Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

9. FEJEZET

„Meneküljetek a paráznaságtól”

„Meneküljetek a paráznaságtól”

„Öljétek meg azért földi testtagjaitokat a paráznaság, a tisztátalanság, a nemi vágyakozás, a káros kívánság és a mohóság dolgában, ami bálványimádás” (KOLOSSZÉ 3:5)

1–2. Mit tervelt ki Bálám, hogy kárt okozzon Jehova népének?

A HORGÁSZ elmegy a kedvenc horgászhelyére. Már tudja, hogy milyen halat akar kifogni. Kiválasztja a csalétket, és a horogra akasztva bedobja a vízbe. Percekkel később a damil megfeszül, a bot meghajlik, és a horgász már tekeri is fel a zsinórt, melynek végén ott a zsákmány. Mosolyog, mivel tudja, hogy a megfelelő csalétket választotta.

2 I. e. 1473-ban egy Bálám nevű férfi sokat törte a fejét azon, hogy mi lenne jó csalétek. A kiszemelt áldozat Isten népe volt, mely Moáb síkságán, az Ígéret földjének határán táborozott. Bálám azt állította magáról, hogy Jehova prófétája, de valójában csak egy kapzsi férfi volt, akit felbéreltek, hogy átkozza meg Izraelt. Azonban Jehova közbelépése nyomán Bálám csakis áldást tudott mondani Izraelre. Eltökélve magában, hogy megkaparintja a jutalmát, úgy okoskodott, hogy talán elérheti, hogy Isten megátkozza a saját népét, amennyiben az enged a kísértésnek és súlyos bűnt követ el. Ezt szem előtt tartva Bálám kivetette a csalétket, ami nem volt más, mint a vonzó, fiatal moábita nők (4Mózes 22:1–7; 31:15, 16; Jelenések 2:14).

3. Mennyire volt sikeres Bálám terve?

3 Vajon bevált a terve? Bizonyos mértékig igen. Több tízezer izraelita férfi akadt horogra azáltal, hogy ’erkölcstelenkedett Moáb lányaival’. Sőt, imádni kezdték a moábita isteneket, köztük az undorító peóri Baált, a termékenység vagy a szex istenét. Ennek az lett a következménye, hogy 24 000 izraelita halt meg az Ígéret földjének küszöbén. Milyen óriási tragédia volt ez! (4Mózes 25:1–9).

4. Miért esett több ezer izraelita az erkölcstelenség csapdájába?

4 Mi vezetett ehhez a csapáshoz? A nép közül sokakban gonosz szív fejlődött ki azáltal, hogy eltávolodtak Jehovától, attól az Istentől, aki kiszabadította őket Egyiptomból, aki táplálta őket a pusztában, és aki biztonságosan elvezette őket a megígért földig (Héberek 3:12). Ezzel kapcsolatban Pál apostol ezt írta: „És ne is paráználkodjunk, mint ahogy egyesek azok közül paráznaságot követtek el, csak hogy elessenek, egy nap huszonháromezren” (1Korintusz 10:8). *

5–6. Miért értékes nekünk az a beszámoló, mely az izraelitáknak a Moáb síkságán elkövetett bűnéről szól?

5 A Mózes negyedik könyvében található beszámoló számos fontos leckét tanít Isten mai népének, amely egy olyan megígért föld küszöbén áll, mely jóval nagyszerűbb (1Korintusz 10:11). Például ami a szexet illeti, a világ megszállottsága hasonló az ókori moábiták megszállottságához, de nagyobb mértékű. Sőt, évente több tízezer keresztény esik az erkölcstelenségnek ugyanabba az ősi csapdájába, amely miatt az izraeliták elbuktak (2Korintusz 2:11). És egyesek, akik ma kapcsolatban állnak Isten népével, Zimrit utánozva romboló hatást fejtenek ki a keresztény gyülekezetben. Ő merészen és hivalkodóan bevonult egy midiánita nővel egyenesen az izraeliták táborába, a saját sátrába (4Mózes 25:6, 14; Júdás 4).

