi asɛɛ yɛ Mizraim, beni enuŋtsɔ lɛ ŋa lɛ bɔɔ mɔdɛŋ “daa nɛɛ” ní ekɛ lɛ aná bɔlɛ lɛ. Ekã shi faŋŋ akɛ, akɛni Yosef ji nyɔŋ hewɔ lɛ enyɛŋ ekpa enuŋtsɔ lɛ sɔɔmɔ ni eshi shĩa lɛ mli! Esa akɛ ekɛ nilee kɛ ekãa atsu shihilɛ lɛ he nii. Efee enɛ kɛtsɔ shii abɔ ni Potifar ŋa lɛ bi lɛ ní ekɛ lɛ abawɔ lɛ ní etsuuu he nii lɛ nɔ, ni beni yoo lɛ mɔ lɛ akɛ ekɛ lɛ abaná bɔlɛ lɛ ejo foi.—Kanemɔ 1 Mose 39:7-12.

19 Susumɔ enɛ he okwɛ: Kɛ́ Yosef feɔ yoo lɛ he mfoniri yɛ ejwɛŋmɔ mli loo efɔɔ bɔlɛnamɔ he mfoniri feemɔ yɛ ejwɛŋmɔ mli lɛ, ani kulɛ ebaanyɛ eye anɔkwa? Efeemɔ baawa. Yɛ nɔ najiaŋ ní Yosef kɛ ejwɛŋmɔ aaama eshafeemɔ susumɔi anɔ lɛ, eha wekukpãa ní kã ekɛ Yehowa teŋ lɛ kã etsui nɔ jogbaŋŋ, ni anaa enɛ yɛ wiemɔi ni ekɛ Potifar ŋa lɛ wie lɛ mli. Ekɛɛ lɛ akɛ: ‘Minuŋtsɔ kamaaa mi nɔ ko nɔ ko, akɛ ja bo kɛkɛ, ejaakɛ bo lɛ eŋa jio. Te aaafee tɛŋŋ ni mafee efɔŋ kpeteŋkpele ni tamɔ nɛkɛ nɛɛ, ni mafee esha mashi Nyɔŋmɔŋ?’—1 Mose 39:8, 9.

20. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa kɛ ehe wo Yosef sane lɛ mli?

20 Feemɔ miishɛɛ ní Yehowa ná beni ena anɔkwa ni oblanyo Yosef ni kɛ eweku teŋ jɛkɛ lɛ yeɔ daa gbi lɛ he mfoniri okwɛ. (Abɛi 27:11) Sɛɛ mli lɛ, Yehowa kɛ ehe wo sane lɛ mli, ni jeee akɛ enɛ ha ajie Yosef kɛjɛ tsuŋwoo mli kɛkɛ, shi awó lɛ Mizraim shikpɔŋ lɛ fɛɛ nɔ onukpa kɛ niyenii anɔkwɛlɔ hu! (1 Mose 41:39-49) Kwɛ bɔ ni wiemɔi ni yɔɔ Lala 97:10 lɛ ji anɔkwale akɛ: “Nyɛ mɛi ni nyɛsumɔɔ Yehowa lɛ, nyɛnyɛ̃a efɔŋ! ebaa emɛi krɔŋkrɔŋi lɛ asusumai ayi; ejieɔ amɛ kɛjɛɔ mɛi fɔji adɛŋ”!

21. Mɛɛ gbɛ nɔ odasefonyo oblanyo ko ni yɔɔ Afrika maŋ ko nɔ lɛ kɛ ekãa ba ejeŋ jogbaŋŋ?

21 Nyɔŋmɔ tsuji lɛ ateŋ mɛi babaoo ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu tsɔɔ akɛ ‘amɛnyɛ̃ɔ nɔ̃ fɔŋ, ni amɛsumɔɔ nɔ̃ kpakpa.’ (Amos 5:15) Odasefonyo oblanyo ko ni yɔɔ Afrika maŋ ko nɔ lɛ bɔ amaniɛ akɛ oblayoo ko ni ji eklasnyo lɛ kɛ ekãa kɛɛ lɛ akɛ, ebaaŋmɛ lɛ gbɛ ni ekɛ lɛ aná bɔlɛ kɛ́ eye ebua lɛ yɛ akɔntaabuu kaa ko ni amɛbaafee lɛ mli lɛ. Oblanyo lɛ kɛɛ akɛ, “Mikpoo enibimɔ lɛ amrɔ nɔŋŋ. Akɛni miye anɔkwa hewɔ lɛ, mihiɛ eba nyam ni miyɛ bulɛ kɛha mihe, ni enɛ he yɛ sɛɛnamɔ kwraa fe shika kɛ jwiɛtɛi.” Eji anɔkwale akɛ, esha baanyɛ eha aye “ŋɔɔmɔ be fioo ko,” shi be pii lɛ miishɛɛ ni sɛɛ etsɛɛɛ nɛɛ kɛ piŋmɔi babaoo baa. (Hebribii 11:25) Kɛfata he lɛ, kɛ́ akɛ naanɔ miishɛɛ ni jɛɔ toiboo ni afeɔ ahaa Yehowa lɛ mli kɛbaa lɛ to he lɛ, ejeee nɔ ko kwraa.—Abɛi 10:22.

HA MƆBƆNALƐ NYƆŊMƆ LƐ AYE ABUA BO

22, 23. (a) Kɛ́ Kristofonyo ko fee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ, mɛni hewɔ no etsɔɔɔ akɛ hiɛnɔkamɔ ko bɛ kɛha lɛ lɛ? (b) Mɛɛ yelikɛbuamɔ yɔɔ kɛha mɔ ni efee esha lɛ?

22 Akɛni wɔyeee emuu hewɔ lɛ, wɔteŋ mɔ ko bɛ ni enaa lɛ mlɛo akɛ eeeye heloo lɛ akɔnɔi lɛ anɔ, ni efee nɔ ni ja yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. (Romabii 7:21-25) Yehowa le enɛ, “ekaiɔ akɛ sũ kɛkɛ ji wɔ.” (Lala 103:14) Bei komɛi lɛ, ekolɛ Kristofonyo ko baafee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ. Ani no tsɔɔ akɛ hiɛnɔkamɔ ko bɛ kɛha lɛ? Dabi kwraa! Ekã shi faŋŋ akɛ, ekolɛ mɔ ni efee esha lɛ baakpa yibii gbonyo taakɛ eba lɛ yɛ Maŋtsɛ David gbɛfaŋ lɛ. Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ ‘ŋɔfaa’ mɛi ni tsuii ekumɔ ni ‘jajeɔ’ amɛnɔtɔmɔi ‘amɛtsɔɔ’ lɛ lɛ “mra” be fɛɛ be.—Lala 86:5; Yakobo 5:16; Kanemɔ Abɛi 28:13.

23 Kɛfata he lɛ, Nyɔŋmɔ ejɛ mlihilɛ mli ekɛ hii ni ji “nikeenii,” nɔkwɛlɔi ni edara yɛ mumɔŋ ni baanyɛ aye abua, ni agbɛnɛ hu amɛyɔɔ he miishɛɛ akɛ amɛaafee nakai lɛ eduro Kristofoi asafo lɛ. (Efesobii 4:8, 12; Yakobo 5:14, 15) Oti ni ma amɛhiɛ ji ni amɛye amɛbua mɔ ni efee esha lɛ koni ená ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpãa ekoŋŋ, ni taakɛ nilelɔ lɛ wie lɛ ‘ená jwɛŋmɔ’ koni ekafee esha ekoŋŋ.—Abɛi 15:32.

‘NÁ JWƐŊMƆ’

24, 25. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ oblanyo ní awie ehe yɛ Abɛi 7:6-23 lɛ tsɔɔ akɛ ‘enako jwɛŋmɔ’? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ ‘wɔná jwɛŋmɔ’?

24 Biblia lɛ wieɔ mɛi ni “nako jwɛŋmɔ” kɛ mɛi ni ‘náa jwɛŋmɔ’ lɛ ahe. (Abɛi 7:7) Ekolɛ akɛni mɔ ni “nako jwɛŋmɔ” lɛ edako yɛ mumɔŋ ni ebɛ niiashikpamɔ yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli hewɔ lɛ, ebɛ sɛɛyoomɔ ni enyɛɛɛ ekpɛ eyiŋ jogbaŋŋ. Tamɔ bɔ ni oblanyo ní awie ehe yɛ Abɛi 7:6-23 lɛ fee enii lɛ, ekolɛ ewaaa akɛ eeefee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ. Shi, ‘mɔ ni náa jwɛŋmɔ’ lɛ haa ejwɛŋmɔ hiɔ mligbɛ gbɔmɔ lɛ nɔ jogbaŋŋ, kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ní esɔleɔ kɛkaseɔ daa lɛ nɔ. Ni ehaa esusumɔi, shwelɛi, henumɔi, kɛ otii ni ekɛmamɔɔ ehiɛ yɛ shihilɛ mli lɛ kɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ kpɛlɛɔ nɔ lɛ kpãa gbee bɔ ni eeenyɛ ákɛ mɔ ni yeee emuu. Enɛ feemɔ tsɔɔ akɛ ‘esumɔɔ esusuma,’ loo eená gbɛi kpakpa, ni “aaahi aha lɛ.”—Abɛi 19:8.