6 Látod magad a modern kori Moáb síkságán? Látod a láthatáron a díjat, a régóta várt új világot? Ha igen, akkor tégy meg minden tőled telhetőt, hogy megmaradj Isten szeretetében, megfogadva a parancsot: „Meneküljetek a paráznaságtól” (1Korintusz 6:18).

Moáb síksága

MI A PARÁZNASÁG?

7–8. Mi a „paráznaság”, és a paráználkodó személyek miként aratják le azt, amit vetnek?

7 A bibliai szóhasználatban a „paráznaság” (görögül: por·neiʹa) olyan meg nem engedett szexuális kapcsolatra utal, mely a szentírási, azaz a Szentírás szerint érvényes házasságon kívül jön létre. Ez magában foglalja a házasságtörést, a prostitúciót, a nem házas felek közti szexuális kapcsolatot, valamint a szájon, illetve a végbélen keresztül történő közösülést, és azt is, ha valaki egy olyan személy nemi szerveit izgatja, aki nem a házastársa. Ezenkívül ide tartozik még az azonos neműek közötti szexuális kapcsolat, és az állatokkal való fajtalankodás. *

8 A Szentírás teljesen egyértelmű: Akik paráználkodnak, azok nem maradhatnak a keresztény gyülekezetben, és nem kapnak örök életet (1Korintusz 6:9; Jelenések 22:15). Ráadásul már most sok fájdalmat okoznak maguknak például a következők által: mások bizalmának és a saját önbecsülésüknek az elvesztése, házassági gondok, lelkiismeret-furdalás, nem kívánt terhesség, betegség, sőt halál (Galácia 6:7, 8). Miért lépnél egy gyötrelemmel teli útra? Sajnos sokan nem gondolkodnak ennyire előre, amikor megteszik az első helytelen lépést, amely többnyire a pornográfiához kapcsolódik.

A PORNOGRÁFIA PARÁZNASÁGHOZ VEZETHET

9. Vajon a pornográfia ártalmatlan, ahogyan azt néhányan állítják? Magyarázd meg!

9 A pornográfia * sok országban feltűnő módon jelen van az újságokban, a zenében, a televízióban, és gyakorlatilag átitatja az internetet. Vajon a pornográfia ártalmatlan, ahogyan azt néhányan állítják? Egyáltalán nem! Akik pornográf anyagokat néznek, olyan személyekké válhatnak, akik rendszeresen önkielégítést * végeznek, és „gyalázatos nemi vágyakozásoknak” adják át magukat. Mindez szexfüggőséghez, perverz vágyakhoz, komoly házassági nehézségekhez, sőt váláshoz vezethet (Róma 1:24–27; Efézus 4:19). Egy kutató a rákhoz hasonlítja a szexfüggőséget: „Egyre jobban növekszik és terjed. Ritkán szűnik meg, emellett nagyon nehéz kezelni és gyógyítani.”

Bölcsességre vall, ha otthon csak olyan helyen lehet használni az internetet, ahol könnyen ellenőrizhető

10. Hogyan alkalmazhatjuk a Jakab 1:14, 15-ben található alapelvet? (Lásd még az „ Erőt kaptam ahhoz, hogy megtisztuljak erkölcsileg” című kiemelt részt.)

10 Vizsgáljuk meg a Jakab 1:14, 15 szavait: „mindenki úgy van próbára téve, hogy a saját kívánsága vonzza és csábítja. Mikor aztán a kívánság megfogant, bűnt szül, a bűn pedig, mikor teljességre jut, halált hoz világra.” Ha tehát helytelen vágy férkőzik be az elmédbe, azonnal tégy valamit, hogy megszabadulj tőle! Például ha véletlenül erotikus képeket látsz meg, gyorsan fordítsd el a tekintetedet, vagy kapcsold ki a számítógépet, vagy válts át egy másik tv-csatornára. Tégy meg bármit, ami szükséges ahhoz, hogy ellenállj az erkölcstelen vágynak, mielőtt az kikerül az ellenőrzésed alól és eluralkodik rajtad! (Máté 5:29, 30).