25 Bi ohe akɛ: ‘Ani miyɛ nɔmimaa akɛ Nyɔŋmɔ shishitoo mlai lɛ ja? Ani miheɔ miyeɔ diɛŋtsɛ akɛ kɛ́ mikɛtsu nii lɛ maná miishɛɛ ni nɔ bɛ?’ (Lala 19:8-11; Yesaia 48:17, 18) Kɛ́ oyiŋ miifee bo kɔshikɔshi fioo po yɛ he lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ ni otsu he nii. Susumɔ nɔ ni baajɛ mli aba kɛ́ okɛ Nyɔŋmɔ mlai lɛ tsuuu nii lɛ he. Kɛfata he lɛ, ba ojeŋ yɛ anɔkwale lɛ naa, okɛ susumɔi kpakpai—nibii ni ji anɔkwa, ni ja, ni he tse, ni adɔɔ he, kɛ nii ni kɔɔ jeŋba kpakpa he lɛ awo ojwɛŋmɔ mli, ni okɛ no ‘asa onaa okwɛ, ni ooona akɛ Yehowa hĩ.’ (Lala 34:9; Filipibii 4:8, 9) Obaanyɛ oná nɔmimaa akɛ, babaoo ní ofeɔ nakai lɛ, babaoo ni suɔmɔ ni oyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ mli waa, ní onáa suɔmɔ babaoo ohaa nɔ ni esumɔɔ, ní onyɛ̃ɔ nɔ ni enyɛ̃ɔ lɛ waa ji no. Yosef yeee emuu. Kɛlɛ, enyɛ ‘ejo ajwamaŋbɔɔ naa foi,’ ejaakɛ eŋmɛ gbɛ ni Yehowa tsɔse lɛ afii babaoo, ni no ha ená jwɛŋmɔ. Eba akɛ bo hu obaaŋmɛ gbɛ ni efee nakai nɔŋŋ eha bo.—Yesaia 64:7.

26. Mɛɛ sane ni he hiaa abaasusu he yɛ yitsei enyɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli?

26 Wɔ-Bɔlɔ lɛ fee wɔfɔmɔ nii lɛ koni eha wɔnyɛ wɔfɔ ní wɔkɛ wɔgbalashihilɛ mli hefatalɔi aná miishɛɛ, shi ejeee shwɛmɔ nɔ ko ni akɛnáa hewɔŋ miishɛɛ ko kɛkɛ. (Abɛi 5:18) Abaagbála Nyɔŋmɔ susumɔ yɛ gbalashihilɛ he lɛ mli yɛ yitsei enyɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli.

^ kk. 4 Eeenyɛ efee akɛ “maŋ lɛ nɔ onukpai lɛ” ní kojolɔi lɛ gbe amɛ ni amɛyibɔ aaashɛ mɛi 1,000 lɛ, kɛ mɛi ni Yehowa diɛŋtsɛ gbe amɛ lɛ fata yibɔ ni Mose Wolo ni Ji Ejwɛ lɛ tsi tã lɛ he.—4 Mose 25:4, 5.

^ kk. 7 Kɛ́ ootao ole nɔ ni ji muji nitsumɔ kɛ nyenyeŋtswibɔɔ lɛ, kwɛmɔ “Sanebimɔi ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ” ni je kpo yɛ July 15, 2006 Buu-Mɔɔ lɛ ni Yehowa Odasefoi fee lɛ mli.

^ kk. 9 Yɛ wɔniiahesusumɔ nɛɛ mli lɛ, “bɔlɛnamɔ he mfoniri” kɔɔ mfonirii ní ashá loo atɛŋ, woji amli niŋmai, loo gbee ni amɔmɔ awo kpãi anɔ koni akɛtee mɛi abɔlɛnamɔ akɔnɔ shi lɛ he. Ebaanyɛ ekɔ mɔ ko ni efee enii yɛ gbɛ ní teɔ bɔlɛnamɔ he akɔnɔ shi lɛ he mfoniri, bɔlɛnamɔ ní yaa nɔ yɛ mɛi enyɔ loo nɔ ni fa fe nakai lɛ ateŋ he mfoniri, kɛ nifeemɔi krokomɛi ahe.

^ kk. 9 Obaanyɛ ona saji ni kɔɔ fɔmɔ nii ní akɛshwɛɔ kɛyashiɔ he baa lɛ he yɛ Saji Krokomɛi ni Fata He ni yitso ji “Ye Fɔmɔ Nii ni Akɛshwɛɔ Kɛyashiɔ He Baa lɛ Nɔ” lɛ.