11. Hogyan mutathatjuk ki a Jehovába vetett bizalmunkat, amikor helytelen vágyakkal küzdünk?

11 Az, aki jobban ismer minket, mint mi magunkat, jó okkal erre int: „Öljétek meg azért földi testtagjaitokat a paráznaság, a tisztátalanság, a nemi vágyakozás, a káros kívánság és a mohóság dolgában, ami bálványimádás” (Kolosszé 3:5). Igaz, ez nagy erőfeszítést kívánhat. De ne felejtsük el, hogy van egy szerető és türelmes égi Atyánk, akihez könyöröghetünk (Zsoltárok 68:19). Tehát tüstént fordulj hozzá, amikor tisztátalan gondolatok jutnak eszedbe. Imádkozz ’a szokásosnál nagyobb erőért’, és kényszerítsd az elmédet, hogy másra összpontosítson (2Korintusz 4:7; 1Korintusz 9:27; lásd a „ Hogyan hagyhatok fel egy rossz szokással?” című kiemelt részt).

12. Mi a ’szívünk’, és miért kell megóvnunk?

12 A bölcs férfi, Salamon ezt írta: „Minden megőrzendő dolognál jobban óvd szívedet, mert abból erednek az élet forrásai” (Példabeszédek 4:23). A ’szívünk’ nem más, mint a belső énünk, az, akik valójában vagyunk Isten szemében. Másfelől nem az határozza meg, hogy örök életet kapunk-e vagy sem, hogy mások szemében milyennek tűnünk, hanem az, hogy Isten miként vélekedik a ’szívünkről’. Ez ennyire egyszerű, és ennyire komoly is. A hűséges Jób szövetséget kötött a szemeivel, hogy ne tekintsen illetlenül egyetlen nőre sem (Jób 31:1). Micsoda kiváló példa nekünk! Ugyanígy gondolkodott az egyik zsoltáríró, aki így imádkozott: „Fordítsd el szemeimet, ne nézzenek hiábavalóságot” (Zsoltárok 119:37).

DÍNA OSTOBA VÁLASZTÁSA

13. Ki volt Dína, és miért választotta meg ostobán a barátait?

13 Ahogy azt a 3. fejezetben láttuk, a barátaink nagyon erőteljesen befolyásolhatnak minket jó vagy rossz irányba (Példabeszédek 13:20; 1Korintusz 15:33). Vizsgáljuk meg Jákob patriarcha lányának, Dínának a példáját (1Mózes 34:1). Bár jó nevelést kapott, ostobán kánaánita lányokkal barátkozott. A moábitákhoz hasonlóan a kánaániták is hírhedten erkölcstelenek voltak (3Mózes 18:6–25). A kánaánita férfiak szemében Dína látszólag szabad préda volt; Sikem – akit ’leginkább tiszteltek’ apja háznépéből – szintén így vélekedett róla (1Mózes 34:18, 19).

14. Hogyan vezetett tragédiához az, hogy Dína milyen barátokat választott?

14 Dína biztosan nem gondolt szexuális kapcsolatra, amikor meglátta Sikemet. A férfi azonban azt tette, amit a legtöbb kánaánita természetesnek tartott volna, amikor szexuális izgalom fogja el. Dína részéről hasztalan volt minden végső tiltakozás, mivel Sikem „elragadta . . . , és erőszakot követett el rajta”. Úgy tűnik, Sikem később „beleszeretett” Dínába, de ez már nem változtatott a történteken (1Mózes 34:1–4). És nem Dína volt az egyetlen, aki szenvedett a következmények miatt. Az, hogy milyen barátokat választott, olyan eseményekhez vezetett, melyek gyalázatot és szégyent hoztak az egész családjára (1Mózes 34:7, 25–31; Galácia 6:7, 8).

15–16. Hogyan tehetünk szert igazi bölcsességre? (Lásd még az „ Írásszövegek az elmélkedéshez” című kiemelt részt.)

15 Ha Dína megtanult egy fontos leckét, azt a saját kárán tanulta meg. Azoknak, akik szeretik Jehovát és engedelmeskednek neki, nem kell a saját kárukon megtanulniuk az élet leckéit. Hallgatnak Istenre, ezért azt választják, hogy a ’bölcsekkel járnak’ (Példabeszédek 13:20a). Így megértik „minden útját annak, ami jó”, és kivédik az elkerülhető nehézségeket és fájdalmakat (Példabeszédek 2:6–9; Zsoltárok 1:1–3).

16 Az isteni bölcsesség elérhető mindenkinek, aki vágyakozik utána, és aki a vágyával összhangban is cselekszik azáltal, hogy kitartó az imában, valamint rendszeresen tanulmányozza Isten Szavát, és azokat a kiadványokat, melyekről a hű rabszolga osztály gondoskodik (Máté 24:45; Jakab 1:5). Fontos még az alázat is, mely abban nyilvánul meg, hogy valaki kész megfogadni a szentírási tanácsot (2Királyok 22:18, 19). Például egy keresztény alapvetően egyetérthet azzal, hogy a szíve csalárd és veszedelmes lehet (Jeremiás 17:9). De vajon kellően alázatos ahhoz, hogy elfogadja a konkrét, szeretetteljes tanácsot és segítséget, ha egy helyzetben nem jár el bölcsen?

17. Említs meg egy helyzetet, mely felmerülhet a családban, és mondd el, hogy egy apa hogyan érvelhet a lányának.

17 Tegyük fel, egy apa nem engedi, hogy a lánya felügyelet nélkül menjen el szórakozni egy keresztény fiatalemberrel. A lány ezt mondja: „De apu, hát nem bízol bennem? Nem csinálunk semmi rosszat!” A lány biztosan szereti Jehovát, és teljesen jók az indítékai, de vajon isteni „bölcsességben jár”? ’Menekül a paráznaságtól’? Vagy ostobán „a saját szívében bízik”? (Példabeszédek 28:26). Esetleg fontolóra vehetsz további alapelveket, melyek segítenének egy ilyen apának és a lányának, hogy megbeszéljék ezt a helyzetet. (Lásd: Példabeszédek 22:3; Máté 6:13; 26:41.)

JÓZSEF MENEKÜLT A PARÁZNASÁGTÓL

18–19. Milyen kísértéssel került szembe József, és hogyan járt el?

18 József, Dína féltestvére nagyszerű fiatalember volt, szerette Istent, és menekült a paráznaságtól (1Mózes 30:20–24). Gyermekként a saját szemével látta nővére ostobaságának a következményeit. Kétségtelen, hogy ezek az emlékek, valamint az a vágya, hogy megmaradjon Isten szeretetében, védelmet nyújtott neki évekkel később Egyiptomban, amikor az ura felesége „nap mint nap” megpróbálta elcsábítani. Természetesen József rabszolgaként nem tehette meg, hogy egyszerűen felmond és távozik. Bölcsen és bátran kellett eljárnia ebben a helyzetben, így többször nemet mondott Potifár feleségének, végül pedig elmenekült tőle (1Mózes 39:7–12).

19 Gondolj bele, ha József fantáziált volna az asszonyról, vagy szokása lett volna a szexről ábrándozni, képes lett volna megőrizni a feddhetetlenségét? Nagy valószínűséggel nem. József nem időzött bűnös gondolatokon, inkább becsben tartotta a Jehovával ápolt kapcsolatát, ami nyilvánvaló a Potifár feleségéhez intézett szavaiból: „az én uram . . . semmit sem tagadott meg tőlem, csak téged, mivel a felesége vagy. Hogyan követhetném el ezt a nagy gonoszságot, vétkezve Isten ellen?” (1Mózes 39:8, 9).

20. Hogyan irányította Jehova az eseményeket József esetében?

20 Képzeld el azt az örömet, amit Jehova érezhetett, miközben figyelte az ifjú Józsefet, aki távol a családjától nap mint nap megőrizte a feddhetetlenségét (Példabeszédek 27:11). Később Jehova úgy irányította az eseményeket, hogy József nemcsak hogy kiszabadult a börtönből, de Egyiptom legfőbb minisztere és élelmezési főtisztviselője is lett! (1Mózes 41:39–49). Milyen igazak a Zsoltárok 97:10 szavai: „Ó, ti, akik szeretitek Jehovát, gyűlöljétek a rosszat! Megőrzi ő lojálisai lelkét, megszabadítja őket a gonoszok kezéből.”

21. Hogyan állt ki bátran erkölcsi téren egy afrikai országban élő fiatal testvér?

21 Ehhez hasonlóan ma Isten sok szolgája kinyilvánítja, hogy ’gyűlöli a rosszat, és szereti a jót’ (Ámós 5:15). Egy afrikai országban élő fiatal testvér felidézi, hogy az egyik osztálytársnője merészen felajánlotta, hogy szexuális kapcsolatot létesít vele, ha segít neki a matematika dolgozatnál. „Azonnal elutasítottam az ajánlatát – mondja a testvér. – Megőriztem a feddhetetlenségemet, ezáltal a méltóságomat és az önbecsülésemet is, melyek jóval értékesebbek az aranynál és az ezüstnél.” Persze a bűn ’ideig-óráig élvezetet’ nyújthat, azonban a múló izgalom gyakran rengeteg fájdalommal jár (Héberek 11:25). Ezenkívül ez az izgalom jelentéktelennek tűnik ahhoz a tartós boldogsághoz képest, amely a Jehovának való engedelmességből fakad (Példabeszédek 10:22).

FOGADJUK EL A SEGÍTSÉGET AZ IRGALOM ISTENÉTŐL

22–23. a) Miért nem reménytelen egy keresztény helyzete, ha súlyos bűnt követett el? b) Milyen segítséget kaphat egy helytelenül cselekvő?

22 Mivel tökéletlenek vagyunk, mindannyian küzdünk azzal, hogy féken tartsuk a testi vágyainkat, és hogy azt tegyük, ami helyes Isten szemében (Róma 7:21–25). Jehova tudja ezt, „megemlékezik róla, hogy por vagyunk” (Zsoltárok 103:14). De olykor előfordulhat, hogy egy keresztény súlyos bűnt követ el. Vajon reménytelen a helyzete? Természetesen nem! Igaz, a helytelenül cselekvő learathatja a keserű következményeket, miként Dávid király. Ennek ellenére Isten mindig „kész . . . megbocsátani” azoknak, akik bűnbánóak, és ’nyíltan megvallják’ a bűneiket (Zsoltárok 86:5; Jakab 5:16; Példabeszédek 28:13).

23 Ráadásul Isten kedvesen ellátja a keresztény gyülekezetet ’emberajándékokkal’, érett szellemi pásztorokkal, akik képesítettek és készek is segítséget nyújtani (Efézus 4:8, 12; Jakab 5:14, 15). A céljuk az, hogy segítsenek a helytelenül cselekvőnek abban, hogy helyreállítsa a kapcsolatát Istennel, és – a bölcs férfi szavaival élve – abban, hogy ’szívet szerezzen’, hogy ne kövesse el ismét a bűnt (Példabeszédek 15:32).

’SZEREZZÜNK SZÍVET’

24–25. a) Miből derült ki, hogy ’nem volt értelem a szívében’ annak az ifjúnak, akiről a Példabeszédek 7:6–23 ír? b) Hogyan ’szerezhetünk szívet’?

24 A Biblia beszél olyanokról, akiknek ’nincs értelem a szívükben’, és olyanokról is, akik ’szívet szereznek’ (Példabeszédek 7:7). Akinek ’nincs értelem a szívében’, annak talán nincs tisztánlátása és jó ítélőképessége, mert szellemileg éretlen, és tapasztalatlan Isten szolgálatában. Ahhoz az ifjúhoz hasonlóan, akiről a Példabeszédek 7:6–23 ír, jóval könnyebben keveredhet súlyos bűnbe. Ugyanakkor az, „aki szívet szerez”, komoly figyelmet szentel a belső énjének azáltal, hogy imával kísérve rendszeresen tanulmányozza Isten Szavát. És amennyire ez lehetséges a tökéletlensége ellenére, összhangba hozza a gondolatait, vágyait, érzéseit és életcéljait azzal, amit Isten helyesel. Tehát „szereti a lelkét”, azaz áldást szerez magának, és „jót talál” (Példabeszédek 19:8).

25 Kérdezd meg magadtól: „Teljesen meg vagyok győződve arról, hogy Isten irányadó mértékei helyesek? Szilárdan hiszem, hogy az ezekhez való ragaszkodás eredményezi a legnagyobb boldogságot?” (Zsoltárok 19:7–10; Ézsaiás 48:17, 18). Ha csak egy apró kétely is van benned, orvosold a helyzetet. Elmélkedj azon, hogy milyen következményei lesznek annak, ha valaki figyelmen kívül hagyja Isten törvényeit. Emellett ’ízleld meg és lásd, hogy Jehova jó’, és ezt úgy tedd meg, hogy éled az igazságot, és az elmédet egészséges gondolatokkal töltöd meg, olyanokkal, melyek igazak, igazságosak, tiszták, szeretetre méltók és erényesek (Zsoltárok 34:8; Filippi 4:8, 9). Biztos lehetsz benne, hogy minél inkább ezt teszed, annál jobban növekszik az Isten iránti szereteted, annál inkább azt fogod szeretni, amit Isten szeret, és azt fogod gyűlölni, amit ő gyűlöl. József nem volt tökéletes. Mégis képes volt ’elmenekülni a paráznaságtól’, mert engedte, hogy Jehova formálja őt sok éven át, és hogy szívet adjon neki. Bárcsak rád is igaz lenne ez! (Ézsaiás 64:8).

26. Milyen fontos témát vizsgálunk meg a továbbiakban?

26 Teremtőnk nem azért alkotta meg a nemi szerveinket, hogy játékszerként pusztán az élvezetünket szolgálják, hanem azért, hogy képesek legyünk szaporodni és örömet találni a házasságon belüli intimitásban (Példabeszédek 5:18). A következő két fejezet azt tárgyalja, hogy mi Isten nézőpontja a házasságról.

^ 4. bek. A Mózes negyedik könyvében olvasható számadat nyilvánvalóan magában foglalta ’a nép főembereit’, akiket a bírák végeztek ki – és akik 1000-en lehettek –, valamint azokat, akikre maga Jehova sújtott le (4Mózes 25:4, 5).

^ 7. bek. A tisztátalanság és a gátlástalan viselkedés jelentésével kapcsolatban lásd az „Olvasók kérdései” rovatot Az Őrtorony 2006. július 15-i számában; Jehova Tanúi kiadványa.

^ 9. bek. A „pornográfia” kifejezés ebben a kiadványban olyan erotikus képekre, írott vagy hanganyagokra vonatkozik, melyek célja, hogy szexuális izgalmat keltsenek. A pornográf képek sok mindent megjeleníthetnek: egyetlen személy erotikus pózban történő ábrázolásától kezdve, egészen a legközönségesebb szexuális tevékenységek bemutatásáig, melyek két vagy több személy között zajlanak.

^ 9. bek. Az önkielégítésről a Függelék „Hogyan lehet leszokni az önkielégítésről?” című részében olvashatunk.